SZEMPONT
A Rovatból

„Ági minden egyes velem történő lépésről SMS-t kapott” – rendhagyó élménybeszámoló az izraeli egészségügy működéséről

Silló Sándor komoly műtéten esett át odakint, amiről mégis élete egyik legnagyobb élményeként mesél. De a rutinvizsgálatokhoz is egész másképp állnak. Új sorozatunkban külföldön élő magyarokat kérdezünk egészségügyi tapasztalataikról.

Link másolása

Kilenc éve költöztek ki Izraelbe. Silló Sándor televíziós- és színházi rendező volt Magyarországon, Silló Ági ingatlanokkal foglalkozott. Most egyikük sem tud a szakmájában dolgozni, az új életüket mégis jobban szeretik, mint a régit. És nem csak azért, mert sokkal barátságosabbak az emberek, jobb a hangulat az országban. Az egészségügyi ellátásnak is nagyon sok köze van ehhez.

- Mi a legfőbb különbség a két ország egészségügyi rendszere között, ha a pénzt nem vesszük figyelembe?

- Sándor: Itt úgy állnak az egészségügyhöz, hogy meg kell óvni az embereket, még mielőtt baj lenne, emiatt például a betegbiztosító kártyád csak akkor érvényes, ha minden vizsgálatra, amire küldenek, elmész. Itt egyszerűen nem úszhatod meg, hogy ne derüljön ki valami. Nekem több bajom is volt, és mind úgy derült ki, hogy azt mondta az orvos, hogy ezzel a tünettel szaladj el egy rutinvizsgálatra, mert lehet, hogy baj van, és volt baj.

- Ági: Ezt úgy képzeld el, hogy ha azt mondja az orvos, hogy szaladj, akkor ha 2-3 napon belül nem kérsz időpontot, valaki felhív. Engem is felhívtak, hogy már van időpontod, tessék jönni. Nem lehet megúszni, mert az embert szekálják ezekkel a vizsgálatokkal.

- Sándor: És amikor ott vagy, azt érzed, hogy

nem teher nekik, hogy veled kell foglalkozniuk, hanem te veszed le róluk a terhet ezzel, így amikor sokkal súlyosabb baj lenne, már nem kell sok pénzt költeni rád.

A megelőzésre, és erre a szemléletre fektetik a hangsúlyt. Az más kérdés, hogy mi nagyon jó helyen lakunk, itt Tel Avivban és a központi részén Izraelnek nagyon jó az egészségügyi ellátás. De ugyanezt meséli az eilati barátunk is. Úgyhogy olyan nagyon sok különbség nem lehet.

- Ági: Infrastrukturálisan Izrael hihetetlenül ki van építve. Nincs olyan, hogy felépítenek egy lakótelepet, és ne legyen iskola, minden egyes biztosítónak saját orvosi rendelője, minden ott van 5-10 percnyire.

- A biztosítót már többször említettétek. Mit jelent az, hogy több egészségbiztosító van?

- Ági: Vannak magán egészségbiztosító társaságok, akikhez csatlakozni kell. Van az állami biztosító, de ha oda bejelentkezik valaki, utána egy magánbiztosítóhoz is csatlakozni kell, és az államin kívül oda is kell fizetni egy díjat. Ezeket a fizetésből levonják. Ezek nevetséges összegek. A minimális fizetés, amit bármilyen munkával haza tudsz vinni, mondjuk 6000 sékel (kb. 607.000 Ft), és fizetsz a magánbiztosító társaságnak 120 sékelt (Kb. 12.000 Ft), amiért tényleg maximális ellátást kapsz. Az állami biztosító társaságról tudni kell, hogy amikor a Covid miatt mindenki otthon maradt, akkor az állami biztosító fizette a fizetésünk 70%-át.

- Hová mentek, ha betegek vagytok?

- Ági: A biztosítótársaság rendelőjébe. Nem mehetek bármelyik családorvosi rendelőbe, csak abba, amit a mi biztosítótársaságunk működtet. A társaságnak szerződése van kórházakkal is, és ha kórházba kell menni, akárcsak valami vizsgálat miatt is, a biztosítótársaság kifizeti a kórházi költségeket. Van, amikor kérni kell előzetes engedélyt bizonyos vizsgálatokra, de ez automatizmus, inkább csak bejelentés, hogy most olyan vizsgálatra van szükség, amit ki kell majd fizetnie a biztosítónak.

- Sándor: Ez most így elmondva rohadt bonyolult. Mindez applikáción keresztül történik, bejelölöd és két gombnyomás.

- Tehát nem te kérvényezed…

- Ági: Nem. Minden olyan dolog, ami azonnali beavatkozást igényel, azt automatikusan intézi a biztosító, ami tervezett, ott néhány nap alatt fut át az engedélyezés.

- Van olyan dolog, amit nem engedélyeznek, amire nemet mondanak?

- Sándor: Legfeljebb olyan fordulhat elő, hogy azt mondják, ezt a vizsgálatot 5 évente kell elvégezni, most mit akarsz itt másfél évvel később… Még meg is sértődtünk, amikor velünk történt, hogy miért nem csinálják meg. Az különösen jó, hogy nem kell a leleteket és az orvosi papírokat őrizgetni.

Bármilyen egészségügyi intézménybe mész, bediktálod a személyi számodat (ezt az egy számot kell egyébként megjegyezned), ő beüti a számítógépbe és látja, milyen gyógyszert kaptál, mikor kezdted el szedni, melyik orvos mit írt hozzá,

az egész beteg-utadat ott tárolják, és akárhová mész, csak beütik a számodat és tudják.

- A magyar rendszerből jól ismert háziorvos nincs is nálatok?

- Ági: De, van családorvosunk.

- Vagyis van saját orvosotok, aki ismer benneteket, nem az vizsgál, aki éppen bent van a biztosító rendelőjében…

- Sándor: Mi sokat költöztünk az első időben, aki most van, az a harmadik háziorvos, és mind a három tündérpofa. Mind a hármat imádtuk. kicsit mázlink is volt, mert az első időben, amikor még nem beszéltünk héberül semennyire, mind a három jól beszélt angolul (általában az orvosok jól beszélnek angolul). Volt, aki még magyarul és románul is tudott.

Máshogy kezelnek, mint otthon. Az orvos megismer a buszon: á, hogy vagy! - rám köszön, a klasszikus értelemben vett családorvos, ennek a szónak itt tényleg van értelme.

- Ági: Tudod, mi furcsa itt? Hogy az orvos nem viselkedik orvosként. Se a fogorvos, de még a specialisták, a szívsebész, vagy az agysebész sem. Sosem azt érzed, hogy összeugrik a gyomrod, mert egy tekintéllyel van dolgod,

itt mindenki mosolyog, laza, kedves, mindenki úgy viselkedik, mintha egy kozmetikai kezelésre mennél, és most egy finom masszázs várna rád. Még a fogorvosnál is így érzem magam.

Belépek egy kellemes szalonba, ahol az orvos és a nővér is poénkodik, velem, nem rajtam, beszélgetünk, és amikor beülök a székbe, mindent megbeszélnek velem a kezelés közben. Az izraeli egészségügyben nem azt érzed, hogy egy darab hús vagy. Itt mindig azt érzed, hogy te egy ember vagy, akinek bemutatkoznak, még a betegszállító is, elmondja, hogy mi az ő dolga, hová fog vinni, mi fog most történni veled, ha ezt vagy azt érzed, mit mondj, hogy szólj.

- Sándor: Amikor kórházban voltam, a betegszállító úgy kezdte, miután feltettek a hordágyra és elkezdtek tolni befelé, hogy bemutatkozott, elmondta, hogy hova valósi, hány éve dolgozik a kórházban, és hogy most megyünk a műtőbe. Félre fog engem egy picit tolni, de ne izguljak, ha valami van, akkor szóljak.

Egy komolyabb műtétem volt, stenteket tettek be a koszorúerembe, de csak kísérővel mehettem be a kórházba, akinek a telefonszámát felírják, és a kísérőm, Ági minden egyes velem történő lépésről SMS-t kapott.

„Sándor most az altatóorvossal beszélget” , „Sándor kilépett az altatóorvos szobájából”, „Sándort most betolták a műtőbe”. „A műtét kezdetét vette, várhatóan másfél órás lesz” - majd másfél óra múlva kapta Ági az SMS-t, hogy „Sikeresen megműtötték, Sándor lábadozik a szobában, de még nem látogatható”.

- Ági: Ez annyira így volt, hogy amikor vége volt a műtétnek, kaptam egy SMS-t, hogy „az orvos hamarosan tájékoztatni fogja…”, de még nem tudtam az üzenetet elolvasni, amikor már hallom, hogy az orvos kiabálja a nevem. Ezt nem hittem el.

Magyarországon napkig nem tudod megtalálni az orvost, hogy megtudd, hogy mi van a hozzátartozóddal, felháborodnak a nővérek, ha meg mered kérdezni, hogy melyik orvostól tudhatnál meg bármit is, mert mi közöm hozzá, hogy a beteggel mi van, az az orvos dolga.

Itt meg az orvos, ahogy kijön a műtétről (nem is értem, hogy mosakodott ki), már szól nekem, hogy milyen a hozzátartozóm állapota, hogy a műtét jól sikerült, mit kell csinálni, mire kell figyeljek a jövőben, hogy főzzek, mit adjak neki, mit ne adjak neki.

- Sándor: És utána megkaptuk ugyanezt írásban.

- Ági: Aztán felhív a nővér és ő is elmondja.

- Sándor: Egyébként meg maga a műtét, lehet, hogy hülyén hangzik, de az életem egyik legnagyobb élménye volt. Betettek stentet a koszorúérbe. Betoltak a műtőbe, odatoltak mellém egy két méteres hatalmas képernyőt, és azon élőben közvetítették belülről, hogy hol jár ez a vacak. A hátam mögött álltak félkaréjban az orvostanhallgatók, két professzor vezette a műtétet, az egyik egy szívspecialista, a másik, aki a számítógépet kezelte. A műtétet úgy képzeld el, hogy van egy drótszál, a drótszál végén egy kis kamion, és a kis kamion bemegy az érhálózaton keresztül, odaér a koszorúérhez, lerakja ezt a cuccot oda, ahova kell, és aztán visszamegy.

Én közben kicsit félálomban voltam, és kérdezhettem. ‘Az ott micsoda? Nem tudunk egy kicsit közelebb menni?’ - ‘De, már csinálom is.’- mondta az orvos. Mint hogyha egy élő show műsort rendeztem volna, amiben én voltam az alany is.

- Különösen otthon érezhetted magad ebben a szerepben, hiszen Magyarországon televíziós rendező voltál...

- Sándor: De tök jó volt az egész. Teljesen szórakoztató volt. Hátam mögött kérdeztek az egyetemisták, akkor azoknak is válaszolt a professzor, angolul zajlott minden, nem volt ilyen orvosi vészhelyzetre kihegyezve.

Volt, hogy kérdeztem valamit, mire azt mondta, hogy ne most, Sándor, mert most el vagyunk foglalva, de mindjárt elmesélem. És aztán elmesélte.

Bent voltam másfél órát, és az végig ilyen stílusban zajlott, olyan volt, mintha egy valóságshowban egyszerre lettem volna szereplő meg néző, szórakoztató volt. A második stent műtétemmel már volt egy kis zűr, egy pici krízishelyzet. Azt is hihetetlen módon jól kezelték. Elkezdett zuhanni a vérnyomásom, nem vettem észre, csak hallom, hogy mondják, hogy Sándor, mindjárt visszahozunk. Mi van? - döbbentem meg. A fejemnél állt egy német orvostanhallgató, és kérdeztem tőle, hogy te, mennyi idő volt ez? „Miért, szerinted mennyi volt?” Olyan 10-12 percre saccoltam. Azt felelte: 40 másodperc. És erről így, sztorizgatva tudok beszélni, mert tényleg csak kellemes élményeim voltak. Pedig az utóbbi időben volt egy sérvműtétem, ez a két stent beültetés, kolonoszkópia - annak emlékszem a magyarországi verziójára, az nem volt ilyen méznyalás… Itt mindig azt érzem, hogy ezek az emberek gondoskodnak rólam.

„A Szívkórház aulája úgy van kialakítva, hogy látod az emeleteket, és köztük úgy futnak a lebegő folyosók, mint az erek a szívben.”

- Hány ágyasak a kórházi szobák?

- Sándor: Általában kétágyasak, voltam négyágyasban is, de abban is ketten voltunk csak.

- Ági: Függönnyel el vannak választva az ágyak, így van valamennyi intimitás. Mindenkinek saját tévé jár az ágyhoz, fülhallgatóval, hogy ne zavard a másikat, ha tévézel.

- Sándor: Az ágy távirányítóval állítható, felültetheted magad, hátradöntheted, visszaállíthatod fekvő helyzetbe, felemelheted a lábadat vele, ha gyerek volnék, biztos órákon át ezzel játszottam volna, mert nagyon szórakoztató formákat lehet belőle csinálni.

- Ági: A magyar egészségügy ellenpontját akkor tapasztaltam meg, amikor gondozó voltam egy 96 éves bácsi mellett.

A bácsit 96 évesen háromszor vitték kórházba, olyan dolgok miatt, amik miatt Magyarországon már 70 évesen sem vinnék be az embert.

Volt prosztata műtéte, volt egy szemhályog műtéte és volt egy pacemaker beültetése. Otthon ezekre egyenként azt mondják már a 70 évesnek is, hogy minek? Itt a 96 évesnek is megcsinálják.

- Izraelben tehát nagy tisztelettel bánnak az idősekkel?

- Ági: Nem, mindenkivel tisztelettel bánnak.

- Sándor: Inkább fogalmazzunk úgy, hogy az időseknek itt ugyanaz jár, mint a fiatalabb betegeknek. Nem is értenék, miért bánnának velük másként?

- Ha gyógyszert kell felíratni, azt telefonon intézitek?

- Sándor: Ez nagyon vicces. Az orvos látja, hogy mit szedek állandóan, ha elfogy valamelyik gyógyszer, akkor az applikáción keresztül küldök egy üzenetet, hogy kellene új adag. Öt perccel később lesétálok a patikába, és már fel van írva és vihetem.

- Arról tudtok valamit, hogy mennyit keresnek az orvosok?

- Ági: Az orvosokról nem, de azt igen, hogy

egy kórház igazgatónak 120.000 sékel (kb. 12 millió Ft) a fizetése.

- Évente?

- Ági: Dehogyis. Havonta. Ami nagyon jó fizetés, ugyanis egy parlamenti képviselő 50.000 sékelt keres (kb. 5 millió Ft). A hightech iparban 30.000 sékeltől (3 millió Ft) indulnak a fizetések. Egy átlag orvos remélem szintén keres ennyit.

- Tapasztalható Izraelben egészségügyi szakemberhiány?

- Sándor: Nincs nővérhiány, az biztos. Egyik nap jöttünk a buszon, és megszólított bennünket egy lány, mert hallotta, hogy magyarul beszélünk, kiderült, hogy Magyarországon végzett diplomás nővérként, most jött haza. Nagyon élvezte, hogy magyarul beszélgethet. Ő mondta, hogy a szakmájában szeretne elhelyezkedni, de vár a munkahelyre, mert nincs szabad állás, csak ígéretet kapott, de munkát nem. Szóval itt nincs nővérhiány.

- Amikor magánbiztosítót választottatok, mi döntött? Árban vagy szolgáltatásban nagy a különbség köztük?

- Ági: Mondtak három nevet és az egyik ismerősen csengett. Azt választottuk. Itt ugyanis senki nem ad tanácsot, szigorúan tilos befolyásolni az embereket, hogy melyik biztosítót válasszák. Árban is csekély a különbség, 5-10 sékel legfeljebb.

- Sándor: Mi most már tudjuk, hogy amit választottunk, annak nagyobb a taglétszáma, ami miatt kicsit dinamikusabban fejlődik. De ez csak annyit jelent, hogy az applikációban kettő gombot kell megnyomnod és nem hármat. Örülünk, hogy őket választottuk, mert nagyon jó a lefedettségük, úgy képzeld el, hogy felszállsz a buszra, mész két megállót és ott a következő rendelőjük.

- Ha például fáj a fületek, vagy más sürgős dolog van, akkor a családorvoshoz mentek, vagy van olyan szakorvosi ellátás, mint otthon, ahová bemehetsz magad is?

- Ági: A családorvoshoz, de ha valami nagyon sürgős, és pont nem rendel az orvos, akkor beeshetsz a saját biztosítód legközelebbi orvosi rendelőjébe, elmondod a nővérnek, hogy milyen sürgős problémád van, az azonnal keres egy orvost, aki szabad, és tud fogadni, és ugyanúgy ellát. Ha szakorvos kell, akkor megírja a beutalót, és mehetsz is tovább.

Ha csak az utcáról mész be egy szakorvoshoz és indokolt, akkor ingyen ellátnak. De ha indokolatlan, akkor ki fogják számlázni a 900 sékelt (kb. 91.000 Ft). Nem nagyon érdemes beutaló nélkül menni, ha nem vagy benne biztos, hogy azonnali ellátásra szorulsz-e.

- Sándor: Így voltam én a szívemmel. Rosszul lettem a munkahelyemen, felhívtam a családorvosi rendelőt, kértem telefonos tanácsadásra időpontot. Már az időpont kérésekor mondták, hogy azonnal menjek a szívspecialistához, aki egyből továbbküldött a kórházba. Ez az egész egy óra alatt lezajlott, másfél óra múlva már bent feküdtem és hajnal háromkor toltak is be a műtőbe.

- Mi volt a panaszod?

- Sándor: Szívtájéki szorítás. Itt nem várják meg, míg az infarktussal a földön fekszel.

- Az, hogy nekem szorít a szívem és csöndben várok, amíg elmúlik, az Izraelben elképzelhetetlen?

- Ági: Ha szólsz az orvosnak, akkor elképzelhetetlen.

- És szólsz, mert nem félsz attól, hogy kineveti a panaszodat, vagy nem vesz komolyan és kínosan fogod érezni magad miatta…

- Sándor: Itt kivizsgálnak, hogy nincs-e komoly baj és ezeket a vizsgálatokat azonnal megcsinálják. Engem megdicsértek hogy jó beteg vagyok mert panaszkodom. Másik mentalitás.

Mik a kötelező szűrővizsgálatok?

Ági: Kétévente van mammográfia, és arra behívnak. Nagyon komolyan veszik, ha látnak valamit, még nem érsz haza, már kapod a telefont, hogy másnap reggel 8-ra menj vissza. Évente van kötelező teljeskörű vér- vizelet- és székletvizsgálat. Ha egyszer találnak valamit, akkor azt már nem vizsgálják a szűrésben, hanem automatikusan küldenek a vizsgálatra meghatározott időközönként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Magyar Péterről: A Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki
Magyar Péter az elmúlt napokban bebizonyította, hogy vidéken is lehet aktivizálni az embereket. A Political Capital alapítója szerint Magyar furcsa keveréke a celebnek és a politikusnak, aki átveszi a Fidesz szimbólumrendszerét és retorikáját.

Link másolása

Békés után Baranya és Tolna településeit is végigjárta Magyar Péter, a Facebook oldalán a kampány minden percét élőben közvetítve.

Az eddigi országjárásán olyat mutatott fel, amit nagyon régen nem tudott ellenzéki párt elérni: tömegeket, vidéken.

A nem egészen három hónapja feltűnt politikus mára az egyik legnagyobb ellenzéki erő vezetőjévé vált, sőt, az Iránytű felmérése szerint ma már a TISZA Párt a leginkább támogatott ellenzéki párt. Mindeközben Magyar az EP-választásokra szintén rekordidő alatt olyan jelöltlistát állított, melyet bármelyik párt megirigyelhetne, ha a diplomák számát, a nyelvtudást és a szakképzettséget nézzük. A magyar belpolitikát fenekestül felforgató eseményekről Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk.

– Pécsen gyakorlatilag teljesen megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter beszéde alatt, de máshol is sokan voltak rá kíváncsiak. Mennyire látszik ez profibbnak, mint ahogy elindult?

– Régóta azt halljuk a hivatalos ellenzéki erőktől, hogy vidékre nem érdemes menni. A propaganda megszállta a vidéket, ott nincs lehetőség.

Ehhez képest jön valaki, aki felborítja ezt az egészet, és azt mondja, hogy tessék, elmegyünk vidékre. És igenis érdekli a vidéket a politika, ott is vannak ellenzéki emberek, igenis, lehet aktivizálni az embereket.

Ez nagyon érdekes a Magyar Péter jelenségben, hogy megmutatja, igenis lehet így is politizálni. Annyira jól használja a különböző marketing elemeket, marketing technikákat, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy profi, felkészült csapattal csinálja a kampányt.

– Ez a felkészült csapat a legnagyobb rejtély az egészben. Erről semmit nem tudunk hivatalosan. Vagy tudhatunk már valamit?

– Nem. De az biztos, hogy átgondolt tevékenység zajlik, és profi csapat van mögötte.

– Mégis, mi az ő titka? Mit csinál másként?

– Vannak azért sajátosságai. Például a bennfentesség. Az, hogy ő belülről jön, és ismeri ezt a világot, amiről beszél, és ez hitelesíti minden mondatát, hogy ő ott volt, meg ott van, és hallotta és látja az eseményeket. Ez alapvetően más dimenzió, mint az ellenzéki pártoké, akik mondhatnak dolgokat, de mondjuk amit mondanak, azok nem biztos, hogy hitelesek. Ha például bármelyik ellenzéki szereplő azt mondta volna, hogy Kocsis Máté és Dúró Dóra hetente egyeztet egymással, akkor az csak olyan keretben hangzott volna el, hogy ezt egy olyan valaki mondja, akinek fogalma sincs erről, csak megvádolja a kormányt, meg az ellenzékinek kikiáltott, kormánnyal együttműködő politikust. Viszont azzal, hogy Magyar Péter mondja ezt, akár így van, akár úgy, akár egyeztet egymással Kocsis Máté és Dúró Dóra, akár nem, hitelességgel tudja mondani. Hiszen onnan jön,

abból a világból jön, neki emlékei vannak arról, történetei vannak arról, így sokkal jobban elhiszik neki, amiket a kormányzat körüli dolgokról állít és mond.

Ő mindezt azzal hitelesíti, hogy ott volt, benne élt, benne volt, és ez nagyon nagy erő, ami neki megvan, és az ellenzéknek nincsen. Amikor Hadházy Ákos azzal jön elő, hogy „lebuktató” fotókat közöl Magyar Péterről, hogy tavaly a miniszterelnök feleségével és a MOL elnökével valamilyen közös partin volt, akkor azt nem érti meg, hogy pontosan ez az ereje Magyar Péternek, hogy ő ott volt és onnan jött. Ezzel nemhogy kritizálni nem lehet, de ez az, ami az emberek számára reményt ad, hogy az ellenséget, az ördögöt talán csak az tudja legyőzni, aki ismeri a technikáit, ismeri azt, hogyan dolgozik. És Magyar Péterben ez benne van.

Emellett valami egészen furcsa keveréke Magyar a celebnek, meg a politikusnak.

Ilyen típusú jelenséget nagyon régen láttunk, hogy valaki így vegye fel a vele szemben jövő kritikákat. Egyrészt építkezik belőle. Azt mondja, jó, kiplakátoltatok, rám költöttetek sok tíz-százmillió forintokat, akkor ezt használjuk úgy, ahogy az aikidóban, ahol a másik energiáját, erejét használjuk fel védekezésre. Alakítsuk át a mi erőnkké és a mi energiánkká. Megvádoltatok azzal, hogy női a napszemüvegem? Hát akkor elárverezem a napszemüvegemet! Lehet licitálni rá napokig. Ha bármilyen támadás éri, bárhonnan, nagyon egyszerűen vág vissza. Ha a kormányzati oldalról támadja valaki, annyit mond, hogy az milliárdos a másik oldalon. Nem cizellál, az egészet egyetlen egyszerű csomagba rakja bele. Azok próbálják őt elhallgattatni, akik az állami pénzekből milliárdosokká váltak. És ez az egyetlenegy üzenet pontosan elég ahhoz, hogy minden vele szembeni támadást a hívei, a tábora, az ellenzékiek úgy éljenek meg, hogy na igen,

nyilvánvalóan azért támadják, mert veszélyes, és nekünk az az ember kell politikusnak, aki veszélyes.

Az eddigi puhány ellenzékiségből elegük van, ami négyévente semmilyen eredményt nem hozott, és végre van valaki, aki nem puhány, hanem kemény, és nyilván azért támadják, mert veszélyes. „Na, ez a jó, nekünk ez kell” – mondja az ellenzéki szavazók egy jókora része.

– Magyar Péter a Fidesztől, tehát a fideszes technikákból is másolt valamit?

– Sokféle helyről lehet érezni a mintát. Akár Trump kampányát nézzük Amerikában, onnan is átvett, de ha a Fidesz kampányait nézzük, ezt a végtelenül egyszerű, lebutított, primitív kampányt, ugyanilyen eszközökkel vág vissza.

Végtelenül egyszerű, lebutított, primitív választ ad a vele szembeni támadásokra, meg az ország helyzetére, ami miatt ő politikussá vált, de akár a saját családi ügyére, akár a kegyelmi ügyre is nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaz meg.

Emellett használja azokat a vizuális elemeket, amit a politikai marketingben, meg egyáltalán a marketingben technikaként tanítanak. Lásd például a platós autót, piros-fehér-zöldre festve. Átveszi a Fidesztől a szimbólumrendszerét. Eddig a Fidesz mondta azt, hogy ő mennyire nemzeti. Magyar Péter átveszi ezeket a szimbólumokat, és a legnagyobb természetességgel állítja be a magyar emberek ellenségeként a kormányt, akikkel szemben ő a magyarok érdekében akar kormányváltást elérni.

Tehát pont ugyanazon a területen mozog, ahol a Fidesz. Én a Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki.

Most azt mondja a Fidesz, hogy csak az ellenzéknek árt Magyar Péter. A számokból sem ezt látom, de magából a politikából sem ez következik.

– Nemrég jött ki a Závecz Research-től egy mérés, egy másik pedig az Iránytű Intézettől. Ezek eléggé mást mérnek, akár a Fidesz népszerűségét nézzük, akár azt, hogy most Magyar Péter pártja vagy a DK a népszerűbb. Mi lehet ennek az oka?

– Egyrészt az, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatásokat nem a legprofesszionálisabban végzik el. Ennél azért lehetne professzionálisabban kutatni. Németországban a kutatóintézetek általában tizedes számok között vitatkoznak, Magyarországon meg fél-egymillió szavazó nagyságrendű a tévesztés lehetősége. Mindezt úgy mondom, hogy az egyik kutatóintézet vezetője három évig tanított nekem kutatásmódszertant az egyetemen, és kiválóan tette ezt, a másiknak a vezetőjét is nagyon jól ismerem. Tehát én semmilyen rossz szándékot nem feltételezek róluk. Egyetlen egy dolgot igen, azt, hogy annyira kevés pénz van Magyarországon a közvélemény-kutatásokra is, hogy senki nem mer egy nagyon professzionálisan felépített közvélemény-kutató céget működtetni, ezért bizonyos szempontból vakrepüléseket vagyunk kénytelenek végrehajtani. Végül is

hitkérdéssé teszik, hogy például a legutóbbi két kutatás közül melyiket fogadjuk el.

Tehát az ellenzékiek is meg tudják találni maguknak azt a kutatóintézetet, amit el tudnak fogadni, és a kormánypártiak is egy másikat.

– És akkor itt van Magyar Péter, aki meg azt mondja, hogy 26 százalékon állnak.

– A két kutatás közül Magyar Péter is elővette azt, ami neki kedvezőbb, és azt mondta, hogy 26 százalékon állnak. Ha a Fideszt kérdeznénk, elmondják, hogy ők 50 százalékon állnak. Ezek ilyen szempontból politikai mondások, mindenki megtalálja a magának legjobb adatot, és azt mondja, hogy azon áll. Ez a kicsikre is igaz, akik néhány százalékon állnak, mindig találnak valami olyan kutatást, ami bejutást mutat, jó eredményt mutat, és akkor arra hivatkoznak. Igazából szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mi zajlik a magyar politikában.

Egy valamiben biztos vagyok, hogy Magyar Péter nagyon jól áll, az tuti. De neki, ha 16 százalékon állna, az is jó lenne. Ha 8 százalékon, az is.

És ha valaki 26 százalékra állítja be, akkor az is jó, hiszen pár hónappal ezelőtt nem is volt ismert, nem volt politikai tényező. Ilyen szempontból az ő elfogadottsága, ismertsége és népszerűsége példátlan.

– Teljesen szokatlan módon nyilvános pályázattal castingolt az EP-választásra, és elég impozáns csapat jött össze. Hogyan tudott pillanatok alatt ennyi valóban magasan kvalifikált embert összeszedni, akik ráadásul jól is kommunikáltak a bemutatkozójukban?

– Én azt a részét, hogy jelentkeznek emberek, még simán el tudom képzelni, mert ilyen helyzetre nagyon sokan jelentkeznek. De az idő nagyon rövid volt, ezért azt már nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ennyi idő alatt ennyi jelentkezést feldolgozni?

Az egész ott hibádzik, hogy biztosan nem volt idő arra, hogy a beadott jelentkezéseket tömegével fel lehessen dolgozni.

Ehhez képest pedig tényleg nagyon jók lettek a bemutatkozó videók. Nyilván maga az, hogy tessék pályázni, és pályázat útján az Európai Parlamentbe kijutni, ez egy nagyon jó marketing technika, ugyanakkor valljuk be, végtelenül populista is. De hogy is van az, hogy ő konkrétan azt mondja, hogy az Európai Néppártba igyekszik? Az Európai Néppárt azért mégiscsak egy politikai közösség. Impozáns jelöltekkel állt ki, de kipróbált emberek-e? Akik eddig nem politizáltak, hogy tudnak politikát csinálni, művelni, értik-e a politikai tevékenységet? Azt is azért érdemes egy kicsit lentebbről kezdeni. Persze ugyanakkor fantasztikusan jól néz ki ez a politikai megoldás. Üzenetnek egyáltalán nem rossz.

Ha esetleg előre fel voltak készülve, és tudták, hogy van 5-10 jó jelöltjük, akiknek előre megcsinálták a videóit, akkor bizony bebolondították a többi embert, de közben ezzel a bebolondítással egy óriási politikai marketingfogást végeztek.

Ha az igazi jelölteket ismerik, és azok jól fognak szerepelni, mert már kipróbáltak valamilyen területen, vagy valahogy közelebb vannak a párthoz, mint azt gondolnánk, akkor ez egy nagyszerű, ügyes húzás volt.

– Magyar azt is mondja, hogy ha elég jól szerepelnek, akkor előrehozott választást fognak követelni. Ezt közjogilag nehéz elképzelni. Vagy születhet olyan eredmény, hogy tényleg napirendre kerül?

– Közjogilag nem, de politikai értelemben igen. Megrendíthet egy kormányt a politikai népszerűségvesztés, az biztos. Feltéve, ha olyan ellenzék társul vele, amelyik ezt ki tudja használni. 2006-ban a Gyurcsány-beszéd, és utána az önkormányzati választás elvesztése megrendítette a Gyurcsány-kormányt, nem is tudott abból visszajönni. Az előrehozott választások követelése azért is érdekes, mert ezt Dobrev Klára egy hete üzente meg, és úgy tűnik, hogy Magyar inkább ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy ő is felvállalja ezt a politikai követelést. Ettől teljesen függetlenül,

ha a Fidesz mondjuk 40 százalék alatt szerepel a választásokon, azaz a szavazók kevesebb mint 40 százaléka támogatná a Fidesz politikáját, az megrendítené Orbán pártját.

Nem mondom, hogy feltétlen előrehozott választáshoz vezetne, de az biztos, hogy megrendítő erejű lenne a Fidesz számára.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: