„Amíg egész Európa nincs beoltva, addig nem vagyunk védettek” – késnek a vakcinaszállítmányok, miközben tombol a harmadik hullám az EU-ban
A világ többi részéhez hasonlóan az Európai Unió lakói is abban reménykedtek, hogy 2021 csak jobb lehet, mint az előző év a végtelennek tűnő koronavírus-járvány után. Ezzel szemben azonban ez az esztendő talán még tragikusabb eddig az EU-nak, ráadásul már a járvánnyal kapcsolatos több fronton is, írja elemzésében a BBC.
Az unió mára hírhedtté vált vakcina-beszerzési és elosztási stratégiája látványosan csődöt mondott, miközben az EU lakói irigykedve figyelik Izrael, az Egyesült Államok vagy az Európai Uniót frissen elhagyó Egyesült Királyság átoltottságát.
Németország egyenesen odáig jutott, hogy február végén az egyik legnagyobb példányszámú napilap, a Bild címlapján nagy betűkkel azt írta, hogy
Mindezt úgy, hogy tavaly nyáron a többség még megkérdőjelezte az Egyesült Királyság döntését, amiért a gazdasági közösségből hamarosan távozó államként nem kívántak részt venni az unió vakcina-beszerzési programjában.
Nemcsak ez ad okot azonban aggodalomra: a tavaly márciusi első hullám idején a közép-kelet-európai országok még látványosan jól kezelték a világjárványt, a néhány hete berobbanó harmadik hullám azonban szinte kivétel nélkül két vállra fektette ezeket a tagállamokat.
A közelgő szeptemberi választások miatt az oltásügy Németországban erősen átpolitizált téma lett. Miközben a szociáldemokraták szerint nem kellett volna az EU-ra bízni a vakcinák beszerzésének ügyét, már az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen is elismerte, hogy hibákat követtek el a stratégia kialakításánál. Vagyis a tagállamok vezetői és állampolgárai teljes joggal lehetnek csalódottak.
A BBC-nek nyilatkozó névtelen uniós diplomata úgy véli, hogy a vakcinaprogram minden bizonnyal ennél sokkal jobban is sikerülhetett volna, de "az EU összetettségének megvan az ára".
Az Európai Bizottságot nemcsak a körülményes, bürokratikus hozzáállás miatt kritizálták, hanem azért is, mert túlságosan nagy hangsúlyt helyezett a brit-svéd AstraZeneca oltóanyagára.
Pedig eleinte a legtöbb ország vezetése a lényegesen kedvezőbb árú AstraZeneca-vakcina mellett tette le a voksát, szemben a jóval drágább Pfizer/BioNTech koronavírus elleni védőoltással. Számos tagállam szerint ugyanis a magasabb beszerzési árral Németország egyszerűen ki akarta kaparni a gesztenyét a német érdekeltségű oltóanyag gyártója számára. Mára azonban ez a hangulat teljes átfordult, és az EU országai közösen gondolkoznak a probléma mielőbbi megoldásán. Ennek oka pedig egyszerű a névtelenséget kérő diplomata szerint:
Az unióban eddig az AstraZeneca, a Pfizer/BioNTech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagot hagyták jóvá hivatalosan.
Az Európai Unió csak az AstraZenecától a hónap végéig 100 millió vakcinát rendelt, de még a 40 millió leszállítása is gondot okozhat a vállalatnak. Ugyanakkor a cég rendben teljesíti az Egyesült Királyság által rendelt mennyiségeket, ami további feszültségeket szül.
Az ilyen és ehhez hasonló hibákat pedig Brüsszel kritikusai rendre reflektorfénybe helyezik. Például Orbán Viktor, magyar miniszterelnök amikor csak teheti, hangsúlyozza, hogy az uniós szállítmányok "folyamatosan késnek és átütemezés alatt állnak".
A helyzetet a hónap végén esedékes csúcstalálkozón rendezhetik a tagállamok vezetői, miközben az Európai Bizottság ígéretet tett, hogy áprilisban drasztikusan emelkedni fog a leszállított vakcinák száma. Július végéig pedig 300 millió vakcinát osztanak szét a gazdasági közösség tagjai között.