hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„A magyar oktatási rendszernek sokkal súlyosabb a problémája, mint a birtoktöbbesítő jel”

Egykori magyartanár szerzőnk megpróbálja egy lépéssel távolabbról vizsgálni a múltheti, nagy port kavart felvételi vizsga problémáit.

Link másolása

hirdetés

Az elmúlt héten a szülőket és pedagógusokat tömörítő csoportokban, és így egy idő után a médiában is végigsöpört a központi középiskolai felvételi feladatsora, abból is leginkább két feladat. Egybehangzó vélemények szerint ezek, ha nem is haladják meg egy átlagos 13-15 éves diák teljesítőképességét, de kétségkívül nehezek voltak, ráadásul kevés idő is áll a diákok rendelkezésére a megoldásukhoz. Mire ezeket a sorokat írom, már túl vagyunk azon is, ahogy a Rádió 1 reggeli szórakoztató showműsorában Sebestyén Balázsék – persze kellő humorral kezelve a dolgot – szintén megállapították, hogy a feladatok jókora kihívást okoztak – nekik.

Előre kell bocsátanom, hogy egykori közép- és általános iskolai magyartanárként nem fogom megmondani, hogy a feladatsor biztosan könnyű vagy nehéz volt – sokkal inkább árnyalatokat kívánok adni a vitához, amiket érdemes megfontolnunk, ha legközelebb iskolás gyerekek magyardolgozataival találkozunk.

Már nem teljesen pontos, hogy Magyarország a tízmillió politológus és futballszakértő országa, mert ezek a szakmák régen kiterjeszthetők a vírusszakértőre, világpolitikai szakemberekre, és – mint a példa jól mutatja – önjelölt oktatáskutatókból és nyelvtantanárokból sincs hiány.

Valahogy a magyar tantárgy nyelvtani részével úgy vagyunk, hogy „én is tudok magyarul”, „kiváló magyartanárom, Gizi néni ezt belénk verte”, „mindig első voltam a szavalóversenyen”, ergó biztosan értek is hozzá.

Csak közbevetőleg jegyzem meg: figyelemre méltó, hogy a matematikai feladatokkal kapcsolatban mennyire nincs ilyen habzású közösségi vita. Hisz ahhoz általában konszenzusosan nem értünk, „jaj, én ehhez mindig is hülye voltam!”, mint valami nemzeti összetartozást őrizzük ezt a képünket, így az ezirányú felvételi és érettségi feladatokat sokkal inkább hajlamosak vagyunk hagyni békében nyugodni.

Nem így a nyelvtant, amiről nagy buzgalmunkban nem is vesszük észre, ha finoman átcsúszik nyelvészetbe, amely két terület messze nem ugyanaz. A nyelvészet mint tudományág sokszor nem érinti a -tan kérdéseit, és fordítva: amit nyelvtanórán tanul(t)unk, sokszor nem nyelvészeti, sokkal inkább szokások, sőt olykor hiedelmek kérdése. (Lásd pl. „olyat nem mondunk a magyarban, hogy...” Pedig de.)

hirdetés

Rátérve a konkrét feladatsorra: sokan, köztük szakemberek állítják, hogy nehéz volt. Én sem fogom azt mondani rá, hogy nem, kétségkívül tárgyilagosan nézve az utóbbi éveket, volt már ennél könnyebb is. De néhány dolgot meg kell jegyezni.

Sem az általános iskolások által írt felvételi, sem az érettségi esetén nem jó fokmérő az, hogy harminc-X évestől nyolcvan-X évesig mit gondolunk, mi meg tudnánk-e oldani a feladatokat.

Egykor ezek egy részét még nem is tanultuk, de jó esetben is több évtizeddel ezelőtt. Hogy lenne elvárható, hogy azonnal beugorjon a birtoktöbbesítő jel vagy a határozói igenév képzője? (Lám, elsőre még én is ragot írtam reflexből.) (Persze, ha semmire nem emlékszünk belőle, felmerül a kérdés, hogy biztosan ezeket, illetve biztosan így kell-e tanulnunk általánosban. De javaslom, itt és most ezt a topikot ne nyissuk meg.) A diákok, akiktől viszont elvárják, hogy tudják, nemrég tanulták ezeket – csakúgy, mint a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a citromsavciklust vagy a röghegységek képződését. (Ismét eltekintünk ezek „hasznosságától”, mivel ezt nem lehet egy publicisztika félmondatainak keretében vizsgálni.) Tehát nem az a mérce, hogy „még én sem tudom”, hanem az, hogy vajon a diák emlékszik-e rá, adott esetben kellően begyakorolta-e a hasonló feladatokat.

Némileg torzításnak érzem, hogy az idei központi felvételi feladatsor két legnehezebb kérdését emelték ki, és az egész médián azt hurcolják körbe, mint a magyartanítás véres kardját. (Az „alternatív” nyelvtörténet híveinek egy fricska: a véres kard motívuma számos uráli nép mondavilágában fellelhető.) Volt ezen kívül másik nyolc, amiről általában nem, vagy keveset beszélnek a hírekben. Újabb kérdésként felmerülhet, hogy vajon nem sok-e 10 kérdés – köztük egy kifejtendő rövid esszé – egy 14 év körüli gyerek (alapesetben) 45 perces vizsgájába. Valóban nem kevés, és talán érdemes lenne szakmai vitát indítani erről – de akár arról is, hogy jó-e egyetlen, stressztől terhelt dupla vizsga alapján dönteni egy gyerek 4-6-8 éves teljesítményéről, illetve további évei besorolásáról.

Egyáltalán: vizsgának vagy valamilyen más formájú teljesítménymérésnek kell dönteni minderről? Amíg azonban tudjuk, nagyjából hogy néz ki egy ilyen számonkérés, a tanárok a legtöbb esetben kiválóan fel tudnak készíteni diákokat a feladatsorra.

Jobb pedagógus például elmondja a gyereknek, hogy a feladatokat nem muszáj mindig sorrendben megcsinálni: a szövegét olvasva mindenki nagyon hamar rá tud jönni, hogy egy rész mekkora kihívás neki, és adott esetben át tud ugrani egy következő, számára könnyebb kérdésre, begyűjtve a lehetséges pontjait

– hogy aztán maradék idejében nekifogjon a nehezének, amiből megpróbálja a tőle telhető legtöbb pontot kicsikarni. Ebben semmilyen „ördögi trükk” nincsen, kevés gyakorlással bármely átlagos készségű gyerek el tudja sajátítani a súlyozás képességét.

Röviden visszatérnék a Rádió 1 Balázsék című műsorának idevágó részletéhez, mert az a médiában mutatta meg a felvételi és érettségi magyar vizsgákhoz való hozzáállás egyik leggyakrabb típushibáját: a kontextusból kiemelést. A három műsorvezető és egy hozzájuk csatlakozó kolléganőjük vágott neki a két inkriminált feladatnak, természetesen a rájuk jellemző karikírozó humorral. Elsősorban az elsőre mindenki számára furcsának tűnő halandzsa-feladatnak (5. feladat) estek neki, a leginkább ez tud nevetség tárgya lenni egy reggeli szórakoztató műsorban. És ez utóbbi két szó fontos: a műsor célja a szórakoztatás, nem pedig a feladat komoly, szakmai elemzése, megoldása. Ha jókedvűen, a feladat szavain harsányan nevetgélve vágok bele a megoldásba (eleve azzal a prekoncepcióval, hogy bemutassam, mennyire lehetetlen megoldani), az teljesen más szituáció, mint amikor egy diák egy teremben, jó eséllyel minden zavaró tényező kiiktatása mellett igyekszik megkeresni a szavakban rejlő toldalékokat.

És ez fontos mozzanat: a feladat helyes megoldásához ugyanis éppenséggel pont nem kellett foglalkozni a furcsa hangzású, egyébként nem létező szavakkal, elég volt a kérdésben szereplő végződéseket felismerni. Bizonyára többeknek nehézséget okoz mindezeket kitalált formákban fellelni, de az igazság az, hogy számos tananyagban és több tankönyvben is előfordulnak hasonló feladatok. Majdnem biztos, hogy egy nyolcadikos gyerek nem először a felvételin találkozik elemzendő halandzsa-szöveggel. És itt megint érdemes elgondolkozni, feltétlenül jó-e, ha a mi felnőtt, nyelvtanfeladatoktól elszokott szemünkkel nézzük a kérdéseket, vagy igyekszünk megvizsgálni, hogy az elmúlt években az érintett gyerekek találkozhattak-e hasonlóval. Ez a feladat egyébként éppen arra az érdekes esetre világít rá, hogy a nyelvészet és az abban használatos eszközök akár el is szakadhatnak a nyelvtől, túl is mutathatnak azon. Kifejezetten érdekes és elgondolkodtató problémakör – bár a teljes igazság kedvéért meg kell jegyeznem, nem biztos, hogy általános iskola felső osztályaiban érdemes már ezzel foglalkozni a diákoknak.

Arra viszont szerintem remekül rámutat, hogy a nyelvészet (talán a nyelvtan is) sokkal több, mint az „alany-állítmány-jelző-tárgy”, „háttal nem kezdünk mondatot!”, illetve a „muszáj-papagáj-folyjon” típusú mumusok.

A helyzet tehát az, nem tudom megmondani, hogy az országban a feladatsornak nekivágó több tízezer diák számára hánynak és milyen szinten volt nehéz a központi felvételi magyar vizsgája. Azt sem tudom, legfeljebb vitaalapom, véleményem van róla, hogy érdemes-e kétszer negyvenöt perces matematikai valamint magyar nyelvtani kérdések alapján eldönteni 10-12-14 éves gyerekek további sorsát. Az ezeken a vizsgákon szereplő feladatok valóban minden kompetenciát mérnek és helyesen, biztosan mérnek? Bekategorizálható-e ezek alapján egy diák?

Hogy mennyire nem így gondolom, arra hadd álljon itt egy személyes példa: egyik volt, akkor még teljesen ismeretlen diákom felvételijét én javítottam évekkel ezelőtt. Diszlexiája miatt dolgozatát alig tudtam kisilabizálni, és bár felfedeztem benne a jó gondolatokat, íráskészsége alapján aligha gondoltam, hogy esetleges sikeres felvétele után gyümölcsöző lehet vele a kapcsolat. De mint kiderült, ezen hátrányát tökéletesen kompenzálta kiváló kommunikációja, értelmes és releváns gondolatai, viszonylag jó szorgalma, így remek prezentációkat és vitafeladatokat lehetett vele készíteni a középiskolai évek alatt, nem utolsósorban pedig az iskolai színjátszókör egyik oszlopos tagja lett, kimagasló sportteljesítménye mellett. Továbbra sem tőle vártam a legjobb fogalmazásokat, de ez egyáltalán nem érintette őt abban, hogy évfolyama egyik értékes és megbecsült tagja lehessen. Neki szerencséje volt, mert gyenge felvételi dolgozata után mindez kiderült róla.

De vajon hány, nehezen író vagy számoló, egyébként részképességeiben remek diák kerül rögtön hátrányos helyzetbe, amiért nagy hirtelen nem tudja megmondani a háromszög belső szögeinek összegét vagy az összetett mondatok bonyolult kapcsolódási formáit?

A magyar oktatási rendszer igazságtalan, bonyolultabb és mélyebb problémáktól szenved, mint amit két nyelvtani feladat megmutat. Ezeket a diákok nagy része, köszöni szépen, meg tudja oldani – sokkal komolyabb kérdés, hogy vajon miért kell nekik. De amíg ezeket kell megoldaniuk (a tendenciákat látva nem vagyok optimista), addig fogadjuk el tanárok (sokszor egyébként eltérő) véleményét, és ha már minden áron kényszert érzünk a témába vágó vitákhoz, próbáljuk meg alapos utánajárással tenni.

És szülőként, tanárként vagy akár csak a magyar oktatásért (és így a magyar jövőért) aggódó állampolgárként tartalékoljuk tiltakozó energiáinkat egy sokkal jobb és igazságosabb rendszer felépítésére.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Mérgesek a háziorvosok, amiért időpont és maszk nélkül mennek az emberek a rendelőbe

Azt mondják, egyre több a covidhoz hasonló tünet a betegek körében. Rengeteg a dolguk, és továbbra sem veszik át tőlük az oltásokat sem. 

Link másolása

hirdetés

Jelenleg 300 covid-fertőzöttet kórházban ápolnak, 43-an vannak lélegeztetőgépen - áll a koronavírusos esetek hivatalos, legfrissebb jelentésében.

Nógrádban találták eddig a legtöbb beteget, ezen kívül Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Somogy megyében van az átlagosnál több fertőzött.

A Szeretlek Magyarországnak egy dunántúli és egy főváros környéki rendelőből, illetve Gyöngyösről nyilatkoztak a gyanús betegekről. Mindhárom helyen azt mondták, hogy covidhoz hasonló tünetekkel jelentkeznek a páciensek, de a PCR-tesztek nagyrészt negatívak.

Volt, aki szerint a deltát esetleg nem mutatja a PCR, a tesztet is módosítani kellene a mutációkhoz, de Rusvai Miklós virológus azt mondja, nem lehet ilyen gond, inkább csak nyári nátha és allergia lehet most több.

A covidos esetek emelkedésével a rendelőkben szeretnék, ha óvatosabbak lennének a betegek.

„Időpont nélkül besétálni, főleg lázasan, náthásan vagy hasmenéstől szenvedve TILOS!”

- mondja a dunántúli orvos, aki szerint csak telefonos egyeztetés után mehetnének a betegek a rendelőbe.

hirdetés

Ő mindenkit hazaküld, aki nem egyeztetett és covid-gyanús. Szerinte sokan nem értik, hogy értük van ez a szabály.

„Mi napi két-három tesztet végzünk, de az elmúlt 3 hétben csak három covidost találtunk. Mindannyian külföldről jöttek, ők letöltötték a karantént.”

„Most más vírusok vannak, de hasonló kezdeti tünetekkel, így nagyon résen kell lenni, hogy időben megakadályozzuk a covid terjedését.”

A háziorvos elmondta, hogy az időpontkéréses rendszer miatt általában 2 beteg van a váróban, de hiába van elég helyük, gyakran egymás mellé ülnek és lehúzott maszkkal beszélgetnek.

„Belefáradok az állandó küzdelembe az ilyen emberekkel. Nem értik, hogy őket védem, amikor rájuk szólok, hogy maszkot fel, kiküldöm és visszahívom máskorra, ha köhög, ha nincs időpontja. Néha azt gondolom, fel kéne adni az egészet, jöjjenek, ahogy akarnak, rábízni mindent az oltásra, az oltatlanok vessenek magukra!”

A gyöngyösi háziorvos sem enged be mindenkit.

„Nálam ablakrendelés van, csak azt engedem be, akit meg kell vizsgálni.

Nem nyitott a váró, mert nem lehet elmagyarázni az embereknek, hogy ne üljenek egymás hegyére-hátára.”

Ő azzal küzd, hogy még a rendelő előtt is köpködött kint valaki, akit tesztelésre küldtek. Egy bácsi lázasan, köhögve ment, hogy fáj a szíve, de még maszkot sem vitt.

„Ráadtam egy maszkot, megvizsgáltam, de ha ez tömegessé válik,

ha mindenki csak bejön a rendelőbe covid-gyanúval, nem tudok annyit fertőtleníteni, hogy az biztonságos legyen.”

„Szerencsére elindultak újra a mintavételi pontok, így nem a mentősöknek kell rohanniuk tesztet csinálni, hanem elmehet a beteg, ha beküldjük a telefonos egyeztetés alapján.”

Ő örülne, ha újra elrendelnék a maszkhasználatot a boltokban, tömegközlekedési eszközökön is.

„A távolságtartást nem kellene elfelejteni. Jó lenne elkerülni a bezárásokat, és ehhez csak egy kis figyelem, szabálytartás és persze az oltások kellenek.”

Egy főváros közeli rendelő asszisztense még mindig a leterheltségre panaszkodik.

„Napi három órával nőtt a munkaidőnk. Ingyen csináljuk, másfél éve. Mi nem home office-ban dolgozunk. Majdnem minden kolléga covidos lett. Sokan ránk mérgesek, mert ha mi is elmegyünk, ellátatlan lesz egy-egy körzet” – magyarázza, mivel küzdenek.

Naponta körülbelül száz oltást kell beadniuk, négyféle vakcináról egyeztetnek, hogy ki-mikor mehet, ezen kívül van napi legalább 80 beteg, egyre több COVID-gyanús, beutalókat, recepteket, táppénzt, közgyógyászati javaslatot, igazolást, gyógyszer támogatást intéznek.

Nem kell mindig hívni a háziorvost például azért, mikor kerül fel az e-recept, nem kell a szakrendelőkbe visszamenni a leletekért, laboreredményekért, csak be kell állítani az EESZT.gov. oldalon, hogy kér a páciens értesítést receptről, beutalóról és EHR dokumentumokról e-mailben vagy sms-ben. Részletek ITT.

Az orvosok szerint gyógyszert nem az utolsó szemnél, hanem az utolsó levélnél kell kérni, hogy időben megkapja mindenki.

„És ott van a sok fekvő betegünk, akikhez mi járunk. Dolgozunk a kórház helyett is, a bezárt szakrendelők helyett is. Ez három munkahely. Legalább az oltást vennék át tőlünk. Ez azért is lenne jobb, mert egyre több a Covid-gyanús, akik megfertőzhetik a harmadik oltásért jövőket.”

- mondja az asszisztens.

Szerinte ez a helyzet nagyon mérgezi a beteg-háziorvos kapcsolatot, mindenki türelmetlen, rohamtempóban dolgoznak a rendelőben, nehéz őket telefonon elérni, és az emelkedő covid-gyanúsak mellé jön jövő hónaptól az influenza elleni oltás is.

"Oltópont vagyunk vagy egy háziorvosi rendelő? Ép ésszel nehéz felfogni, hogy lehet ezt ránk terhelni újra”

– mondja kimerülten az asszisztens.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Az utcán áll a sor Esztergomban, egy virágboltból lett mentőszolgálatos Covid-tesztpont előtt

Sokkal inkább India ez, mint egy európai város - mondja a várakozók egyike, aki egy órát ácsorgott a forgalmas utcán. A mentők szerint jobb a szabadtéri várakozás, bár tudják, nem kényelmes.
Belicza Bea - szmo.hu
2021. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés

Egykori virágboltból lett hivatalos, mentőszolgálati Covid-tesztpont Esztergomban, a Kossuth utcában. Az aprócska üzlet ajtaja körül még kint van a bolt neve, és nagybetűkkel az is, hogy nyitva. Az ablakon meg egy megfakult A4-es papír, miszerint itt nem azt várják, aki csokrot szeretne, hanem azt, aki bizonyosságot, hogy megkapta-e a koronavírust.

Schiller-Kertész Tamás azt mondja, már másodszor jár itt. Amikor először jött, akkor csak a belépésre emlékezett, kifelé már nem tudja, mi történt, egészen addig, amíg fel nem ébredt a kórházban.

A 60 éves testnevelőtanár 3 hónapig volt kórházban, 5 hétig intenzíven, 17 napig lélegeztetőgépen, egy hónapig rehabilitáción.

„Nagyon küzdöttek értem. Igazán kedves emberek ápoltak. Magam sem tudom kik, csak a szemüket láttam a beöltözött egészségügyieknek. Hálás vagyok nekik” - mondja.

Decemberben kapta el a koronavírust, februárban még csak járókerettel tudott járni. Aztán nekivágott az Esztergom melleti hegynek, a napi sétákkal visszatornázta magát majdnem a régi formába. Két oltást is kapott, viszont post-Coviddal azóta is küzd.

"A tüdő hirtelen megterhelését nem bírom. A fibrózis nem gyógyítható."

hirdetés

A múlt héten még csak három napja dolgozott, amikor allergiás tünetek jelentkeztek nála. Orrdugulás, tüsszögés, könnyezés, aztán lázas lett. Úgy hallotta, hogy ez a delta variánst jelezheti. Felhívta a háziorvosát.

„Először csak a nővérnek mondtam el, mi a baj. Mire újra hívtam, már regisztrált az orvos tesztre, gyógyszert is felírt. Ő mindent tud rólam, a betegségeimről, mindig szakszerűen áll a rendelkezésemre. Azt mondta, maradjak otthon, értesít majd a mentő, mikor lesz mintavétel. Péntek este hívott az OMSZ, hogy nem jönnek, hanem menjek a tesztpontra hétfőn.”

Ő délelőtt 10-re ment. Negyed 12-kor került sorra.

Lefotózta, hogy heten álltak épp az utcán, egy férfi az épület aljához vackolt be. Megkérdezte lefotózhatja-e. A válasz az volt, persze és küldje el mindenhova, „hadd lássa mindenki, milyen gyalázat ez.”

Odabentről egyetlen széket tudtak kiadni a kint várakozóknak, de az egy másik embernek jutott.

A lepusztult, üres virágboltban egyetlen férfi dolgozott egy íróasztalnál. Ő végezte a teszteket és az adminisztrációt is. Egy ember tesztelése 5-10 perc lehet Tamás szerint. Egy nap 50 tesztet csinált.

„Kérdezte, hogy zúgolódnak-e az emberek odakint? Persze, hogy zúgolódnak” – válaszolta Tamás.

Zúgolódnak, mert sokat kell várni. A Covid-gyanús emberek alapvetően maszkban vannak, de Tamás szerint a hosszú várakozás miatt előkerülnek a cigik is, és ilyenkor lekerül a maszk. Egy forgalmas utcán állnak, ahol megvan a veszély, hogy az arra járókat is megfertőzik. Akik elfáradnak, nem tehetnek mást, a földre ülnek. A mentős bentről kiabálja ki a nevet, de a sorban állók gyakran nem hallják az autóktól, épp kit szólítanak. Viszont ha gyerekkel jön valaki, azonnal előre veszik.

„Ez természetes, én is így csinálnám. Csak ha csúszás van az előre kapott időponthoz képest, akkor is kiszólhatnának, hogy menjen haza pár ember és jöjjön vissza egy óra múlva.”

Tamás azt mondja, kézmosást, kesztyűcserét sem látott. Persze lehet, hogy ez akkor történt, amikor nem ő volt bent, mégis fél, nehogy gond legyen a higiéniával.

Az esztergomi tesztelés sokkal inkább India, mint egy európai város.”

- összegzi tapasztalatait.

Sem a tesztelésre beutaló háziorvost, sem a teszteket végző mentőst nem hibáztatja, de úgy látja, valaki nem gondolta végig a következményeit annak, ha ilyen körülmények közt létesítenek tesztpontot.

Megkerestük az ügyben az Országos Mentőszolgálatot is. Azt írták, az elmúlt napokban jelentősen megemelkedett a háziorvosok által leadott mintavételi megrendelések száma. Bárki megvárhatja otthon a mentős mintavételt vagy előre egyeztetett időpontban felkereshet egy mintavételi pontot.

Szerintük a mintavétel Esztergomban is a szakmai protokollnak, eljárásrendnek megfelelően történik. A tevékenységhez az önkormányzat biztosította számukra a helyiséget. Hozzátették,

„az épületen kívüli, illetve távolságtartó várakozás járványügyi szempontból jó megoldás, de a várakozóknak kevesebb kényelmet biztosít.”

Azt ígérték, ezután is igyekeznek a mintavételt a lehető leggyorsabban (lehetőleg 48 órán belül) megszervezni és elvégezni, de fontos tudni, hogy a járványügyi mintavétel nem sürgősségi beavatkozás, hiszen a beteg ellátása és gyógyítása a panaszok, a tünetek, az aktuális egészségi állapot alapján megtörténik.

„Az Országos Mentőszolgálat mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy az érintettek a mintavétel során a lehető legkevesebb kellemetlenséget szenvedjék el, ehhez az állampolgárok részéről is lehetőség szerinti türelmet, és együttműködést kérünk.”

Végül arról írtak, hogy a mintavételi tevékenységet továbbra is az alaptevékenységen felül, attól elválasztva, önálló logisztikával és a rendelkezésre álló többletkapacitással végzik, és a kapacitást folyamatosan erősítik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Tűrnie kell-e Tóth Gabinak az online mészárlást?

Vagy Britney Spearsnek, ha már itt tartunk, aki a hírek szerint épp most törölte az Instagramját. A két nőben egy dolog közös: nyilvánosan többször is kiborultak az utóbbi időben. Tehetnek róla? Tehetnek ellene? Jó vége lesz ennek?
Hargitay Judit - szmo.hu
2021. szeptember 15.


Link másolása

hirdetés

Nem gondoltam volna, hogy valaha is fogok Tóth Gabiról írni. Nem azért, mert szimpatikus vagy nem szimpatikus, hanem mert nem tudok róla eleget. A zenéjét csak autós háttér-rádiózásból ismerem, ha tévészörfözés közben pár pillanatra meglátom a Sztárban sztár zsűritagjaként, általában széles mozdulatokkal magyaráz, vagy könnyes szemmel a mellkasára szorítja a kezét, legutóbb meg mintha sértődötten kirohant volna a stúdióból valami miatt. Nyilván ez a show része. És természetesen látom olykor a közösségi média megnyilvánulásait, amelynek legfrissebb fejleménye egy hosszú Insta-poszt. Ebben szinte könyörög a népeknek, hogy ne bántsák már őt ennyire, miért baj, hogy a pápa előtt énekelt, meg népviseletben dalol az új klipjében. Teljesen kivan, a családja is, idézem:

“Egy hét alatt szó szerint belebetegedtem abba a negatív energiahullámba, ami a nyakamba zúdult és ágynak dőltem.”

Pár napra rá jött a hír, hogy az egykori tinédzser popikon, Britney Spears, akit tizenhárom évvel ezelőtt az idegösszeomlása miatt apja hivatalos gyámsága alá helyeztek, majd hosszas küzdelem, ügyvédi adok-kapok és globális médiagyalázkodás (pro és kontra) után az apa lemondott a gyámságról, szóval a felszabadult Spears pikk-pakk eljegyezte magát legújabb szerelmével egy csilliárdba kerülő gyémántgyűrűvel, majd eltűnt a közösségi médiából. Az elmúlt hónapokban egyébként több, kifejezetten zavart posztot tett ki, félmeztelenül is pózolt, csak a hülye nem látta, hogy nincs jól. Kapott is hideget-meleget, bár tény, hogy az apja is. Végül az eljegyzési gyűrűjét is úgy mutatta meg, hogy ráhúzta a feltartott ujjára, a jól ismert “fuck you” kéztartással beintve mindenkinek.

A hírt látva eszembe jutott a 40 éves, brit Love Island műsorvezetőnő, Caroline Flack, aki 2020 februárjában, londoni lakásában öngyilkos lett egy több hónapos közösségi média- és médiamészárlás után. Azért bántották, mert az orvosai szerint valóban instabil Flack megtámadta a volt pasiját, és testi sértésért bírósági eljárás indult ellene. A férfi egyébként nyilvánosan megbocsátott neki, a tévéműsorából mégis kitessékelték (ez érthető), a neten pedig valami elképesztő gyűlöletcunami szakadt a nyakába. A bírósági tárgyalása előtt omlott végül össze, és végzett magával.

A fenti ügyekben van közös vonás. Nem tudom, hogy Tóth Gabi hogy van. Nyilván nem túl jól, és ezt nem azért mondom, mert kiírta az Instára, hanem mert olvastam jó néhány őt gyalázó kommentet. Azt se tudom, Britney hogy van, bár szerintem mentálisan aggasztóan (igaz, nem vagyok szakértő). Hogy Caroline Flack hogy van, azt már tudjuk.

A közös vonás, vagy inkább a Nagy Közös Kérdés, amit nekünk, közösségi média felhasználóknak fel kell tennünk: ez a három sztár, három különböző országban, három különböző karrierrel valóban köteles-e felvállalni azt a brutalitást, amely minden megnyilvánulásukat kíséri.

És engem nem érdekel, hogy Tóth Gabi milyen imidzs-váltáson esett át, és politikailag ez sokaknak tetszik vagy nem tetszik. Abban se tudok és akarok döntőbíró lenni, hogy Britney-nek az apja az ellensége volt, vagy a védelmezője (talán mindkettő) a tizenhárom év gyámság alatt. Caroline Flack ügyében is a bíróság lett volna illetékes döntést hozni, de azt már nem érte meg. Engem az érdekel, hogy a mai sztároknak a mentális kitettsége VALÓBAN arányban áll-e a hírnévvel együtt járó kötelezettségeikkel?

hirdetés
Benne kell lennie a pakliban, hogy naponta végigolvasd, ahogy a gyereked halálát kívánják? Ahogy a te halálodat kívánják? Ahogy fenyegetik a szeretteidet, a barátaidat?

Ahogy olyan válogatott trágárságokkal gyaláznak a földbe teljesen ismeretlen emberek tömegével, amelyekből egy átlagembernek egy is elég lenne ahhoz, hogy hónapokig, évekig megroppanjon? Azt mondják: “Te vállaltad, minek mentél oda, ez ezzel jár, tűrjed!” Már miért vállalta volna? Miért tűrje? A közösségi média a munkája része, egy platform, ahol a zenéje, tánca, műsorvezetése, egy-két személyes sztorija, akámije eljut a nagy nyilvánossághoz.

“Aki ilyen magamutogató meg nárcisztikus, az meg is érdemli!” – ez a másik gyakori érv. Persze, hogy az. Nincs olyan művész, celeb, akiben ne lennének nárcisztikus vonások. Mégis, mit gondolunk, mi kell ahhoz, hogy valaki kiálljon százezer ember elé énekelni? Igen, a kritikát el kell viselni, de azért egyetlen híresség sem arra szerződött, hogy a digitális csőcselék naponta felkoncolja. Vagy, ahogy Caroline Flack esetében, akár öngyilkosságba kergesse.

A hétvégén Jean-Paul Belmondo emlékére megnéztem A profi című filmet. 1981-ben készült. Negyven éve. Nem volt net, nem volt Insta, Facebook. Belegondoltam: milyen más volt akkoriban sztárnak lenni. Vajon mi lett volna, ha mondjuk Belmondo nagy riválisa (és barátja), Alain Delon viselt ügyei naponta körbejárták volna a földgolyót Instán meg Twitteren (vegyük csak azt, hogy többször is gyilkosság gyanújába keveredett, egyszer alig úszta meg). Mit kapott volna Freddie Mercury? Michael Jackson? Whitney Houston, amikor szegény már egy roncs volt a drogoktól?

Embertelen és kegyetlen hozzáállásnak tartom, hogy a mai hírességeknek fel kell vállalniuk a napi szintű verbális lincselést, ha híresek akarnak lenni.

Persze van más választásuk is: kikapcsolják a wifit, és eltűnnek mindenhonnan. Aztán vagy megveszik a jegyeket a koncertjeikre (filmjeikre), vagy nem. EZ a két választásuk van. És ha mégis beleállnak, és nem elég erősek ahhoz, hogy elviseljék? Ki nem sz...ja le, hadd hulljon a férgese, igaz? Végülis "ezek" nem emberek, hanem a mi szórakoztatásunkra programozott szolgáltató-robotok.

Vegyük már észre, hogy az ilyen ügyek nem Tóth Gabiról, Britney Spearsről meg Caroline Flackről szólnak! Hanem rólunk. A társadalom frusztrált, gyűlölködő, gyáva, és mérhetetlenül kegyetlen tortaszeletéről (jó nagy szeletnek tűnik), amelynek tagjai virtuális bokszzsáknak használják a nekik nem tetsző hírességeket. A saját pszichés bajaik levezetésére. Mert sajnos a net jótékony, névtelen homályának védelmében megtehetik.

Nem vagyunk mi jobbak ezeknél a celebeknél. Legalább ebbe a kegyes hazugságba ne ringassuk bele magunkat. Aki gyűlölködik, azért, aki egyetértően vagy közönyösen hallgat, azért. Végül van egy tanácsom, amit szerintem épp az érintettek fognak a leginkább elengedni a fülük mellett: aki nem tetszik, azt nem kell nézni. Ennyi.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Ha az utca emberén múlik, Hadházy Ákos fölényesen nyeri a zuglói előválasztást

Rászántunk egy délelőttöt, hogy járókelőket kérdezgessünk az egyik legszorosabb versenyt ígérő körzetben: az eredmény persze nem reprezentatív, de így is nagyon tanulságos.

Link másolása

hirdetés

Talán egy körzet sincs, ahol annyira izgalmasan alakul az előválasztás kampánya, mint a budapesti 8-as számúban, vagyis Zuglóban. Pedig a meccs előzetesen lefutottnak tűnt: az MSZP-s Tóth Csaba 2014-ben és 2018-ban is fölényesen győzött a Fidesszel szemben, nem nagyon akadt senki, aki megkérdőjelezte volna, hogy a következő választáson is ő lesz az ellenzék közös jelöltje.

Ezt az állóvizet kavarta fel alaposan a Momentum februárban, amikor bejelentették, hogy az egyébként szekszárdi illetőségű Hadházy Ákost indítják Tóthtal szemben, mivel a zuglóiaknak "becsületes és tisztességes" képviselőre van szükségük, és "csak úgy lehet országosan is áttörést elérni a korrupció elleni harcban, ha helyben kezdjük."

Bár maga Tóth Csaba kitartóan tagadja, hogy köze lenne bármilyen kétes ügyhöz, és ezeket rábizonyítani sem sikerült eddig, a Momentum álláspontja az, hogy már annak sincs helye az ellenzéki összefogásban, akire egyáltalán a gyanú árnyéka vetült. Pletykák pedig vannak bőven az MSZP-s politikussal kapcsolatban.

Az utóbbi hetekben sorra érkeznek a hírek az eldurvult zuglói kampányról: nemrég abból lett botrány, hogy a Kétfarkú Kutya Párt Hadházynak kampányoló passzivistái Tóth Csaba-sapkát tettek egy gumiból készült lófejre, Tóth pedig erre válaszul etikai eljárást kezdeményezett, mivel szerinte "megsértették az emberi méltóságát".

Hadházyt végül nem marasztalták el, de ez az eset is jól mutatja, milyen a viszony a két jelölt között. Az pedig még jobban, hogy hosszas lebegtetés után Tóth végül nem ment el a Partizán által szervezett vitára, ehelyett inkább feljelentette Gulyás Mártont.

hirdetés

Fekete-Győr András ezután még nagyobb fokozatra kapcsolva állt bele az ügybe: személyesen kérte számon Karácsony Gergelyt, Dobrev Klárát és Jakab Pétert, akiknek a pártjai továbbra is Tóthot támogatják Hadházyval szemben.

"Még mindig megéri nektek ezzel az emberrel közösséget vállalni? Mert szerintem nincs helye az ellenzékben olyanoknak, akik a demokrácia legalapvetőbb elemét, a vitát sem vállalják" – fogalmazott a Momentum miniszterelnök-jelöltje.

Ilyen előzmények után arra voltunk kíváncsiak, mennyire szűrődött át mindez a közhangulatba, érdekli-e egyáltalán az utca emberét az ellenzéki csörte, vagy csak a média nagyítja fel az egészet.

Csütörtök délelőtt, tehát két nappal az előválasztás kezdete előtt két órát töltöttünk a Bosnyák téri piac bejáratánál, majd további másfelet a Fogarasi úti Tescónál. Szúrópróbaszerűen szólítottunk meg járókelőket, fiatalokat és időseket egyaránt, összesen – bár nem számoltuk – közel 100-at.

Nem követem, nem nyilatkozom, fideszes vagyok

A fő benyomásunk az volt, hogy ha ezen a merítésen múlna, az egész előválasztás alighanem érdektelenségbe fulladna. Ötből négyen a fentiek valamelyikét válaszolták, vagy ennyire sem méltatva egyszerűen továbbmentek. Aki viszont mégsem, az szinte kivétel nélkül Hadházy mellett foglalt állást.

Találkoztunk olyannal is, aki hiába vallja kormánypártinak magát, ennek ellenére részt vesz az előválasztáson.

"Jövőre biztosan a Fideszre szavazok, de nem mindegy nekem, hogy ki lesz az ellenfél. Hadházynak szerintem kisebb esélye van, mert nem budapesti, nincs semmi helyismerete"

– fogalmazott a 75 éves, születése óta itt élő férfi, aki nagyon elégedetlen a baloldali vezetéssel, szerinte az elmúlt nyolc évben semmilyen előrelépés nem történt Zuglóban. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem ad sok esélyt a leváltásukra, de a maga részéről szeretne mindent megtenni érte.

A legtöbben azért ennél direktebb megfontolásból támogatják Hadházyt. Ilyen például a 28 éves Márk, aki elmondása szerint rengeteget olvasott zuglói gyanús ügyekről, akár a parkolási maffiával, akár az MSZP-Fidesz nagykoalícióval, vagy a közétkeztetési pénzek lenyúlásával kapcsolatban.

Szerinte ha nem lenne vaj a füle mögött, Tóth nem jelentette volna fel Gulyás Mártont, és elment volna a Partizán vitájára. A lófej-botrányról is megvan a véleménye.

"Önmagában beszédes, mennyire gyerekes Tóth Csaba, ha egy ilyen ügy miatt próbálja besározni Hadházyt és a Kutyapártot. Ez egy vicces hecc volt, semmi több, ennyinek bőven bele kéne férnie egy kampányban"

– fejti ki, hozzátéve: "ha ezt a vezetést nem sikerül leváltani, semmivel nem leszünk beljebb, mintha a Fidesz nyerne."

"Nem tetszik, gyanús mindaz, amit csinál, vagy ahogy nyilatkozik" – ezt már egy idős pár férfi tagja mondja Tóth Csabáról, külön kiemelve Hadházy leárulózását a fideszes trafikmutyi nyilvánosságra hozatala kapcsán. "Ettől kezdve nem stimmel nekem Tóth úr, és nem a párthűségem, hanem az igazságérzetem miatt" – fűzte hozzá.

Végül is "nem olyan gáz", de végre van alternatíva

Egymástól függetlenül többen is kiemelték, hogy hiába helyi lakosok, Tóth Csaba tevékenységéből szinte semmi nem jutott el hozzájuk, azzal viszont nagyon is tisztában vannak, amit Hadházy a korrupció üldözéséért tesz.

"Kettős érzésem van. Születésem óta itt élek, eddig Tóth Csabára szavaztam, de most kissé meginogtam. Hadházyt sokkal jobban ismerem, többet tudok a teljesítményéről, ez mellette szól" – mondta egy középkorú nő.

Ez alapján úgy tűnik, bevált a Momentum húzása, ami Hadházy országos ismertségétől várt sikert, mivel még olyanok is szép számmal fontolgatják, hogy inkább őt választják, akiknek egyébként nincs különösebb problémájuk Tóthtal, leginkább semlegesek vele szemben.

"Hadházy működése tetszik, ahogy fel akarja számolni a korrupt rendszert, utánamegy dolgoknak, úgymond van vér a pucájában. Tóth Csabáról nem tudok nyilatkozni, fél füllel hallottam a parkolási ügyről, de konkrétumokat nem ismerek. Nem látom, mi az, amit ő hozzátesz Zuglóhoz" – mondja a 47 éves László, aki 10 éve él a kerületben.

Többektől hallottuk, hogy 2014-ben és '18-ban jobb híján Tóthot választották, most viszont örülnek az alternatívának, de olyannal is találkoztunk, aki a korábbi két ciklusban senkire nem szavazott, Hadházyra viszont be fogja húzni az X-et.

Volt olyan is, aki szerint egyszerűen generációváltásra van szükség. "Tóth Csaba a múlt embere, és le kell számolni a múlttal. Jöjjenek végre új szereplők, akik még nem rontottak el semmit!" – fogalmaz egy 28 éve Zuglóban élő férfi, aki Tóth Vas megyei tagbeléptetési botrányát is felemlegette.

Beszéltünk egy 19 éves sráccal is, akit egyáltalán nem érdekel a politika, Hadházyról is az jutott eszébe először, hogy "ő az a jobbikos, ugye?", de elmondása szerint az ismerőseitől azt hallotta, hogy "őt érdemes támogatni, mert jó lesz."

Tóth Csabát három és fél óra alatt mindössze ketten említették favoritként a válaszadók közül. Egy idős házaspár férfi tagja szerint, aki a miniszterelnök-jelöltek közül Dobrev Klárát támogatja, "Hadházynak semmi keresnivalója itt, menjen vissza Szekszárdra".

Egy másik idős férfi pedig kormánypárti szavazónak vallotta magát, de mint fogalmazott, még mindig Tóth lenne a kisebbik rossz. Bővebben viszont nem fejtette ki, miért gondolja így.

Azzal kapcsolatban, van-e esélye Hadházynak a győzelemre, megoszlottak a vélemények. Többek szerint a fő kérdés az, hogy a helyiek mennyire gondolják, hogy fejlődik a kerület.

"Nagyon szoros lesz, mivel sokan úgy vannak vele, hogy Tóth Csaba már kétszer bevált, ezért a biztosra mennek. Az öregek megszokták a nevét, nem is érdekli őket, mit tesz vagy nem tesz, egyszerűen csak ismerős nekik" – fejtette ki egy válaszadó.

Teljesen kizártnak viszont senki nem tartotta, hogy végül Hadházy arat majd győzelmet. Körkérdésünk eredménye természetesen nem reprezentatív, de talán így is le lehet vonni belőle némi következtetést. Jövő vasárnap kiderül, mennyire pontosakat.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: