Aggódnak a szülők, szerintük változtatni kellene az iskolai járványkezelésen
Összesen 10.071 szülő válaszolt a Szülői Hang Közösség online felmérésében a járvány elleni iskolai védekezésről, a szülők által tapasztalt tanulmányi problémákról és otthoni nehézségekről.
A szülői válaszok 90 százaléka jelez problémát a kormányzati intézkedések betartását, betarthatóságát illetően.
A szülők konstruktív javaslatokat is adtak, melyekhez a kormányzat segítségét kéri a szervezet, valamint felsorolják azokat az iskolai védekezést érintő kulcskérdéseket, amelyekben szükségesnek tartják a szakértők nyilvános véleménynyilvánítását és a társadalmi vitát.
A leggyakoribb problémák:
- a tanórákon a tanulók közt nincs meg a 1,5 méteres távolság, és maszkot sem viselnek (ezt 71%-ban tapasztalták a szülők),
- nem megfelelően végzik el a kontaktkutatást és tesztelést (70%),
- nem megfelelően vagy nem időben hozzák meg a korlátozó intézkedéseket (távoktatás, karantén) (57%),
- kevert osztályokkal, maszkviselés nélkül tartanak tanórákat (40%).
Ritkábban, de problémát jelent a tornaórák korlátozás nélküli megtartása a tornateremben (26%), a lázmérés során kialakuló sorban állás (20%), az ebédeltetésnél együtt levő túl sok gyermek (21%), a nem elegendő kézfertőtlenítő (14%), és a folyosói maszkviselés hiánya annak ellenére, hogy a különböző osztályok keverednek (11%).
Egyes iskolák további intézkedéseket is bevezethetnek, például 27%-ban jelezték a szülők, hogy az iskolában a tanárok a tanórán is rendszeresen maszkot hordanak, 39%-ban elmarad az éneklés az énekórán, 16%-ban pedig az állami tesztelés hiányában saját önköltséges tesztelést is végeznek.
A szülő és az iskola kommunikációjával 31% kifejezetten elégedetlen.
A szülők nehezményezik, hogy az iskolai fertőzésekről sok esetben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. A szülők 43%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs tudomása iskolai fertőzésről, pedig a jelenlegi fertőzöttségi adatok mellett szinte biztosra vehető, hogy az iskolák többszáz főnyi tanulója és dolgozója között az esetek jelentős részében előfordulhatott már fertőzés. Viszont a tesztelés hiánya és/vagy a tájékoztatás hiánya vagy elégtelensége miatt ez egyáltalán nem derül ki, az információ nem jut el a szülőkhöz. A nem kielégítő kommunikáció okai között szerepel még, hogy a szülők és az iskola között nincs párbeszéd a járványvédelmi intézkedésekről, valamint hogy a tanulmányi ügyekben a szülők nem kapnak választ a kérdéseikre.
A gyermekek sok esetben maguk látják, hogy az egyik iskolai szabály ellentmond a másiknak, vagy hogy az egyik felnőtt ellentmond a másik felnőttnek vagy adott esetben az intézmény vezetőjének. Ebből a gyermek azt szűrheti le, hogy a szabályok egyéni ízlés szerint felülbírálhatóak, ami rendkívül káros társadalmi folyamatokat erősíthet fel. A járványhelyzet során a gyerekek a közös problémamegoldást is tanulják, és erre óriási szükségük lenne, hiszen az elkövetkező évtizedek számos problémáját lehetetlen egyéni szinten megoldani, csakis összefogással és közös felelősségvállalással. Ha felnőtt társadalmunk példát tudna mutatni, és érdemi társadalmi párbeszéd után valódi döntéseket hozni, amit aztán az egész társadalom betart, az a gyermekeknek is rendkívül fontos és hasznos élettapasztalat lenne.
Ahol az idei tanévben az osztály- vagy iskola szintű távoktatásra került sor, az ebben résztvevők véleménye alapján
33% kifejezetten elégedetlen a távoktatás minőségével, ebből 18% pedig úgy nyilatkozott, hogy érdemben nincs is távoktatás.