SZEMPONT
A Rovatból

A Trump-család kriptobiznisze ontja a pénzt - így válik magánvállalkozássá a politika

Miközben Trump exkluzív vacsorán látta vendégül a kriptovalutájából legnagyobb tételben vásárlókat, fiai hatalmas pénzt keresnek egy kriptocéggel. Egyes becslések szerint Trumpék már félmilliárd dollárnál is többet kaszálhattak a kriptopiacon.


Csütörtökön Donald Trump együtt vacsorázott kriptovalutájának 220 legnagyobb tulajdonosával, sőt, 25 VIP vendég meghívást kapott, hogy pénteken megnézzék a Fehér Házat is. Már az esemény bejelentésére több mint 70 százalékkal megugrott Trump kriptovalutájának árfolyama. A két eseményen való részvételhez a Trump-kriptovalutát vásárlók körülbelül 148 millió dollárt költöttek az Inca Digital kriptovaluta-cég szerint- írja a Guardian.

A New York Times szerint a meghívott vendégek között kínai milliárdost, korábbi kosárlabdasztárt és számos konzervatív befektetőt is talált. Miközben ők megérkeztek az elnök glofklubjába, odakint dühös tüntetők skandálták, hogy „a demokrácia nem eladó”, és hogy „le a kripto-korrupcióval”.

A düh nem véletlen, a Trump-család ugyanis az elmúlt hónapokban elképesztő profitra tett szert kriptovalutával kereskedő cégeken keresztül. Az üzletet az elnök fiai irányítják.

A világgazdaság Trump kriptovállalkozásainak játszótere lett?

A Trump és fiai által tavaly gründolt kriptocég, a World Liberty Financial példátlan módon törölte el a magánvállalkozás és a kormányzati politika közötti határokat a modern amerikai történelemben - állapítja meg elemzésében a New York Times. A lap több olyan esetet is kiemel, amiből az látszik, hogy Trumpék kriptopiaci érdekeltségei - az elnök fiai és üzlettársaik révén - sajátos alkukat igyekeznek kötni más, digitális valutákkal kereskedő vállalatokkal.

A cél végeredményben a Trump név, közvetve pedig az elnöki befolyás pénzre váltása, eddig nem látott megoldással: kriptovaluta-kereskedelemmel. A World Liberty azt ajánlja az általa megkeresett kriptovállalkozóknak, hogy kölcsönösen vásárolják egymás digitális érméit, amivel - rövid távon legalábbis - felverik azok árfolyamát.

A rendkívül volatilis kriptovalutapiac lényege az, hogy a magánszemélyek vagy cégek digitális valutákat – például Bitcoint, Ethereumot vagy más, blokklánc-alapú tokeneket – vásárolnak és adnak el különböző árfolyamokon, abban a reményben, hogy a vétel és az eladás közötti különbségen nyereség keletkezik. A kereskedés történhet centralizált tőzsdéken (pl. Binance, Coinbase), decentralizált platformokon, vagy közvetlenül a felhasználók között.

Óriási árfolyamnövekedés történt az elnökválasztás után

Emlékezetes, hogy a Donald Trump újraválasztását követő hónapokban jókorát nőtt a krpitovaluták értéke, amit remekül szemléltetnek az első és legdrágább érme árfolyamváltozásai. A Bitcoin (BTC) egy egységével a 2024-es amerikai elnökválasztás napján 68 700 dollár (közel 25 millió forint) körüli értéken kereskedtek, ami Trump győzelmének másnapján 75 400 dollárra (kb. 27 millió forintra) ugrott, majd folyamatos, intenzív emelkedéssel 2025 januárjára meg sem állt 110 ezer dollárig (majdnem 40 millió forintig). Bár a tetőzés után február-márciusban jött egy - viszonylag kiszámítható - zuhanás, a BTC értéke május elejére visszakapaszkodott 100 ezer dollár közelébe, tehát erős, bő 30 százalékos pluszban tartja azokat a befektetőket, akik az amerikai elnökválasztás idején vásároltak belőle.

És a Bitcoin a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező kriptovalutája, így gyakran irányadó eszközeként tekintenek rá.

A legtöbb ún. „altcoin” (alternatív kriptovaluta) árfolyama erős korrelációban áll a BTC mozgásával. Ha az ára emelkedik, jellemzően az altcoinoké is nő, és ugyanez történik fordított helyzetben: a BTC árfolyamesése lentebb taszítja az altcoinok értékét. Ez részben befektetői pszichológiával, részben likviditási és tőkebeáramlási mintákkal magyarázható. Amit nagyban befolyásolhat a politika, főleg, ha olyan irányokat ígér, amilyeneket Trump a kampányban.

A Bloomberg korábban kifejtette: az újraválasztott amerikai elnök és a republikánus kongresszusi többség pozitív hatást gyakorolt a kriptovaluta-piacra, hiszen Trump ígéretet tett arra, hogy megszünteti az ágazat elleni fellépéseket, támogatja a BTC-bányászatot az Egyesült Államokban, illetve leváltja az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) elnökét. Utóbbi az addigi vezető, Gary Gensler 2025. január 20-ai, tehát az új elnök beiktatásával megegyező napon történt lemondásával lényegében bekövetkezett. A helyére a Trump által jelölt Paul Atkins egykori SEC-biztos ült, aki az NPR szerint a kriptovaluták iránti kedvező hozzáállásáról és arról ismert, hogy sokat lazítana a kriptopiac szabályozásán. Mindezek az intézkedések növelték a befektetői bizalmat és hozzájárultak az árfolyamok emelkedéséhez - komoly hasznot hajtva a World Libertyn keresztül az elnök családjának.

Trumpék így tettek szert busás haszonra a kriptopiacon

A The New York Times megtudta, hogy az elnök családi cégének képviseletében egy bizonyos Zachary Folkman, avagy „ZMoney” korábban megkeresett egy kajmán-szigeteki, fiatal kriptocéget azzal a „partneri” ajánlattal, hogy kezdjék el vásárolni egymás digitális érméit, ami erősítené a startup nyilvános megítélését és kölcsönösen növelné a digitális érméik árfolyamát.

Folkman a cégnek írt üzenetében azt állította, hogy más partnerek akár 10-30 millió dollár értékben is éltek ugyanezzel a visszautasíthatatlannak tűnő ajánlattal.

A kajmán-szigeteki startup nem érezte annak, elküldte Folkmant, ahogy a cégvezetők szerint több más hasonló vállalat is, amely ugyanilyen megkeresést kapott a World Libertytől. Úgy vélték, az ajánlat etikátlan, hiszen lényegében a Trump név eladását jelenti, de közben az üzlet titokban marad a nyilvánosság előtt.

Ettől függetlenül a World Liberty vezetői sikeresen kötöttek hasonló megállapodásokat más cégekkel, miközben világszerte árulták a saját érméiket, és több mint 550 millió dollárnyi (közel 200 milliárd forintnyi) eladást értek el.

Ennek jelentős része aztán a Trump családhoz került.

Nyilvánvaló, hogy a visszatérés a Fehér Házba új lehetőségeket nyitott az újraválasztott elnök számára, aki a politikai hatalmát immáron könnyen pénzzé teheti – a közösségi média cége (Truth Social) és új külföldi ingatlanügyletei mellett a kriptopiacon is.

Komoly összeférhetetlenségi kérdések merültek fel

A World Liberty, amely főként egy Trump családi vállalat tulajdonában áll, évszázados elnöki normákat töröl el azzal, hogy összemossa a magánérdekeket a kormányzati politikával - vezeti le a Times. Trump nemcsak jelentős kriptokereskedővé vált, hanem egyben az iparág legfőbb szabályozója is lett. A második ciklusa alatt nem egyszer olyan módon használta az elnöki hatalmat, hogy kedvezzen a kriptoiparnak – így lényegében a saját cégének is –, pedig korábban évekig csak drogkereskedők és csalók menedékének nevezte a digitális valutákat.

Ezt valamiért nem vette magára a két fia, Eric és ifjabb Donald, akik a Capitolium 2021. januári ostroma után váltak kriptobarát vállalkozókká.

Erre jó okuk volt: a több halálos áldozatot követelő zavargások után - amiért a közvélemény egy része közvetlenül az elnököt teszi felelőssé - a Trump név már nem cseng olyan szépen hagyományos üzleti körökben, így az ingatlanpiacon sem, ahol a család korábban aktívan tevékenykedett. Ez a körülmény rögtön kívánatosabbá tette számukra a Biden-kormányzat idején közel 100 szankciós eljárással szembesülő kriptoipart, amely többmillió dolláros kampányadományokkal támogatta Trump újraválasztási kampányát, nyilván abban a hitben, hogy vele elkerülhetőek a büntetések, hiszen az akkori elnökjelölt maga is érdekelt a kriptopiacon.

Ettől kezdve Trump már szóba sem hozta korábbi fenntartásait a kriptovalutákkal szemben, sőt, egy tavaly júliusi Bitcoin-konferencián megígérte, hogy az Egyesült Államokat „a bolygó kriptofővárosává” teszi.

Két hónappal később aztán bejelentette, hogy fiaival együtt belép a kriptopiacra a World Liberty Financial nevű vállalkozással.

Óriási pálfordulás ez, amelynek folyományaként kriptobarát személyeket nevezett ki különböző kormányzati pozíciókba és megszüntette az Igazságügyi Minisztériumban kriptobűnözés elleni munkacsoportját. Mindeközben a Times nyomozása alapján úgy tűnik, a World Liberty gyors felemelkedése, valamint Trump kriptoszkeptikusból iparági támogatóvá válása több összeférhetetlenségi problémát felvet.

A vállalat ugyanis közvetlenül profitált Trump hivatalos lépéseiből, például abból, hogy bejelentette egy szövetségi kriptotartalék létrehozását, benne egy olyan digitális valutával, amelybe a cége is befektetett.

Az szintén problémákat sejtet, hogy a cég külföldi, például izraeli és hongkongi befektetőknek ugyanúgy értékesítette a kriptovalutáit, mint amerikaiaknak. Ezzel az a gond, hogy előbbiek között több is akad, akinek a vállalatát az amerikai kormány csalással vádolta meg, és egyről a Times kiderítette, hogy felfüggesztették vele szemben az eljárást, miután milliókat fektetett a World Libertybe. Mintha megvette volna, hogy a Trump-adminisztráció békén hagyja - amit persze a cég szóvivője mereven tagad. David Wachsman szerint ezek csak „kölcsönös befektetési megállapodások”, amelyekért cserébe „soha egyetlen befektető vagy partner sem kért politikai szívességet”, és ők sem fogadnának el ilyesmit.

A kriptocég tovább nyomtatja a pénzt Trumpéknak

Úgy tudni, a World Liberty legalább öt startupnak ajánlott kriptocsere-megállapodást úgy, hogy a Trump névre hivatkozva gyakorolt rájuk nyomást, rábeszélve őket a minél magasabb összegű befektetésekre. És ezek az üzletek egyre komolyabb aggodalmat keltenek a tapasztalt szereplők körében. Egyikük, Andre Cronje, a SonicLabs nevű kriptocég alapítója egyenesen az iparág „szégyenfoltjának” nevezte a gyakorlatot.

A World Liberty üzletei közvetlenül Trumpékat gazdagítják. A cég 60 százalékát egy családi vállalat birtokolja, és a weboldaluk szerint 75 százalékban részesednek a bizonyos érmék eladásaiból származó bevételekből.

Trump hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenségi törvények nem vonatkoznak rá, és hivatalos intézkedéseiért széleskörű mentességet élvez, míg egy szóvivője azt hangoztatta, hogy az elnök vagyona egy „gyermekei által kezelt vagyonkezelő alapban van”, így „nem áll fenn összeférhetetlenség”. Pedig ez az alap közvetlenül is jövedelmet biztosít Trumpnak.

A World Liberty támogatóit szintén nem különösebben aggasztja az összeférhetetlenség. Egyikük, Konstantin Kuznetsov, akinek gibraltári székhelyű cége egymillió dollár értékben vásárolt World Liberty érméket, azt nyilatkozta, „Trump rengeteg pénzt akar keresni a kriptoval, és mi is csatlakozhatunk ehhez a hullámhoz”.

Ami pedig a cég ügyvivőit illeti, finoman szólva sem tűnnek makulátlan üzletembereknek. Folkman a húszas éveiben olyan céget vezetett, amely jó pénzért magányos férfiakat oktatott nőkkel való ismerkedésre, míg Chase Herro marihuána birtoklása miatt börtönben is ült. E két remek fickó évekig dolgozott együtt a World Liberty előtt: árultak béltisztító készítményeket és gyors meggazdagodási tanácsokat, mielőtt a kriptoipar felé fordultak. 2022-ben Herro a TerraUSD nevű valutát „a valaha volt egyik legmenőbb eszköznek” nevezte, amivel befektetőket húzott be, de a valuta egy hónap alatt összeomlott: 377 forintról 4 forintra esett az értéke és azóta is purgatóriumban lebeg. Ha mindez nem lenne elég, a két üzletember legutóbbi közös vállalkozása, a Dough Finance tavaly júliusban hackertámadás áldozata lett, amely során körülbelül 730 millió forintnyi értéket loptak el.

Nem ment át Trump kriptopiaci kezdeményezése a szenátuson

Trumpék nagyon szeretnék még jobb helyzetbe hozni a családi vállalkozásukat egy törvényjavaslattal, amely azt célozza, hogy egységes szövetségi keretrendszer jöjjön létre az ún. stabilcoin kibocsátók működésére az Egyesült Államokban.

A stabilcoin olyan kriptovaluta, amelynek értékét valamilyen valós pénzügyi eszközhöz – például amerikai dollárhoz, euróhoz vagy aranyhoz – kötik. Ez azt jelenti, hogy az adott stabilcoin mindig az adott eszköz értékét tükrözi (ilyen pl. az USD Coin, amelynek egy egysége folyamatosan egy dollárt ér), vagyis nagyban különbözik az erősen ingadozó árfolyamú hagyományos kriptovalutáktól.

A stabilcoin célja, hogy a digitális pénz előnyeit (pl. gyors és olcsó átutalás) ötvözze a hagyományos pénzek stabilitásával. Gyakran használják online kereskedelemben, pénzküldésre vagy más kriptovaluták közötti átváltásra, ami gyorsabban realizálhatóvá teszi a hasznot, hiszen lényegében ugyanolyan stabil - csak éppen digitális - fizetőeszköznek tekinthető, mint a hagyományos pénz.

A stabilcoinok a kriptovaluta-iparág gyorsan növekvő területét képezik, amelyek jelentős nyereséget hoztak több piaci szereplőnek.

A Trump által erőltetett törvénytervezet, ami kisimította volna a siker felé vezető utat a stabilcoin-kibocsátók számára, nem győzte meg az amerikai szenátus demokratáit. Szerintük az egész csak arról szól, hogy az elnök még jobban járjon, ezért módosításokat szeretnének látni, mielőtt átengedik az új törvényt.

Az aggodalmuk nem alaptalan, hiszen nem nehéz összefüggést találni a törvénytervezet és a World Liberty nemrég bejelentett saját stabilcoinja, az USD1 kibocsátása között, ami komoly lendületet kapott, miután Trump cége bejelentette, hogy egy Egyesült Arab Emírségekben lévő befektetési alap 2 milliárd dollár értékű USD1-et használ fel arra, hogy részesedést vásároljon a világ legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjében, a Binance-ben.

Az AP News közölte, hogy jogszabálytervezet jelen formájában megbukott: a szenátus május 8-án 49-48 arányban leszavazta, ami komoly vereség Trumpnak, hiszen a kriptopénz-iparág jelentős összegeket fordított a tavalyi választásokra.

Bár néhány demokrata is egyetértett abban, hogy szabályozásra van szükség, Trump intenzív kriptoipari jelenléte bonyolítja a jogszabály útját. És nem csak a saját stabilcoin, hanem olyan ötletek miatt is, mint egy mém érme elindítása, amely a Chainalysis blokkláncelemző cég szerint az év eleje óta több mint 320 millió dollárt termelt a készítőinek, és Trump azzal promózta, hogy május 22-én tartott gálavacsorát, hogy azokat hívja meg, akik a legtöbbet vásárolják belőle.

A demokraták többek között olyan módosításokat akarnak látni a törvényben, amit határozottan tiltja megválasztott tisztségviselőknek és családtagjaiknak, hogy stabilcoin-üzleti vállalkozásokat birtokoljanak, irányítsanak vagy népszerűsítsenek.

„A szenátus ne fogadjon el olyan törvényt, amely elősegíti Trump lélegzetelállító korrupcióját, megtölti a zsebét, és más megválasztott tisztségviselőket is erre bátorít” – mondta Elizabeth Warren massachusettsi szenátor.

A törvényjavaslat csak akkor léphet tovább, ha a két párt megállapodásra jut. Mark Warner virginiai demokrata szenátor, aki részt vesz a jogszabály egyeztetésében, a szavazás után jelezte, hogy folytatja a munkát. Ő egyike volt annak a kilenc demokrata szenátornak, akik egy nemrég kiadott közleményben jelezték: nem támogatják a jogszabályt, amíg az nem tartalmaz szigorúbb rendelkezéseket többek között a pénzmosás, a külföldi kibocsátók és a szabályszegések elszámoltathatósága kapcsán.

A közlemény ugyan nem említi Trump nevét, de elég nyilvánvaló, hogy elsősorban miatta és a politikai döntéseket egyre jobban befolyásoló személyes üzleti érdekek miatt ellenzik a törvény átengedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk” - Bárándy Péter szerint Orbán és a családja nem úszhatja meg a bíróságot
A volt igazságügyi miniszter az Alaptörvényre hivatkozva fejtette ki, hogy az új, kétharmados többségnek joga és kötelessége a NER struktúráinak felszámolása. Szerinte a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítása nélkül a megválasztott hatalom működésképtelen lesz.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Kliktv Mélyvíz című műsorában beszélt a NER bukása utáni elszámoltatás jogi és politikai lehetőségeiről. Az interjúban kitért Balásy Gyula propaganda-vállalkozó vagyonfelajánlására, az igazságszolgáltatási szervek megváltozott hozzáállására, valamint az új, kétharmados többséggel rendelkező hatalom alkotmányos kötelezettségeire.

Balásy Gyula váratlan vagyonfelajánlását Bárándy nem tartja klasszikus vádalkunak. Szerinte az a köznyelvben vádalkuként ismert jogintézmény csak büntetőeljárás keretein belül valósulhat meg.

„Hát ez így nem tud megvalósulni, mert amit az utca népe vádalkuként szokott jegyezni, az a büntető eljáráson belül köthető megállapodás”

– magyarázta, hozzátéve, hogy Balásy ellen egyelőre nincs folyamatban eljárás. Az ügyvéd kétségeit fejezte ki a felajánlott cégek tényleges értékével kapcsolatban is, mivel azok értéke szerinte a korábbi politikai kötődésből fakadt. „Ezeknek a cégeknek az értéke az államhoz, a kormányzathoz, a lebukott párthoz való kötődésből adódott” – állította.

Az én meghatódásomhoz mondjuk az kellene, hogy a magánvagyonát ajánlja föl önkéntes államosításra.

Arra a felvetésre, hogy Balásy védekezhet-e azzal, hogy parancsra cselekedett, Bárándy Péter röviden úgy reagált: „Mondhatja, ha nagyon buta.” A volt miniszter kifejtette, egy valódi vádalku feltétele a beismerő vallomás, amely más bűnelkövetők felelősségre vonását is segíti. „A beismerésével, beismeréséhez kapcsolódóan még szolgáltat a nyomozóhatóság számára olyan ismereteket, olyan adatokat, amelyek nagy valószínűség szerint mások bűnösségének megállapításához bizonyítékokat adnak” – részletezte. Bárándy szerint Balásy esetében a leginkább elvárható az lenne, ha Rogán Antal irányába tenne terhelő vallomást.

„Ebben az esetben valószínűleg az várható el tőle, hogy hogy a Rogán irányába nyisson” – vélekedett.

Bárándy Péter szerint a Sára Botond ellen indult eljárás, bár pitiánernek tűnhet a hét üveg bor miatt, valójában komoly jelzésértékkel bír. Úgy látja, a büntetőjogi súlyt nem az ajándék értéke, hanem a megvádolt személy magas beosztása adja.

Hát szégyenletesen pitiáner a dolog, de egy súlyos büntetőjogi pozícióba viheti az egész ügyet, az, hogy ki kapja, hogy egy milyen beosztású ember kapja.

A volt igazságügyi miniszter szerint ez a lépés a hatóságok részéről egyfajta nyitás a társadalom felé. „Ez inkább a nyomozóhatóság az ügyészség oldaláról egy nyitás. Egy jelzés a társadalom számára, ha úgy tetszik, hogy elindultunk a borzalmas korrupt világ föltárása irányába” – fogalmazott. Az ügyvéd meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóságok derékhada régóta várta a lehetőséget a bűnök feltárására. „Tanúm van rá, hogy én évek óta védem ebben a rémes rendszerben ezeket a szervezeteket, és őszintén hittel védem őket, hogy főként a bíróságnál, de az ügyészségnél és a nyomozóhatóságoknál is a derékhad azt tisztességgel várta, hogy a bűnöket feltárhassa” – jelentette ki.

A választások utáni társadalmi hangulatot egy politikai diktátor halála utáni felszabaduláshoz hasonlította, a választást pedig forradalomnak nevezte, amelyet a politika iránt addig nem érdeklődő fiatalság nyert meg.

„Ez egy forradalom volt. Forradalom az nem azonos azzal, hogy géppisztollyal lövöldöznek egymásra az emberek, hanem az egy a megszokott társadalmi rendből való fölszabadult kilépés”

– mondta. Bárándy szerint elkerülhetetlen, hogy a NER vezetői és családtagjaik bíróság elé kerüljenek.

Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk. Megmagyarázhatatlan másként, mint hogy bűncselekmények útján gazdagodtak meg.

Az új igazságügyi miniszter személye körüli vitát validnak tartja, és bár a jelölt képességeit nem vonja kétségbe, a családi összefonódást problémásnak látja. „Hogyha egy nepotizmusra épült rendszer leváltásáról van szó, márpedig most arról van szó, akkor az én ízlésem szerint talán egy nagyon-nagyon kifinomult és magas szintre emelt igényességgel kell kezelni az ilyen személyi összefüggéseket, és itt ebben van egy kis hiba” – fogalmazott.

Az interjú végén a volt miniszter Vörös Imre alkotmányjogász gondolataira hivatkozva kifejtette, hogy

az Alaptörvény ellenállási záradéka jogi és erkölcsi alapot ad a NER struktúráinak felszámolására.

„A hatalom kizárólagos birtoklásával szemben mindenki nem csak jogosult, hanem köteles is föllépni minden törvényes eszközzel” – idézte a jogelvet. Szerinte a kétharmados választási győzelem a társadalom részéről ennek a kötelezettségnek a teljesítése, amely felhatalmazást ad az új hatalomnak a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítására.

Ezeket az embereket el kell távolítani a pozíciójukból, a struktúrát át kell építeni, pont azért, mert erre kapott felhatalmazást az új politikai erő.

Arra a kérdésre, hogy az új hatalom hogyan tudja megvédeni magát a kétharmad csábításától, azt válaszolta, bízik a demokratikus elkötelezettségükben. Ennek bizonyítékát abban látná, ha a „szolgák” eltávolítása után egy olyan struktúrát hoznának létre, amely a jövőben megakadályozza a korlátlan hatalom kialakulását. „Utána létrehoz egy olyan struktúrát, ez már az alkotmányozás kérdése, egy olyan struktúrát, ahol minden igyekezetével azt fogja szolgálni, hogy soha többet ilyen korlátlan hatalomhoz senki ne jusson” – zárta gondolatait Bárándy Péter.

A TELJES VIDEÓ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt
Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: Örülök Varga Judit podcastjének, de választ kell adnia, miért figyeltek meg magyarokat az izraeli kémszoftverrel
A Vidéki Prókátor a volt igazságügyi miniszter új podcastjére reagálva a Pegasus-ügyben való felelősségét firtatja. A 2021-es incidens során a hatóság civileket hallgatott le bírói végzés nélkül, és ma sem tudni, ki írta alá a kiberfegyver bevetését.


A kegyelmi botrányt kirobbantó, Vidéki Prókátor álnéven író jogász Varga Judit új podcastjének hírére reagált egy bejegyzésben.

A Varga Judit politikai karrierjébe kerülő kegyelmi botrányt kirobbantó jogász örül a fejleménynek, mert ez azt a reményt kelti benne, hogy „ezentúl remélhetőleg olyan országban fogunk élni, melyben a törvényes keretek között bárki szabadon kinyilváníthatja bármiről nyilvánosan is a véleményét és nem kell emiatt semmiféle retorziótól tartania”. Ezt az ideális állapotot állítja szembe azzal a rendszerrel, amelyet szerinte Varga Judit is szolgált, és „amelyben az állami szektorban sunyi módon fortélyos félelemben tartották a munkavállalókat”.

A jogász szerint a volt miniszternek ugyanakkor elszámolással kellene szolgálnia a nemzet felé.

Úgy véli, Varga Judit adós egy válasszal arra, hogy „milyen okból, milyen célból és milyen jogi alapon figyeltetett meg és hallgattatott le a minisztersége idején az Orbán-kormány olyan magyar állampolgárokat egy titokban beszerzett izraeli kémszoftverrel, akikkel szemben tudomásom szerint azóta sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja”.

Varga Judit nem kerülheti meg a válaszadást, és amennyiben kiderül, hogy a megfigyelések jogszerűtlenek voltak, akkor „vállalnia kell a jogi felelősséget” - írja a Vidéki Prókátor.

Majd elvárásokat fogalmaz meg az új kormány, és külön az új igazságügyi miniszter felé. Azt kéri, hogy egy mindenre kiterjedő vizsgálat után hozzák nyilvánosságra a Pegasus-ügy megállapításait, és ha kell, indítsák el a szükséges eljárásokat. Emellett követeli, hogy a törvénysértő módon megfigyelt embereket részesítsék anyagi és erkölcsi jóvátételben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk