SZEMPONT
A Rovatból

„Amerika aranykor előtt áll” - 10 pontban arról, mit akar elnökként csinálni Donald Trump

A gazdaságtól, a klímavédelmen át az egészségügyig számos területen tett konkrét ígéreteket az ismét amerikai elnökké választott Trump. Ha megvalósítja ezeket, az nemcsak Amerikára lesz hatással, hanem az egész világra.


Azt, hogy milyen lesz Donald Trump második elnöki ciklusa, nem tudhatjuk még, hiszen a választási ígéretek és a megvalósított politika nem egyszer köszönőviszonyban sincs egymással. Azonban más támpontunk egyelőre nincsen, tehát vegyük sorra, miket ígért Trump a 2024-es kampánya során, mire számíthatnak az amerikaiak, és mire a világ? A New York Times az elmúlt hetekben nagy terjedelmű cikkek sorában vette górcső alá Trump terveit, és ezek lehetséges következményeit. Ennek segítségével készült listánk.

1. Prológus: egy erős motiváció

Trump számára a választási győzelem többet jelent, mint a szokásos politikai trófea, egyfajta „menekülőkártya” lehet számára az újabb elnöki mandátum a jogi csatározások elől. Számos büntetőügy indult ellene, és egy újabb elnöki mandátummal minden vádat a szőnyeg alá söpörhet.

Ha újra hivatalba lép, akár le is állíthatja a büntetőeljárásokat, amelyek során különféle pénzügyi visszaélésekkel és a választásokba való beavatkozással vádolják.

Trump számára a választási győzelem az érinthetetlenséget jelentheti. Azt is mondhatjuk, hogy az „Amerika megmentése” projekt egyik célja tulajdonképpen önmaga megmentése volt.

2. Nagyarányú adócsökkentések

Donald Trump egyik fő ígérete, hogy az amerikai vállalatoknak és a középosztálynak hatalmas adócsökkentéseket biztosít, amely szerinte „új lendületet ad a gazdaságnak, és több ezer munkahelyet teremt”. Az adókedvezmények és adócsökkentések üzenete a gazdaságélénkítés jegyében nem új Trump politikájában. Már 2017-ben is nagy horderejű adócsökkentéseket vezetett be, amelyek főként a vállalatokat érintették, és ugyan ezek az intézkedések rövid távon a részvényárfolyamok emelkedéséhez és a vállalatok fellendüléséhez vezettek, hosszú távú hatásaikat illetően már akkor is sokan szkeptikusak voltak.

Most, 2024-ben azonban még komolyabb kihívásokkal néz szembe az amerikai gazdaság, amelyet az elmúlt években a pandémia, a nemzetközi ellátási válság és az infláció emelkedése is sújtott. Közgazdászok szerint Trump adócsökkentési tervei visszaüthetnek.

Míg Trump maga azt hangoztatja, hogy az adócsökkentések a „hardworking middle class”-nek, azaz a keményen dolgozó középrétegnek kedveznek, a New York Times elemzői szerint a felvázolt intézkedések várhatóan inkább a legfelsőbb réteget, vagyis a nagyvállalatokat és a tehetősebb adófizetőket részesítik előnyben. Egy forrás idézi is Trump szavait: „Amerikának ismét szüksége van erős gyárakra, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az amerikai álmot.”

3. Le a szabályozásokkal - a deregulációs program

Trump deregulációs programja hasonlóképpen a „pro-business” vonalat erősíti. A környezetvédelmi szabályok lazítása, a munkaügyi előírások csökkentése, és az egészségügyi szabályozások átírása mind olyan intézkedések, amelyeket Trump a hazai ipar és gyártás fellendítésére hivatkozva ígért. Azonban a környezetvédelmi és munkavédelmi szakemberek szerint ez hosszú távon számos kockázatot jelenthet az amerikai dolgozók számára, hiszen

a szabályozások nem csupán akadályok, hanem biztosítékok is, amelyek garantálják a munkások egészségének és biztonságának védelmét.

Bár a nagyvállalatok számára kétségtelenül vonzó a szabályozások lazítása, kérdéses, hogy ez valóban ösztönzi-e a munkahelyteremtést. Az ipari fellendülés ígérete ugyanis a szakértők szerint jelentős beruházásokat és fejlesztéseket igényelne a hazai termelésbe, amelyek időigényesek és költségesek – ráadásul a dereguláció miatt fellépő környezeti károk és egészségügyi problémák további költségekkel járhatnak, amelyek végső soron az adófizetők terheit növelhetik.

