SZEMPONT
A Rovatból

Akár európai színekben is repülhet majd a jövőben Kapu Tibor vagy egy másik magyar űrhajós

Kapu Tibor sikeresen landolt, de az program itt nem ér véget, és a mostani küldetés megnyitotta az utat újabb magyar űrutazások előtt - mondja Tamási Dávid, a SpaceJunkie szakértője, akivel az űrutazás legizgalmasabb pillanatait is végigvettük.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. július 16.



Több mint három hét után magyar idő szerint 11:32-kor visszatért a Földre a Crew Dragon „Grace” űrkapszula, fedélzetén négy emberrel, köztük Kapu Tiborral, a Hunor-program keretében kiképzett magyar kutatóűrhajóssal. A landolás a Csendes-óceánon történt, a kiszállás már a mentőhajó fedélzetére emelt járműből 12:19-kor kezdődött, Kapu utolsóként, 12:28-kor hagyta el a kapszulát.

Akinek lehetősége volt, élő közvetítésben követhette az eseményeket. Az egyik, talán leginformatívabb közbetítést a Spacejunkie csatorna nyújtotta, melynek munkatársával, Tamási Dáviddal beszélgettem, aki nemcsak azt mondta el, miért volt ez az egész történet mérföldkő a magyar űrkutatás szempontjából, hanem azt is, hogy mi jön most. Lesz-e folytatás? Lesznek-e, lehetnek-e következő magyar űrhajósok? Mi történt eddig és mi várható ezután?

– A tudományos program Kapu Tibornak két hétre volt beosztva, de végül csak hétfőn indultak vissza, nem a két hét leteltével. Mi volt ennek az oka?

– Először is fontos tisztázni: az a hír, miszerint a küldetés pontosan két hétig tart, valójában csak itthon terjedt el. A hivatalos dokumentumokban nagyjából két hetes időtartamot írtak elő, de soha nem volt kőbe vésve, hogy csütörtökön indulnak vissza. A tényleges ok az úgynevezett magas bétaszög fázis volt, ami évente kétszer fordul elő, 5-7 napig tart, és ilyenkor az űrállomást folyamatosan éri a napfény, nem kerül árnyékba. Ennek következményeként a felületek és rendszerek túlhevülhetnek, így

a NASA ilyenkor nem engedélyez sem indítást, sem dokkolást, sem leválást. Ez a fázis már akkor ismert volt, amikor Tiborék elindultak, csak nem kommunikálták hivatalosan.

Mi is sokszor megkaptuk ezt a kérdést, hogy „hogyhogy nem tudták előre?”. Ez nem igaz, természetesen pontosan tudták.

– Gondolom, ebbe a speciális időszakba azért csúsztak bele, mert az indulás is késett. Amikor már tudták, hogy tovább maradnak, akkor hozzányúltak a programjukhoz? Vagy az eredeti menetrendet tartották, és a plusz napokban extra munkát végeztek?

– A pontos napi beosztást nem ismerem, de valószínűleg tartották az eredeti ütemtervet, és a plusz időt kihasználták például kísérletek megismétlésére, további adatgyűjtésre, illetve az állandó személyzet munkájának segítésére. A Nemzetközi Űrállomáson minden perc értékes, így a személyzet örült is annak, hogy pár nappal tovább maradtak.

– Volt egy érdekes mozzanat, amiről szerintem érdemes beszélni: amikor az űrhajó már a vízen lebegett, nem azzal kezdődött a művelet, hogy rögtön kinyitották az ajtaját. Ma már egyébként is sztenderd eljárás, hogy először kiemelik a vízből, és csak ezután nyitják ki. Ez régen, például az Apollók esetében, még nem így történt. Még a vízen meg kellett bizonyosodniuk arról, hogy nem szivárognak-e bizonyos gázok. Ezek milyen gázok, és miért fontos, hogy ne szivárogjanak?

– A Crew Dragon saját hajtóművekkel rendelkezik, amelyek az űrbéli pozíciószabályozást szolgálják.

Ezek leggyakrabban hidrazinnal működnek, ami rendkívül mérgező, rákkeltő anyag. Ezért rendkívül fontos, hogy a visszatérés után a mentőcsapat először megbizonyosodjon arról, hogy semmilyen szivárgás nem történt, még minimális mértékben sem.

Ha bármilyen gáz szivárogna a hajtóművekből, a mentőcsapat nem közelíthetné meg a kapszulát, amíg a veszély el nem hárul.

– Hogyan ellenőrzik ezt? Speciális védőruhában dolgoznak? Mert a mostani éjszakai felvételeken ez nem volt jól kivehető.

– Természetesen ilyenkor védőruházatban közelítik meg a kapszulát. A vizsgálatot először vizuálisan végzik: a kapszula külső burkolatán, illetve a vízfelszínen keresnek szivárgásra utaló nyomokat, például az úszó hajtóanyag maradványait. Szerencsére a Crew Dragon esetében ez eddig szinte mindig rendben zajlott. Egyetlen esetben volt valamiféle gyanú, de még ott is inkább csak elővigyázatosságból ellenőriztek többször. Összességében a Dragon egy nagyon biztonságos jármű ebből a szempontból is.

– Az űrhajósok kiszálltak, de még mindig nem ért véget a küldetésük. Mikor tekinthető lezártnak az ő programjuk?

– Ma már nincsen karantén, hiszen nincs fertőzésveszély, ellentétben a korábbi korszakokkal. Már a mentőhajón is van orvosi személyzet, akik azonnal megvizsgálják őket. Jelenleg valószínűleg Los Angelesben tartózkodnak, de lehet, hogy már el is indultak Houston felé. A NASA minden személyzetet Houstonba szállít a visszatérés után, ahol részletesebb orvosi vizsgálatok következnek, hiszen a mentőhajón nem biztos, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre áll. Houstonban egy nagyobb orvosi csapat elvégzi a részletes kivizsgálást,

majd innen az űrhajósok útjai szétválnak, attól függően, hogy melyik szervezet küldte őket.

Tibor esetében ez úgy néz ki, hogy körülbelül két hetet még Houstonban tölt, ahol zajlik majd a rehabilitáció. A családja, többek között a szülei, már kint várják őt, tehát nem kell elszigetelve lennie. Cserényi Gyula, a tartalékos kutatóűrhajós is vele van.

Ezután következik még némi adminisztráció, a küldetés hivatalos lezárása, a papírmunkák elvégzése. Ez is eltarthat egy-két hétig. Ha ezek is lezajlanak, akkor várhatóan körülbelül egy hónapon belül Tibor már hazatérhet, feltehetően a családjával együtt.

– Ugorjunk vissza az Axiom-4 küldetés elejére. Kezdjük rögtön a starttal, amelyet hosszasan várnunk kellett. Mi volt a sorozatos csúszások oka?

– Minden közbejött, ami csak közbejöhetett. Már tavasszal kiderült egy probléma: az egyik ejtőernyő tárolórekeszében páralecsapódást észleltek, ezért az egész űrhajót cserélni kellett. A személyzet, akiknek azt a kapszulát eredetileg szánták, végül egy másik járművel ment fel, Tiborék pedig azzal, amelyet eredetileg nekik szántak volna. Ezután, közvetlenül az indítás előtt, a rakétánál is felfedeztek egy szivárgást, ez már egy korábbi repülés után is ismert volt, de a SpaceX egyik kötelező ellenőrző tesztje során újra előjött a probléma. Javítani kellett, szerencsére nem kellett teljes vizsgálatra visszavinni, viszont ez is halasztást okozott.

Ezek után a Nemzetközi Űrállomáson is volt egy szivárgás, ami már régóta fennáll, de éppen Tibiék indulása előtt átlépett egy biztonsági határértéket, és azt az orosz személyzetnek előbb ki kellett javítania. Ez különösen fontos volt, mert nem volt biztos, hogy az ISS levegőszűrő rendszere elbír ilyen körülmények között még négy új személyt. Ráadásul még az időjárás is közbeszólt. Szóval valóban igaz:

ami közbejöhetett, az közbe is jött. Ez lett a kereskedelmi űrrepülések történetének egyik leghosszabb halasztása,

majdnem egy hónapos csúszásról beszélünk.

– Igaz, hogy ezt a szivárgást végül az indiai kollégák vették észre, nem is a SpaceX szakemberei?

– Ez egy kicsit túlzó megfogalmazás az indiai fél részéről. Igen, mi is láttuk ezt a hírt, de valójában ez egy hosszabb ellenőrzési folyamat egyik pontja volt. Az összes partnernek mindig jóvá kell hagynia az indítás előtti lépéseket.

Az indiaiak valóban észrevettek valamit, de ez nem jelenti azt, hogy a SpaceX részéről ne vették volna észre ugyanezt.

Az a cikk, amely ezt állította, valószínűleg nem a teljes képet mutatta, inkább az indiai nézőpontot emelte ki, mintha ők mentették volna meg az indítást. Valójában túl kevés részlet ismert ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogyan is történt mindez. Én személy szerint nem hiszem, hogy ez pontosan így történt, de ez már az én véleményem.

– Évek óta figyelemmel kísérem a különböző űrjárművek indítását, akár személyzettel, akár anélkül, és úgy látom, hogy a halasztás szinte mindig benne van a pakliban. Ez annak köszönhető, hogy a hőskor tragédiái után sokkal óvatosabbak lettek az űrügynökségek?

– A korábbi sajnálatos balesetek mindenképpen hozzájárultak ahhoz, hogy ma jóval szigorúbb biztonsági követelményeknek kell megfelelni. Ma már nemcsak kétszer, hanem inkább háromszor is átgondolják, hogy elindítsanak-e egy járművet. Nem akarnak újabb tragédiákat. Sokkal több biztonsági protokoll létezik, mint például a holdraszállások idején. Olyannyira, hogy

a mai szabványok szerint valószínűleg már el sem indítanák azokat a járműveket, amikkel annak idején repültek.

– Én is elgondolkodtam azon, hogy egy Apolló űrhajóba, vagy a Holdkompba ma egyáltalán beengednének-e embereket… Amit viszont mindig figyeltem: az indítások időpontjai rendkívül pontosak. Vannak úgynevezett indítási ablakok, és ha akkor nincsenek meg a megfelelő körülmények, utána, napokat kell várni a következő lehetőségre. Mi ennek az oka?

– Ez elsősorban az űrállomás pályájával van összefüggésben. Nem mindegy, hogy éppen hol tartózkodik az ISS. Az amerikai és orosz indítások közötti különbség is abból adódik, hogy az oroszok kedvezőbb földrajzi helyzetben vannak, ők a kazahsztáni Bajkonurból indítanak, ami jobban illeszkedik az ISS pályájához. Az indítási ablakok ciklikusan ismétlődnek. Egy héten belül lehet három-négy nap, amikor az indítás ideális, aztán pár napig nem az. És

ezekben az időablakokban is csak néhány perc, vagy másodperc áll rendelkezésre. Például a Falcon 9 rakétát abban a másodpercben kell indítani, amikor az optimális pályaadatok adottak.

Ha akkor nem tudják indítani, akkor aznap már nincs lehetőség, csak a következő ablakban.

– Ezt mi is szépen láttuk, amikor az indulás után éjjel kimentünk a gyermekeimmel megnézni az égen, hogy az űrhajó és az ISS pontosan ugyanazon a vonalon követte egymást. Tökéletesen látszott, mennyire precíz volt az indulás.

– Igen, ez a pályamechanika és a földrajzi adottságok összehangolása. Nagyon látványos és nagyon precíz jelenség.

– Az utazásról és a dokkolásról viszonylag kevés szó esik, hiszen minden automatizált. Ha jól tudom, a Dragon űrhajóknál még soha nem kellett kézi beavatkozást végezni.

– Így van. Már az első tesztküldetés is teljesen automatikusan zajlott, és akkor sem volt szükség beavatkozásra. Természetesen a parancsnok és a pilóta bármikor közbeavatkozhat, ha szükséges, de eddig még nem volt rá példa. Az emelkedés és a visszatérés is teljesen automatizált.

– A parancsnok és a pilóta ilyenkor aktívan figyeli a műszereket, vagy inkább a földi irányítás követi az adatokat, és az űrhajósok csak utasként vannak jelen?

– A kritikus fázisokban, például indításkor vagy visszatéréskor, természetesen az űrhajósok is figyelik az adatokat, különösen a parancsnok és a pilóta. Ők a középső üléseken ülnek, és nekik van lehetőségük beavatkozni. A földi irányítás ugyanakkor folyamatos kapcsolatban van az űrhajóval, és

ha bármilyen probléma merülne fel, ők irányítják a beavatkozást. Ezért is tart hónapokig a kiképzés: hogy a legváratlanabb helyzetekben is tudják, mit kell tenniük.

– Farkas Bertalan űrrepülése óta 45 év telt el. Mi minden változott meg az elmúlt 45 évben az űrkutatásban és űrrepülésben? Az 1980-as év még szinte a hőskorszak végének számított, ugye?

– Igen. Farkas Bertalan 94.-ként jutott fel a világűrbe, Magyarország pedig a hetedik nemzetként. Kapu Tibor pedig most a 636. sorszámot kapta meg ezzel a repüléssel. Ahhoz képest, hogy mennyi idő eltelt, és még mindig csak valamivel több mint 600 ember járt a világűrben, ez egy nagyon alacsony szám, különösen a Föld lakosságának növekedéséhez viszonyítva. Ez mindenképp figyelemre méltó,

– Mi változott most?

– A legfontosabb talán az, hogy a kereskedelmi űrrepülés, elsősorban a SpaceX révén, jelentősen csökkentette az űrutazások költségét az újrahasználható rakéták bevezetésével. Ez az, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.

Így most kisebb országok, mint például Magyarország vagy Lengyelország, ismét képesek űrhajóst küldeni az űrbe.

Ha továbbra is csak a nagy állami űrügynökségek végeznék ezeket a küldetéseket, szinte biztos, hogy erre az utazásra nem kerülhetett volna sor. Az Axiom-4 küldetés azért is különleges, mert a NASA-nak ebben nem volt kiemelt szerepe, persze a kiképzésben részt vettek, hiszen ők üzemeltetik a Nemzetközi Űrállomást, de a küldetés két magáncég közreműködésével valósult meg: a SpaceX biztosította a rakétát és az űrhajót, míg az Axiom Space a küldetés lebonyolítója volt. Velük szerződtünk, nem pedig a NASA-val vagy a SpaceX-szel. Ez önmagában is érdekes aspektusa ennek a repülésnek. Annyiban hasonlít a Farkas Bertalan-féle űrrepüléshez a mostani, hogy most is államilag finanszírozott program keretében küldtünk fel egy kutatóűrhajóst. Más a helyzet Charles Simonyi esetében, aki magyar származású amerikaiként járt az űrállomáson, viszont ő űrturistaként a saját pénzéből finanszírozta mindkét repülését 2007-ben és 2009-ben. A mostani küldetés viszont a HUNOR program keretében, állami finanszírozással valósult meg.

– Miért pont most?

– Egyrészt, ahogy említettem, most nyílt egy olyan lehetőség, hogy magáncégeken keresztül küldhettünk fel kutatóűrhajóst a Nemzetközi Űrállomásra. Másrészt az ISS napjai, pontosabban évei, meg vannak számlálva. Jelenleg 2025-öt írunk, és az állomás üzemeltetését nagyjából 2030-ig tervezik. Egyáltalán nem mindegy, hogy a hátralévő években ki, mikor és milyen módon tud űrhajóst küldeni az űrállomásra.

Számos kísérletet csak a súlytalanság körülményei között lehet elvégezni, ezek pedig fontos szerepet játszanak a hosszú távú emberes űrrepülések előkészítésében.

Tibor például mikronövény-termesztéssel kapcsolatos kísérleteket végzett, amelyek célja, hogy kis helyen magas tápértékű növényeket lehessen előállítani, ez a klímaváltozás miatt a Földön is egyre fontosabbá válik. Emellett orvosbiológiai vizsgálatokat is végzett, amelyek eredményei a látásvizsgálatoktól a szemműtétekig számos földi alkalmazásban is hasznosíthatók lesznek. És azt is fontos látni, hogy az űripar robbanásszerű fejlődésen megy keresztül. Aki most nem lép be, az pár éven belül lemaradhat erről a „vonatról”. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy most finanszírozza ezt a küldetést. Lehet, hogy az ISS hátralévő időszakában már nem is nyílik több ilyen alkalom, persze reméljük, hogy igen, de ezt a mostanit mindenképpen meg kellett ragadni.

– Ott is kell tudnunk maradni a nemzetközi űriparban? Mert ha ez csak egy egyszeri alkalom volt, hogy egy magyar kutatóűrhajós feljutott és dolgozhatott az ISS-en, akkor bár megtettünk valamit, de aztán megint nem leszünk jelen.

– Azzal, hogy Tibor visszatért, még nem zárult le a program. A kísérletek nagy részét most kell kiértékelni, elemezni, és ezek közül több olyan is van, amit korábban például még amerikaiak sem végeztek el az űrállomáson. Ezáltal azok a szervezetek, egyetemek és kutatócsoportok, akik ezeket a kísérleteket küldték fel, most nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is letették a névjegyüket.

Emellett olyan tapasztalatokra is szert tettek, amelyek a jövőben bármilyen másik űrállomás esetében is hasznosak lesznek, például hogy milyen követelményeknek kell megfelelni, milyen szabványok szerint lehet kísérleteket küldeni.

És ne felejtsük el, hogy kiképeztünk egy űrhajóst. Részben hazai, részben nemzetközi kiképzésen vett részt, és ez a folyamat önmagában is egyfajta validálása volt a magyar képzési rendszernek az Európai Űrügynökség (ESA) szemében. Így akár európai színekben is repülhet majd a jövőben Kapu Tibor, vagy akár egy másik, később kiképzett magyar űrhajós is.

– Ne feledkezzünk meg arról, hogy két kiképzett űrhajósunk van, csak egyikük repült most.

– Igen, Cserényi Gyula, mint tartalékos űrhajós, bármikor lehetőséget kaphat.

Neki van a legnagyobb esélye arra, hogy a következő repülést ő hajtsa végre.

Még ha nem is teljesen ugyanazt a kiképzést végezte el, mint Tibor, de nagyon hasonló programban vett részt.

– Ha jól tudom, a lengyel űrhajós az Európai Űrügynökség, az ESA űrhajósa volt. Ő ilyen szempontból másik ligában játszott. De például Cserényi Gyulának vagy Kapu Tibornak milyen esélyei vannak az ESA-nál dolgozni? Ha valaki az ESA űrhajósa lesz, akkor nem feltétlenül a saját nemzeti zászlaja alatt repül, hanem lehet, hogy egy nagyobb, európai projekt részeként. Ezt jól tudom?

– Igen, a lengyel űrhajós esetében is hangsúlyozták, hogy nemcsak a lengyel űrügynökség képviseletében, hanem az ESA képviseletében is repült. Magyarország is már tíz éve tagja az ESA-nak, tehát elvileg nálunk is megvan ez a lehetőség.

Most ebben a konkrét programban önállóan vettünk részt, de ez nem zárja ki, hogy a jövőben ESA-színekben repüljön magyar űrhajós.

Tehát például előfordulhat, hogy Gyula a következő repülésén már nemcsak Magyarországot képviseli, hanem az ESA-t is. És mivel az ESA elfogadta a magyar kiképzési szabványokat, mi is átvettük az európai sztenderdeket, ez a kétirányú együttműködés már létrejött. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben már úgy is ki lehet képezni űrhajósokat Magyarországon, hogy azok megfeleljenek az ESA elvárásainak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Moszkvában lőtték le az orosz katonai hírszerzés egyik legfontosabb emberét - A nyomok egyenesen a Kreml belső köreihez vezetnek
Február 6-án lőtték le Vlagyimir Alekszejev altábornagyot, a GRU kulcsfiguráját. A gyanúsítottak között orosz tisztek is vannak, ami a Kremlen belüli leszámolás lehetőségét veti fel.


Február 6-án egy moszkvai lépcsőházban lőtték le az orosz katonai hírszerzés, a GRU egyik legfontosabb emberét, Vlagyimir Alekszejev altábornagyot. A merénylet után kórházba szállították, és bár a hivatalos közlés szerint életben van, állapotáról azóta sem adtak ki részletes tájékoztatást. Az 1961-ben egy ukrajnai faluban született Alekszejev a különleges erők, a Szpecnaz ranglétráját megmászva lett 2011-ben a GRU egyik első vezetőhelyettese.

Nem illett bele az orosz katonai vezetőkről kialakult sztereotípiába: közvetlen, embereire odafigyelő parancsnoknak tartották, akit a szervezeten belül tiszteltek és szerettek.

A joviális külső mögött azonban a GRU legkeményebb műveleteiért felelős vezető állt.

A nevéhez köthető a Krím megszállásának megtervezése, az Ukrajna elleni 2022-es támadás kidolgozása, valamint a 2015-ös luhanszki „nagytakarítás” is,

amely során több, a Kreml számára túl önállónak ítélt szakadár parancsnokot likvidáltak. Meghatározó szerepet játszott a 2016-os és 2020-as amerikai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekben, amiért felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Később az Egyesült Királyság és az Európai Unió is büntetőintézkedéseket vezetett be ellene, miután kiderült, hogy az ő emberei próbálták novicsokkal megmérgezni Szergej Szkripal volt GRU-ügynököt és a lányát, írta a hvg.hu.

A Wagner zsoldossereg megszervezése is Alekszejev projektje volt. A sereg arcának a letagadhatóság érdekében Jevgenyij Prigozsint tették meg, de a háttérben mindvégig a GRU irányított.

Amikor Prigozsin lázadása kitört, Alekszejev személyesen tárgyalt vele Rosztov-na-Donuban. A megbeszélésről készült felvétel szerint Prigozsin azt követelte, hogy adják át neki Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt. Alekszejev erre nevetve csak annyit válaszolt:

„Vigyed őket”

Prigozsin halála után a Wagner egy részét a szintén Alekszejev által létrehozott Redut nevű zsoldosseregbe olvasztották be.

Az orosz hatóságok szerint a merénylet mögött az ukránok állnak, ezt állítja az ügyben nyomozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat, és erről beszélt Szergej Lavrov külügyminiszter is. Kijev tagadta, hogy bármi köze lenne a támadáshoz.

A nyomozás eddig négy gyanúsítottat azonosított. A lövész Ljubomir Korba volt, akit a tábornok szomszédja, Zinajda Szerebrickaja engedett be a lépcsőházba. Viktor Vaszin szállást adott neki, fia, Pavel pedig a megfigyelésben segédkezett. A gyanúsítottak háttere azonban jócskán bonyolítja a képet: Vaszin és fia az orosz haderő nyugalmazott tisztjei, sőt, az idősebb Vaszin korábban az FSZB egyik fedőcégénél dolgozott. Szerebrickaja a luhanszki szakadár területről származik, és a merénylet után a hatóságok szerint Ukrajnába szökött.

A merénylet végrehajtása feltűnően amatőrnek tűnt.

Korba négyszer lőtt, de a három találat egyike sem bizonyult végzetesnek. Menekülés közben a pisztolyt csak félig süllyesztette egy hókupacba, és több térfigyelő kamerába is belenézett. A kétbalkezes végrehajtás alapján nehéz eldönteni, hogy valódi ügyetlenségről van-e szó, vagy egy hírszerző szerv szándékos megtévesztéséről, amivel elterelné magáról a gyanút. Az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSZB és a GRU közötti rivalizálás közismert.

A lehetséges elkövetők között felmerültek haragtartó wagneristák, a luhanszki tisztogatások sértettjei, de akár a Védelmi Minisztérium vezetői is, akik zokon vehették Alekszejev megjegyzését a Prigozsinnal folytatott tárgyaláson.

Az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos: Moszkvában, február 6-án lelőttek egy orosz tábornokot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Orbán Viktor győzelmi esélye 40 százalék alá zuhant a Polymarketen
Török Gábor politikai elemző a Polymarket trendjére hívta fel a figyelmet, ahol a miniszterelnök esélye 39 százalékra esett. A platformot a magyar hatóságok januárban blokkolták, így csak VPN-nel érhető el.


A Polymarketen 59–39-re vezet Magyar Péter Orbán Viktorral szemben – miközben a platformot Magyarországon január óta blokkolják.

Török Gábor politikai elemző a Facebookon hívta fel a figyelmet a fejleményre, hogy szerinte: „Nyílik az olló a Polymarketen: OV [Orbán Viktor - a szerk.] benézett 40 százalék alá” – kommentálta Török, hogy a nemzetközi, blokkláncalapú előrejelzési platformon Orbán Viktor választási győzelmi esélye 39 százalékra esett, míg Magyar Péteré 57 százalékon áll - legalábbis állt akkor, ugyanis azóta Magyar Péter már még jobban elhúzott.

Magyar-Orbán 59:39

Török Gábor ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a platformon látható számok nem tekinthetők hagyományos közvélemény-kutatásnak.

„ez nem közvélemény-kutatás, nem is az esélyeket mutatja, de azt igen, hogy milyennek látják az esélyeket azok, akik pénzt tesznek egyik vagy másik jelöltre"

– tette hozzá.

Még érdekesebb dolgokat láthatunk, ha a pártversenyre megtett téteket nézzük. Ebben még jobban elhúzott a Tisza.

A Polymarket Magyarországon január óta hivatalosan nem érhető el, legfeljebb VPN-szolgáltatással lehet hozzáférni. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága rendelte el a polymarket.com domain és aldomainjeinek blokkolását „tiltott szerencsejáték szervezése” gyanújával. Néhány nappal később a hatóság a rivális Kalshi elérését is korlátozta.

Ellenzéki hangok szerint a predikciós piacok hasznos jelzést adhatnak a közhangulatról, így a tiltás információs korlátozásnak is tekinthető.

A predikciós piacok nemzetközi szinten is a hatóságok fókuszába kerültek már a múltban. A holland szerencsejáték-felügyelet például február 17-én szólította fel a Polymarketet a helyi működés beszüntetésére, és heti 420 ezer eurós bírságot helyezett kilátásba. A piacok forgalma eközben dinamikusan nő, január közepén napi 700 millió dollár körüli rekordot ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Innen, a gettó közepéből is látjuk, hogy van tétje” – a roma vezető szíve a Tiszáé, az esze a Fideszé
Balogh Jenő szerint a történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. Told kisebbségi önkormányzatának vezetője azt mondja, könnybe lábad a szeme Magyar Pétert hallgatva, de árulásnak érezné, ha cserbenhagyná az Öreget.


A berettyóújfalui körzetben található Told kisebbségi önkormányzatának képviselője, Balogh Jenő „Jaga” a Partizán videójában beszélt arról a dilemmáról, ami szerinte sok roma választót foglalkoztat a közelgő választások előtt. A riport felvezetőjéből kiderült, hogy Balogh korábban már a Tisza Párt felé hajlott, de a térség egy másik befolyásos roma vezetője, Varga Ernő leült vele beszélni, és meggyőzte, hogy „mégis érdemesebb a biztosat választani”.

Balogh Jenő az interjúban megerősítette, hogy továbbra is kettősség van benne.

„Érzelmileg a Tisza felé vonzódom, az mindenféleképpen hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy nem” – jelentette ki. Állítása szerint, amikor Magyar Péter beszél, akkor érzi magát igazán magyarnak.

„Amikor az az ember megszólal és beszédet tart, nekem olyankor könnybe lábad a szemem, magyarnak érzem magam, és nem cigánynak” – fogalmaz.

„Viszont ha a másik párt megszólal, ott cigány vagyok. Nem érzem azt, hogy része vagyok a magyar társadalomnak. Nem érzem. És ha kimegyek egy meccsre, nem azt akarom hallani, hogy rohadt cigányok, büdös cigányok, mocskos cigányok, tudod? Mert én is szeretem a focit.”

Felidézte Lázár János kijelentését is, hogy a romák képezik a tartalékot az olyan munkáknál, amiket a magyarok nem végeznek el, például a vonatok mosdóinak takarítását. Balogh Jenő ezt bántónak találta, de azt is hozzátette, hogy a miniszter bocsánatot kért, amit ő el is fogadott. Ennek ellenére úgy érzi, a megkülönböztetést leginkább a politika szintjén tapasztalja. „600 éve itt vagyunk, úgy érzem, hogy azért eléggé sokunk integrálódott; az építőiparban nagyon sokunk ott van. És megálljuk a helyünket, mindig is volt tiszteletem, becsületem a munkahelyen. Sosem kaptam megkülönböztetést. Csak a politikától kaptam mindig megkülönböztetést” – mondta.

A képviselő szerint a szíve a Tiszáé, de az esze a Fideszé.

Ezt azzal magyarázza, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság idején az építőipar, ahol a hozzá hasonló, alacsony iskolai végzettségű emberek dolgoznak, teljesen összeomlott. Úgy véli, Orbán Viktor volt az, aki újra beindította a gazdaságot, és ezzel munkát adott a közösségének.

„Jött ő – egy politikai messiás, ha megnézzük, egy gazdasági messiás –, és újra elkezdett dübörögni a gazdaság. És akkor éreztük azt, hogy ez a kormány jó” – emlékezett vissza. „Mivel neki köszönhetem, hogy a gyerekeimet felneveltem, és munkát biztosított; a semmiből felhozta az országot, és leérettségiztettem mind a három gyerekemet. És bőségesen maradt.”

Szerinte a 2010-es években jól éltek, bár az elmúlt két-három évben a drágaságot nagyon megérzik. „Hozzám hasonló ember érzi, hogy drágaság van. Reggel elmegyek, a reggelit megveszem, ebédet megveszem, jövök hazafelé, már másnap reggelre szinte nem is marad a napszámomból” – vázolta a jelenlegi helyzetet.

Ez azonban azon nem változtat szerinte, hogy volt egy jó időszak.

„Lehet egy rendszert köpködni, lehet egy rendszert gyűlölni, lehet egy másik rendszerre vágyni. Amennyi rosszat úgymond tett Orbán Viktor miniszterelnök, annyi jót is hozzá lehet rakni.”

Mindezek miatt most őrlődik a Tisza és a Fidesz között.

Balogh Jenő szerint a Tisza Párt „egy demokratikus, szép, egyenlő jövőt hirdet”, és Magyar Péterben Martin Luther Kinget látja. „Őt látom benne – »van egy álmom«, hogy egy napon olyan országban élünk, ahol az emberek nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján lesznek megítélve” – mondta. Ezt az érzelmi kötődést azonban felülírja a racionális félelem.

A Fideszhez fűződő viszonyát a Stockholm-szindrómához hasonlítja. „Amikor a fogvatartott ragaszkodik a fogvatartójához, elszenvedi mindazt a rendszert, ami nem jó. Sőt, még érzelmileg is kötődik hozzá.”

„Mert azért 15 év kormányzás alatt azért kialakul érzelmileg egy párthoz kötődés. Még innen is, a gettó közepéből is. Ha eltávolodok tőle, valahol szégyenérzetet fogok érezni, tudod? Olyan érzésem van, mintha szembeköpném. Kötelességemnek tartom valahol, hogy őt támogassam. Az Öreget. Hogy adjunk még egy utolsó négy évet ennek a rendszernek.”

Úgy látja, egy esetleges kormányváltás gazdasági összeomlással járna, mivel az építőipar szavai szerint a Fideszé. „Építőipar egyenlő Fidesz. Ha Orbán Viktor elbukja a választást, a hozzám hasonló emberek másfél–két évig munkanélküliek lesznek” – jósolta. „Ezért ragaszkodunk hozzá kézen-közön.” 

Állítása szerint egy Tisza-győzelem után a Fidesz minden eszközzel akadályozná az új kormányt, és attól is tart, hogy ez akár polgárháborúhoz is vezethet.

„Nehéz a döntés, hogy cserbenhagyjuk-e ezt a rendszert, aminek – legyünk őszinték – sok jót köszönhetünk; és támogatunk egy másik rendszert, ami érzelmileg hat, és azt mondjuk, hogy azzal az emberrel haladunk egy úton, és nem tudjuk, hogy milyen meglepetés vár az úton vele, vagy ezzel a biztos rendszerrel, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megyünk tovább – ami kiszámítható.”

Szerinte a mostani döntés történelmi jelentőségű.

„Jelentsük ki nyugodtan: ’89 óta nem volt még ilyen. A történelemkönyvekben fogják ezt a választást jegyezni. ’89 óta ez az első – a 2026. április 12-én esedékes – választás, hogy nagyot üt. Ezt innen, a gettó közepéből  is látjuk, hogy van tétje. És mindenki el fog menni. A falunkban száz százalékos szavazás lesz.”

A roma vezető arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai helyzet a közösségeket és a családokat is megosztja. „Itt családok fordultak egymás ellen. Akik szerették egymást, tudod?” – fogalmazott. „Az egyik oldal azt mondja, hogy pusztuljon el a Tisza, a másik oldal, hogy a Fidesz pusztuljon el.”

Elmondása szerint a saját családjában is van fideszes és tiszás is, és ha nyíltan állást foglalna bármelyik oldal mellett, barátságok és rokoni kapcsolatok mennének tönkre.

„A fele barátaim tiszásak, és bíznak bennem. De van Sápon egy bátyám, Iván. Ő nagy fideszes. És mondott egy mondatot: Ne bántsd a szúnyogot, amelyik már jól lakott, mert jön helyette egy éhesebb.”

„És valahol benne van az, hogy ne legyen harc, ne legyen háború, ne legyen polgárháború; hagyjuk meg ezt a rendszert így, ahogy van. És akkor a béke megmarad mindannyiunk között.”

Arról is beszélt, képviselőként erkölcsi kötelességének érzi, hogy a Fidesz-közeli közösségével maradjon, és ne tűnjön árulónak. „Ha nem akarok árulóként feltűnni, akkor ugyanazt a vonalat kell kövessem, amit ők visznek.  Egyértelműen a mi feladatunk, mivel Fideszhez közeli pártban vagyunk, a roma kisebbségeknek az, hogy tartsuk össze a népet, a népünket, és egyértelműen hajoljunk a Fidesz felé” – mondta.

Tudja, hogy a döntése helyben sokakat befolyásolhat. „Ha én most azt kommunikálom a közösségem felé, hogy fideszes vagyok, akkor van egy bizonyos rációja, hogy azt mondják: "Igen, hát megy a Jaga, megyünk utána mink is." De meg is bomolhat a kör. „Egyelőre csak én vagyok így, hogy 50 százalék tiszás, 50 százalék fideszes."

Bár Varga Ernőnek igent mondott, hogy a Fidesz támogatásán dolgozik, még mindig bizonytalan.

„Valahogy helyeseltem a végén, oké, de amikor hazaértem, csalódott voltam saját magammal szemben, tudod? Hogy nekem a meggyőződésem a Tisza. Én őbenne akarok hinni érzelmileg. De az elmém meg azt mondja, hogy nem lesz munkánk.”

Végül úgy fogalmazott, döntését a választás napján, a szavazófülkében fogja meghozni. „Ott, a fülkében fog eldőlni. Hogy vajon érzelmileg döntök, vagy aszerint, amit az eszem mond, a Fidesz mellett” – zárta gondolatait.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter szerint ha győznek, felfüggesztik a gödi akkumulátorgyár működését, és ez első nap kiadják az ide menekült lengyel politikusokat
Fotókat, jegyzőkönyveket kaptak az akkugyárakkal kapcsolatban, és kiderült, a cégek előre tudtak az ellenőrzésekről – mondta a TISZA elnöke évértékelője után. A városligeti tóból eltűnt vadkacsák is szóba kerültek, amiket Magyar Péter szerint egy 13. kerületi hotelben dolgoztak fel.


Magyar Péter a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban elmondta, még nem kapott választ a cég vezérigazgatójától, be tud-e menni egyeztetni, de azóta még több kérdése lett, mert sokan jelentkeztek náluk.

Azt ígérte, újabb információkkal fog előállni, de annyit elárult, hogy vezető beosztású és gyárszalag mellett dolgozó munkavállalókkal, valamint környezetvédelmi szakemberekkel is felvették a kapcsolatot, akik „egészen elképesztő dolgokat meséltek el”.

Állítása szerint nemcsak a gödi, hanem más akkumulátorgyárakról is szó van, ahol a hatóságok előre értesítik a cégeket az ellenőrzésekről.

„Tudják ezek a cégek, hogy mikor jönnek ki a hatóságok, mikor ellenőriznek, mikor mérnek, erre fel tudnak készülni ezek a veszélyes üzemet megjelenitő gyárak, és nyilván így mások lesznek a mérési eredmények” – jelentette ki.

„Elhullott állatok, kiszivárgó, veszélyes, mérgező szennyvíz, levegőbe kerülő veszélyes anyagok, ugyanaz, mint Gödön, de Gödön is egyre több információ van, fotókkal dokumentálva, jegyzőkönyvekkel dokumentálva. Úgyhogy azt hiszem, hogy ennek a történetnek nincs vége, és nagyon-nagyon gyorsan kell majd cselekednie április 12-e után a Tisza kormánynak” - fogalmazott.

“Azt várjuk el most a kormánytól, amíg még ez az ügyvezető kormány van, hogy függessze fel a gyár működését, amíg nem tisztázódnak a dolgok, amíg a nyilvánosság nem kap részletes tájékoztatást, amíg nem engednek be oda független ellenőröket, amíg a felelősök nincsenek megnevezve. Hogyha ezt nem teszik meg a következő 56 napban, akkor Tisza azonnal megteszi. És egyébként egy átfogó vizsgálatot rendelünk el az összes akkumulátorgyárnál. Felállítunk egy országos hatáskörű akkumulátoripari szakhatósági szervet. Nyilván annak van átfutási ideje, de addig is egy átfogó vizsgálat lesz, felfüggesztés, ahol ilyen szabálytalanságok vannak” - jelentette ki Magyar Péter.

Reagált arra is, hogy Orbán Viktor szerint a Shell és az Erste háborús szövetséget kötött Brüsszellel a TISZA győzelme érdekében, és a halál vámszedőinek nevezte a két céget.

„Szerintem a magyar emberek többsége látja, hogy ha a halál vámszedőiről beszélünk, akkor azok inkább a több tízezer ember életét veszélyeztető akkumulátorgyárak vagy egyéb szennyezőgyárak, amelyeknek a működését a kormány hagyta” – fogalmazott Magyar Péter.

Hozzátette, azért is érdekes a kijelentés, mert a Shell-lel a kormány 2025 szeptemberében stratégiai megállapodást kötött például nagy LNG beszerzésekre.

Állítása szerint egy TISZA-kormány mindenkivel helyre fogja állítani a kapcsolatot, mert a gond nem a külföldi befektetőkkel van, hanem azokkal a cégekkel, amelyek a magyar emberek egészségét és a környezetet veszélyeztetik.

Arra a miniszterelnöki felvetésre, hogy a multik akarják kormányra segíteni a TISZA Pártot, Magyar Péter úgy reagált, a hülyeséget nem szabad megismételni.

Leszögezte, semmilyen kapcsolatuk nincs multicégekkel, a pártot több tízezer magyar ember támogatja a saját adózott jövedelméből. Feltette a kérdést, ha a kormány valóban 14 ezer milliárd forintot „vett el” a cégektől, akkor vajon miért nőtt háromszorosára az államadósság.?

Kijelentette, a TISZA Párt kiegyensúlyozott viszonyra törekszik a multikkal, és megtartaná a jelenlegi adókat. „Egyenlő feltételeket fogunk biztosítani a külföldi és a magyar befektetőnek egyaránt” – ígérte.

Attól nem tart, hogy a kormány külföldi támogatások elfogadásával vádolja majd őket, és esetleg érvénytelenítik a választás eredményét.

Szerinte itt gyűlöletkeltésről és a magyar emberek félrevezetéséről van szó, aminek semmilyen alapja nincs. Hozzátette, nem nekik vannak amerikai kampánytanácsadóik, és nem ők avatkoznak bele más országok választásaiba. „Mi a magyar emberek szavazatára várunk és azt kérjük, ennek igyekszünk megfelelni, úgyhogy vergődni lehet, vádolni lehet, hangulatkeltés” – mondta.

A befagyasztott uniós pénzekkel kapcsolatban elmondta, több európai vezetővel is tárgyalt, és világossá tette, hogy egy leendő TISZA-kormány legfontosabb feladata a 8000 milliárd forint hazahozatala. Ennek feltételeiként a korrupció felszámolását, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását, az igazságszolgáltatás és a sajtó szabadságának garantálását, valamint a felsőoktatási intézmények függetlenségének helyreállítását nevezte meg. „Ez a négy, és itt full stop” – szögezte le.

Ígéretet senkitől sem kapott, de úgy látja, az érdekek egyeznek, mert az EU-nak és a tagállamoknak is az az érdeke, hogy Magyarország megkapja a forrásokat és fejlődjön a gazdasága.

A belengetett videóval kapcsolatban azt állította, régóta fenyegetik és zsarolják, de erről szerinte felesleges beszélni, mert Rogán Antal és a Fidesz célja éppen a figyelemelterelés a valós problémákról. Elmondása szerint a zsarolás abból áll, hogy hamisított felvételeket vagy üzeneteket küldenek neki és a kollégáinak. „Kap a postaládájában egy hamisított felvételt, vagy egy leírást, vagy kap az Instagramján egy üzenetet, hogy ilyen is van” – részletezte. Azt is elmondta, hogy bár a fenyegetések ismeretlenektől érkeznek, sejti, kinek az érdekében állnak.

A Városligeti tóból eltűnt kacsák és halak ügyében, amit vendégmunkásokkal hozott összefüggésbe, azt mondta, nevetségesnek tartja, hogy a sajtó ezt emelte ki a bicskei beszédéből. Fenntartotta állítását, mondván, a cikkek alatti kommentekből is látszik, hogy sok más vidéki városból is eltűntek állatok, ahol vendégmunkások élnek.

Állítása szerint konkrét információi vannak arról, hogy a Városligetből származó állatokat egy XIII. kerületi hotelben dolgozták fel.

„Értem a viccet, csak nem szeretem. Tudom ezt továbbhozni, és tudok tanukat is hozni, de azt gondolom, amikor egy gödi Samsung gyár van és a környéken több tízezer embernek az életét, egészségét veszélyeztetik, akkor az kicsit fontosabb, mint a Városligeti tóban élő vagy nem élő aranyhalaknak a száma” – zárta a témát.

A kampánnyal kapcsolatban soha nem látott mocskolódásra és lejáratásra számít. „A jelenlegi hatalomnak az a célja és az az érdeke, hogy balhé legyen” – vélekedett. Azt mondta, azért reagált rá előre, hogy lezárja a témát és a lényegről lehessen beszélni.

Az országjárásról elmondta, mind a 106 egyéni választókerületbe el fognak menni, de a kampány végén a billegő körzetekre fognak koncentrálni. Hozzátette, a Fidesz belső mérései is hozzájuk jutnak el, és azok ugyanazt mutatják, mint a független kutatások.

A TISZA Párt EP-képviselőinek szavazatáról az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatban azt mondta, azért szavaztak nemmel, mert a megállapodásból Magyarország kimarad, és mert szerintük Európának most magára kellene koncentrálnia.

Az ukrán uniós csatlakozásról úgy vélekedett, hogy amíg háború van, addig erről nem érdemes beszélni. Elmondta, tárgyalópartnerei többsége is egyetértett vele abban, hogy nem lehet kivételt tenni Ukrajnával, miközben a nyugat-balkáni országok évek óta várnak a felvételre. „Senki nem akarja holnapután felvenni Ukrajnát, és nem is lehet” – jelentette ki, hazugságnak nevezve a kormányzati kommunikációt.

Beszélt arról is, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az Alkotmányt a sorkötelezettség eltörlése érdekében, de egy új alaptörvény megalkotását is elkezdenék, amit széles társadalmi párbeszéd előzne meg és népszavazás erősítene meg.

„Egy alkotmányozás nem egy egy hónapos feladat, nem egy tableten születik, hanem több tableten és több éves folyamat” – fogalmazott. Kétharmados többség nélkül is felállítanának egy önálló környezetvédelmi minisztériumot, aminek élére Gajdos Lászlót szánják. A háborús veszélyhelyzetet és a rendeleti kormányzást a parlament második üléséig tartanák fenn. Az önkormányzatoktól elvont forrásokról, így a szolidaritási hozzájárulásról azt mondta, a választások után leülnek tárgyalni az önkormányzatokkal, és jelentősen csökkentenék az elvonásokat.

A 24.hu kérdésére a müncheni tárgyalásairól azt mondta, a legnagyobb eredmény, hogy ott voltak és tárgyalóasztalhoz ültek. „Ha nem vagy ott, akkor te vagy a menü” – fogalmazott.

A miniszterelnök-jelölti vitáról kijelentette, amíg Orbán Viktor nem áll ki vele, addig a TISZA jelöltjei sem vitáznak a fideszes jelöltekkel. „Nem fogjuk eljátszani és elbábozni a demokráciát” – mondta. Az „Út a börtönbe” programról közölte, az továbbra is érvényes, és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, valamint a független nyomozóhatóságok biztosítanák a felelősségre vonást.

A Kontroll újságírójának kérdésére elmondta, a Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén ő hozta fel a Magyarországon menedékjogot kapott volt lengyel kormánypárti politikusok, Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski ügyét.

„Hogyha még itt lesznek, amikor megalakul a Tisza kormány, akkor az első nap kiadjuk őket” – jelentette ki.

Hozzátette, szerinte vagy Minszkbe mennek, vagy Moszkvába, és “lehet, hogy más is ül majd a repülőn.”

Egy lengyel újságíró kérdésére a Visegrádi Együttműködésről azt mondta, az ma már nem létezik, de az első lépés a lengyel-magyar kapcsolatok helyreállítása lenne, majd a cseh és szlovák kormányokkal is tárgyalnának a V4 megerősítéséről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk