A magyar vállalkozó, aki meghódította a világhálót
Magyarországon rendhagyó, hogy egy milliárdos nagyvállalkozó őszintén beszéljen a magánéletéről, családjáról és a motivációiról. Gattyán György most mégis válaszol Jakupcsek Gabriella kérdéseire, aki jó érzékkel élt a szokatlan lehetőséggel, és a legnagyobb magyar internet milliárdost nem a vagyonáról, hanem a hátteréről, sikereiről és kudarcairól kérdezte.
A teljes videó itt megnézhető:
J.G.: Gattyán úr, ha ma egy közismerten gazdag ember bemutatkozik és nem üzleti tárgyalásra megy, akkor mit mond, hogy mutatkozik be?
G.Gy.: Amikor reggel fölkelek és este lefekszem, a magam számára én egy átlagember vagyok, hiszen ugyanaz a Gattyán György néz bele a tükörbe, mint aki belenézett esetleg tíz, húsz, harminc évvel ezelőtt. Természetesen az üzleti sikereink révén megváltozott a körülmény, ebből a szempontból viszont egy teljesen másik Gattyán György vagyok.
J.G.: Van olyan speciális magyar elem a sikerében, amiről érdemes szót ejteni?
G.Gy.: Találékonyság. Túlélési képesség. És az, hogy kapcsolatot tudunk létesíteni más népekkel nagyon könnyen. Tehát rengeteg. Ez egy magyar dolog!
J.G.: Az az érdekes, hogy azt gondolnánk, hogy az internethez nem tartozik identitáskultúra. Tehát teljesen mindegy, hogy magyar, francia vagy indiai, de mégis Ön ragaszkodik ahhoz, hogy igenis ez egy magyar siker, ez egy magyar vállalkozás, ez egy magyar ötlet. Hol van ebben az identitás?
G.Gy.: Megfogalmazhatnám úgy, hogy én először vagyok magyar és utána üzletember. Talán először vagyok édesapa utána magyar és utána üzletember, de magyarul beszélek, magyarul gondolkodom, magyarul lett fölépítve ez az egész rendszer. Most pont abban van a kihívás, hogy a nemzetköziséget elértük, de hogyan legyünk ország-specifikusak, mert nagyon erősen magyarok vagyunk még mindig.
J.G.: Lehet, hogy furcsa lesz, amit kérdezek, de mit jelent magának a pénz az életében? Most.
G.Gy.: A pénz eszköz. Talán össze lehet hasonlítani egy folyóval. Ugye a pénz akkor jó, hogyha áramlik. Hogyha valaki a párna alatt tartja, az nem jó senkinek. Hogyha a folyó áramlik, de valaki gátat szab neki, akkor persze ő a maga kis bizniszét, a kis turbinákkal megcsinálhatja, de a gát mögött elapad minden, kiszáradt. Tehát én az eszközt ugyanúgy folyamatban tartom. Annyi változott, hogy most már nem üzleti szempontból, hanem igyekszem hatással lenni egy kicsit a világra. Egy picit már jobban “felnőttem” és ilyenkor az ember már azt nézi, hogy hogyan tudja a világot egy kicsit jobb állapotban hagyni, mint ahogy találta.