„Egyértelműen látszik a szándék a Tisza szétverésére” – mondja Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a rendőrség munkájába való politikai beavatkozás veszélyeztetheti a magyar állam jogos érdekeit – mondta Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, volt hírszerző az ATV-ben.
A TISZA Párt informatikai rendszerébe való beépülési kísérlettel kapcsolatban Rónai Egon kérdésére, hogy egyértelműen látszik-e a hatóságok szándéka a párt szétverésére, Kis-Benedek József úgy felelt: „Eléggé egyértelműen látszik.” A szakértő szerint ez botrány.
Arra a kormányzati állításra, hogy az érintett informatikusok ukrán ügynökök lennének, úgy reagált, hogy ez egy utólagos magyarázatkeresés. „Ezt jó lenne előre tudni, és valamivel bizonyítani. Bizonyíték nélkül nem működik ez a dolog” – szögezte le.
Álláspontja szerint egy pártnak szuverén joga eldönteni, kit választ munkatársnak vagy alvállalkozónak, és ebbe az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nincs joga beleszólni.
Azzal kapcsolatban, ahogy az egész ügy kiderült, a nemzetbiztonsági szakértő azt mondta, nem gondolja, hogy a hivatal ügyetlen lenne, inkább arról lehet szó, hogy politikai utasítást hajtanak végre. „Nem biztos, hogy minden esetben azt hajtják végre, amit szakszerűnek tartanának – különösen akkor, ha erre utasításra kerül sor” – vélekedett. Szerinte a főigazgató nem teheti meg, hogy ne hajtson végre egy feladatot, még akkor sem, ha tudja, hogy egy olyan játszmába vonják be őket, amiből kellemetlenségük származhat.
Rónai Egon arról is kérdezte Kis-Benedeket, elképzelhető-e, hogy egy külső szervezet végezte a feladatot a megbízásukból. A szakértő szerint a szolgálatok ma is élnek a feladatkiszervezés, azaz az outsourcing lehetőségével. Vannak azonban olyan, személyiségi jogokat érintő feladatok, mint például egy lakásba való behatolás, amit nem lehet magáncégre bízni. Erre a célra a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot veszik igénybe, de más területeken „az outsourcing tevékenység folyik”, aminek azonban írásos nyomai is vannak.
Szóba került az is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomást gyakorolhatott-e a rendőrségre, ahogy azt Szabó Bence százados állítja, hogy ne vizsgáljanak bizonyos szálakat, például azt, ki lehet a Tisza informatikai rendszerét bedönteni akaró Henry.
Míg az AH dolga, hogy feltárja a nemzetbiztonság elleni cselekményeket, addig a rendőrség és az ügyészség feladata a minősítés és a mérlegelés. Az AH a saját céljaira felhasználhat embereket, vagy olyan útra terelhet ügyeket, amiből „egyéb haszna származik”, ezzel szemben a rendőrségnek az a dolga, hogy megállapítsa a Btk. megsértését, és lezárja az ügyet.
A hierarchiábal kapcsolatban Kis-Benedek József azt mondta, szerinte a nemzetbiztonság fontosabb, mint a rendőri feladat. Hozzátette, hogy a szolgálatok nem is adnak át minden információt a rendőrségnek.
A nyugati titkosszolgálatok magyarországi tevékenységével kapcsolatban a szakértő arról beszélt: „Naivitás lenne azt hinni, hogy az Európai Unió, és különösen a NATO biztonsági szolgálatai nem dolgoznak. Nagyon keményen dolgoznak.”
Úgy véli, Szijjártó Péter külügyminiszter és Lavrov beszélgetésének 2020-as belgiumi lehallgatásában egyértelműen benne voltak a szolgálatok, mivel a NATO-nak és az EU-nak is erős biztonsági apparátusa van Brüsszelben, tele helyismerettel rendelkező szakemberekkel. „Belga rendőrök és a belga titkosszolgálat emberei vannak ott. Mert ők ismerik Belgiumot.”
Arra a felvetésre, hogy Szijjártó Péter telefonja miért nem volt védett, úgy reagált, biztosan volt védett telefonja is a külügyminiszternek, de nem azt használta. Szerinte valószínűleg követtek el hibát a miniszer védelmét ellátó szervek, „de lehet, hogy nem meritek szólni neki”.
A Fidesz kampányában megjelenő ukrán beavatkozás veszélyét Kis-Benedek blöffnek nevezte. „Semmi nyoma nincsen.” Bár szerinte az ukrán szolgálat biztosan jelen van Magyarországon, ahogy a magyar is máshol, de nincs olyan súlya, mint amit a politika tulajdonít neki.
„Nem tudnak ilyet csinálni az ukránok, meg nem is akarnak – nincs nekik szándékukban. Az ukrán szolgálatoknak van elég bajuk azzal foglalkozni, ami veszélyezteti, fenyegeti őket” – mondta, hozzátéve, hogy egyszerűen nincs erőforrásuk a magyar belpolitikába való komoly beavatkozásra.
A kampány utolsó két hetével kapcsolatban Kis-Benedek József úgy látja, lehetnek még meglepetések.
„Úgy gondolom, hogy vannak a tarsolyban még olyan dolgok, amiket be lehet vetni” – mondta. Szerinte mindkét oldalon lehetnek még olyan témák, amelyekkel az utolsó pillanatig befolyásolhatják a választás eredményét. „Én számolok azzal, hogy igen: elképzelhető, hogy valami meg fog még jelenni, amit mi egyelőre nem tudunk, igyekeznek mindkét oldalról befolyásolni a választást.”