4. „A fosszilis jövő” – Trump visszafordítaná a klímavédelmi intézkedéseket

Az újraiparosítás mellett Trump kampánya kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy „megóvja az amerikai energiapiac szabadságát”. Hogy ez mit jelent? Elsősorban azt, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenségének nevében

visszatér a fosszilis tüzelőanyagok – különösen az olaj és a szén – kiaknázásához. Ahogy kampánybeszédeiben többször is hangoztatta: „Amerikának saját energiára van szüksége, nem mások drága, zöld ötleteire.”

A „zöld ötletek” Trump értelmezésében mindazt jelentik, amit a klímavédelmi aktivisták és környezetvédők igyekeztek elérni az elmúlt évek során: a megújuló energiaforrások támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a környezetkárosító iparágak szabályozását. Trump azonban más utat képzel el.

Az energiaszektor deregulációja, a megújuló energiaforrások támogatásának visszafogása, és a fosszilis energiahordozók kitermelésének újbóli fellendítése mind arra utalnak, hogy Amerika ismét a fosszilis jövő felé fordulhat.

A New York Times szerint Trump környezetvédelmi politikája nemcsak „egyértelmű visszalépést jelentene az elmúlt évek klímavédelmi előrelépéseihez képest,” hanem konkrét veszélyeket is rejt magában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése miatt az Egyesült Államok klímacéljai elérhetetlenné válhatnak, és ez súlyos következményekkel járhat a globális klímaváltozás elleni küzdelemre nézve.

Trump energiával kapcsolatos ígéretei nemcsak a környezetvédők és klímaszakértők körében vertek hullámokat, hanem az amerikai külpolitikai kapcsolatokban is. Az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, vezető szerepet játszik a klímavédelmi törekvésekben.

A Párizsi Klímaegyezmény újbóli elhagyása Trump ígéretei között szerepel, ami már korábban is megosztotta az amerikai közvéleményt és elidegenítette számos európai szövetségesétől.

Az európai uniós vezetők az előző elnöksége alatt is „teljesen elfogadhatatlannak” tartották Trump klímapolitikai hátraarcát, ami megnehezítette a transzatlanti kapcsolatokat is.

Nemcsak az éghajlatváltozás miatti aggodalom, hanem a gazdasági érdekek is szerepet játszanak ebben a kérdésben. A megújuló energiaforrások és a zöld technológiák támogatása az EU számára stratégiai fontosságú, hiszen a tiszta energia piaca egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha Trump végrehajtja tervét, az Egyesült Államok olcsó fosszilis energiával próbálhatja meg aláásni az EU zöldenergia-piacát, ami további gazdasági és politikai konfliktusokat okozhat.

5. „Obamacare? Az egy rossz álom” – Trump és az amerikai egészségügy átalakítása

Donald Trump számára az Affordable Care Act (közismert nevén Obamacare) mindig is „az amerikai egészségügy egyik legnagyobb tévedése” volt. 2024-es kampánya során ismételten ígéretet tett arra, hogy felszámolja a törvényt, amelyet már első elnöksége alatt is megpróbált eltörölni – vegyes sikerrel. Trump állítása szerint az Obamacare „felesleges terheket ró a vállalkozásokra és az amerikai családokra”, és a „szabadság korlátozása” helyett a szabad piaci megközelítésre van szükség.

Az Obamacare eltörlése komoly átalakulásokat hozna az amerikai egészségügyben, főként a biztosítási rendszer szempontjából. Az ACA biztosította, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a szolgáltatásokat olyanoktól, akik már meglévő betegségekkel rendelkeznek.

A törvény értelmében több millió amerikai, köztük sok alacsony jövedelmű és vidéki lakos jutott hozzá megfizethető egészségbiztosításhoz.

Ezek a garanciák azonban veszélybe kerülhetnek, ha Trump ígéretének megfelelően visszatér a piacvezérelt egészségügyi modellhez. Az ACA eltörlése nyomán sokan elveszíthetik egészségbiztosításukat, és ismét magas árakat kellene fizetniük a gyógyszerekért és egészségügyi ellátásokért. Egy forrás a New York Times cikkében úgy fogalmazott:

„A piacvezérelt megközelítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egészséghez való hozzáférés a gazdasági helyzet függvényévé válik.”

Más szóval, az egészségügyi szolgáltatások inkább luxuscikké válnának, és sokan nélkülözhetik majd az alapvető ellátásokat.

6. A Robert F. Kennedy Jr.-hoz fűződő szövetség és az oltásellenesség kérdése

Trumpot nyíltan támogatta a saját elnökjelöltségétől visszalépő Robert F. Kennedy Jr., aki évek óta bírálja a kötelező oltásokat és az oltási programokat. Kennedy szerint az amerikai oltási rendszer átláthatatlan és „megkérdőjelezhető érdekeket szolgál”.

Trump szövetségese felé tett gesztusa és az oltásokkal kapcsolatos álláspontja komoly közegészségügyi következményekkel járhat.

Szakértők szerint, ha Trump támogatja Kennedy oltásellenes nézeteit, az alááshatja az amerikai lakosság bizalmát az oltásokban, és ez különösen egy újabb járvány esetén súlyos következményekkel járhat. Egy elemző figyelmeztetett: „Az oltásellenesség támogatása az egész közegészségügyi rendszerbe vetett bizalmat sodorja veszélybe.” Ezzel Trump politikája több évtizedes közegészségügyi törekvéseket forgathat fel, amelyeket az amerikai társadalom védelme érdekében hoztak létre.

7. „Amerika az első, a világ meg várhat” – Trump külpolitikája és az új Amerika-központúság

Trump kampányában újra előkerült az „America First” (Amerika az első) doktrína, amely az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalását szeretné új alapokra helyezni. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kevesebb figyelmet fordítana a nemzetközi szövetségek ápolására, és inkább saját gazdasági és katonai érdekeit részesítené előnyben. A nemzetközi kötelezettségek visszafogásával azt reméli, hogy az Egyesült Államok visszaszerezheti globális gazdasági és katonai dominanciáját, miközben csökkenti az amerikai adófizetők terheit.

8. Ukrajna és az orosz kérdés – új irányvonal?

Trump kampányában kulcsszerepet játszik az ukrajnai háború befejezésének ígérete. Hívei számára ez azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok megszabadulhat az Ukrajnának nyújtott hatalmas anyagi támogatásoktól, amelyekkel Trump szerint „csak az amerikaiak pénzét pazarolják”. Trump állítása szerint, ha újra elnökké választják,

24 órán belül tárgyalóasztalhoz ültetné az ukránokat és az oroszokat, hogy véget vessenek a háborúnak.

Ez az „ultimátum jellegű” megközelítés azonban komoly aggodalmat keltett mind Ukrajna, mind az európai szövetségesek körében. Trump terve, hogy csökkentse az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, sokak szerint Oroszország felé billenti a mérleget. Ez a politikai irány az Egyesült Államok hatalmának és befolyásának komoly gyengüléséhez vezethet a kelet-európai térségben, és lehetővé teheti, hogy Oroszország befolyása tovább növekedjen.

9. NATO és a nemzetközi szövetségek jövője

Trump már 2016-os kampányában is kritizálta a NATO-t, amiért az amerikaiak aránytalanul nagy részét viselik a szövetség fenntartási költségeinek. Most, 2024-ben pedig ismét egyértelműen megfogalmazta: ha a NATO-szövetségesek nem járulnak hozzá jelentősebb mértékben a közös védelemhez, akkor „az Egyesült Államoknak mérsékelnie kell támogatását”. Ez egy újabb súlyos figyelmeztetés az európai országoknak, különösen azoknak, akik közvetlen orosz fenyegetéssel szembesülnek.

Elemzők szerint Trump NATO-val kapcsolatos nézetei nemcsak a transzatlanti szövetség stabilitását, hanem az Egyesült Államok globális szövetségi rendszerét is veszélyeztethetik.

Egy ilyen irányú változás megerősítheti az orosz és kínai pozíciókat Európában és más régiókban is, hiszen ezek az országok kihasználhatják az USA és szövetségesei közötti esetleges töréseket.

A NATO jövőjének kérdése különösen kényes pont lehet, hiszen az elmúlt évek során a kelet-európai országok biztonságának alapját jelentette.

10. Kína katonai visszaszorítása

Míg Trump oroszpolitikája inkább tárgyalásokkal és kompromisszumokkal oldaná meg a konfliktusokat, addig Kínával szemben egyértelműen keményebb álláspontot képvisel. Trump ismételten hangsúlyozta, hogy „Kína kereskedelmi praktikái tönkreteszik az amerikai gazdaságot” és protekcionista intézkedésekkel – többek között vámokkal és importkorlátozásokkal – igyekszik majd megvédeni az amerikai ipart.

Ezen kívül Trump azt ígéri, hogy visszaszorítja Kína katonai befolyását a Csendes-óceán térségében, ami komoly politikai konfliktusokhoz vezethet. A „keményvonalas Kína-politika”,

az amerikai katonai jelenlét növelése a régióban kiélezheti az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket, ami komoly következményekkel járhat az egész régió számára.

Epilógus: az igazi meglepetések még csak most jönnek

Ha a fent összegyűjtött ígéretekhez tartja magát Donald Trump, konfliktusos négy évnek nézünk elébe. De talán nem véletlen, hogy 2016 és 2019 között sem valósította meg az összes ígéretét, köztük azokat sem, melyeket leporolt a mostani kampány során. A leendő elnök személyiségét ismerve viszont biztos, hogy az igazi meglepetések még hátravannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor egy friss felmérésről: Ha ez igaz, a Tisza Párt előnye már szinte behozhatatlan
Egy új, mesterséges intelligenciát használó cég borzolta a kedélyeket a mérésével. A politológus szerint a friss számok akár a választás sorsát is eldönthetik.


Török Gábor politológus szerdán a Facebookon kommentálta a Minerva Intézet legfrissebb felmérését, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A politológus posztjában kiemeli, hogy a Minerva „új szereplő a közvélemény-kutatási piacon és érdekes módszert használ az adatfelvételnél”.

Ismertette a kutatás számait is, melyek szerint 41-28 az arány a teljes népességben, míg 54-37 a biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt javára.

Török Gábor a posztjában egyértelművé tette, mit jelentene, ha ezek a számok a valóságot tükröznék. Szó szerint azt írta: „Bár sokan nem értik vagy szándékosan félreértik, azért elmondom újra: ha tényleg ez (lenne) most a helyzet, akkor ez szinte behozhatatlan előny (lenne) már két és fél hónappal a választás előtt.”

A Minerva Intézet új szereplő a piacon, és mesterséges intelligenciával támogatott telefonos adatfelvétellel dolgozik, módszertanát és nyers adatait is nyilvánosan közzéteszi. A többi kutatócég vegyes képet mutat: a Závecz és a Medián szintén a Tisza Párt előnyét mérte a biztos pártválasztóknál, a Republikon pedig a teljes népességben is, ugyanakkor a kormányközeli intézetek, mint az Alapjogokért Központ vagy a Nézőpont, a Fidesz vezetéséről számoltak be. A sajtóbeszámolók szerint a Minerva által alkalmazott AI-telefonos kutatás újdonságnak számít Magyarországon, és az intézet átláthatóságát a szakértők pozitívumként említik, de a pontosság megítélése körül vita van.

A Szeretlek Magyarország Pohly Ferencet, a Minerva Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdezte korábban a módszerről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Caramel: Lázár Jánosnak el kellett volna gondolkodnia a lemondáson
Az énekes szerint fontos lenne, ha bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Caramelt a wc-kefés mondatok miatt tartott tüntetésen kérdeztük.


– Le kell mondani Lázár Jánosnak?

– Szerintem el kellett volna gondolkodnia rajta. Én csak azért mondom ezt, mert ez már a többedik ilyen jellegű kijelentése volt. Minimum egy gondolkodást szerintem megért volna. De ha már abban változik ez a helyzet, hogy hogy észreveszi a vezetőség azt, hogy sokkal körültekintőbben kellene az ilyen fontos, kényes ügyekről nyilatkozni vagy megnyilvánulni, szerintem már az is egy óriási előrelépés.

– Orbán Viktor ma azt mondta, szó szerint idézem, hogy a Tisza Párt bandába verődött bűnözőket küldött a fideszesekre, utalva a Lázár János gyöngyösi fórumán tiltakozókra. Mit gondol erről? Bandába verődött bűnözők tiltakoztak ott Lázár ellen?

– Pont ezzel van baj, hogy szerintem a politikának ezek az eszközei. Így működik a politika. Nyilván nem lepődöm meg, hogy most ez a fajta üzemmód van. Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Én teljesen elképzelhetőnek tartom azt, hogy ezek az emberek, akik ott megjelentek és elmondták a véleményüket, önmaguk miatt mondták el a véleményüket, és nem felszólításra vagy utasításra. Az pedig, hogy kinek milyen a múltja, arról nekem fogalmam sincs.

– Bayer Zsolt egy publicisztikában "saját fajtájuk ocsmány árulóinak" nevezte a Gyöngyösön tiltakozó cigányokat. "Fogjátok be a pofátokat, és majd akkor nyissatok ki újra, ha meg tudjátok köszönni mindazt, amit az elmúlt 16 évben kaptatok az Orbán kormánytól" - írta.

– Erről beszélek, a politikai kommunikáció színvonaláról. Én mindig azt mondom, hogy a másik vélemény az egy erősség és nem egy gyengeség. Minél több vélemény hangzik el szalonképesen a közbeszédben, annál jobb. Szerintem pont ez egy nem helyes út. Azért nem helyes út, mert ezzel olyan energiákat ültetünk el az emberek szívében a közbeszéden keresztül, ami... Mindenki kikéri magának minden oldalról a hergelést, és bevallom őszintén, hogy én sem szeretem. Bármelyik oldalról is történne ilyen, nem szeretem az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, mert szerintem nagyon-nagyon káros hosszútávon. Bárki szájából hangzik el egy ilyen minősítés, az egyszerűen szerintem nem szép, nem helyes.


Link másolása
KÖVESS MINKET: