SZEMPONT
A Rovatból

„A mi mindennapjaink arról szólnak, hogy anyut ellássuk” – Edina évek óta otthon ápolja 74 éves édesanyját

Edina édesanyja már hosszú évek óta él nála, két évvel ezelőtt azonban annyira leromlott az állapota, hogy már 24 órás felügyeletre szorul. Szóba került, hogy a 74 éves asszony idősotthonba költözik, de arra akár éveket is várni kellene.


Edina egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen nőtt fel, Nyíregyházától 40 kilométerre az ukrán határ felé. Egyetemistaként költözött el a családjától Budapestre, haza viszont már nem ment. Párjával az agglomerációban telepedtek le, Szigethalmon. A bátyja egy ideig még a szülőfalujuk környékén élt, de hét évvel ezelőtt ő is Budapestre költözött a családjával, mert ott kapott állást. Az édesanyjuk így egyedül maradt egy több mint 100 négyzetméteres családi házban, amihez nagy kert is tartozott.

„Ekkor kezdődtek az anyuval kapcsolatos megoldandó feladatok. Akkor már csak bottal tudott járni, az udvart és egy idő után már házat sem tudta elhagyni. A helyi egyházi szociális szolgálattól kértünk segítséget. Napi fél-egy órában elintézték neki a bevásárlást, vagy elvitték orvosi vizsgálatra, ha szükség volt rá. A téli időszakokban viszont már többnyire nálam volt, hiszen a nyugdíjából nem tudta gázzal kifűteni a házat, a bátyámék pedig már elköltöztek, így fával nem tudott tüzelni. Ekkor döntöttünk úgy, hogy hozzánk költözik, a házát pedig eladjuk” - meséli Edina.

Egy ideig még egy szigethalmi ikerházban laktak, az édesanyja ugyanis bottal tudott közlekedni a lakásban. Két évvel ezelőtt azonban romlani kezdett az állapota, kerekesszékbe került, így másik otthont kellett keresniük. Olyat, ami nagyobb, akadálymentes és ki tudnak alakítani számára egy szobát, amihez közel van a mosdó és a fürdő is. Az is szempont volt, hogy a fürdő alkalmas legyen arra, hogy a mozgásában korlátozott, 74 éves asszonyt könnyen meg tudják fürdetni. Végül tavaly októberben sikerült találniuk egy házat, ami megfelelő volt számukra.

Mivel az édesanyja állapota folyamatosan romlott, Edina beiratkozott egy OKJ-s tanfolyamra, ahol kifejezetten azt oktatták, hogyan kell ellátni egy idős beteget. A gyakorlatát egy idősotthonban végezte, ahol mindent megtanítottak neki arról, hogy kell például mozgatni egy kerekesszékes beteget úgy, hogy fizikailag ő se roppanjon bele. Megtanulta, hogyan kell pelenkázni, fürdetni, és mivel demens idősek között is dolgozott, abba is beleláthatott, milyen foglalkozásokat tartanak nekik. Ugyanakkor nemcsak pozitív tapasztalatot és tudást szerzett, de sokkal jobban belelátott egy idősotthon működésébe. És ez is közrejátszott valamelyest abban, hogy az édesanyját inkább otthon ápolja.

Merthogy, miután az édesanyja már 24 órás felügyeletre szorul, náluk is felmerült, hogy esetleg keresnének neki egy bentlakásos otthont, ahol folyamatosan figyelnek rá. El is kezdett idősotthonokat keresni, de több akadályba is ütközött.

„Az első, amivel szembesültem, hogy nem igazán van egy összeszedett adatbázis, ami naprakész információkkal szolgálna az idősotthonokról. Egy-egy gyűjtőoldalt találtam, de ott sem voltak friss információk arról, hogy van-e férőhely és milyen típusú. Ezekről jelenleg egyáltalán nem lehet online tájékozódni” - mondja Edina, aki hosszas keresgélés után végül e-mailben és telefonon keresett meg több otthont is. Ám azt tapasztalta, hogy az e-mailre többnyire nem reagálnak az intézmények, így maradt a folyamatos telefonálgatás.

„A legtöbb reakció az volt, hogy nincs férőhely. Alapvetően mindenhol várólista van. Erre úgy lehet felkerülni, hogy a háziorvos kiállít egy igazolást arról, hogy az idős már 24 órás ellátásra szorul. Emellett rengeteg papírmunka van, nagyon sok dokumentumot kell kitölteni, beszerezni. De így is átlagosan 1-2 év a várakozási idő, attól függően, hogy mikor szabadul fel hely”

- meséli Edina.

Tapasztalatai szerint a magánotthonoknál valamivel jobb a helyzet, valamennyivel rövidebb a várakozás idő, vagy nincs is. De ettől függetlenül nehéz olyan helyet találni, ami az édesanyjának kerekesszékesként megfelelő.

“Volt olyan idősotthon, ahol közölték, hogy csak fennjárót tudnak fogadni, kerekesszékest egyáltalán nem. Volt olyan, aki azt mondta, hogy csak fekvőrészlegen tudnák elhelyezni, vagy teljesen demensek között. Anyunak viszont még nem olyan az állapota, ami ezt indokolná. Ha pedig sokkal rosszabb állapotú közegbe kerül be, akkor fennáll a veszélye annak, hogy ez felgyorsítja a leépülését, tehát ezt nem kockáztattuk meg. Illetve több olyan hely is volt, ahol azt láttam, hogy ki sem tudna mozdulni a szobából, mert az emeleten lenne csak hely és nincsen lift. De olyan tapasztalatom is volt, ahol omlott a fal a szobában” - mondja Edina.

Csalókkal is találkozott a keresgélés közben. Volt egy számára szimpatikus hely, ahol egy régi kastélyt építettek át idősotthonná, és azt állították, hogy két hét múlva megnyitnak, csak utalja el a belépti díjat, ami egymillió forint. Papírt sem akartak írni neki erről, az otthon pedig még hetekkel később sem nyitott meg.

A belépti díj egyébként önmagában nem meglepő. Sok idősotthonnál kérnek egy nagyobb összeget a családtól, amikor a hozzátartozójuk beköltözik. Edina tapasztalatai szerint ez általában 1-2 millió forint, de vannak olyan magánotthonok, ahol például apartmanokba költözhetnek be az idősek. Itt akár 15-20 millió forintot is kérhetnek. Az átlagos helyeken pedig az egyszeri belépti díj mellett havidíjat is fizetni kell, ami többszázezer forint is lehet.

„A megfizethetőbb magánotthonok 300-450 ezer forintba kerülnek havonta. Ez tartalmazza az idős a 24 órás ellátását és az étkezését. Az már kérdéses, hogy ebben az összegben benne van-e a gyógyszer és a pelenka költsége. Általában pelenkából csak bizonyos mennyiséget biztosítanak: kettő nappalit és egy éjszakait. Ami ezen felül van, azt ki kell fizetni”

- mondja Edina.

De ez még nem minden: Edina szerint a kisebb otthonoknál azzal is számolni kell, hogy ha a bennlakót például éves felülvizsgálatra kell vinni szakorvoshoz, akkor az útiköltséget is fizetni kell. Vagy a család vállalja, hogy elviszi a vizsgálatra.

Bőven akadnak olyan magánotthonok, ahol akár havi 1 millió forintot is elkérhetnek. Az ilyen helyeken viszont létezik olyan megoldás is, hogy nem véglegesen költöznek be az idősek, hanem csak egy átmeneti időszakra, például pár hétre, ha az őket ellátó család elutazik, vagy pihenésre van szükségük.

Márpedig egy idős ember gondozása nagy teher tud lenni a családnak. Edináéknak sem egyszerű, pedig azt mondja, hogy ők még szerencsések, hiszen mindketten tudnak otthonról dolgozni a párjával, így könnyebb a logisztika. De ettől függetlenül lelkileg és fizikailag is megterhelő a folyamatos készenlét.

„Az a legnehezebb, hogy teljesen le vagyunk korlátozva. Anyut 2-3 óránál több időre nem lehet magára hagyni. Azt is pontosan ki kell számolni, ha csak bevásárolni megyünk. Arról nem is beszélve, hogy kikapcsolódni abszolút nem tudunk. Még csak egy fél napra sem tudunk elmenni például egy plázába, moziba vagy színházba. ”

„A mi mindennapjaink arról szólnak, hogy anyut ellássuk. Az egész életünk köré épül. A kéthetes karácsonyi, szilveszteri időszakban, amikor regenerálódni vagy pihenni lehetett volna, én nem tudtam se regenerálódni, se pihenni. Nagyon kimerült és fáradt vagyok, ráadásul fizikailag is megterhelő ez az egész, mert őt folyamatosan mozgatni kell” - meséli Edina.

Végül több idősotthon várólistájára is felíratta az édesanyját. Jelenleg pedig otthoni segítséget keresnek, úgynevezett házi gondozót. De ez sem egyszerű, hiszen, mint mondja, a magánszolgáltatók többnyire csak Budapesten belül közvetítenek ki gondozókat, ők pedig Szigetújfalun laknak. Éppen ezért egyedül állt neki segítséget keresni. Facebook-csoportokban ad fel hirdetéseket, de azt mondja, nagyon nehéz leellenőrizni azokat, akik jelentkeznek. Ráadásul itt nemcsak az a kérdés, hogy valaki szakmailag megfelelő-e, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kit enged be az ember az otthonába, kire bízza rá a kiszolgáltatott helyzetben lévő családtagját. És az a kérdés is felmerül, hogy egy mennyi időre tervezhetnek azzal, aki elvállalja a feladatot. Ráadásul egy házi gondozó sem olcsó, Edina szerint itt is körülbelül 300-400 ezer forinttal kell számolni havonta.

„Valójában nincs jó döntés, és ez külön nyomasztó. Nem akarom anyut egy idősotthonban a kerekesszékbe zárva látni, és a gyorsabb leépülését borítékolni, de így meg nekünk nincs életünk. Ez folyamatos harc a lelkiismerettel és azzal, hogy meddig bírjuk. Mert sehogy se jó, bárhogy döntünk egy ilyen helyzetben.”

„Ha nem találunk segítőt, akkor a mi életünk megy rá. Ha találunk ott a kérdés, hogy meddig, mennyi időre, és mi lesz utána” - fogalmaz Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Az Orbán családját megfenyegető ukrán tábornok azt is állítja a videóban, tudja, Putyin mivel zsarolja Orbán Viktort
Hrihorij Omelcsenko azt állítja, személyesen ismeri a magyar miniszterelnököt, és pontosan tudja, miért állt Putyin oldalára. Azzal is megvádolja, hogy készen állt bevonulni Kárpátaljára. Végül valóban szóba hozza a családját, de az unokás mondat egy kicsit másképp hangzik el.


Hrihorij Omelcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat nyugalmazott altábornagya azzal került be a hírekbe, hogy megfenyegette Orbán Viktor családját. A miniszterelnök nem sokkal később videót posztolt arról, hogy felhívja lányait, majd édesanyját is. Arról beszélt, a fenyegetést komolyan kell venni. De az egykori parlamenti képviselő a Porosenko volt ukrán elnökhöz köthető Pryamiy nevű, 4,8 millió követővel rendelkező YouTube-csatornán ennél jóval többről is beszélt.

Omelcsenko az interjút azzal kezdte, hogy hangsúlyozta: nem a levegőbe beszél, hiszen öt cikluson át volt parlamenti képviselő, dolgozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és az ENSZ-ben is, így mély rálátása van az európai és orosz diplomáciai játszmákra.

A tábornok állítása szerint személyes, mondhatni baráti kapcsolata volt Orbán Viktorral a kilencvenes évek végétől kezdve. Felidézte, hogy azonos években választották őket parlamenti képviselővé.

„Nagyon jól ismerem Orbán Viktort, vitatkoztunk különböző politikai kérdésekről, különösen akkor, amikor még nyugatbarát, európai nézetei voltak”

– emlékezett vissza Omelcsenko.

A tábornok még személyesebb részleteket is megosztott: elmondása szerint

többször is együtt futballoztak a magyar kormányfővel „Akkoriban még vékony, hosszú hajú srác volt, nem olyan kövér, mint egy hordó, mint most”

– jegyezte meg. Omelcsenko szerint Orbán annyira rajongott a fociért, hogy miniszterelnökként is képes volt kormányüléseket elhalasztani egy-egy meccs miatt.

Ebben az időszakban – Omelcsenko szerint 2009-ig – Orbán a „Moszkvai Birodalom” és Putyin esküdt ellensége volt, aki az 1956-os forradalom leverését orosz megszállásnak nevezte, és határozottan támogatta az euroatlanti integrációt.

A fordulat Omelcsenko szerint 2009 novemberében következett be. Orbán ekkor az Egységes Oroszország pártkongresszusára utazott Szentpétervárra. A tábornok szerint a magyar politikus azt hitte, európai tekintélye miatt hívták meg, és Putyin „meghajolt előtte”. Ehelyett állítólag egy előre eltervezett titkosszolgálati akció várt rá.

„A szünetben Putyin és az FSZB igazgatója meghívta őt egy külön szobába kávéra, teára, pezsgőre. A beszélgetés során megmutattak neki egy videófelvételt arról, ahogy még egészen fiatal parlamenti képviselőként szőröstül-bőröstül megvették őt”

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a kompromittáló felvételeken az lehet, ahogy Orbán kenőpénzt fogad el a hírhedt maffiózótól és KGB-ügynöktől, Szemjon Mogiljevicstől. Omelcsenko állítása szerint ez a zsarolási potenciál adhatta Putyin kezébe az irányítást.

„Orbánt választás elé állították: vagy megfordítja a szekeret Oroszország felé – lesz olcsó olaj, olcsó gáz, az öt gyereke és az unokái biztosítva lesznek –, vagy mire a repülője leszáll Budapesten, tízezernyi magyar várja majd a repülőtéren az interneten elterjedt videók miatt”

– fogalmazott a tábornok.

Omelcsenko véleménye szerint Orbán ezen a napon vált „Putyin politikai befolyási ügynökévé”. Hazatérése után a párttársai is megdöbbentek a radikális váltáson: hirtelen az oroszbarátság, a gáz és az olaj vált a legfontosabb prioritássá. A tábornok ugyanakkor arról nem beszélt, mire alapozza ezeket az állításait, amelyek ennél árnyaltabb formában a magyar sajtóban már megjelentek, és amelyeket a kormányzat részéről korábban cáfoltak.

A nyugalmazott altábornagy az interjúban kifejtette: a magyar miniszterelnök ma már az egyetlen olyan eszköz a Kreml kezében, amellyel belülről tudja bomlasztani az Európai Uniót és a NATO-t. Omelcsenko szerint Moszkva mindent feltett egy lapra, hogy életben tartsa az Orbán-rendszert.

Hrihorij Omelcsenko szerint Orbán Viktor nem csupán politikai szövetségese, hanem katonai partnere is lett volna Vlagyimir Putyinnak 2022 februárjában. A tábornok véleménye szerint a magyar kormányfő csak azért nem vonult be Kárpátaljára, mert az orosz villámháború kudarcot vallott.

Omelcsenko szerint 2022 februárjában, alig néhány héttel a teljes körű invázió előtt, Orbán Viktor parancsára magyar katonai egységek sorakoztak fel az ukrán határ mentén. Hivatalosan menekülthullám kezelése volt a cél, a tábornok szerint azonban a valóság más lehetett.

„Megállapodás volt Putyinnal: abban az esetben, ha az Oroszországi Föderáció három nap alatt elfoglalja Kijevet, Orbán az Ukrajnában élő magyar állampolgárok védelmének ürügyén bevezeti a csapatait Kárpátaljára”

– állítja Omelcsenko.

A tábornok szerint a forgatókönyv a krími mintát követte volna: „Ezt követően a már bevált szcenárió szerint fiktív népszavazásokat tartottak volna, mint a Krímben vagy Donyeckben, és Kárpátalja csatlakozott volna Magyarországhoz. Ez volt a terv”. Omelcsenko ugyanakkor itt sem mondott semmit arról, mire alapozza mindezt.

A tábornok beszélt a választásokról is. Szerinte a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése miatt a Fidesz pánikba esett, miután a belső mérések állítólag 20 százalékos lemaradást mutattak az ellenzékkel szemben.

„Már néhány hete Magyarországon dolgozik az orosz politikai tanácsadók egy hatalmas csoportja. Sőt, diplomáciai fedésben megérkezett a katonai hírszerzés (GRU) egy népes csoportja is: pszichológiai műveletek szakemberei, politikai provokátorok és dezinformációs szakértők”

– fejtette ki a tábornok.

Omelcsenko figyelmeztetett: Putyin nem engedheti meg magának Magyarország elvesztését, miután már „elvesztette Moldovát, Venezuelát és Iránt”. Szerinte a Kreml akár „véres provokációktól” sem riad vissza a választások előtt, hogy szükségállapotot lehessen hirdetni és el lehessen halasztani a szavazást.

A tábornok véleménye szerint Orbán Viktor közvetlen utasításokat hajt végre, amikor az uniós szankciók ellen küzd. Példaként említette a 20. szankciós csomagot, amelyet állítása szerint kizárólag Magyarország akadályozott meg az orosz érdekek védelmében.

„Orbánon keresztül Oroszország blokkolja az Európai Unió országainak munkáját, a szankciók kivetését az agresszor ország tisztségviselőire és Putyinra” – mondta Omelcsenko, hozzátéve, hogy véleménye szerint ez a magyar miniszterelnököt a nemzetközi jog szerint „háborús bűnösök bűntársává” teszi.

Az interjú végén Omelcsenko a közelmúlt egyik legfurcsább diplomáciai incidensét elemezte: az Oschadbank pénzszállító autóinak magyarországi feltartóztatását és a személyzet elfogását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az ukrán pénzszállítók „háborús maffia” pénzét moshatták. Omelcsenko, aki korábban katonai elhárítóként és nyomozóként dolgozott, nevetségesnek nevezte a vádat.

„Mint volt nyomozónak, rögtön adódik a kérdésem: kedves magyar kollégák, ha elfogtak egy csoportot, amely a katonai maffia bűntársa, miért nem rendelték el a letartóztatásukat? Miért nem kerültek vizsgálati fogságba, és miért engedték el őket két nap után Ukrajnába? Azért, mert ez az egész egy kamu” – érvelt a tábornok.

Omelcsenko szerint az akció célja egyfajta „erődemonstráció” volt a választások előtt, hogy beigazolják Orbán korábbi kijelentését az ukrán blokád „erővel történő áttöréséről”. Kiemelte, hogy az autóban utazó Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott SZBU-tábornok legálisan, az Oschadbank alkalmazottjaként volt jelen, és az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött hivatalos szerződések alapján szállítottak valutát és aranyat.

A tábornok párhuzamot vont Orbán Viktor és a 2014-ben elűzött oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics között. Szerinte a magyar miniszterelnök is hasonló luxusbirodalmat épített ki, mint Janukovics hírhedt Mezhyhirya birtoka, csak éppen „az apja nevén”.

„Nézzék meg az interneten, milyen palotát épített magának ez a Viktor is az orosz kenőpénzekből. Teljesen korrupt, teljesen Putyintól függ, és mindent meg fog tenni a hatalomért, mert tudja, hogy a bukása után börtön vár rá, vagy valami még rosszabb”

– osztotta meg véleményét Omelcsenko.

A Barátság kőolajvezeték kapcsán Omelcsenko „jó hírrel” szolgált az ukrán nézőknek. Elmondta, hogy Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő közös levele, amelyben nyomást próbáltak gyakorolni az Európai Bizottságra Ukrajna ellenében, kudarcot vallott.

„Az Európai Bizottság válaszolt Orbánnak és Ficónak: van elég olaj, amit Nyugat-Európából vásárolhatnak, nincs semmi probléma. Ebben a kérdésben az EU a törvények és Ukrajna mellé állt” – mondta.

Omelcsenko az interjú végé felé mondta el azokat a fenyegető mondatokat, amelyekre azután a magyar miniszterelnök is reagált. Bár élesen kritizálta Volodimir Zelenszkijt is – „klónnak” és „dilettánsnak” nevezve őt a biztonságpolitika terén –, Orbánnak azt üzente: a bűnöknek súlya van.

Így néz ki részletesen az a rész, amit a kormánypárti sajtó úgy értelmezett, Omelcsenko a miniszterelnök családját fenyegeti:

„Zelenszkij úr, a mi ’Karma nevű szervezetünknek’ nincs szüksége Orbán címére. Pontosan tudjuk, hol lakik, hol hajtja álomra a fejét, hol sörözik vagy borozik, hol vízipipázik, hol sétál, és még azt is, hogy kivel találkozik. Ha Orbán nem hagy fel az ukránellenes politikájával, és továbbra is Putyin háborús bűneinek tettestársa marad, jobb, ha eszébe vési: a karma senkinek, soha nem bocsátja meg a bűneit. A karma elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nincs az a milliárdos vagyon, amivel meg lehetne váltani.

Erről nagyon sokak kapcsán lehetne beszélni. Tudják, úgy történt, hogy 2024-ben, másfél nappal az Amerikai Egyesült Államok Irán elleni katonai művelete előtt figyelmeztettem Hameneit, hogy mi vár rá, a rokonaira és a hozzátartozóira. És ez meg is történt, mert tudják, ahogy mondani szokás: minden Isten akarata szerint van.

Orbán pedig csak gondoljon bele: ott van az az öt gyerek és a hat unoka. Persze, az ő kezét nem égeti az ukrán gyerekek vére, neki többet ér az orosz olaj, mint az ukrán kisgyerekek élete. De a lelkiismeretén – és ne tessék megsértődni, ismétlem: nem a kezén, hanem a lelkiismeretén – ott szárad az ukrán gyermekek és a civil lakosság vére és könnye a bűnpártolása és a cinkossága miatt. A háború kitörése óta több mint háromezer kisgyereket öltek vagy nyomorítottak meg Ukrajnában. Nem is értem, hogyan tud Orbán ezzel a tudattal élni, vagy egyáltalán nyugodtan aludni, amikor a saját hat unokája szemébe néz.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Elég a háborús pszichóziskeltésből!” – Betelt a pohár Krizsó Szilviánál, nekiment a kormánynak és volt munkahelyének
Az egykori MTV-műsorvezető megelégelte a hallgatást. Szerinte az országot szándékosan traumatizálják alantas politikai érdekből. Felteszi a kérdést, hogy hova jutott szellemileg az ország, ahol be lehet adni, hogy a miniszterelnök úgy aggódik családja épségéért, hogy közben valaki ezt videóra veszi.


Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.

Krizsó szerint elég kellene, hogy legyen a háborús hangulatkeltésből. Úgy véli, nem szabadna egy országot traumatizálni „saját (alantas) politikai érdekből” azoknak, akik mindezt közpénzből teszik. Felteszi a kérdést, hogyan lehetne jól lenni, amikor mindenhol azzal szembesül az ember, hogy veszélyben van és félnie kell.

A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:

„Hova jutott szellemileg az az ország, amelyiknek be lehet adni, hogy a miniszterelnök aggódik a családja épségéért, ezért végig hívja Rózácskámat, meg Flórácskámat úgy, hogy közben valaki ezt videóra veszi? Tegye már fel a kezét, aki így telefonál a rokonaival, pláne, ha baj van!”

A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy szerepel, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.

„Komolyan, van, aki ezt elhiszi? Hogy ez életszerű? Igen, van. Sokan vannak. És ez borzasztó. Mert ez azt mutatja, hogy a szövegértés, a kritikus gondolkodás, a politikusok számonkérése sokaknak nem épült be, és ezért manipulálhatók”

– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.

Példaként a közmédiát említi, amely szerinte élen jár az álhírek és a propaganda terjesztésében, és amelynek vezérigazgatója, a Kúria által is hírhamisítónak ítélt Papp Dániel egy „alkotó- és szeretetközösségnek” nevezte az MTVA-t. „Könyörgöm, nem lehetne, hogy ezt otthon, a négy fal között tegyék?! Mennyivel több lenne az öröm és szeretet!”

– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.

Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Frész Ferenc: Manipulált lehet a videó, amiben Orbán Viktort fenyegetik
A kibervédelmi szakértő szerint a felvételt egy deepvoice hanggenerátorral és szájmozgás-szinkronnal hozták létre. Frész Ferenc több árulkodó technikai hibára is felhívja a figyelmet.


Frész Ferenc kibervédelmi szakértő egy Facebook-bejegyzésben elemezte azt a videót, amelyben egy ukrán politikus Orbán Viktort és családját fenyegeti. Ahogy megírtuk, Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő, az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje egy tévéinterjúban egy „KARMA” nevű fedett szervezetre hivatkozva azt üzente a magyar miniszterelnöknek:

„Tudjuk, hol lakik, hol tölti az éjszakát, hol iszik sört, bort, hová jár ki, kikkel találkozik, és így tovább. Ezért ha Orbán nem változtatja meg Ukrajnával szembeni ukránellenes álláspontját, és továbbra is Putyin háborús bűneinek cinkosa marad, emlékezzen arra, hogy a KARMA soha nem bocsátja meg senki bűneit. A KARMA elől nem lehet elmenekülni, nem lehet elrejtőzni, és nem lehet milliárdokkal megvásárolni. Gondolkodjon el Orbán az öt gyermekén, hat unokáján.”

Frész Ferenc Facebook-bejegyzésében azt írta: a felvétel egy „elég gyenge próbálkozás”, amelynél

egy meglévő képanyagra illesztettek egy deepvoice hanggenerátorral létrehozott hangsávot, a szájmozgást pedig szinkronizálni próbálták. Úgy véli, a lip-sync nem sikerült túl jól.

A szakértő szerint a manipuláció egyik jele az úgynevezett „számok” problémája. Mint írja, érdemes megfigyelni a szájmozgást, amikor Omelcsenko az öt gyermekről és a hat unokáról beszél:

„Az ukrán nyelvben az öt és a hat kimondásakor a szájforma és a fogak láthatósága nagyon specifikus. Ebben a videóban ezen a ponton a száj körüli terület kissé elmosódik (blur), és a mozgás gumiszerűvé válik. Ez tipikus jele annak, hogy egy létező videóra egy új hangsávot (deepvoice) illesztettek, és az MI-vel próbálták hozzáigazítani a szájmozgást.”

Frész Ferenc egy másik jelenségre, az apró rángásokra (micro-jitter) is felhívja a figyelmet, amit a felvétel lelassításával lehet észrevenni.

„Míg a beszélő feje természetesen mozog, a szája és az álla néha egy tizedmásodpercre lemarad vagy furcsán vibrál. Ez azért van, mert az eredeti felvételen Omelcsenko valószínűleg valami teljesen másról beszélt (például Putyinról vagy Zelenszkijről, ahogy szokott), és az algoritmusnak rá kellett feszítenie az új szöveget (az Orbán-családot érintő részt) a régi arcmozgásra.”

A szakértő arra is kitér, miért használhattak az alkotók a teljes arcot lecserélő deepfake helyett csak száj-illesztést. Szerinte a lip-sync sokkal hatékonyabb dezinformációs eszköz, mert hiteles marad a szem és a szemöldök mozgása, ami a legnehezebben hamisítható, így az agy nehezebben szúrja ki a csalást. Emellett kisebb erőforrást igényel, mert csak a száj körüli maszkot kell módosítani. A szakértő ezt egy hibrid megoldásnak nevezi, ahol "fogják" az eredeti embert, és "beleadják a szájába" azt a konkrét üzenetet, amit a célközönségnek szánnak.

Frész Ferenc érvelésével egyetért Rácz András Oroszország-szakértő is, a poszt alatt kommentben azt írta: „Csodaszép találat, köszi!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pletser Tamás: Minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe, ami mellett az 1973-as olajsokk is eltörpül
Az elemző adatokkal demonstrálja, hogy sokkal nagyobb a baj, mint ahogy az a magyar médián keresztül látszik. Szerinte a mostani krízis minden korábbinál jelentősebb


Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője egy új elemzésében azt írja, minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe. Az elemző szerint a magyar sajtón nem jön igazán át a helyzet súlyossága.

„Sajnos a magyar sajtón nem jön igazán át, de számomra úgy tűnik, minden idők legnagyobb energia és kőolaj válsága előtt állunk. Az amerikai/izraeli stratégia sajnos a mostani állapot szerint nem jött be: Irán nem omlott össze, nem adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, a vallási rezsim állja a csapásokat, sőt bekeményít, beleáll a konfliktusba és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne”

– állítja Pletser.

Ennek következményeként szerinte jelenleg egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni.

Az elemző egy felsorolásban mutatja be, hogy a múlt közel-keleti válságai mekkora olajkínálati sokkot jelentettek, kiemelve, hogy a mostani krízis minden korábbinál jelentősebb.

A Goldman Sachs előrejelzését is idézi, miszerint a 2008-as, 147 dolláros hordónkénti rekordár is megdőlhet. Az elemző felsorolása szerint a korábbi és a mostani válságok a következőképpen alakultak: A Szuezi válság (1956–57): a globális kínálat 10, az Öbölháború (1990–91): a 9, az Arab olajembargó (1973)a globális kínálat 7, míg az iráni vallási forradalom (1978–79): a globális kínálat 5-7 százalékát érintette.

Ezekhez képest az amerikai-iráni háború (2026. március) a globális kínálat 20 százalékát. A Hormuzi-szoroson keresztüli tankeres forgalom leállása elvágta Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak fő exportját. A tartalék kapacitás gyakorlatilag 0 százalékra csökkent, mivel a kulcsfontosságú, gyorsan reagáló termelők fizikailag ki vannak zárva a piacról.

Az elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy a Hormuzi-szoros nemcsak a kőolaj miatt fontos, hanem hatalmas mennyiségű cseppfolyós földgáz, finomított kőolajtermék, műtrágya és hélium is áthalad rajta. Hozzáteszi, hogy az Arab-öböl államai innen kapják élelmiszerük és használati tárgyaik nagy részét, így szerinte gyakorlatilag az egész régió gazdasága megbénult.

A helyzet súlyosságát Pletser szerint az is jelzi, hogy a világ soha nem látott mértékű termékfelszabadításra készül: a Nemzetközi Energiaügynökség javaslata 400 millió hordó stratégiai tartalék piacra dobása az OECD részéről.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásai, valamint az iráni válaszlépések miatt a Hormuzi-szorosban a kereskedelmi hajózás gyakorlatilag leállt. A tankerforgalom blokkolása miatt a Brent olajár ismét 100 dollár fölé került, és Európában a földgázárak is megugrottak a katari LNG-kiesések hírére. Válaszul a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) március 11-én jóváhagyta stratégiai készletek piacra engedését, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt felszabadítása. Ennek részeként az Egyesült Államok mintegy 172 millió hordót tervez kiadni a saját stratégiai tartalékából.

A Goldman Sachs szerint az olajárakban jelentős kockázati prémium épült be. Elemzésük szerint a Hormuzi-szoroson naponta mintegy 20 millió hordónyi olaj és olajtermék halad át, amelynek csak korlátozott része, elméletben körülbelül 4 millió hordó terelhető el csővezetékeken.

Több piaci kommentár valószínűsíti, hogy a 2008-as és 2022-es árcsúcsok is megdőlhetnek.

A meglévő megkerülő kapacitások, mint például Szaúd-Arábia Vörös-tengerre vezető vezetéke vagy az Egyesült Arab Emírségek fujairahi útvonala, eddig a vártnál kisebb mértékben tudták ellensúlyozni a kiesést.


Link másolása
KÖVESS MINKET: