HÍREK
A Rovatból

Visszavágott az ÁSZ Matolcsy Ádámnak: 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant

Az Állami Számvevőszék szerint hiába állítja Matolcsy Ádám, hogy megvan a vagyon, nincs róla hiteles mérleg. Komoly gondokat találtak az alapítványi gazdálkodásban is.


Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra a cikkre, amelyben Matolcsy György volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám azt állította, hogy az MNB-ügy politikai indíttatású, és az ellene irányuló támadásokat apja gazdasági és politikai ellenfeleinek tulajdonítja. Matolcsy Ádám a közelmúltban írásban válaszolt több kérdésre is, azt írta, minden jövedelme legális, életvitelszerűen nem él Magyarországon, és nem történt vagyonellopás, mivel az alapítványi vagyoneszközök továbbra is megtalálhatók a mérlegben.

Az Állami Számvevőszék nem kommentálta a politikai indíttatásra vonatkozó kijelentéseket, ugyanakkor hosszú közleményt adott ki a cikk nyilvánosságra kerülése után. Ebben

felhívták Matolcsy Ádám és Matolcsy György figyelmét arra, hogy „a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem”. Hozzátették, hogy a vagyon meglétét ezek nélkül a dokumentumok nélkül nem lehet alátámasztani.

A közleményben kitértek arra is, hogy a PADME Alapítvány könyvvizsgálóját, a BDO Magyarország Kft.-t szakmai hiányosságok miatt a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolókhoz kapcsolódó jelentések visszavonására. Emellett a cég saját döntése alapján a 2023-as beszámolót kísérő jelentését is visszavonta.

Matolcsy Ádám az EPRA NTA módszertant tartja alkalmasnak az alapítványi vagyon értékelésére. Az ÁSZ ezzel szemben azt állítja, hogy ez a módszer nem alkalmas a PADME vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének felmérésére, mert például nem veszi figyelembe a források lejárati szerkezetét vagy a társaság jövedelemtermelő képességét. A közlemény szerint az Optima Befektetési Zrt.-nek 90 napon belül kellett volna visszafizetnie a Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelt, ebből 27,5 milliárdot nyolc banki napon belül.

A számvevőszék szerint, ha az Optima kizárólag az ingatlanjai eladásával tudja visszafizetni a hitelt, akkor nem lehet azok normál piaci értékével számolni, mivel „90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant”. Úgy fogalmaztak: „a szakma – helyesen – jelentős árcsökkenéssel számol”.

Azt is kiemelték, hogy korábban az érintettek sem az EPRA NTA módszert használták, hanem „a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván”.

A vita középpontjában az áll, milyen módszerrel kell meghatározni egy cég értékét. Az ÁSZ a GTC esetében a tőzsdei árfolyamot vette alapul, és úgy számolt, hogy az Optima által megvásárolt tulajdonrész értéke 2024 végére több mint 160 milliárd forinttal csökkent. A számvevőszék szerint már a vásárláskor is indokolatlan felárat fizettek. Matolcsy György viszont az ÁSZ jelentésének megjelenése után úgy nyilatkozott, hogy „érthetetlen szakmaiatlanságra vall” kizárólag a tőzsdei árfolyam alapján értékelni a GTC-t, figyelmen kívül hagyva az ingatlanportfóliót. Szerinte az EPRA NTA módszer alapján a jegybanki alapítványi vagyon értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.

Közben Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke kedden bejelentette, hogy a profiltisztítás érdekében egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal a vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről. Orbán Viktor miniszterelnök Gulyás Gergelyt jelölte ki a jegybankkal folytatandó tárgyalásokra.

Az Állami Számvevőszék március közepén három jelentést is közzétett, amelyek az MNB-hez köthető szervezetek működését vizsgálták: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodását, a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseit és magának a jegybanknak a működési szabályosságát. Ezek közül a PADME-val foglalkozó jelentés kapta a legnagyobb figyelmet. A Direkt36 már két nappal a hivatalos közlés előtt beszámolt arról, hogy a számvevőszék súlyos hiányosságokat és jelentős veszteséget okozó döntéseket talált a több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelésében.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jön a zuhé, riasztást adtak ki az egész országra: felhőszakadással csap le a vihar, jégeső is eshet
Heves zivatarok hoznak némi felfrissülést a hét utolsó napján, a fél országban felhőszakadásra is figyelmeztetnek, miközben délutánig 37 fokig melegedhet az idő. Hétfőn egy kicsit enyhül a kánikula, de még aznap is záporokra és zivatarokra kell számítani.


Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése

szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.

Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.

Az esti órákban a zivatartevékenység átmenetileg csillapodik, a gomolyfelhők a legtöbb helyen összeesnek, és nagy területen kiderül az ég. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, és a hőmérséklet 17 és 23 fok közé csökken.

Hétfőn a sok napsütés mellett ismét nagyobb számban fordulhatnak elő lokális záporok és hőzivatarok, felhőszakadás is kialakulhat.

Az északias szél nyugaton és északkeleten megélénkül, a csúcshőmérséklet pedig 30 és 35 fok között alakul.

Kedden és szerdán folytatódik a meleg, napos idő 30 és 36 fok közötti maximumokkal, de a záporok, zivatarok esélye már jóval alacsonyabb lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák
A miniszterelnök éles szavakkal üzent a Fidesznek és az oligarcháknak, miközben bejelentette, mire készülnek hétfőn a parlamentben. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslat mellett ismertetik azt az Alaptörvény-módosítást is, amely szerinte lezárja „Orbán bábjainak vergődését”.
DKA - szmo.hu
2026. június 21.



Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:

„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”

A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.

Mint írta, mindkét területen a lehető legerősebb változat támogatására fogja kérni a kormányt és a Tisza-frakciót is, a jogszabályok pedig egy pár napos társadalmi egyeztetést követően még tovább szigorodhatnak.

Végül azt üzent: „Rendszerváltás lépésről lépésre. A történelmet közösen írjuk.”

A kormány múlt hétfőn fogadtatta el a parlamenttel a 16. Alaptörvény-módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a KEKVA-alapítványok vagyonának visszavételéhez. Szerdán a miniszterelnök már a konkrét jogszabályok jövő heti benyújtását ígérte, a kormány pedig rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett hétfőre és keddre.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag célja egy olyan új hivatal felállítása, amely a tervek szerint már a nyáron megkezdené a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter videóban mutatta meg, hol lakott Varga Judittal Brüsszelben
A miniszterelnök és volt felesége csupán kétutcányira laktak Magyar egykori munkahelyétől. Most végigvezette a kollégáit azon az úton, amit korábban naponta megtett korábbi otthona és a brüsszeli magyar nagykövetség épülete között.


Magyar Péter csütörtökön és pénteken Brüsszelben járt, ugyanis első alkalommal vett részt miniszterelnökként az uniós országok kormány- és államfőinek csúcstalálkozóján. A két nap során folyamatosan beszámolt az eseményekről Facebook-oldalán.

Most egy lazább videót posztolt a brüsszeli tartózkodásáról. Először a Luxemburg térről jelentkezett be, ahol lépten-nyomon megállították a külföldiek egy közös képért. A fotózkodás után pedig megmutatta kollégáinak, merre járt hazafelé, amikor évekig Brüsszelben dolgozott diplomataként.

Volt feleségével, Varga Judittal közös lakásuk csupán két utcára volt az akkora munkahelyétől, a brüsszeli magyar nagykövetségtől.

Ha már ott járt, el is sétált odáig a stábjával. Útközben átsétáltak egy parkon, ahol ismét megállították egy közös fotóért, de egy kis nézelődésre is volt idő. Végül elértek a miniszterelnök egykori lakhelyéhez.

„Ebben a lakásban laktunk. Hátul van egy tök jó kis kert. Az Európai Parlament wifijét használtuk, mert elért idáig”

– árulta el a videóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt Polt Péter a Sulyok-ügyről, kiállt az alkotmánybírók mellett
Az Alkotmánybíróság elnöke személyes állásfoglalást tett közzé, miután hét bíró önkizárása miatt megbénult a testület. Ebben hangsúlyozta a bírói függetlenséget, és hogy egy Alaptörvény-értelmezési indítvány nem sérti az alkotmányos rendet.


Hét bíró önkizárása után megszólalt az Alkotmánybíróság elnöke: Polt Péter személyes állásfoglalásban védte az eljárás legitimitását, miközben a testület napirendjéről a határozatképtelenség miatt lekerült a köztársasági elnök indítványa.

Polt Péter, a testület elnöke az intézmény weboldalán közzétett véleményében szögezte le, hogy amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.

Mint írta, ha az Alkotmánybíróság egy ilyen ügyben eljár, az „az alkotmányos párbeszéd része”.

Az elnök egyúttal eljárásjogi szempontból is tisztázta a helyzetet: az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen, végzéssel vagy határozattal foglalnak állást. Hangsúlyozta, hogy a személyes érintettség miatti kizárás bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.

Polt Péter zárásul a bírói függetlenség elvére hivatkozva kijelentette, hogy

az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.

Mint arról beszámoltunk, a hét közepén az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatképtelenné vált Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának ügyében. Az államfő azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezést kérjen az Alaptörvény alkotmányos funkciójáról, elfogadásáról és módosításáról.

Hét alkotmánybíró azonban az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be.

A kialakult helyzetet Magyar Péter úgy kommentálta, hogy az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk