HÍREK
A Rovatból

„A propaganda fegyver, a hazugság öl” - az MTVA székházánál tüntetett az ellenzék

A demonstráción „a választások kimenetelét befolyásoló hazugságok, hírhamisítások és az agresszor Putyint támogató orosz propaganda terjesztése ellen” tiltakoztak a szervezők és a résztvevők.


"A propaganda fegyver, a hazugság öl" néven szerveztek tüntetést az ellenzéki pártok vasárnap kora estére az MTVA Kunigunda úti székházához.

A demonstráción "a választások kimenetelét befolyásoló hazugságok, hírhamisítások és az agresszor Putyint támogató orosz propaganda terjesztése ellen" tiltakoztak a szervezők és a résztvevők.

"Tiltakoznunk kell, mert az ellenzék politikusai csak lejárató, hírhamisító anyagokban tűnhetnek fel a közpénzen fenntartott TV-kben és rádiókban. A közéleti műsorokban is csak a kormány és a Fidesz-közeli megmondó emberek adják egymásnak a kilincset Orbánt és Putyint dicsőítve, az ellenzéket szapulva. Eközben az ellenzékből évek óta senki nem mehet be élő adásba!

Az ellenzék mellett le van tiltva a legtöbb felelősen gondolkodó magyar értelmiségi, tudós és művész is. Mindazok, aki Orbán rendszeréről akárcsak puha kritikus véleményt mondtak, vagy mondhatnának. Közismert, hogy jeles előadóművészek, színészek, zenészek, vagy kortárs íróink és költőink egész sora van letiltva, egyszerűen nem kerülhetnek adásba. Ennek véget kell vetni!" - írták a Facebookon meghirdetett esemény leírásában.

Hozzátették, hogy tiltakoznak az ellen, hogy "a magyar közmédia háborús propagandát folytat Oroszország mellett", és összességében "az állami propaganda elfogult oroszpártiságával és háborús uszításával szemben".

A tüntetés házigazdája Hadházy Ákos, az Egységben Magyarországért korrupcióellenesség és elszámoltatás szakpolitikai kabinetvezetője volt. Az eseményen beszédet mondott

• Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő

• Varju László, DK

• Szabó Tímea, Párbeszéd

• Brenner Koloman, Jobbik

• Polyák Gábor, médiakutató

• Ujhelyi István, MSZP

• Kanász-Nagy Máté, LMP

• Hajnal Miklós, Momentum

• Márki-Zay Péter, Magyarország miniszterelnök-jelöltje.

Élőben rögzített közvetítésünk a tüntetésről:

Az esemény egy perc néma csenddel kezdődött a koronavírus-járvány eddigi 45 ezer áldozatára és az orosz-ukrán háborúban elhunytakra emlékezve. Először Hadházy Ákos szólt a demonstrálókhoz. Beszédét azzal kezdte, hogy már többször is tüntetett az MTVA székházánál az ellenzék, de "nem elégszer és nem elegen, mert a propaganda székháza él és virul". Emlékeztetett, hogy míg Orbán Viktor hetente többször is "papolhat élőben a közmédiában, addig az ellenzék miniszterelnök-jelöltje még egyszer sem tehette be a lábát az MTVA épületébe". Majd arról beszélt, hogy Oroszországban most ugyanúgy iktatják ki a szabad sajtó elemeit, mint most az ukrajnai repülőtereket a háborúban. Hadházy szerint ha engedjük, hamarosan Magyarország is oda fog jutni, hogy elzárják a független sajtótermékeket, majd leállítják a legnagyobb közösségi oldalakat, és már csak a sötétség marad. Az ellenzéki politikus viszont úgy véli, hogy már azt sem lehet demokráciának nevezni, ahol most tartunk.

"Egy bűnszervezet által egyre biztosabban felépített diktatúrában élünk, aminek április 3-án véget kell vetnünk"

- jelentette ki.

Mint mondta, hiába "eteti" Orbán évek óta azzal Európát, hogy milyen nagy demokrácia van itt, csak meg kell nézni, hányszor szerepelt a közmédiában a miniszterelnök, és hányszor az ellenzék.

"Orbán 200-szor beszélt itt, ellenzéki vezető egyszer. Nincs több kérdés."

Hadházy ezután arról beszélt, hogy azért is tüntetnek most, hogy jelezzék: ilyen körülmények között "ez a választás nem tiszta, nem fair, nem demokratikus, nem szabályos". Ahhoz hasonlította a helyzetet, mint "amikor kiállunk egy meccsre és tudjuk, hogy hülyére doppingolja magát az ellenzék, hogy a bírót lefizették, tudjuk, hogyan fognak minket rugdosni, de elindulunk, mert a szabályokat is ők hozzák".

Elismerte, hogy az ellenzék is felelős azért, hogy Orbán Viktor eljuthatott idáig, de szerinte "mindannyian kaphatunk feloldozást, ha az utolsó pillanatig megteszünk mindent, amit tehetünk". Arra kért mindenkit, hogy vegyenek részt az ellenzék nagygyűlésén március 15-én, április 3-án - amikor szerinte Európa és Moszkva között kell majd választani - pedig szavazzanak rájuk.

A tüntetés ideje alatt az MTVA székházának tetején megjelentek a közmédia munkatársai kamerákkal, mire a tiltakozók többször is azt kiabálták nekik, hogy "gyertek le".

A második felszólaló Szél Bernadett volt, aki emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltáskor a Fidesz pártoktól független szabad sajtót követelt, ehhez képest 2010 után a lakosság adójából elfoglalták a közmédiát és a médiahatóságot is. A képviselő szerint a közmédia arról sem számolt be, hogy ellenzéki előválasztás volt Magyarországon, és azóta sem szólaltatta meg a megválasztott miniszterelnök-jelöltet. Mint mondta, még őt is előbb kérdezi a holland, a német vagy a francia közmédia, mint a saját hazája közmédiája. Szerinte, miután Putyin megindította a támadást Ukrajna ellen, a köztévében "feltekerték a potmétert", és többek között arról beszéltek benne, hogy az orosz katonák szakszerűen vonultak be az országba.

Szél arról is beszélt, hogy Orbán a keleti nyitással elszakította Magyarországot a Nyugattól, ebben pedig hatalmas segítségére volt a közmédia. Hozzátette, hogy a választás után viszont a magyarok visszakaphatják a közmédiát, az ország pedig a helyét az Európai Unióban.

Utána Szabó Tímea lépett színpadra, aki azzal kezdte beszédét, hogy őt országgyűlési képviselőként 2013 óta nem hívták be a közmédiába, de még Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere sem járhatott itt 2019-es megválasztása óta.

Elmondta, hogy Papp Dánielnek, az MTVA vezérigazgatója igaza van abban, hogy ez a közmédia nagyon független. "Független az összes ellenzéki politikustól, a kritikus civilektől és a több millió magyar állampolgártól, akiket az elmúlt 12 évben magára hagyott a Fidesz-kormány" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a köztévé már olyannyira átlépte a határt, hogy veszélyezteti a magyarok biztonságát.

Ezután azt mondta, hogy bár Orbán "stratégiai nyugalmat" emleget, ez igazából azt jelenti, hogy gőze sincs, mit kellene mondania ebben a helyzetben. Ugyanis évek óta azt hajtogatja, hogy Európa rossz, Putyin jó, és ezt most hirtelen nem tudja megfordítani. "De mi tudjuk, hogy Európa a jó és Putyin a rossz, ezért kell elmenni szavazni április 3-án" - mondta a Párbeszéd politikusa.

"Putyin egy új Szovjetuniót akar építeni, és Orbán ehhez asszisztál. De mi ebből nem kérünk. Mi nem Oroszországot, hanem Európát és szabadságot akarunk"

- jelentette ki.

Varju László arról beszélt, hogy a köztévé már nem csak hazudozó, állampárti tévé, hanem a putyini propaganda európai központja. Szerinte "56 mártírjai forognak a sírjukban" amiatt, hogy a köztévében elhangzott, hogy Ukrajna felelőtlen, amiért harcol a szabadságáért, és nem adta meg magát Oroszországnak.

"Mi, magyarok pontosan tudjuk, milyen az, amikor harcolni kell a szabadágért, mindent megteszünk, hogy a magyar szabadságot visszaszerezzük a bitorlóktól. Ukrajna mellett állunk, bármit is hazudoznak ebből a tévéből. Ebből elég volt"

- jelentette ki.

Brenner Koloman azt mondta, Orbán Viktor kétkulacsos külpolitikája végérvényesen megbukott, a közmédiában mégis kitartanak az orosz propaganda mellett. A jobbikos nemzetbiztonsági kockázatnak tartja, hogy a közmédia az orosz propagandát terjeszti. Az ellenzéktől viszont nem kell félteni a magyar televíziót és Magyarországot sem, hiszen "nagyon fogunk rá vigyázni, mert a miénk".

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azt emelte ki, hogy az a köztévé, amely az orosz propagandát hangoztatja és a Paks2 legnagyobb támogatója, évente 130 milliárd forintba kerül.

Hajnal Miklós úgy fogalmazott, a magyar propagandamédia Putyin szócsöve is, és ez nem most, az ukrajnai háború kirobbanása után kezdődött. Azt is elmondta, hogy úgy tudja, bár négy évvel ezelőtt az ellenzéki politikusok még kaptak öt percet a közmédiában, idén már nem lesz lehetőségük erre.

Ujhelyi István azt hangsúlyozta beszédében, hogy Magyarország útja nem Moszkva, hanem Európa felé van. Megismételte azt is, hogy a putyinizmus már egy évtizede ott van az MTVA székházában.

Polyák Gábor, az Egységben Magyarországért médiapolitikai szakreferense arról beszélt, hogy

a kormány hiába foglalta kormányhatározatba, hogy sajtószabadság van Magyarországon, szerinte amiben élünk, az nem sajtószabadság, hanem "a gyűlölködés és a megbélyegzés szabadsága".

Úgy véli, az egész ország tele van jól megfizetett propagandistával, ezért köszönetet mondott azoknak a független újságíróknak, akik kitartottak az elmúlt 12 évben. Ezután felsorolta, hogy az ellenzék milyen intézkedésekkel állítaná helyre a sajtószabadságot. Például valódi közszolgálatot építenének tisztességes újságírással, helyreállítanák a médiapiac működését, és független médiafelügyeletet hoznának létre.

Utolsóként Márki-Zay Péter állt a tömeg elé, akit színpadra lépésekor hosszan éltetettek a tüntetők. Beszédével külön cikkben foglalkoztunk.

A demonstráció azzal zárult, hogy a felszólalók a tiltakozókkal együtt elénekelték a Himnuszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A titokban Lázár Jánosról készített hangfelvétel miatt nem tárgyal tovább a fuvarozókkal a minisztérium
A kormány egyoldalúan módosítja az útdíjrendszert, 2027-től jön a differenciált főúti díjszabás. A januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.


Zaj, dugó és bírságeső helyett az autópályákra terelné a tranzitforgalmat a kormány: a főutak díja a januári inflációkövető emelés után márciustól nem nő tovább, jövőre pedig különbséget tesznek az utak között. Eközben akár 400 ezer forintos bírság is várhat a szabályszegő kamionosokra, a gazdák viszont több kedvezménynek örülhetnek.

A kormány felfüggesztette a tárgyalásokat a szakmai és logisztikai érdekképviseletekkel az útdíjrendszer átalakításáról, mert egy zártkörű megbeszélésről titokban hangfelvétel készült. A kabinet szerint ez aláássa a bizalmat és a korrekt együttműködés alapját, ezért ilyen körülmények között nem folytatják az egyeztetéseket. Ennek ellenére szerintük a kormány továbbra is a hazai vállalkozások oldalán áll, és képviseli a magyar gazdaság, a helyi lakosság és a logisztikai szektor érdekeit.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium közleménye szerint 2027. január 1-jétől megkülönböztetik a főutak díjszintjét. Ettől kezdve a gyorsforgalmi úthálózattal párhuzamos főutakat más díjért lehet majd használni, mint azokat, amelyeket nem vált ki autópálya vagy autóút. A cél az, hogy a tranzitforgalom a gyorsforgalmi hálózatot válassza, és ne terhelje a településeken áthaladó főutakat.

Az intézkedéscsomag része, hogy a januári, inflációkövető növekedésen felül március 1-jétől már nem emelkedik tovább a főúti szakaszok útdíja.

A szabályszegőkre súlyos bírság vár: a tranzitútszabályok megszegéséért kiszabható összeg 400 ezer forintra emelkedik. Az ellenőrző szervek határozottabban lépnek fel azokkal szemben, akik a magyar településeken keresztül próbálják elkerülni a fizetős gyorsforgalmi utakat. Ezzel egy időben a jogkövető magyar fuvarozók több könnyítésre számíthatnak: megszűnnek a teherforgalmi korlátozásokhoz kapcsolódó büntetőpontok, hibás tengelyszám-beállítás esetén pedig 60 perces türelmi idő jár bírság nélkül. Emellett jelentősen meghosszabbítják a viszonylati jegyek érvényességét. A mezőgazdasági termelőknek is kedveznek: a saját járművel szállítók továbbra is teljes díjkedvezményt kapnak, a kedvezményezett termékek köre pedig bővül a gabonafélékkel, élőállattal, tejjel, konzervipari alapanyagokkal és egyes takarmányfajtákkal. A kedvezményt – az üresfuvarok kivételével – kiterjesztik a fuvarozóval végeztetett szállításra is.

A mostani bejelentés egy hónapok óta tartó vita újabb fejezete, amely tavaly decemberben azzal indult, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium bejelentette a főúti és gyorsforgalmi díjszintek közelítését. A fuvarozói szervezetek, köztük a NiT Hungary és az MKFE, a költségek drasztikus emelkedése miatt tiltakoztak, decemberben kamionos demonstrációt is tartottak Budapesten.

Az egyeztetések után a kormány részben engedett, és a díjemelést két lépcsőben vezették be. Független elemzések szerint a magyar teherútdíj európai összevetésben is a legmagasabbak közé tartozik, a díjemelési kényszer mögött pedig a koncessziós autópálya-modell költségei és költségvetési szempontok is állhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Korábban még rosszul érintette volna Ukrajnát a magyar dízelcsap elzárása, de ma már sokfelől kapnak utánpótlást
A Druzsba-vezeték leállására hivatkozva a magyar kormány felfüggesztette a dízelszállítást Ukrajnának. A lépés azért is érdekes, mert három éve egy német elemzés kulcsszereplőnek nevezte az országot.


Orosz nyersolajból finomított dízellel működik az ukrán tankok jelentős része, miközben Magyarország és Szlovákia februárban bejelentette, hogy leállítja az üzemanyag szállítását Ukrajnának. Budapest Kijevet teszi felelőssé a Druzsba-vezetéken érkező orosz olajszállítások leállása miatt, amit Kijev visszautasít, és orosz támadásokra hivatkozik. A magyar külügyminiszter szerint a lépés „politikai döntés”.

A történet egy 2023-as német elemzésre nyúlik vissza, amely kimondta, hogy Ukrajna harcképessége jelentős mértékben függ a Magyarországról érkező üzemanyagimporttól. Miután 2022 áprilisában az utolsó működő ukrán finomítót, a kremencsukit is találat érte, az ukrán hadsereg ellátását gyakorlatilag Magyarország és Törökország dízelexportja biztosította – írta akkor a Handelsblatt. Mindkét ország főként orosz nyersolajat dolgoz fel, tehát az ukrán hadsereg közvetve orosz eredetű üzemanyagot használ.

A helyzetet az teszi lehetővé, hogy a Mol-csoport az Európai Uniótól kapott mentesség alapján továbbra is feldolgozhatja a Druzsba-vezetéken érkező orosz nyersolajat. Az EU tengeri olajembargója a vezetékes szállításra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt biztosít a magyar vállalatnak.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a német lap állításaira reagálva hazugságnak nevezte, hogy a Mol lenne Ukrajna fő dízelszállítója. Állítása szerint az ukrán dízelimportnak mindössze 6 százaléka érkezett Magyarországról.

A piaci adatok szerint 2024-re és 2025-re azonban a kép jelentősen megváltozott. A behozatalnak már közel 80 százaléka Lengyelországból és Görögországból érkezett, miközben a magyarországi szállítások visszaestek. Ukrán üzemanyagpiaci szakértők szerint a magyar és szlovák forrásból származó üzemanyag aránya legfeljebb 10 százalék, és a magyar szállítások felfüggesztése nem okozott tartós piaci zavarokat.

Michal Paszkowski, az Institute of Central Europe elemzője a logisztikát úgy vázolta fel, hogy az üzemanyag egy része vasúton, Lengyelországon át érkezik, míg Magyarországtól és Szlovákiától csővezetéken, Romániától pedig tengeri és vasúti úton is kapnak utánpótlást.

Kritikus hangok szerint Magyarország 2025-ben arányosan növelte az orosz kőolaj részarányát, annak ellenére, hogy technikailag lenne lehetőség a leválásra, és ezzel bevételt biztosít Moszkvának. A magyar kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a vezetékes orosz nyersolaj behozatala jogszerű EU-mentesség alapján történik, és a régiós ellátásbiztonságot szolgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Végignézte férje halálát a Srí Lanka-i elefánttámadásban: most idegenek karolták fel a gyászoló magyar özvegyet
Mónika teljesen összetört a Srí Lankán történt tragédia után, ahol két német turista támogatja a kórházban és a hivatalos ügyintézésben.


A szeme láttára taposta halálra egy elefánt a férjét annak a magyar nőnek, aki most jószándékú idegenek segítségével próbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant és intézni a hivatalos ügyeket Srí Lankán. A házaspár egyénileg, nem szervezett úton utazott az országban, amikor február 16-án, hétfőn este, sötétedés után sétálni indultak egy őserdő melletti ösvényen a Pidurangala–Sigiriya térségben - írta a Blikk. Két település között haladtak, amikor hirtelen rájuk rontott egy elefánt.

Az állat a 64 éves férfit vette célba, ledöntötte a lábáról és megtaposta. Felesége, Mónika sértetlenül megmenekült, de mire a segítség a helyszínre ért, már késő volt, a férfit a Sigiriya kórházba szállították, ahol megállapították a halál beálltát. A tragédia utáni napon az özvegy a helyi kórházban várta a hatóságilag elrendelt boncolás eredményét.

A gyászoló nőt a szállodai szobaszomszédai, két német turista támogatja.

"Az özvegyet két német vette pártfogásába, a kórházba is elkísérték. Kiderült, hogy a magyar házaspár mellett lévő szobában laktak a szállodában, csupán innen ismerték őket. A magyar hölgy nagyon rossz lelkiállapotban van, és még a hivatalos ügyeket is el kell intéznie"

– mondta egy a helyszínen tartózkodó magyar kiránduló. A helyiek is igyekeznek segíteni, a szálloda tulajdonosa például a rendőrségre vitte be a szükséges papírokat.

A magyar Külügyminisztérium felvette a kapcsolatot az áldozat hozzátartozóival, és minden lehetséges segítséget megad. Mivel Srí Lankán nincs magyar nagykövetség, az ügyintézésben az Újdelhiben lévő képviselet illetékes.

A támadás helyszíne, a Sigiriya–Pidurangala környéke több nemzeti park és védett terület közelében fekszik, ahol az elefántok rendszeresen mozognak, ezért a vezető nélküli, sötétedés utáni séták különösen kockázatosak.

A támadás oka egyelőre rejtély. Barati Viktória, aki Thaiföldön mentett elefántokat gondoz, a Blikknek elmondta, hogy az elefántok alapvetően békés állatok. "Ha egy elefántnak rossz tapasztalatai vannak egy férfival, akkor előfordulhat, hogy ellenséget lát bennük és ezért támad kifejezetten rájuk"

– magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy egyelőre nem tudni, a támadó állatot korábban bántalmazták-e. Helyi sajtóhírek szerint lehetséges, hogy egy arra haladó motoros dühítette fel az állatot, míg az RTL-nek a helyi rendőrség arról beszélt, hogy a házaspár fotózás közben állt meg, amikor az elefánt rájuk támadt.

Az ember-elefánt konfliktus súlyos probléma az országban: a sri lankai hatóságok adatai szerint az elmúlt évtizedben közel 1200 ember és több mint 3400 elefánt vesztette életét ilyen összetűzésekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter: ugrásszerűen növekednének a TISZA esélyei, ha Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltjük
Márki-Zay Péter egy Facebook-videóban javasolta a cserét. A Tisza energetikai vezetője szerint azonban „Péter a csapatkapitány”, és elutasította a felvetést.


Márki-Zay Péter, a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje szerint a Tisza Párt jobban járna Kapitány Istvánnal, mint Magyar Péterrel – írta a 24.hu. Hódmezővásárhely polgármestere egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a Tisza elnökét a közelmúltban lejáratták, és „nyilvánvalóan volt mivel lejáratni”.

„Ha őhelyette Kapitány István lenne a miniszterelnök-jelöltje a Tiszának, hát őszintén szólva a Tiszának nem csökkennének a választási esélyei, hanem ugrásszerűen növekednének” – vélekedett Márki-Zay. A polgármester szerint Kapitány Istvánnal azok is a Tiszára szavaznának, akik a Fidesz kampánya miatt pártoltak el Magyar Pétertől, és a bizonytalanok is nagyobb eséllyel támogatnák a kormányváltást.

A felvetésre Kapitány István egy február 18-án megjelent interjúban reagált. Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyt ad annak, hogy ő lesz az ország következő miniszterelnöke, azt mondta: „Nulla százalékot”. Egyúttal megerősítette Magyar Péter vezetői szerepét a párton belül. „Péter a csapatkapitány” – tette hozzá a Tisza gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője.

A kormányoldal korábban élesen bírálta Kapitány Istvánt. Orbán Viktor és Szijjártó Péter is azt állította róla, hogy Brüsszelből azt a feladatot kapta, hogy „vágja el az olcsó orosz kőolajat és földgázt Magyarországtól”. A külgazdasági és külügyminiszter szerint „ezzel a rezsiköltségek nagyjából háromszorosára növekednének”.

Kapitány István a neki szegezett kérdésekre válaszolva a Tisza Párt céljairól is beszélt. „Nemcsak gazdaságilag kell rendbe tenni az országot, hanem morálisan is” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET: