HÍREK
A Rovatból

A magyarok többsége szerint tisztességtelenül gazdagodtak meg a leggazdagabbak

Egy friss kutatás szerint sokan kormányközelinek látják a top 10-es milliárdosokat. A legtöbben különadót vetnének ki rájuk.


Mészáros Lőrinc vagyona egy év alatt 432 milliárd forinttal nőtt – derül ki a napokban megjelent 100 leggazdagabb magyar listájából. A felcsúti üzletember ezzel továbbra is a rangsor élén áll, mögötte Csányi Sándor következik, immár 820 milliárdos vagyonnal. A harmadik helyet idén is Felcsuti Zsolt foglalja el. Az első hét helyezett sorrendje nem változott, de mindegyikük jelentős gyarapodást könyvelhetett el.

A lista egyik nagy meglepetése Jászai Gellért, a 4iG vezetője, aki tavalyi 138 milliárdos vagyonát egy év alatt csaknem megduplázta, így idén már 264 milliárddal került a top 10-be. Továbbra is a leggazdagabbak között van Tiborcz István is: Orbán Viktor veje egy év alatt 100 milliárdról 188 milliárd forintra növelte vagyonát.

Az Europion a rangsor megjelenése kapcsán országos reprezentatív felmérést végzett. A kutatásban 1200 főt kérdeztek meg arról, mit gondolnak a magyarok a leggazdagabbakról.

Az eredményekből kiderül, hogy

a válaszadók 77 százaléka szerint a leggazdagabb magyarok nem tisztességes úton szerezték vagyonukat. 76 százalékuk támogatná, hogy a gazdagokra különadót vezessenek be, míg 70 százalékuk úgy gondolja, hogy „NER-es kapcsolatok nélkül lehetetlen meggazdagodni ma Magyarországon”.

A válaszadók 76 százaléka szerint a politika mindig a gazdagok érdekeit szolgálja, 70 százalék szerint pedig „egy egészséges társadalomban nincs helye szupergazdagoknak”.

A felmérés a leggazdagabbak ismertségét is vizsgálta. Mészáros Lőrinc nevét és tevékenységét a válaszadók 76 százaléka ismeri, Csányi Sándort 68, Gattyán Györgyöt 30 százalék említette. Garancsi István és Szijj László nevét körülbelül minden ötödik válaszadó ismeri, míg Felcsuti Zsolt és Veres Tibor tevékenysége alig ismert (8, illetve 7 százalék).

A válaszok alapján a legtöbben Mészáros Lőrincet érzik a leginkább kormányközelinek. Az ő NER-es kötődéseit a válaszadók 82 százaléka említette. Csányi Sándorról 47, Garancsi Istvánról 32 százalék gondolja ugyanezt. Általánosságban jellemző, hogy a leggazdagabbak közül sokakat többen tartanak kormányközelinek, mint ahányan tudják, mivel foglalkoznak.

A politikai hovatartozás is szerepet játszik az ítéletekben. A Tisza-szavazók és más ellenzéki pártok támogatói nagyobb arányban tartják a gazdagokat kormányközelinek, mint a kormánypárti szavazók. Mészáros Lőrinc esetében azonban még a kormánypárti válaszadók 73 százaléka is elismeri ezt a kapcsolatot.

A kutatásban arra is rákérdeztek, mekkora vagyonnal számít valaki gazdagnak ma Magyarországon. A legtöbben (40%) az 500 millió és 1 milliárd forint közötti értéket jelölték meg, de a válaszadók 12 százaléka szerint már 50 millió forint is elegendő ehhez.

Az alacsony jövedelműek harmada már 50–100 millió forint fölött gazdagnak tart valakit. Érdekes módon a fővárosiak körében 38 százalék tette ilyen alacsony szintre a gazdagság küszöbét.

A megkérdezettek azt is elárulták, mekkora vagyonnal lennének elégedettek. A kevésbé iskolázottak és az alacsony jövedelműek jellemzően kevesebbel is beérnék. Az érettségivel nem rendelkezők és az alacsony jövedelműek 39 százaléka már az 50–100 milliós szinttel is elégedett lenne, míg a diplomásoknak és a magas jövedelműeknek jóval magasabb az elvárásuk: itt csak 18, illetve 16 százalék tartja ezt elegendőnek.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk