SZEMPONT

„A választás már félig-meddig eldőlt” - Magyarics Tamás a véghajrába fordult amerikai elnökválasztási kampányról

Rengetegen már most leszavaztak, miközben a felmérések szerint még mindig hibahatáron belüli a különbség Trump és Harris között. Hogyan próbáltak fogást találni egymáson kampányban, és mi lesz, ha az egyik, mi, ha a másik győz? Ezekről beszélgettünk az ismert Amerika-szakértővel.

Fischer Gábor, fotó: Paul Hennessy/NurPhoto via Getty Images - szmo.hu
2024. október 28.

Vasárnap estig több mint 40 millióan szavaztak az amerikai elnökválasztáson, ami azt jelenti, hogy a négy évvel ezelőtti szavazatszám negyede már beérkezett. Nem csak ez az egy különlegessége van a november 5-re kitűzött választásnak. A demokraták menet közben cseréltek jelöltet, Trump ellen pedig merényletet kíséreltek meg a kampányban, ami kis híjján sikerrel is járt. Közben a közvéleménykutatások gyakorlatilag fej-fej mellé mérik a jelölteket.

Az elmúlt évtizedek legszorosabb és legmegosztóbb kampányáról Magyarics Tamás emeritus professzor, Amerika-szakértőt kérdeztük, aki az esélyeket latolgatva, a csatatér államok fontosságáról és a két jelölt közötti különbségekről is beszélt.

– Szinte hibahatáron belül vannak a különbségek országosan is, meg a billegő államokban is. Ennyi idő alatt mennyit lehet fordítani, vagy mennyire lehet egyértelművé tenni a helyzetet? Gondolom, most mind a ketten gőzerővel arra koncentrálnak, hogy döntést csikarjanak ki.

– A csatatér államokban kampányolnak elsősorban, és azokat a választói csoportokat próbálják meggyőzni, amelyeknél a felméréseik szerint van még valami mozgásterük, illetve amelyek fontosságúak. Ilyenek többek között a feketék, ahol Trump 2020-hoz képest javított. Nagyjából kétszer annyi afroamerikai szavazatra számíthat, mint 2020-ban. A spanyol nyelvűeknél ugyancsak sokat javított a helyzetén. 2020-ban Biden 21 százalékponttal vezetett előtte, most mindössze 12 ponttal vezet Harris Trump előtt a felmérések szerint ennél a szavazói csoportnál. Javított Trump az arab-amerikaiak között is. Itt nagyjából 42-45 százalékon állnak, tehát annak ellenére, hogy az arab-amerikaiak inkább demokrata szavazók, a körükben Trump népszerűbb lett, hasonlóképpen a zsidó-amerikaiak között. Ez a kettő utóbbi választói csoport főleg a közel-keleti háború miatt foglal állást így vagy úgy. Azonban az is elképzelhető, hogy

a választás ezekben az államokban és máshol is félig-meddig eldőlt, hiszen nem ötödikén szavaz egységesen mindenki.

2020 például Covid-év volt, és a szavazópolgárok 70 százaléka már korábban leadta a szavazatát. Most is nagyon sokan adják le a szavazatukat, vagy levélszavazat formájában, vagy pedig személyesen. Például Georgiában, ami az egyik úgynevezett billegő állam, amikor megnyitották az urnákat, az első nap több mint 180 ezren adták már le a voksukat. Nyilvánvalóan a leadott szavazatokon nem lehet változtatni, a levélszavazás meg a személyes választás már szeptember közepétől elindult. Innen nézve még kisebb az a réteg, akiket adott esetben az utolsó egy-két hétben érdemben lehet befolyásolni.

– Mik azok a főbb témák, amik mentén fogást próbál találni egymáson a két jelölt?

– Elsősorban a gazdaság, hagyományosan. Az embereknek mindössze 25 százaléka véli úgy, hogy jó irányba halad az Egyesült Államok, egy másik felmérés szerint az emberek 52 százaléka úgy gondolja, hogy rosszabbul él most, mint négy évvel ezelőtt. Igaz, hogy 39 százalék azt gondolja ezzel szemben, hogy jobban él. Viszont ezeknek a felméréseknek a hitelességét lerontja az, hogy például ebben az utóbbi 39 százalékban a demokrata szavazók háromnegyed részben képviseltették magukat, és a republikánusok mindössze 7 százalékkal.

Azt azért elég nehéz elképzelni, hogy a republikánus érzelmű szavazók mindössze 7 százaléka került jobb anyagi helyzetbe most, és 90 százalék mind rosszabb helyzetbe. Azaz ezeket a számokat befolyásolta a politikai hovatartozás, vagy politikai szimpátia is.

A gazdaság után a második számú kérdés a bevándorlás, illetve a határvédelem. A harmadik pedig általában a közbiztonság, a negyedik a megélhetési költségek, tehát a konyhai ügyek, árszínvonal, benzinárak és így tovább. Ezután jön nagyjából az abortusz, és csak utána a külpolitika, ami egy kicsit nagyobb szerepet kap most. Elsősorban nem is Ukrajna, hanem a Közel-Kelet miatt. És távlatilag a kínai kérdés az, ami az embereket izgatja. Ezeknél a kérdéseknél, kivéve az abortuszt, Trump vezet a választók között végzett felmérések szerint kisebb-nagyobb arányban. Például a külpolitikában az összes fontos kérdésben, tehát az orosz-ukrán háború kérdésében, a Kínával való kapcsolatoknál és a közel-keleti kérdésben Trumpban jobban bíznak az emberek, mint Harrisben. Harris egyfajta sötét ló. Nem nagyon lehet tudni, hogy mit tenne, vagy mit nem tenne, mivel eddig nem nagyon szerepelt ezekben a kérdésekben. Most Harris, illetve a demokraták azzal a megtévesztő kampánnyal élnek ebben a kérdésben, hogy Trump szeretné az abortuszt törvényileg tiltani az egész ország területén, amiről pedig szó sincs. Trump azt szeretné, hogy a tagállamok kezében maradjon a döntés ebben a kérdésben. Tehát ha azokat a kérdéseket nézzük, amelyek leginkább foglalkoztatják az amerikaiakat, ott Trump jobb osztályzatokat kap, mint Harris, viszont, ha a karaktert nézzük, akkor Harrist részesítik inkább előnyben az emberek Trumppal szemben.

– Mind a két jelöltnek van egyfajta hendikepje. Harris kívülről pottyant be a kampányba, töréspótlásként, nyilvánvalóan nincs rendesen felépítve, talán az ismertsége sincs olyan szinten. Trumpnál meg a korábbi botrányai, illetve az ellene folyó eljárások miatt lehet rajta fogást találni. Érezhető a kampányban a törekvés ezeknek a kölcsönös kihasználására?

– Szokták mondani a demokrata oldalon, hogy ha nem Harris lenne, akkor óriási fölénnyel győzhetne egy stabilabb, komolyabb jelölt. Ugyanezt elmondják a republikánus oldalon is, hogy ha nem Trump lenne, akkor könnyű dolga lenne a republikánus elnökjelöltnek, mivel az emberek döntő többsége elégedetlen a Biden-adminisztrációval. De ahogy ön is mondta,

mind a kettő kicsit „sérült áru”.

Trumpnál természetesen az, hogy túlságosan is jól ismert, illetve a büntetőügyei is számítanak, még akkor is, ha nem mindegyik komoly, egy-kettő pedig politikailag tűnik motiváltnak. De a megnyilvánulásai, a retorikája kelthet visszatetszést, bár a republikánusok mindig azt mondják, hogy nem a szavakat kell nézni, hanem hogy mit tesz az ember. Végül is az első, vagy az eddigi egyetlen Trump-adminisztráció alatt azért olyan nagy drámák nem történtek, tehát sokkal erősebb a retorika, mint maga a kormányzás. Ennek ellenére emiatt valóban nem egy ideális jelölt Trump. Viszont nagyon sok embernek tetszik a stílusa, főleg azoknak - és ez több tízmillió ember, - akik úgy gondolják, hogy a keleti és a nyugati parti elit, tehát a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális elit, szimbólumokban elmondva „Washington és Hollywood” lenézik őket, és ennek megfelelően

támogatják Trumpot, annak ellenére, hogy ő egyáltalán nem ideális jelölt mondjuk akár vallási, akár konzervatív értékek szempontjából.

A másik oldalon pedig valóban Harris nagyon gondosan kerüli, hogy bármi konkrétumot mondjon, nem nagyon tudja tulajdonképpen, hogy mit csináljon, mert félig-meddig a kört kellene négyszögesíteni. Egyfelől a népszerűtlen Biden-adminisztrációtól kell távolságot tartania, miközben a Biden-adminisztrációnak a tagja volt, a második ember ráadásul, harmadszor pedig azt kellene valahogy bizonyítania, vagy ígérnie, hogy ő más lesz és újat hoz. Ezt sokan kétségbe vonják, mert három és fél évig teljesen megegyezett Bidennel a politikája. Biden maga mondta, hogy egy kottából játszottak. Ráadásul

Harris nem annyira népszerű még a demokraták között sem.

Amikor 2019-ben elkezdődtek az előválasztás előtti versenyek a demokrata elnökjelöltségért, akkor Harris végül el se jutott a hivatalos előválasztásokig, amelyek 2020 januárban kezdődtek, mert 2019. decemberben kiszállt, mivel a Demokrata Párton belül csupán 1 százalékos volt a támogatottsága. Tehát láthatóan ő nem az a jelölt, akit a demokraták óriási lelkesedéssel fogadnának. Pontosan amiatt, mert mind a két jelölt általában és relatíve eléggé gyenge, az embereknek egy jelentős többsége nem valakire szavaz, hanem valaki ellen.

– Ameddig Biden ki nem lépett a kampányból, járta az a mondat, hogy a késői Szovjetunió hangulata lengedez az amerikai elit körül, ami a gerontokráciát illeti. Az tény, hogy Trump lényegesen életerősebbnek tűnik, de azért letagadhatatlan, hogy ő is mindjárt a nyolcvanat fogja verdesni.

– Harris a kampánya elején megpróbálta ezt hangsúlyozni, mert a republikánusoknak volt az egyik fő érve Biden ellen a kora. Csak önmagában az, hogy valaki 80 év körüli, még nem jelenti azt, hogy olyan állapotban legyen, mint Joe Biden. Tehát Bident és Trumpot egy platformra hozni csupán a koruk miatt, nem teljesen helytálló. Persze a kampányban sok mindent megengedett, sok mindent mondanak is, de az utóbbi időben már kevésbé beszélnek erről. De az nem valószínű, hogy Trump ellen azért fognak szavazni, akik ellene fognak szavazni, mert 79 éves.

– A The New York Timesban október 18-án jelent meg egy hosszú cikk, ami arról szól, hogy a Szilícium-völgy egy csoportja, Elon Muskkal egyetemben, beálltak Trump mögé. Mi ennek az oka, hogy ezek a tech-óriások úgy érzik, hogy Trump adminisztrációja nekik megfelelőbb lenne?

– Azért a tech-óriások közül néhány az egyik, néhány a másik oldalon van. Jeff Bezos vagy Mark Zuckerberg egyértelműen a demokratákat támogatja. Zuckerberg olyan módon is támogatta a demokratákat 2020-ban, hogy

a Facebookon letiltották azokat az írásokat, amelyek Hunter Biden laptopjának az ügyéről szóltak, mert az csökkentette volna Biden esélyét.

Jó, most megígérte, hogy legközelebb ilyen csúnya dolgot nem tesz, hogy ilyen módon segítsen egy pártot. De az igazság az, tudjuk, hogy a Google, és ezek a cégek mind demokrata szponzorok. Elon Musknak az X-e szabadabb, ott az algoritmusok nem szűrik ki az ellenvéleményeket, legalábbis olyan szinten nem, mint ahogy a Facebook csinálta ezt a liberális baloldalnak nem tetsző ellenvéleményekkel. Szerintük tehát Trump a sajtószabadság mellett van, és hangsúlyozza, hogy az alkotmány első kiegészítésének a híve, azaz semmifajta korlátozást nem kíván senkitől ezen a téren. A közösségi média is a vélemények szabad kicserélésének és ütköztetésének a fóruma. A másik oldal viszont a szélsőjobbra és fasizmusra hivatkozik, ennek megfelelően a sajtószabadság náluk nem annyira korlátlan ebből a szempontból. Tehát ez lehet az egyik oka, hogy az egyik vagy másik jelölt mögé beállnak. Harmadik pedig, hogy

hagyományosan a Szilícium-völgy és Hollywood demokrata beállítottságú, azaz többnyire a liberális oldalon állnak,

így ők nem nagyon szoktak támogatni a konzervatív elnököket, vagy akár konzervatív beállítottságú elnököket.

– Egy kampányban általában teljesen más történik, mint utána, amikor felépül egy adminisztráció, de nagyjából érzékelhető, hogy az egyik vagy a másik jelölt kormányzásra jutása esetén milyen irányt vesz Amerika?

– Azért sem lehet erre egyértelmű választ adni, mert igaz, hogy az elnök a legfontosabb szereplő, de nem az egyetlen szereplő az amerikai kormányzati rendszerben. Fontos az is, hogy a kongresszusi választásokon milyen eredmények születnek. Például, ha Donald Trump nyer, viszont a demokraták megszerzik egyik, másik, vagy mindkét házat a törvényhozásban, akkor nyilvánvalóan mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az elnök mozgásterét szűkítsék, törvényjavaslatait elgáncsolják, és minden eszközt felhasználjanak, hogy a hatalmat gyengítsék. Nyilvánvalóan fordítva ez ugyanígy történne. Emellett még ott van a Legfelsőbb Bíróság is, amit nem nagyon lehet felülírni. A szövetségi bíróság döntését csak szövetségi bírósági döntés írhatja felül. Tehát

nagyon fontos az, hogy ezek a hagyományos hatalmi ágak hogyan működnek együtt, vagy nem működnek együtt.

És ott vannak negyedik hatalmi ágként a médiumok, aztán egyre inkább a közösségi média is, ráadásul az utóbbi egyre nagyobb befolyással. A legutóbbi felmérések szerint a hagyományos újságokról a megkérdezetteknek mindössze 30 százaléka gondolja, hogy megbízhatóak. Ami azért érzékelhetően különböző lehet, attól függően, melyik jelölt győz, az az adópolitika.

Trump, ahogy általában a republikánusok, csökkentené az adókat.

Például a vállalati adót levinnék 20-15 százalékra azoknál a vállalatoknál, amelyek Amerikában termeltetnek. Ezzel szemben Kamala Harris felemelné 28 százalékra, ami moderáltabb, vagy mérsékeltebb annál, mint amit Biden akart, ő ugyanis 39 százalék fölé akarta ezt emelni. Itt határozottan van különbség.

A különböző jóléti programokat Harris adóemeléssel szeretné finanszírozni,

többek között a személyi jövedelemadót emelné, főleg a felsőbb adókategóriákban. Az itt szerzett jövedelmet Harris arra használná, hogy az első lakáshoz jutókat, a középvállalkozókat, a startupokat támogassa. Persze nem végig, csak az üzlet beindításakor. A trumpi politika többek között magasabb védővámokat irányozna elő 10-20 százalékkal, akár az összes külföldi országgal szemben, Kínával szemben pedig ez még magasabb is lehet. Ezen kívül természetesen a jóléti kérdésekben, kiadásokban a demokraták bőkezűbbek, a republikánusok szűkmarkúbbak. A határvédelmet illetően Trump radikálisabb, nála beleférhet deportálás és sok minden egyéb is. Harris megengedőbb ilyen szempontból. A külpolitikában Harris feltehetően egy Biden plusz lenne, tehát Ukrajna támogatása, illetve a Közel-Keleten egyfajta tojástánc az izraeliek és a Hamász, illetve a palesztinok között. Kínával szemben hivatalosan ők az erősebb kész politikáját hirdették meg. Trump azt ígérte, hogy véget vet az ukrajnai háborúnak, többek között azzal, hogy csökkentené az ukránoknak küldött amerikai segítséget, illetve áttolná az ukrajnai háború költségeinek nagy részét az európaiakra (ezt különben a demokraták is megtennék), adott esetben nyomást helyezne talán az oroszokra is. Kína esetében egy keményebb gazdaságpolitikát, illetve kereskedelempolitikát hirdetett, a Közel-Keleten pedig teljes mértékben kiáll Izrael mellett, és főleg Iránt fenyegetné meg komolyabb, akár katonai akciókkal, ha továbbra is támogatja a Hezbollah-t, vagy a Hamászt és a többi terrorcsoportot. Tehát bár különböző politikák vannak, de

drámai változás nem várható, mert az Egyesült Államok érdekei alapvetően nem fognak megváltozni 2025. január 20-án 12 órakor.

Inkább az igaz, hogy az, hogy hogyan próbálják érvényesíteni az amerikai érdekeket, inkább hangsúly kérdése.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Láttam, hogy orrán, száján folyik az alvadt vér” - Holtan vittek haza a betegszállítók a hatvani kórházból egy idős nőt, vizsgálat indult

Rendkívüli haláleset miatt indított közigazgatási eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság a 80 éves fekvőbeteg asszony ügyében, akit a család szerint a betegszállítók leszíjazva, ülő testhelyzetben hoztak haza, holtan. A hatvani kórház belső vizsgálatot rendelt el, és állítja, a beteget „fekvő testhelyzetben” utasítással adták át.

KÉK HÍREK

„Megvilágosodni és megpirulni” akart a villanyoszlopon egy teljesen meztelen férfi Zuglóban

A Zuglói Önkormányzati Rendészet és a polgárőrség munkatársai akadályozták meg egy zavart férfi öngyilkossági kísérletét. A Rákos-patak partján találtak rá, mielőtt felmászott volna egy magasfeszültségű oszlopra.

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet

Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt

A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

SZEMPONT

Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani

A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.

F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.

A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

SZEMPONT

Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.

M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.

Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”

Kapcsolódó

Magyar Péter: Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány

A kormány elfogadta az átfogó energiafejlesztési tervet, amely a megújuló forrásokat és az ellátásbiztonságot helyezi előtérbe. A fejlesztéseket vegyes finanszírozással, hazai és uniós forrásokból, valamint magántőke bevonásával valósítják meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

SZEMPONT

Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje

A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.

„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:

Kapcsolódó

Életveszélyes fenyegetést kapott Majka, nem vállalja egy erdélyi koncertjét

A rapper a privát számára kapott SMS miatt nem vállalja a sepsiszentgyörgyi SIC Feszten való fellépését. A késő este érkezett üzenetben azt írták neki, hogy alig várják, hogy Erdélybe érkezzen, hogy revansot tudjanak venni rajta.