NULL
hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„A szemünk láttára bontakozott ki egy durva, módszeresen felépített kapcsolati erőszak” a Való Világban

„Amit még a 'villa szerelmespárja' között eddig láthattunk: szexuális tárgyként használás, nyomásgyakorlásra bekövetkező aktus, hihetetlen stílusú, fenyegető alázás, a fizikai erőszak belengetése” – írják a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldalon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 13.

hirdetés

"Durva, módszeresen felépített kapcsolati erőszaknak" lehetnek szemtanúi a Való Világ 10 nézői a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal szerint, amelyről most hosszan írtak egy bejegyzésben.

A téma két főszereplője a jelenleg is futó valóságshow két szereplője, VV Fru és VV Renátó, akik - miután a lány a srác kitartó próbálkozásai után végre beadta a derekát - egy ideje már párként élnek a villában. A kapcsolatuk meglehetősen hullámzó, nincs olyan adás, amikor ne látna a néző egy olyan jelenetet, amiben veszekednek. Pontosabban Renátó mindig dühöng valamin, Fru pedig nem érti, mi a probléma, de végül mégis mindig bocsánatot kér, hogy párja lenyugodjon és újra szent legyen a béke (fél napig). A férfi néha már olyan agresszív stílusban beszél a szerelméhez, hogy egyszer a műsorvezető Puskás Petinek is közbe kellett szólnia, hogy ez nem helyes viselkedés. Nemrég pedig a nézők is megszavazták, hogy a pár vegyen részt egy párterápián.

A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldalon megjelent posztban részletesen kifejtik, mi a probléma ezzel a kapcsolattal, és miért baj, hogy az RTL nem reagál semmit.

"Napok óta készülök írni a ValóVilág10 legutóbbi részeiről.

A szemünk láttára bontakozott ki egy durva, módszeresen felépített kapcsolati erőszak, a hallgatással büntetéstől a személyiség, az önértékelés leépítésén át a verbális bántalmazásig, fenyegetésig.

A csatorna mindezt annyival elintézte, hogy amikor kezdtek nagyon látványosan eldurvulni a dolgok, a műsorvezető - kommentátor Puskás Péter egyszer korrektül megjegyezte, hogy így senkivel sem lehet beszélni, és reméli, férfitársai többsége hozzá hasonlóan kínosan érzi magát a látottaktól.

hirdetés
Amit még a "villa szerelmespárja" között eddig láthattunk: szexuális tárgyként használás, nyomásgyakorlásra bekövetkező aktus, hihetetlen stílusú, fenyegető alázás, a fizikai erőszak belengetése.

Egy ponton megjelent egy képernyőn bekapcsolt párterapeuta, (önjelölt életvezetési guru, bár ez nem igazán derül ki), aki öt perc alatt megoldotta a rejtélyt: az áldozattal mondatta ki, hogy a bántalmazó helyzet a lány "makacssága" miatt alakult ki, na persze a fiú is hirtelen, makacs természet. Erre a terapeuta azt a nagyon szakmai megoldást kínálta, hogy a pár tegyen fogadalmakat egymásnak. Ismerős? A bántalmazó fogadkozik, az áldozat hisz neki, a környezete pedig megerősíti ebben. Ezesetben olyasvalaki, aki a szaktekintély szerepében lép fel.

A nő meghunyászkodik, a férfi kegyesen megbocsát, a konklúzió a "szerelem", aminek a Zeffirelli féle Rómeó és Júlia, Nino Rota által jegyzett, gyönyörű filmzenéje ad romantikus aláfestést. Minden szuper, a "villa szerelmespárja" körül újra nyílnak a vadvirágok a mezőn, megyünk tovább, ezt a bántalmazás dolgot ezzel el is intéztük.

Bevallom, sokkolt, amit láttam, élesben nézni a durva abúzust nem szívderítő. De ami ennél is jobban sokkolt, az a reflektálatlanság. Mert volt ebben az évadban minden, ott van még a másik pár, Dani és Virág nőelnyomó - személyiség leépítő kapcsolata, láttuk a megerőszakolt lány megkérdőjelezését és áldozathibáztatást, szoftpornográf játékokat, folyamatos szexizmust a kiadott feladatokban, de persze, értjük, ez egy ilyen műfaj,

és az első, áldozathibáztató esetre még reagált is a csatorna, épp engem hívtak beszélgetni az eset kapcsán.

Pont ezért döbbenetes, hogy éppen a Fru és Renátó között kibontakozó, tipikus bántalmazó helyzetet hagyják szó nélkül, epizódok óta.

Nem hangzik el, hogy ez a felállás itt pontosan micsoda, és hogy nem, az átmeneti csend, az időszakos béke nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Ez lenne a csatorna felelőssége. Főleg, mert a bántalmazott többször elmondja, hogy vele eddig életében az összes férfi így bánt.

Szóval rettentően problémás a műsor, napokig lehetne elemezni, de összefoglalhatjuk úgy is, hogy a csatorna a szuper #acsaládazcsalád kampányhoz csatlakozva hihetetlenül fontos érzékenyítő feladatot lát el, de az igazi az lenne, ha közben nem játszanának rá az egyik legnézettebb műsorban a kőkori szexizmusra, nem hoznák értelmezhetetlenül altesti helyzetekbe a játékosokat, és külön műsoridőt szentelnének az olyan jelenségek megvitatására, mint amilyen a súlyos (verbális) bántalmazás".



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


NULL
hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Hétvégente cápákkal úszunk és azt esszük, amit magunknak fogunk” – magyarként a Bahamákon

Barbara két és fél éve él a karibi szigeten, amit a legtöbben földi paradicsomként ismernek. Elmesélte, mi igaz ebből, milyen a helyiek munkamorálja és mennyire változtatta meg az életüket a járvány.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. január 24.

hirdetés

December elején megjelent cikkünkben külföldön élő magyarokat kérdeztünk, akik a járványügyi korlátozások miatt nem tudtak hazalátogatni karácsonyra, és olyanokat is, akik a nehezített pálya ellenére bevállalták az utat.

Utóbbiak közé tartozott Barbara, akit nem mindennapi lakóhelye miatt arra kértünk, meséljen részletesebben is arról, milyen az élet a Bahamákon, mi van a képeslapra illő pálmafák és homokos strandok mögött.

Elöljáróban annyit, hogy a valóság közel sem olyan rózsaszín és idilli, amilyennek első hallásra tűnhet, a koronavírus megjelenése óta pedig ez hatványozottan igaz. De a többit mondja el ő.

– Hogy kerültél a Bahamákra?

– Ugyanannál a nagy, nemzetközi könyvvizsgáló cégnél dolgoztam már korábban is, mint most, csak a párizsi irodájukban. Volt egy olyan lehetőség, hogy aki másik kirendeltségre való áthelyezést szeretne, feltölthette az önéletrajzát egy erre szolgáló felületre. Én is így tettem, de nem jelöltem meg konkrét helyszínt, és később el is feledkeztem az egészről.

hirdetés

Már visszaköltöztem Budapestre, amikor 2018 májusában jött egy megkeresés a bahamai irodából, hogy keresnek valakit az enyémhez hasonló tapasztalattal. Nagyon meglepődtem, de végül elfogadtam az ajánlatot, amit egy háromkörös interjú után kaptam. Szeptemberben költöztünk ki a párommal, aki amerikai állampolgár, de már Párizsban is együtt éltünk.

– Mit szóltak a döntéshez a családtagjaid és barátaid?

– Érthető módon kicsit sokkolta őket, mivel alig egy évet töltöttünk csak otthon az újbóli költözés előtt. De persze megértették, hogy ilyen lehetőség csak egyszer adódik az életben, és ki kell használni.

– Tudtál valamit a szigetről a költözés előtt az olyan közhelyeken kívül, mint a pálmafák, homokos tengerpart, földi paradicsom?

– Őszintén szólva nem igazán. A költözés előtt soha nem jártam még ott, de látatlanban is mindig vonzott a partmenti élet, nagyon szeretem a meleget és a vízi sportokat is. A párom véleménye is sokat nyomott a latban, mivel ő velem ellentétben járt már a szigeten, és meggyőzött, hogy érdemes kipróbálni.

A bűnözési ráta ugyan elég magas, majdnem Mexikóval van egy szinten, ami kicsit riasztó volt, összességében még sincs ok félelemre. Több a lopás és a betörés, mint Magyarországon, de nem olyan rossz a helyzet, mint amire számítottam

– Hogy ment a beilleszkedés?

– Egy-két leendő kollégámmal sikerült felvennem a kapcsolatot már azelőtt, hogy megérkeztünk, közülük többekkel elég szoros barátság köt össze a mai napig. Szerencsére az itt élők többsége nagyon befogadó, a helyiek és a külföldiek egyaránt. Szíves fogadtatásban volt részünk, az első napokban szerveztek egy munka utáni összejövetelt is, hogy még könnyebben meg tudjuk ismerni egymást.

– A munkamorált milyennek érzed a magyarral, illetve európaival összehasonlítva?

– Különbözik, de az én helyzetem speciális, mert a munkaköröm eleve nagyon stresszes és kemény terület. Párizsban rengeteget túlóráztam, egy évből legalább 6 hónapban reggel 9-től este 10-ig dolgoztam, és a maradék időben se nagyon tudtam végezni fél 8 előtt. Kemény időszak volt. A Bahamákon ehhez képest jobb a helyzet, viszonylag normális időben be tudom fejezni a munkát, kivéve határidős projektek idején.

Az itteniekre alapvetően igaz a sztereotípia, hogy lazábban veszik a dolgokat, nem sietnek el semmit, nehezen lehet kizökkenteni őket a saját tempójukból. Ezt főleg ügyintézés során volt nehéz megszokni, amikor egy 10 perces elintéznivaló végül 2 órát vesz igénybe. Cserébe azzal szemben is sokkal megértőbbek, ha te nem készülsz el időben valamilyen feladattal.

– A sziget másik arcát, ami a turistáknak mutatott idilli kép mögött van, mennyire látod?

– Valóban igaz, hogy a paradicsomi idill nem minden. Látszik, hogy létező probléma a szegénység, messze nem csak milliomosok élnek itt. A fővárosnak van egy Over-the-Hill nevű része, ahol kis házak sorakoznak nagyon szorosan egymás mellett, a közbiztonság itt a legalacsonyabb.

A munkámból kifolyólag rálátok arra, milyenek a bérek az egyes pozíciókban, és sajnos óriási a különbség mondjuk egy bolti eladó és egy vezető beosztású irodai dolgozó fizetése között. Az élelmiszer kivétel nélkül nagyon drága, mivel sziget lévén mindent importálnak, így az árak az amerikai szint kétszeresét is elérhetik. A minimálbér viszont alacsony, szinte lehetetlen normálisan megélni belőle.

– Te miért szeretsz ott élni?

– Tipikus strandolós napokat nem igazán szoktunk tartani, a vízi sportlehetőségek sokkal jobban vonzanak. A párommal elkezdtünk szabadmerülni és halat fogni manuális, gumis szigonnyal (a szigonypuska nem megengedett, ez viszont igen). Nagyon szeretem, hogy azt esszük, amit magunknak fogunk. Különösen, hogy annak ellenére, hogy szigetről van szó, nincs kimondott halpiac és a boltokban sem lehet helyi, friss fogást kapni. Emellett lenyűgöző az állatvilág is: a minap például cápákkal úsztunk, mert nemzeti ünnep volt és egy ismerősünk megkérdezte, nincs-e kedvünk vele menni. Az ilyen élményekért éri meg igazán, de ezek többnyire hétvégékre koncentrálódnak, a munkanapok nem sokban különböznek attól, mintha bárhol máshol élnénk.

– Mi az, ami hiányzik Magyarországról?

– Elsősorban a családom és a barátaim, illetve az, hogy elérhető áron lehessen ételt venni. A kakaós csiga és a túró rudi hiánycikk, pörköltet viszont itt is szoktam néha készíteni. Ha magyaroknak mondom, nem hiszik el, de az a helyzet, hogy otthon a Bahamákhoz képest sokkal szervezettebb minden. Könnyebben lehet információhoz jutni, jóval kezelhetőbb a bürokrácia és az adminisztráció.

– Mennyire változtatta meg a mindennapokat a vírushelyzet?

– Az eleje nagyon nehéz volt. Ez egy kis sziget rosszul felszerelt kórházakkal, a miniszterelnök pedig pontosan tudta ezt, mivel korábban az egészségügyben dolgozott. Ezért amikor március közepén diagnosztizálták az első esetet, elővigyázatosságból azonnal teljes lezárást rendelt el.

Hónapokig kijárási tilalom volt hétvégente, még boltba se lehetett menni, nemhogy strandra. Ezt a bezártságot rettentő nehéz volt elviselni, főleg úgy, hogy itt nincs nagy tömeg, szóval kockázat nélkül kimehettünk volna legalább futni vagy sétálni, mégsem engedték. Június közepéig a teljes part zárva volt, még azok se mehettek a vízbe, akiknek a házához tartozott egy külön bejáratú szakasz. A sziget legnagyobb vonzerejét vették el.

A boltokat is korlátozták, előfordult, hogy csak heti három nap tarthattak nyitva. És ez csak az élelmiszerboltokra vonatkozik, az összes többit teljesen bezáratták. El lehet képzelni, mekkora tömegjelenetek alakultak ki emiatt, nekünk például egy alkalommal négy órát kellett várnunk, mire bejutottunk. A húsvéti szünet öt napja is teljes karanténban telt, végig otthon kellett ülni, azelőtt külön stresszes volt a bevásárlás. Pár hétig, amíg ez az állapot tartott, komolyan gondolkodtunk rajta, hogy azonnal el kéne költöznünk, de persze a határok is zárva voltak. Úgy éreztük magunkat, mintha börtönben lennénk.

Július elején kezdtek lazítani, onnantól már lehetett külföldre utazni, de vissza csak negatív teszttel engedtek – kivéve azokat, akik 72 órán belül megfordultak.

Ebből lett a baj, mivel nagyon sokan járnak át Floridába vásárolni, és persze ők behozták a vírust. Így kezdődött a második hullám augusztus közepén, újabb kemény lezárással és hétvégi kijárási tilalommal.

Ez tartott októberig, azóta már viszonylag jó a helyzet: éjjel továbbra se lehet kimenni, de hétvégén már igen, nyitva van a part, és negatív teszttel a turisták is karantén nélkül utazhatnak be.

Sor a bolt előtt karantén idején

– Hosszú távra tervezel ott?

– A szerződésem eredetileg két évre szólt, tavaly hosszabbították meg még egy évvel, most július végéig érvényes. Ha tovább akarnék maradni, valószínűleg lenne rá lehetőség, de még nem döntöttük el. Szeretnék más területen is dolgozni, a könyvvizsgálatot már nem nagyon szeretem csinálni. Annak idején Párizsból is emiatt jöttünk el, szóval most már tényleg szívesen váltanék. Itt élni viszont szeretünk, úgyhogy az is benne van a pakliban, hogy a szigeten próbálok másik munkát találni. Egyelőre még minden képlékeny.

Barbara kalandjait Instagramon @hyperactivebee néven lehet követni.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

NULL
hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

A leghihetetlenebb balesetek a magyar utakon: fej nélküli motoros, repülő Lada és dinoszauruszok

A rendőrök általában azt gondolták, hogy a túlélők csak a sokk miatt beszélnek félre. Dr. Melegh Gábor igazságügyi közlekedési szakértő az elmúlt 40 évben szinte mindent látott már. Amit biztosan nem vállalna újra, az a szlovák milliomosnő, Eva Rezesova ügye.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 27.

hirdetés

Az igazságügyi szakértők munkájáról szóló sorozatunk következő részében Dr. Melegh Gábor igazságügyi gépjármű közlekedési, balesetelemző szakértővel beszélgettünk, aki az elmúlt 40 évben 28 ezer szakvéleményt készített el a rendőrség, az ügyészség, bíróságok kirendelésére és ügyvédek felkérésére. Korábban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, az Európai Balesetvizsgáló és Kutató Egyesület Elnökségi tagja, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület elnöke volt. Jelenleg nyugdíjas, de aktív életet él, továbbra is, mint c. egyetemi tanár tanít és kutat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Aki ma Magyarországon igazságügyi közlekedési szakértő akar lenni, annak a gépész, vagy közlekedési mérnök MSc szak elvégzése után, két év mérnöki gyakorlat megszerzését követően, 2 éves másoddiplomás képzésen kell részt vennie, majd 3 év gyakorlatot kell szereznie egy tapasztalt szakértő mellet.

Aztán a jelölt esküt tesz és a minisztériumtól megkapja a szakértői igazolványát. De Melegh Gábor szerint ez közel sem jelenti azt, hogy meg fog tudni élni ebből a szakmából.

„Ez egy kicsit olyan, mint a jogosítvány, ahhoz sem adnak autót. Na ez is ilyen. Van jogosítványom, de nem biztos, hogy tudok, és tudok mit vezetni.”

A szakértői igazolvány megszerzése után a minisztérium hivatalból értesíti azokat a szerveket: rendőrség, bíróságok, ügyészség, akik igénybe vehetik a frissen végzett igazságügyi közlekedési szakértő szolgáltatását. Aztán a jelölt az első néhány alkalommal megmérettetik.

„Fontos, hogy milyen minőségben, mennyi idő alatt csinálja meg a véleményt, mennyiért, mennyire értik amit leír, ezek lényeges kérdések ilyenkor, ahogy az is, hogy a leírtakat a hatóság, és egy másik szakember előtt képes-e megvédeni, a véleményét mennyire tudja érthetően előadni.

Aztán vagy megerősödik és egyre többet és többen hívják, vagy nem rendelik ki többet”- magyarázza a szakember.

Ráadásul a technika nagyon gyorsan fejlődik, így a szakértőnek is lépést kell tartania a közlekedés legújabb vívmányaival.

hirdetés

„A díjazást viszont nagyon régen nem módosították. Pedig komoly beruházás is kell, hiszen a szakértők által használt adatbázisokat, naprakészen kell tartani.”

Kellenek hozzá több ezer eurós balesetelemző programok, és egy profi számítástechnikai rendszer.

„Manapság a hatóság már eleve azt igényli, hogy a szakértő szimulálja, szemléltesse a balesetet. Hogy repült a gyalogos amikor elütötték, vagy hogy ütközött az autó. Most már a technika olyan lehetőségeket ad, amit el is várnak tőlünk.

Ehhez képest azonban jelenleg a balesetelemző igazságügyi szakértő óradíja 4000 forint.”

A szakértői kamara ugyan többször is jelezte a szakminisztériumnak, hogy ez a díj megalázóan kevés, eddig mégsem emeltek. Holott a mérnökök például 25-30 forintos óradíjjal dolgoznak, nem is beszélve egyéb szakmákról.

„Polgári perekben, magánemberek is felkérnek minket, ott a szakértő maga állapítja meg a díját. Ilyen esetben, ha valaki eltúlzott összeget kér, azt nem veszik igénybe” – mondja Melegh Gábor aki hozzáteszi:

„Egy százezer forintos pervitát nyilván nem egy ötszázezer forintos szakértői véleménnyel akarnak eldönteni.”

A szakértőket ilyen perekben ráadásul csak utólag fizetik ki. Viszont ha a vélemény valamelyik félnek nem tetszik, az fellebbez - bevett gyakorlattá vált azonban, hogy a szakértő személyét bírálják, ilyen esetekben a fizetés is elhúzódik. Akár éveket is.

„Márpedig nehéz olyan véleményt adni, ami mindkét, általában ellenérdekű félnek tetszik.”

Dr. Melegh Gábor mégis 40 éve űzi ezt a szakmát. Azt mondja főleg azért szereti, mert szinte folyamatos a sikerélmény, egyediek az események.

„Ha megoldottam egy problémát, amivel valószínűleg több embernek segítek, nyugodtan tudok aludni, akkor az egy sikerélmény. Nálunk ez gyakori, hiszen minden vélemény elkészítése siker.”

A közlekedési igazságügyi szakértő feladata egy büntető ügyben tulajdonképpen az, hogy rekonstruálja az eseményeket, megállapítsa, hogy pontosan mi történt, és minek kellett volna történnie ahhoz, hogy a baleset ne következzen be.

„Mindezt manapság a szakértő egy alkalmas matematikai szimulációval kiszámolja, és képileg is szemlélteti.”

Aztán a bíróságon mindenki láthatja egy kivetítőn, hogy mi történt. A vádlott pedig hiába próbál védekezni azzal, hogy nem is ment 100-al csak 50-el, mert akkor a szakértő szembesíti azzal, mi történt volna akkor, ha tényleg 50-el megy, például az elütött gyalogos nem oda repült volna, ahol megtalálták.

„A nyomrögzítés nagyon fontos, a nyomok, és a véghelyzet rögzítésén áll vagy bukik a mi munkánk. Ebben teljesen a helyszínelő rendőrökre hagyatkozunk” – magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, sokszor nem a ők nehezítik meg a munkájukat, hanem a jótékony járókelők.

„Az emberek sokszor jószándékból a balesetben elrepült táskát, ernyőt, vagy bármit felvesznek és visszaviszik a sérülthöz, na ez nekünk nagyon megnehezíti a dolgunkat.”

Az elrepült táska, anyagmaradvány, megtalálási helye alapján ugyanis ők már sok adatot ki tudnak számolni.

A súlyos sérüléssel, vagy halállal járó közlekedési baleseteknél egyébként jól kiképzett baleseti helyszínelők rögzítik a nyomokat. Fényképeket, méretarányos helyszínrajzot készítenek és szinte mindent dokumentálnak.

„A baleseti helyszínelőket mi is képezzük, nagyon fontos, hogy mit és hogyan rögzítenek. Nekünk akkor könnyebb dolgozni, ha ők is jól végzik a munkájukat."

A szakértő szerint a dolguk sokkal nehezebb a kisebb, koccanásos baleseteknél, amelyekből viszont sokkal több van.

„Ezekből van a legnagyobb vita. Vagy nincs rendőr, vagy a helyszínre kiérkező járőr azon van, hogy minél hamarabb újra induljon a forgalom, ezért az érintetteket félreállítja, így az eredeti állapot már nem ismert. Ezeket a helyzeteket nagyon nehéz később megbízhatóan rekonstruálni”- fejti kis a szakember.

Dr. Melegh Gábor azonban nem a modern balesetmegelőző szoftverek használatával kezdte a munkát. Amikor ő igazságügyi szakértő lett, a legtöbben még csak papírral, ceruzával és számológéppel dolgoztak.

„Pont azért kezdtem el ezt a pályát, mert életemben először, amikor találkoztam ilyen üggyel, valakit azért próbáltak felelősségre vonni, mert egy Trabanttal elütött egy gyalogost, elgurult a Trabant fényszóró karikája, úgy gondolták, hogy az csak úgy leesik, és hogy milyen magasról esik le abból számoltak sebességet.

Pont azt nem vették figyelembe, hogy az gurul, mint egy keménykalap és ki tudja hol áll meg. Engem teljesen megdöbbentett, hogy így próbálták megállapítani egy ember felelősségét egy súlyos balesetben.”

Melegh Gábor ekkor harmadéves volt a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elkezdte kutatni a témát, majd diplomatervét és az első doktori, majd kandidátusi disszertációját is ebből írta.

„Kifejlesztettem legalább 30 programot ezekhez az elemzésekhez, de akkor én még csak szerettem volna szakértő lenni.”

Később azonban amikor a 80-as években elkezdte a pályát, nagy hasznát vette ezeknek a saját fejlesztésű programoknak, mert a többiekkel ellentétben, neki már nem kellett napokig számolnia papíron. A számítógép ugyanis lényegesen gyorsabban elvégezte helyette a kalkulációt.

„Persze ez a számítógép a mai eszközökhöz képest lassú és nehézkes volt, grafikája sem volt, de a műveletekre tökéletesen működött.”

A ’90-es évek elején külföldi kollégáival megalapították az EVU-t, vagyis az Európai Balesetvizsgáló Egyesületet, amelynek két évtizedig elnökségi tagja volt.

„Ennek az a lényegi célja az volt, hogy a szakértői szakma szinkronban legyen, még akkor is, ha külföldön történik a baleset. A mai programok már 20-30 nyelven futnak, így szakszerű fordítással jelennek meg a jegyzőkönyvek is.”

Dr. Melegh Gábor az elmúlt 40 évben körülbelül 28 ezer szakvéleményt készített, azt mondja azokra az ügyekre emlékszik, amelyeknek megoldásához valamilyen logikai csavar vezetett.

„Egyszer kihívtak egy halálos balesethez, ahol egy hölgy nekiment egy fának és a saját édesanyja meghalt mellette. Azt mondta, hogy megijedt, mert szembe jött vele egy motor, amin nem ült senki.”

A rendőrök azt hitték a nő a sokk miatt beszél össze-vissza, de azért kihívták a közlekedési szakértőt, akinek a sofőr elismételte, hogy egy motoros nélküli motor miatt történt a baleset.

„Én már annyi mindent láttam, hogy nem lepődtem meg. Úgy voltam vele, tegyük fel, hogy valóban nem ült a motoron senki.

Elkezdtem keresni és találtam is a baleset helyszínétől vagy 200 méterre a kukoricásban egy motorkerékpárt. Senki nem volt a közelében, de még meleg volt”
– meséli.

A rendőrök ekkor elkezdték rendesen kikérdezni az asszonyt, arról, hogy pontosan mit látott és hol, majd megtalálták a motorost jóval távolabb az út mellett, már holtan.

„Aláfutott egy magas széles pótkocsinak, ami sajnos csonkolta a fejét, viszont a motorkerékpár elment a pótkocsi alatt és utána magától ment az úton. Ezt látta a hölgy”
– emlékszik vissza a szakértő. Aztán folytatja:



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Diktátumot küldött a dolgozóknak a Dunaferr a szakszervezet szerint

László Zoltán, a Vasas alelnöke arról is beszélt, hogy egészen vállalhatatlan mértékben semmibe veszi a kormány azt, hogy mekkora károkat okoz a munkavállalói jogok gyengítésével.
Szadai Levente - szmo.hu
2021. január 24.

hirdetés

Hónapok óta tart a kálváriája Magyarország egyik legnagyobb cégének, a dunaújvárosi Dunaferrnek és dolgozóinak. A dolgozók bére és az egyéb juttatások több hónapja késnek, ráadásul augusztus 14-én a vezetőség felmondta a kollektív szerződést is. November végén hiába szólította fel a cégbíróság “a cégszerű működés törvényes visszaállítására” a Dunaferrt, a helyzet azóta sem oldódott meg.

Sőt, ezután olyan történt, ami talán példátlan a rendszerváltás utáni Magyarország történelmében: december 11-én nem engedték be a gyárkapun a dolgozók választott képviselőit, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökét, Molnár Lászlót és a szakszervezet két alelnökét, Hegedűs Lászlót és Győri Gábort.

A cég azonnali hatállyal felmondott a szakszervezeti vezetőknek és kikapcsolta az internetet és a telefont a szakszervezeti irodában.

A cég vezetője, Evgeny Tankhlievich az elbocsátásokkal kapcsolatban az MTI tudósítása szerint azt közölte: "megelégeltük a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezet Szövetség vezetőinek áruló, kollaboráns magatartását is, és nem engedjük meg, hogy a továbbiakban bármiféle támogatást adjanak dunaferres munkavállalóként a zsákmányra éhes támadóknak".

Az ügyben a legújabb fejlemény az volt, hogy kedden a cég levélben tájékoztatta a dolgozókat, hogy április végéig fenntartaná az általa tavaly augusztus közepén felmondott kollektív szerződés feltételeit, és így továbbra is biztosítaná a szerződésben foglalt dolgozói juttatásokat az új kollektív megállapodás megkötéséig.

A szakszervezet válaszáról és a Dunaferrnél kialakult helyzetről a Vasas Szakszervezet alelnökét, László Zoltánt kérdeztük.

hirdetés

“A helyzet jelen pillanatban az, hogy nem közeledtek az álláspontok. A cég nyilvánvalóan érzi, hogy a munkavállalókkal szemben az, hogy elvették tőlük a dolgozói juttatásokat, egy nagyon erős és nagyon nem barátságos lépés” - fogalmazott.

László Zoltán szerint a felajánlott megállapodás egy diktátum volt a cég részéről. “Ha én adok egy normaszöveget, amire azt mondom, hogy ezen egy szóval, egy centiméterrel változtatni nem lehet, ezen tisztázatlan dolgok tisztázására nem kerülhet sor, az diktátum” - hangsúlyozta.

“Például ebben a szövegben, amit a munkáltató eljuttatott a szakszervezetekhez, nem egyértelmű, hogy arra gondol, hogy a szakszervezetek és a munkáltató is felejtsék el az eddigi sérelmeket vagy csak arra, hogy a szakszervezetek álljanak el a pertől, de a munkáltató nem változtat azon az álláspontján, hogy a szakszervezeti jogokat nem tekinti teljes értékű jognak és a szakszervezeti tisztségviselők munkaviszonyát továbbra is megszűntnek tekinti” - fejtette ki.

Ezek mellett szerinte semmilyen jogi garanciát nem tartalmazott a cég ajánlata arra vonatkozóan, hogy kifizetik az elmaradt béreket és juttatásokat. Továbbra is az adott hónap elején közli a munkáltató a dolgozókkal, hogy mire számíthatnak az elmaradt bérekkel és juttatásokkal kapcsolatban, amiket részletekben fizet a cég.

A Vasas alelnöke elmondta, hogy mindezek miatt a szövetségi tanács, a munkavállalók képviselői nem írták alá a megállapodást.

László Zoltán a szakszervezet egy további aggályáról is beszélt lapunknak: “Ha a mai napon megnézi valaki a cégbírósági adatokat, akkor azt látja, hogy nincsen bejegyezve igazgatótanácsi tag, akinek mandátuma lenne munkáltatói jogkört gyakorolni. Ilyen szempontból teljesen jogosan merül fel a kérdés, hogy kivel állapodunk meg? Bennünket felhatalmaztak a munkavállalók, de a másik oldalon hol a felhatalmazás?”

Az elmúlt hónapok eseményei kapcsán megjegyezte, egészen elképesztő, ahogyan megszüntették a munkaviszonyát a szakszervezeti vezetőnek. Szerinte ezzel a cég egy több évtizedes, jó munkakapcsolatot tett tönkre.

“Ebben rendkívül nagy felelőtlenség van” - jegyezte meg. “A munkaadónak túl azon, hogy képviseli a tulajdonosokat és nyilván mindent megtesz a profitmaximalizálásért, felelőssége is van a munkavállalókért. Több ezer emberről beszélünk, tízezrekről, ha a családokat és a beszállítókat is nézzük. Ha ezt a felelősséget nem vállalja fel a munkáltató, akkor fordulhat elő olyan, hogy a munkavállalók képviselőivel ilyen módon jár el. Tehát nem csak törvénytelenül, de ami még súlyosabb, felelőtlenül járt el” - folytatta.

A szakszervezeti vezető szerint a mindenkori kormányzatnak is felelőssége van abban, hogy a munkavállalók képviselete mennyire tud működni az adott gazdasági és társadalmi keretek között.

“Felmérik-e vajon azt, hogy milyen gazdasági-társadalmi következménye van annak, hogy a dolgozói érdekképviseletet így legyengítették? - tette fel a kérdést.

László Zoltán szerint a társadalom egészségével játszik a mindenkori kormány, amely a munkavállalói jogokat gyengíti.

“A magyar társadalomra jellemző betegségek túlnyomó többsége, például a mozgásszervi megbetegedések vagy a légzőszervi betegségek a munka világából származnak. Ha legyengítik a szakszervezeteket, az óhatatlanul fogja magával hozni azt, hogy a munkaadók kevesebb figyelmet fordítanak a munkavállalóikra, a bérekre és a körülményekre” - magyarázta.

László Zoltán szerint ez, igaz különböző mértékben, de a rendszerváltás óta minden magyar kormánynál fellelhető volt. “Jelen pillanatban egészen felvállalhatatlan mértékben semmibe veszik azt, hogy mekkora gazdasági- és társadalmi károkat okoznak túl azon, hogy egyébként a dolgozóknak ez rossz, a közérzetük rossz. Hát egye fene, a közérzetükkel ne foglalkozzon a politika, én azt még elviselem. De, hogy ennek a gazdasági-társadalmi következményeit ennyire nem tudja felmérni a kormány, vagy azért, mert cinikus, vagy azért, mert ostoba, az bűn” - mondta.

A Dunaferr-ügyben pedig szerinte az ő álláspontjuk világos, ezért továbbra is a cég térfelén pattog a labda. Megteheti, hogy felelős munkaadóként kompromisszumos megoldást keres, de akár azt is, hogy az el nem fogadott megállapodás tartalmát egyoldalúan életbe lépteti. Mindenesetre az biztos a Vasas alelnöke szerint, hogy a “lehető legrosszabb, ami történhet, a teljes bizonytalanság már előállt, és ez az állapot most úgy látszik, hogy továbbra is fennmarad.”

Az ügyben megkerestük a Dunaferrt is, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


NULL
hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Betűtévesztők 'sokkot' kaphatnak egy ilyen feladattól” – tanárok a középiskolai felvételiről

Alapvetően kevés idő jut viszonylag nehéz feladatokra, és egy részük nem is biztos, hogy a szükséges kompetenciákat méri – fejtette ki Jocó bácsi, illetve egy magyar szakos kollégája a Felelős Szülők Iskolája beszélgetésén.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2021. január 25.

hirdetés

Szombaton megírta a központi középiskolai felvételi vizsgákat az ország közel 75 ezer 4., 6. és 8. osztályos diákja. A feladatsorok nehézségét szülői szervezetek részéről több kritika is érte, míg mások szerint nem volt kirívóan nagy kihívás azok megoldása, az általában begyakorolt feladatokhoz hasonlók köszöntek vissza a vizsgán is.

A Felelős Szülők Iskolája Facebook-oldalán vasárnap délután tartottak egy beszélgetést, amelyen részt vett Balatoni József, azaz Jocó bácsi is. A történelem szakos tanár szerint a feladatsor tényleg nehéz volt az idei felvételi mindkét tantárgyból. De azért nincs minden veszve, hiszen az iskolaválasztás után még ott van a szóbeli, mint javítási lehetőség, és még a sorrendváltoztatás is megoldható.

Hozzátette, hogy az idő rövidsége és a feladatok mennyisége miatt általában nehéz minden kérdésre helyes választ adni a vizsgák során. Mint említette, idén a feladatok nehézsége mellé plusz stresszfaktorként beléptek a koronavírus-helyzet miatti intézkedések is.

Fülöp Bea magyartanár és újságíró szerint nemcsak nehéz és hosszú volt a feladatsor, de olykor a feladatok megfogalmazása sem segítette a diákok munkáját. Emiatt a szakértő a magyar vizsgák során az átlagosnál több befejezetlen vizsgalapra számít, holott a téma (a digitális és a részvételi oktatás összehasonlító érvelése) minden diák számára mindennapi élmény.

A beszélgetésben részt vevő felek alapvetően a két, legnagyobb vitát kiváltó feladatot vizsgálták meg. Szerintük a kettő közül a mondatelemzést alapul vevő volt a könnyebb, hiszen azt a diákok sokat gyakorolják, és a logikája és megoldási sémái miatt általában kedvelni is szokták.

hirdetés
A halandzsaszövegben való eligazodást azonban - bár a tananyagban szintén szerepel ilyen feladat - már bonyolultabbnak tartották. Szerintük itt mind az idő, mind a szöveg szétfeszítette egy középiskolai felvételi vizsga kereteit.

Külön kiemelték, hogy az enyhe diszlexiával vagy betűtévesztéssel küzdő gyerekekre irreálisan nagy terhet róttak ezzel a megfejtendő szöveggel.

A beszélgetésben részletesen kitértek a felvételivel kapcsolatos további lépésekre, lehetőségekre, melyek a felvételizőkre várhatnak. Előre láthatólag egy héten belül már a kijavított felvételi lapokat tekinthetik meg a diákok, indokolt esetben “reklamálhatnak”.

Hamarosan kiderül az országos átlag is, ami alapján az iskolák kialakítják a felvételi pontszámokat.

Február 19-ig kell leadni a választott iskolák és szakok listáját, ezt követően pedig jön a szóbeli (már ahol lesz) és az esetleges sorrendmódosítás lehetősége – erről is részletesen beszélgettek a Felelős Szülők Iskolája "Felvételi kibeszélő" című videójában a szakértők, Jocó bácsi és Fülöp Bea mellett Tibenszky Moni Lisa, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője.

A beszélgetés itt visszanézhető:

Február 15-ig tart a Felelős Szülők Iskolája által szervezett "Hovatovább 2 - Középiskolai Felvételi Expo, Nyílt Napok és Börze" nevű esemény, ahol a diákok, szülők, tanárok is hasznos infókat kaphatnak a továbbtanulással, felvételivel, iskolaválasztással kapcsolatban. Részletekért KATT ide.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: