prcikk: „A mi mindennapjaink arról szólnak, hogy anyut ellássuk” – Edina évek óta otthon ápolja 74 éves édesanyját | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„A mi mindennapjaink arról szólnak, hogy anyut ellássuk” – Edina évek óta otthon ápolja 74 éves édesanyját

Edina édesanyja már hosszú évek óta él nála, két évvel ezelőtt azonban annyira leromlott az állapota, hogy már 24 órás felügyeletre szorul. Szóba került, hogy a 74 éves asszony idősotthonba költözik, de arra akár éveket is várni kellene.


Edina egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen nőtt fel, Nyíregyházától 40 kilométerre az ukrán határ felé. Egyetemistaként költözött el a családjától Budapestre, haza viszont már nem ment. Párjával az agglomerációban telepedtek le, Szigethalmon. A bátyja egy ideig még a szülőfalujuk környékén élt, de hét évvel ezelőtt ő is Budapestre költözött a családjával, mert ott kapott állást. Az édesanyjuk így egyedül maradt egy több mint 100 négyzetméteres családi házban, amihez nagy kert is tartozott.

„Ekkor kezdődtek az anyuval kapcsolatos megoldandó feladatok. Akkor már csak bottal tudott járni, az udvart és egy idő után már házat sem tudta elhagyni. A helyi egyházi szociális szolgálattól kértünk segítséget. Napi fél-egy órában elintézték neki a bevásárlást, vagy elvitték orvosi vizsgálatra, ha szükség volt rá. A téli időszakokban viszont már többnyire nálam volt, hiszen a nyugdíjából nem tudta gázzal kifűteni a házat, a bátyámék pedig már elköltöztek, így fával nem tudott tüzelni. Ekkor döntöttünk úgy, hogy hozzánk költözik, a házát pedig eladjuk” - meséli Edina.

Egy ideig még egy szigethalmi ikerházban laktak, az édesanyja ugyanis bottal tudott közlekedni a lakásban. Két évvel ezelőtt azonban romlani kezdett az állapota, kerekesszékbe került, így másik otthont kellett keresniük. Olyat, ami nagyobb, akadálymentes és ki tudnak alakítani számára egy szobát, amihez közel van a mosdó és a fürdő is. Az is szempont volt, hogy a fürdő alkalmas legyen arra, hogy a mozgásában korlátozott, 74 éves asszonyt könnyen meg tudják fürdetni. Végül tavaly októberben sikerült találniuk egy házat, ami megfelelő volt számukra.

Mivel az édesanyja állapota folyamatosan romlott, Edina beiratkozott egy OKJ-s tanfolyamra, ahol kifejezetten azt oktatták, hogyan kell ellátni egy idős beteget. A gyakorlatát egy idősotthonban végezte, ahol mindent megtanítottak neki arról, hogy kell például mozgatni egy kerekesszékes beteget úgy, hogy fizikailag ő se roppanjon bele. Megtanulta, hogyan kell pelenkázni, fürdetni, és mivel demens idősek között is dolgozott, abba is beleláthatott, milyen foglalkozásokat tartanak nekik. Ugyanakkor nemcsak pozitív tapasztalatot és tudást szerzett, de sokkal jobban belelátott egy idősotthon működésébe. És ez is közrejátszott valamelyest abban, hogy az édesanyját inkább otthon ápolja.

Merthogy, miután az édesanyja már 24 órás felügyeletre szorul, náluk is felmerült, hogy esetleg keresnének neki egy bentlakásos otthont, ahol folyamatosan figyelnek rá. El is kezdett idősotthonokat keresni, de több akadályba is ütközött.

„Az első, amivel szembesültem, hogy nem igazán van egy összeszedett adatbázis, ami naprakész információkkal szolgálna az idősotthonokról. Egy-egy gyűjtőoldalt találtam, de ott sem voltak friss információk arról, hogy van-e férőhely és milyen típusú. Ezekről jelenleg egyáltalán nem lehet online tájékozódni” - mondja Edina, aki hosszas keresgélés után végül e-mailben és telefonon keresett meg több otthont is. Ám azt tapasztalta, hogy az e-mailre többnyire nem reagálnak az intézmények, így maradt a folyamatos telefonálgatás.

„A legtöbb reakció az volt, hogy nincs férőhely. Alapvetően mindenhol várólista van. Erre úgy lehet felkerülni, hogy a háziorvos kiállít egy igazolást arról, hogy az idős már 24 órás ellátásra szorul. Emellett rengeteg papírmunka van, nagyon sok dokumentumot kell kitölteni, beszerezni. De így is átlagosan 1-2 év a várakozási idő, attól függően, hogy mikor szabadul fel hely”

- meséli Edina.

Tapasztalatai szerint a magánotthonoknál valamivel jobb a helyzet, valamennyivel rövidebb a várakozás idő, vagy nincs is. De ettől függetlenül nehéz olyan helyet találni, ami az édesanyjának kerekesszékesként megfelelő.

“Volt olyan idősotthon, ahol közölték, hogy csak fennjárót tudnak fogadni, kerekesszékest egyáltalán nem. Volt olyan, aki azt mondta, hogy csak fekvőrészlegen tudnák elhelyezni, vagy teljesen demensek között. Anyunak viszont még nem olyan az állapota, ami ezt indokolná. Ha pedig sokkal rosszabb állapotú közegbe kerül be, akkor fennáll a veszélye annak, hogy ez felgyorsítja a leépülését, tehát ezt nem kockáztattuk meg. Illetve több olyan hely is volt, ahol azt láttam, hogy ki sem tudna mozdulni a szobából, mert az emeleten lenne csak hely és nincsen lift. De olyan tapasztalatom is volt, ahol omlott a fal a szobában” - mondja Edina.

Csalókkal is találkozott a keresgélés közben. Volt egy számára szimpatikus hely, ahol egy régi kastélyt építettek át idősotthonná, és azt állították, hogy két hét múlva megnyitnak, csak utalja el a belépti díjat, ami egymillió forint. Papírt sem akartak írni neki erről, az otthon pedig még hetekkel később sem nyitott meg.

A belépti díj egyébként önmagában nem meglepő. Sok idősotthonnál kérnek egy nagyobb összeget a családtól, amikor a hozzátartozójuk beköltözik. Edina tapasztalatai szerint ez általában 1-2 millió forint, de vannak olyan magánotthonok, ahol például apartmanokba költözhetnek be az idősek. Itt akár 15-20 millió forintot is kérhetnek. Az átlagos helyeken pedig az egyszeri belépti díj mellett havidíjat is fizetni kell, ami többszázezer forint is lehet.

„A megfizethetőbb magánotthonok 300-450 ezer forintba kerülnek havonta. Ez tartalmazza az idős a 24 órás ellátását és az étkezését. Az már kérdéses, hogy ebben az összegben benne van-e a gyógyszer és a pelenka költsége. Általában pelenkából csak bizonyos mennyiséget biztosítanak: kettő nappalit és egy éjszakait. Ami ezen felül van, azt ki kell fizetni”

- mondja Edina.

De ez még nem minden: Edina szerint a kisebb otthonoknál azzal is számolni kell, hogy ha a bennlakót például éves felülvizsgálatra kell vinni szakorvoshoz, akkor az útiköltséget is fizetni kell. Vagy a család vállalja, hogy elviszi a vizsgálatra.

Bőven akadnak olyan magánotthonok, ahol akár havi 1 millió forintot is elkérhetnek. Az ilyen helyeken viszont létezik olyan megoldás is, hogy nem véglegesen költöznek be az idősek, hanem csak egy átmeneti időszakra, például pár hétre, ha az őket ellátó család elutazik, vagy pihenésre van szükségük.

Márpedig egy idős ember gondozása nagy teher tud lenni a családnak. Edináéknak sem egyszerű, pedig azt mondja, hogy ők még szerencsések, hiszen mindketten tudnak otthonról dolgozni a párjával, így könnyebb a logisztika. De ettől függetlenül lelkileg és fizikailag is megterhelő a folyamatos készenlét.

„Az a legnehezebb, hogy teljesen le vagyunk korlátozva. Anyut 2-3 óránál több időre nem lehet magára hagyni. Azt is pontosan ki kell számolni, ha csak bevásárolni megyünk. Arról nem is beszélve, hogy kikapcsolódni abszolút nem tudunk. Még csak egy fél napra sem tudunk elmenni például egy plázába, moziba vagy színházba. ”

„A mi mindennapjaink arról szólnak, hogy anyut ellássuk. Az egész életünk köré épül. A kéthetes karácsonyi, szilveszteri időszakban, amikor regenerálódni vagy pihenni lehetett volna, én nem tudtam se regenerálódni, se pihenni. Nagyon kimerült és fáradt vagyok, ráadásul fizikailag is megterhelő ez az egész, mert őt folyamatosan mozgatni kell” - meséli Edina.

Végül több idősotthon várólistájára is felíratta az édesanyját. Jelenleg pedig otthoni segítséget keresnek, úgynevezett házi gondozót. De ez sem egyszerű, hiszen, mint mondja, a magánszolgáltatók többnyire csak Budapesten belül közvetítenek ki gondozókat, ők pedig Szigetújfalun laknak. Éppen ezért egyedül állt neki segítséget keresni. Facebook-csoportokban ad fel hirdetéseket, de azt mondja, nagyon nehéz leellenőrizni azokat, akik jelentkeznek. Ráadásul itt nemcsak az a kérdés, hogy valaki szakmailag megfelelő-e, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kit enged be az ember az otthonába, kire bízza rá a kiszolgáltatott helyzetben lévő családtagját. És az a kérdés is felmerül, hogy egy mennyi időre tervezhetnek azzal, aki elvállalja a feladatot. Ráadásul egy házi gondozó sem olcsó, Edina szerint itt is körülbelül 300-400 ezer forinttal kell számolni havonta.

„Valójában nincs jó döntés, és ez külön nyomasztó. Nem akarom anyut egy idősotthonban a kerekesszékbe zárva látni, és a gyorsabb leépülését borítékolni, de így meg nekünk nincs életünk. Ez folyamatos harc a lelkiismerettel és azzal, hogy meddig bírjuk. Mert sehogy se jó, bárhogy döntünk egy ilyen helyzetben.”

„Ha nem találunk segítőt, akkor a mi életünk megy rá. Ha találunk ott a kérdés, hogy meddig, mennyi időre, és mi lesz utána” - fogalmaz Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Orbánék pitiáner tolvajbandaként végzik, miközben az újkori magyar történelem legnagyobb esélyét játszották el
A politológus élete legnagyobb csalódásának nevezte, mi lett a volt tanítványaiból. Szerinte a Tisza Pártnak a kétharmadra is esélye van, és a 2026-os voksolás kimenetelének globális hatásai is lehetnek.


Kéri László politológus, szociológus a Szélsőközép nevű YouTube csatornán azt mondta, életének legnagyobb közéleti csalódása az, ami a Bibó Kollégiumban egykor általa is tanított Fidesz-alapítókból lett.

Azt állítja, ennél szerencsésebb korosztály és csapat nem volt az újkori magyar történelemben, mert húsz évük volt felkészülni a kormányzásra, nem tapadtak a Kádár-rendszerhez, rengeteg nemzetközi tapasztalatot gyűjtöttek, és egy viszonylag békés, gazdaságilag konszolidálódó időszakban, dőlő uniós pénzek mellett vették át az országot.

„Ehhez képest szerintem az, hogy csalódás, az nem eléggé erős kifejezés. Tehát, ha arra gondolok, hogy milyen peremfeltételek mellett kapták az országot, és hogy hagyják itt, akkor ez az újkori magyar történelem leginkább eljátszott és soha vissza nem térő esélye, alkalma” – mondta Kéri, aki szerint ezt a bélyeget és kollektív bűnt soha nem fogják magukról lemosni.

„Szerencsés világgazdasági, szerencsés politikai konstelláció mellett egy ilyen végtelen, pitiáner tolvajbandaként végzik” - fogalmazott.

A politológus úgy véli, a Fidesz-alapítók bukásának egyik oka a kollégiumi múltjukban keresendő. A Ménesi úti intézmény egy olyan eszméletlen zárt világ volt, amely hihetetlenül erős közösségteremtő erővel bírt, és ez a szoros kötelék elnyomta a belső kritikát.

Kéri szerint Orbán Viktor sorozatosan „dupla vagy semmit” játszott, és ezekből rendre győztesen került ki, ami tovább erősítette a tévedhetetlenségének mítoszát a csoporton belül. A másik okot Lord Acton híres mondásával magyarázta: „A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút korrumpál, ezeket az embereket egytől egyig mind megrontotta a kontroll nélküli hatalom.”

Szerinte a kontroll hiánya miatt az egykori jó tulajdonságaik elsorvadtak, és elhatalmasodott rajtuk a démonuk. Példaként Gulyás Gergelyt hozta fel, aki Kéri szerint egy „szégyellős ministránsból” vált olyanná, aki folyamatosan hazudik, még ha láthatóan nem is esik neki jól.

Kéri László szerint Orbán Viktornak „nem volt soha ideológiája, pillanatnyi érdekei voltak, és a pillanatnyi érdekéhez kapott mindig valamilyen álideológiai hátteret.”

A politológus több személyes anekdotát is megosztott a Fidesz korai időszakából. Felidézte a párt ötödik születésnapját 1993-ban, ahol Lévai Anikó a férjéről azt mondta: „Tudod, a Viktort az emberek vagy szeretik, vagy utálják. És ezzel én is így vagyok.”

Egy másik alkalommal, amikor Orbán azon bosszankodott, hogy az emberek félnek tőle, Kéri felesége, Zita megjegyezte, hogy ezen el kéne gondolkodnia. Orbán erre azt válaszolta: „Aki fél tőlem, az menjen orvoshoz.” Kéri feleségének replikája így hangzott: „Ennyi orvos nincs ebben az országban.” Kéri szerint Orbán ezt tíz évvel később is felemlegette neki.

A politológus elmesélte azt a történetet is, amikor 1983-ban a Bibó Kollégium alakuló ülésén azzal keltett botrányt, hogy kijelentette, ő kiköltözne egy olyan kollégiumból, ahol három ember – Simicska, Varga Tamás és Orbán – felszólító módban beszél a többiekkel. Amikor Orbán számonkérte, Kéri azt vágta a fejéhez: „Az a baj veletek, hogy rosszabbak vagytok a Kun Béla-féle Lenin-fiúknál.” Tizenöt évvel később a már miniszterelnök Orbán a parlament folyosóján odaszólt neki:

„Azért a Kun Bélázásért egyszer még elszámolunk.”

Kéri szerint Orbán Viktor legnagyobb politikai és személyes kudarca a 2002-es választási vereség volt. „A 2002-es választás elvesztését az soha nem fogja megbocsájtani az országnak. Tehát én azt láttam rajta, hogy az az igazi törés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz egyáltalán nem volt felkészülve a vereségre, és ezt a kudarcot a miniszterelnök a mai napig nem heverte ki.

A politológus úgy látja, a magyar demokratikus kísérlet 2006-ban siklott ki, és az azóta eltelt időszakban az ország négy legfontosabb alrendszere – a gazdaság, a politikai rendszer, a társadalmi szerkezet és a kultúra – is tévútra került. Szerinte a gazdaság csődben van, a jogállamiságot felszámolták, a társadalmi polarizáció drámaian megnőtt, a kulturális életet pedig tönkretették.

Úgy véli, a 2026-os választás igazi válaszút lesz, mert az Orbán által létrehozott rendszer nem reformálható.

A globális politikáról szólva Kéri azt mondta, a világban 2008 óta halmozódó válságok – pénzügyi, klíma, migrációs, kiber – kedveznek az olyan „erős embereknek” és „szélhámosoknak”, mint Trump, Putyin, Hszi Csin-ping vagy Orbán, akik azt hitetik el, hogy univerzális problémamegoldók. Ennek fényében a 2026-os magyar választásnak hatalmas nemzetközi tétje van.

„Egy Orbán-győzelem ennek a tábornak elég komoly segítség lenne. Ha itt megbukik, akkor az pont ennek a típusnak és ennek a típusú berendezkedésnek az inverze is lehet, tehát meg is fordítja” – fejtette ki.

A választási esélyeket latolgatva Kéri László azt mondta, a pártlistás versenyt már eldőltnek tekinti, szerinte azt a Tisza Párt nyeri. A választás azonban a 106 egyéni körzetben dől el, ahol a helyzetet sokkal nehezebb modellezni.

Saját, az országot bejárva szerzett tapasztalatai alapján úgy látja, a Tisza Párt jelöltjei hatalmas energiával dolgoznak, míg a Fidesz jelöltjei mögül elfogyott a korábbi bázis, és sok fideszes polgármester is inkább kivár.

Szerinte minden esély megvan nemcsak a Tisza győzelmére, hanem a kétharmados győzelemre is, ehhez elég, ha 65-öt megnyernek a 106-ból egyéni kerületből.

Az értelmiség felelősségével kapcsolatban Kéri azt mondta, mindenki csak a saját nevében beszélhet. Ő és a felesége azzal tették meg a magukét, hogy az elmúlt másfél évben 103 helyen jártak az országban a Tisza Pártot segítve.

„75 éves létemre ennyit tudtam tenni azért, hogy változás legyen. Azt gondolom, hogy a kortársaim, vagy a hasonló felkészültségűek közül jó néhánynak még ezt meg kellett volna tenni” – mondta, kritikával illetve azokat, akik megelégedtek azzal, hogy „idióta tévéknél vitatkoznak”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: Orbán Viktor katonaéveiről lehet kompromittáló anyaga a Kremlnek
Az oknyomozó újságíró szerint zsarolásra alkalmas iratok lehetnek Moszkva birtokában. Az újságíró szerint ez magyarázatot adhat a miniszterelnök oroszbarát fordulatára, miközben a Szemjon Mogiljevics-féle zsarolási teóriát kamunak tartja.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



Panyi Szabolcs, a Direkt36 és a VSquare oknyomozó újságírója volt a Helyzet van podcast vendége, ahol a magyar választási kampányt övező titkosszolgálati játszmákról, az ellene indított lejárató kampányról és az orosz befolyás mélységeiről beszélt.

Az újságíró szerint a mostani intenzív kampányidőszak nagyjából az ő március 6-i, a VSquare-en megjelent cikkével kezdődött, amelyben arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei jelentek meg Magyarországon, hogy Orbán Viktor érdekében befolyásolják a választásokat. Panyi elmondta, maga a tény, hogy orosz befolyásolási kísérlet zajlik, több mint tízéves kutatómunkája után nem lepte meg.

„Ami meglepett, az az, hogy ez a helyzet odáig eszkalálódott, hogy a magyar kormány az igazából semmit nem tesz ez ellen”

– fogalmazott. Állítása szerint olyan információk jutottak el hozzá, majd később a Financial Times által megszerzett dokumentumok is ezt erősítették meg, hogy a Kreml egy 80 fős kormánypárti influenszerhálózaton keresztül terjesztett volna mesterséges intelligenciával generált, orosz dezinformációs tartalmakat, miközben 30 ellenzéki véleményvezért próbáltak volna elnyomni. Szerinte az teszi unikálissá a magyar esetet más országokéhoz képest, hogy

míg máshol az állam ellenállt az orosz beavatkozásnak, „Magyarországon ez a magyar kormány hatalomban tartása érdekében történik”.

A cikk megjelenése után szerinte a kormányoldal és a propaganda sajtó példátlan támadást indított ellene. „Ez volt az első olyan eset, hosszú-hosszú évek óta, amikor átlépte a határt, mondjuk Kocsis Máté, Fidesz frakcióvezető és mások is. Retorikailag és jogilag is átlépték azt a határt, amit korábban igyekeztek betartani” – mondta Panyi, aki szerint korábban kerülték a direkt vádakat, hogy egy bíróságon véleménynyilvánításnak minősüljön a kijelentés.

„Itt átlépték azt a határt, hogy direkt módon kijelentették azt, hogy én egy kém vagyok, meg hazaáruló vagyok.”

Hozzátette, Kocsis Máté a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjaként letagadta, hogy a testületben elhangzottak volna a GRU-s ügynökök magyarországi jelenlétére vonatkozó információk.

Az elmúlt hetekben megszaporodott, nyugati lapokban megjelent, nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozó cikkek kapcsán Panyi Szabolcs úgy véli, nem egy, a nyugati szövetségeseknek tulajdonítható, összehangolt akcióról van szó. Szerinte

a helyzet egyszerűen annyira súlyossá vált, hogy az már nemzetbiztonsági kihívást jelent a NATO és az EU számára is.

Úgy látja, az események inkább „hólabdaszerűen” indultak el, miután ő nyilvánosságra hozott egy részletet egy lehallgatott Szijjártó-Lavrov beszélgetésből, ami más újságírókat is arra ösztönözhetett, hogy megkérdezzék a saját forrásaikat.

A lehallgatott beszélgetések eredetéről szólva kifejtette, a nyugati titkosszolgálatok vélhetően nem a magyar politikusokat, hanem orosz célpontokat figyelnek meg, és a magyar vezetők egyszerűen „a vonal túlsó oldalán” bukkannak fel.

„Túl sokat telefonálnak Moszkvába, ennyiről van szó”

– jelentette ki. Szijjártó Péter esetében szerinte a külügyminiszter többszöri figyelmeztetés ellenére sem használ biztonságos kommunikációs csatornákat, ami Panyi szerint, ha nem Magyarországon történne, súlyos büntetőeljárásokat vonna maga után.

„Az én feltételezésem az az, hogy a legsúlyosabb dolgok, azok mind privátban, a személyes találkozókon hangzanak el.”

Az ellene indított lejárató kampány második, intenzívebb hullámát egy másik cikke váltotta ki, amely egy ukrán pénzszállító elfogásáról szólt. Ennek hatására jelent meg a Mandineren egy vágott és vélhetően manipulált hangfelvétel egy forrásával folytatott beszélgetéséről. Az újságíró szerint ez egyértelműen bosszú volt, amelynek valódi kiváltó oka egy korábbi, a brüsszeli „pancser kémtevékenységről” szóló cikke lehetett. Az ukrán pénzszállítós akciót egy tudatos, Farkas Örs, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár által vezényelt provokációnak tartja, aminek célja egy Ukrajnával való konfliktus gerjesztése volt.

A Farkas Örs nevével fémjelzett időszakról szólva Panyi a titkosszolgálatok működésében kontinuitást lát, de az elmúlt hetek eseményei szerinte brutális eszkalációt jelentenek. Úgy véli, a szolgálatoknál eltűnt a szakmai középvezetés, és a szerveket teljesen Orbán Viktor újraválasztásának szolgálatába állították. „Ki fog ezután bármit megosztani egy magyar titkosszolgálattal, hogyha azt látják, hogy a következő pillanatban azt mondjuk egy újságíró ellen tudják felhasználni. Tehát ez elképesztően felelőtlen” – mondta. A saját lehallgatásával kapcsolatban megjegyezte, elképzelhető, hogy egy új, a Pegasus utódjának számító magyar kémszoftverrel hajtották végre az akciót.

A kémkedés vádjával tett feljelentést Panyi Szabolcs a politikai kommunikációs gépezet részének, jogi szempontból komolytalannak tartja.

„A kémügyek nem úgy működnek, hogy bejelenti a kormány sajtótájékoztatóján, a kormányinfón a miniszter, hogy ő egy kém és ezzel feljelentést teszünk.”

A valódi veszélyt nem a jogi eljárásban látja.

„Amitől igenis tartani kell az az, hogy mindig vannak mentálisan, pszichológiailag instabil emberek, akik elhiszik, hogy én tényleg egy ukrán kém, én tényleg egy hazaáruló vagyok, és esetleg ők azt gondolják, hogy nekik kell igazságot szolgáltatni.”

Az orosz befolyásról szóló könyvén is dolgozó újságíró beszélt arról is, hogy mi állhat Orbán Viktor oroszbarát fordulata mögött. A Szemjon Mogiljevics nevével fémjelzett zsarolási teóriát „full kamunak” tartja. Ehelyett szerinte a magyarázat sokkal hétköznapibb.

Kutatásai alapján létezik olyan, a Kreml által is őrzött kompromittáló anyag, amely Orbán Viktor katonaéveire és a 3/4-es csoportfőnökséggel való állítólagos együttműködésére vonatkozik. Bár ez szerinte erkölcsileg nem lenne elítélhető, egy antikommunista imázsra építő politikus számára a 2000-es években rendkívül súlyos lehetett volna.

Emellett már a 2000-es években létezett egy olyan orosz titkosszolgálati kapcsolattartó, aki a Kreml és a magyar kormány között a korrupt üzleteket menedzselte, és már akkor felvette a kapcsolatot a Fidesszel, amikor Orbán még a Gazprom legvidámabb barakkjáról beszélt.

Panyi a megnövekedett nyilvános szerepléseit tudatos stratégiának nevezte, amellyel a lejárató kampányra reagál, és amellyel a hatalmas nemzetközi szakmai szolidaritást is viszonozza. Szerinte az európai közvélemény a magyar eseményeket nem a helyi kampány, hanem az orosz befolyás kontextusában értelmezi.

„Ők úgy értelmezik, hogy ez az orosz befolyásolási kísérlet, ez az orosz módszerek átvétele, és amikor egy újságírót kémkedéssel vádolnak, az konkrétan az a putyini mintázatnak az átvétele.”

Saját munkájára egyfajta kémelhárításként tekint, mivel állítása szerint a magyar állami szervek nem végzik el ezt a feladatot.

„Mi történik akkor, ha egy miniszter olyan dolgokat csinál, amit ha bárki más csinálna, akkor kattanna a bilincs?”

Ezt a kérdést Szijjártó Péter tevékenységére utalva tette fel, akinek Lavrovval való viszonyát egyenlőtlennek és alárendeltnek írta le.

Arra a kérdésre, hogy milyen érzés az állam ellenségeként élni, úgy reagált, hogy a magyar kormányt nem tekinti szuverénnek, a módszereket és a vádakat pedig orosz mintázatúnak tartja. „Én nem vagyok közellenség, lehet, hogy az államnak az ellensége vagyok, de hogy én újságíróként a magyar nyilvánosságot, a magyar közönséget, a magyar olvasókat szolgálom. Az, hogy most van egy olyan rezsim, amelyik nem feltétlenül a magyar szempontokat tekinti a legfontosabbnak, (...) hát ezért hadd ne érezzem már rosszul magam.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán péntek reggeli beszédéről: Az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott
A politikus a választás előtti utolsó pénteken reagált Orbán Viktor bejelentésére. A Momentum alapítója szerint a kormányoldal ezzel a lépéssel egy „szánalmas öngólt” rúgott.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 10.



A Momentum Mozgalom alapítója szerint a kormányoldal „tényleg elfogyott” a vasárnapi választás előtt. Fekete-Győr András egy pénteki Facebook-posztban úgy fogalmazott, az ország egy nagy cselt várt a „NER csodacsatárától”, de ehelyett csak egy erőtlen akciót kapott.

„Tizenhat éven át tartó, gátlástalan egész pályás letámadás után egy ország várta, hogy a NER csodacsatára a legvégén még bemutasson egy utolsó nagy cselezést.

Ha valamikor, hát most tényleg sikerült magára terelnie a figyelmet: húszezren figyelték élőben a beígért »rendkívüli bejelentést«. Az egész ország várta lélegzetvisszafojtva a titkos fegyvert, a mindent elsöprő ellencsapást a hetek óta rájuk szakadó botránylavinára...” – írta Fekete-Győr.

A politikus által említett „rendkívüli bejelentés” Orbán Viktor pénteki üzenete volt, amely a kampányhajrában nagy figyelmet kapott. Az üzenetet Lakner Zoltán politológus Grósz Károly egykori MSZMP-főtitkár hírhedt beszédéhez hasonlította, amelyben a rendszerváltás előtt a fehérterrorral riogatott. A miniszterelnök most egy szervezett, káosszal fenyegető kísérletről beszélt.

Fekete-Győr szerint ez a bejelentés nem érte el a célját, sőt, a visszájára sült el.

„Erre a nagy roham helyett mit kapunk? Még csak nem is kapufát, hanem egy a saját térfélen botladozva rúgott szánalmas öngólt. Már ahhoz is kevesek, hogy vergődjenek.”

A kampány utolsó napjait amúgy is a kölcsönös vádaskodás jellemezte. Dömötör Csaba bejelentette, a Fidesz Demokrácia Központot hoz létre, hogy a polgárok jelezhessék a Tisza Párt által elkövetett választási visszaéléseket. Ezzel párhuzamosan Magyar Péter azt állította, a kormány orosz dezinformációval terjeszt hamis híreket a pártja jelöltjeinek állítólagos visszalépéséről.

A Momentum alapítója a bejegyzésében egyenesen Rogán Antalt szólította meg, és a rendszer végéről írt.

„A szemünk láttára omlik össze az a bizonyos legyőzhetetlennek hitt gépezet, és a nagy fináléra a gigantikus leszámolás helyett szerencsére nem maradt más, csak egy erőtlen, tartalom nélküli semmi.”

Úgy véli, a választók fogják megadni a kegyelemdöfést vasárnap. „Ennek a rendszernek tényleg vége van. Úgy tűnik, nem maradt több ász az ingujjukban, vasárnap pedig mi magunk, magyarok milliói fogjuk megadni a kegyelemdöfést ennek a szánalmas agóniának!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András hamis zászlós akcióra figyelmeztet: orosz provokátorok jöhetnek
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia egy ukrán álláshirdetésre hivatkozva készíti elő a terepet egy provokációnak. Rácz András szerint a cél az, hogy egy esetleges erőszakos tömegoszlatást később „ukrán beavatkozásként” lehessen beállítani.


Rácz András szerint a kormánymédia tudatosan készíti elő a terepet egy lehetséges provokációnak a közelgő választásokra. A szakértő azt állítja, hogy „a kormánymédia épp előkészíti szláv anyanyelvű provokátorok lehetséges érkezését a választásokra”.

Úgy véli, ez a narratíva egy olyan, hamis zászlós akció alapja lehet, amelynek keretében orosz provokátorok érkeznének Magyarországra.

Rácz András szerint a kormányközeli sajtóban napok óta szerepel egy hír, amely egy ukrán álláskereső oldalon megjelent, azóta már lezárt hirdetésen alapul. Ebben a „Mi Büszkeségünk” nevű civil szervezet állítólag jó fizikai állapotú embereket keresett magyarországi nyilvános eseményeken való részvételre. A szakértő szerint a történet több ponton is sántít.

Egyrészt gyanúsnak tartja a hír forrását, egy Mario Nawfal nevű libanoni-ausztrál bloggert, aki a magyar kormány számára kedvező témákban már korábban is feltűnt. A bejegyzés szerzője szerint „nem túl nagy az esélye, hogy éppen ő böngészne ukrán nyelvű álláshirdetéseket”, valószínűbbnek tartja, hogy valakik elküldték neki az információt.

Rácz András a gyakorlati megvalósítást is kétségbe vonja, szerinte a hirdetés nem számol az ukrajnai realitásokkal. „Ukrajnában a hadiállapot miatt a katonakorú férfiaknak gyakorlatilag lehetetlen külföldre utazniuk” – állítja, hozzátéve, hogy egy civil szervezet valószínűtlen, hogy elegendő kiutazási engedélyt tudna szerezni.

Emellett a hirdetésből hiányoznak az EU-ba való beutazáshoz szükséges feltételek, mint a biometrikus útlevél vagy a vízum. A felajánlott fizetést is irreálisnak tartja, mivel a 100 ezer hrivnyás díj a fronton harcolók harci pótlékának felel meg, nem pedig egy civil megbízásnak.

A bejegyzés szerint nem ez az első eset, hogy a választások előtt felmerül egy esetleges hamis zászlós művelet gyanúja. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő korábban a Török Áramlat gázvezeték közelében talált robbanószerek ügyét nevezte egy előre megtervezett akciónak, amelynek célja a választások befolyásolása lehetett. Az ügyre reagálva Aleksandar Vučić szerb elnök visszautasította, hogy az incidenssel a magyar választásokba akartak volna beavatkozni.

Az „ukrán provokáció” vádja sem új, Magyar Péter korábban egy konkrét ügynökséget nevezett meg, amely szerinte egy ukrán zászlós provokációért volt felelős.

„Ergo, ha például a választások utáni esetleges ellenzéki tüntetéseken nagyszámú, igen, erőszakos, szláv nyelvet beszélő tüntető/provokátor bukkanna fel, akkor a NER média erre a sztorira alapozva mondhatná, hogy lám, lám, itt az ukrán beavatkozás, az ukrán erőszak, stb.”

Rácz szerint a mostani történet arra lehet alkalmas, hogy ha a választások után erőszakos cselekmények történnének, a kormánymédia azokat ukrán beavatkozásként tálalhassa. A szerző hozzáteszi, hogy az átlagember egy tüntetés zajában nem tudja megkülönböztetni az orosz és az ukrán beszédet.

A bejegyzés szerint Ukrajnának nem állna érdekében egy ilyen akció, Oroszországnak viszont annál inkább. „Valójában persze Ukrajnának mindez egyáltalán nem érdeke. Az viszont nagyon is elképzelhető, hogy Oroszországból akár százas nagyságrendben is érkezzenek provokátorok.”

Rácz András szerint erre már több példa is volt a posztszovjet térségben, például Moldovában. A logisztika sem lenne bonyolult, állítja: Szerbián keresztül be lehetne utaztatni az embereket, főleg, ha a magyar hatóságok félrenéznek.

Az Oroszország-szakértő végül a hatóságok felelősségét hangsúlyozza. „FONTOS részlet, hogy mindezt csak akkor lehet megcsinálni, ha a magyar hatóságok félrenéznek. Ergo, mind a rendőrségnek, mind a nemzetbiztonsági szerveknek kulcsszerepük van/lenne egy ilyen forgatókönyv megakadályozásában” – zárja gondolatait Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk