Gondolt már arra, hogy többet kellene futnia, és kevesebbet cigiznie? Ha nem, akkor épp ideje elkezdeni, mert

rengeteg problémát okoz a magyar egészségügynek, hogy az ország fele túlsúlyos, az emberek alig mozognak, viszont rengetegen cigiznek és isznak.

Kutatók összeszedtek egy sor olyan dolgot, amelyek hosszú távon rombolják a magyarok egészségét, ezeken azonban lehetne változtatni: Ön elmehetne futni, az állam pedig figyelhetne jobban a szmogra. A férfiak pedig ihatnának kevesebbet, mert közel tízszer annyi alkoholt fogyasztanak, mint a nők.

Ha Ön Magyarországról, magyar emberként olvassa ezt a cikket, akkor a következő tulajdonságok közül néhány, vagy akár az összes jellemző magára:

• túlsúlyos, legalábbis a magasságához mérten

• alig mozog, heti két és fél óránál szinte biztos, hogy kevesebbet

• egy a négyhez az esélye, hogy naponta cigarettázik

• egy év alatt pedig szinte biztosan megiszik 11 liter alkoholt

• rossz minőségű levegőt lélegez be

Ezeket a jellemzőket összefoglalóan az egészségi állapot egészségügyön kívüli befolyásoló tényezőinek hívják, Magyarország pedig nem áll túl jól, ha ezekről van szó. Tavaly egy sor állami szervezet összefogott, és írtak egy jelentést arról, milyen állapotban van a magyar egészségügy (a teljes jelentés itt olvasható). Több dologról is lesújtó képet festettek (ezekről itt írunk bővebben), ezekkel a tényezőkkel azonban külön fejezetben is foglalkoztak. Kiderült, hogy a szegények kevesebb gyümölcsöt esznek, és kevesebbet is mozognak a gazdagoknál, az arzén és a szmog pedig több ezer magyar életét keseríti meg.

Nem mindegy, hogy ki milyen életet él

Ha egészségügyről beszélünk, akkor sokaknak orvosok, műtétek, kórházak jutnak először eszébe, olyan helyek és emberek, akik meggyógyítják őket, ha összeszednek valamiféle nyavalyát. A hetvenes évek óta azonban egyre többször van szó arról is, hogy

az átlagember tulajdonképpen maga is rengeteg mindent tud tenni annak érdekében, hogy ne betegedjen meg, vagy ne haljon meg idő előtt.

Egyáltalán nem mindegy, hogy az ember milyen életet él, ha az egészségéről van szó: aki rosszabb körülmények között él, vagy sok a káros szokása, az nagyobb eséllyel lesz beteg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két csoportba osztja azokat a dolgokat, amelyek hatással lehetnek az egészségre. Az első csoport a környezeti hatások (ebbe tartozik a szó szoros értelemben vett egészségügyi rendszer, de például az is, hogy milyen a víz és a levegő), a másik pedig magának az egyénnek a tulajdonságai. Ebbe éppúgy beleszámít a viselkedés, mint a társadalmi helyzet. Előbbin az államok, utóbbin az emberek maguk is képesek változtatni.

A jelentés ezek közül választ ki és elemez néhányat. Ilyen például a magyar levegő- és víz minőség, vagy éppen az, hogy mennyire túlsúlyosak a magyarok. Ezek közül szemezgetünk.

A magyarok nagy része kövér

Az elhízás a XXI. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája – áll a jelentésben. Az utóbbi harminc évben megháromszorozódott a gyakorisága, annak ellenére, hogy nagyon káros: fizikális és pszichés problémákat okoz, és drasztikusan megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok és a cukorbetegség kockázatát.

Túlsúlyosnak azokat nevezzük, akiknek a testömeg indexe több mint 25. Ezt egyszerű kiszámolni, az embernek el kell osztania a testsúlyát (kg) a magassága (m) négyzetével. Ha az eredmény magasabb mint 25, akkor az illető túlsúlyos. Ez alapján

Magyarországon a felnőtt lakosság 55 százaléka túlsúlyosnak számít, főleg a férfiak.

Ez a szám ráadásul emelkedik, az utóbbi 14 évben például négy százalékkal lett nagyobb, ez pedig a jelentés szerint szinte csak a férfiaknak köszönhető.

Jellemző az is, hogy a túlsúlyosak aránya az ország legfejlettebb, középső részében a legkisebb, a szegényebb északkeleti régiókban pedig a legmagasabb.

Magyarország az egyik legkövérebb ország az EU-ban, csak a szlovének és a görögök kövérebbek nálunk. A túlsúly a magyar felnőtt lakosság egészségveszteségének 14 százalékáért felel, ezt pedig számban is ki lehet fejezni: felbecsülve

656 milliárd forintjába kerül a társdalomnak az, hogy ennyire kövérek a magyarok.

Nem vált be a mindennapos testnevelés

A rendszeres testmozgás hiánya azonban a jelentés szerint még az elhízásnál is több embert érint Magyarországon. A magyaroknak mindössze a 11 százaléka végez elegendő, azaz heti minimum 150 percnyi fizikai aktivitást. A férfiak gyakrabban mozognak, mint a nők, de nem sokkal. Ahol pedig vágni lehet a különbséget, az az iskolai végzettség: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 18 százaléka, a 8 általánost végzetteknek azonban mindössze hat százaléka mozog eleget.

A jelentés megjegyzi, hogy ezeknek a különbségeknek a leküzdésén dolgozni kell, már csak azért is, mert ezek tisztán a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekből fakadnak, azaz megváltoztathatóak. A mozgás pedig azért lenne nagyon fontos, mert a WHO szerint

a mozgáshiány közel egymillió halálesetet okoz évente Európában.

Azt is hozzáteszik azonban, hogy a kormány egyik legfontosabb mozgásösztönző intézkedése – a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban – növelte ugyan a gyerekek fizikai aktivitását, ez azonban nem elég. A gyerekek ugyanis hétvégén továbbra is inaktívak, így pedig nem egyenletes a mozgással töltött idő eloszlása.

Amivel viszont a jelentés szerint nincs komolyabb gond, az a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. EU-s szinten a középmezőnyben vagyunk, a magyar lakosság kétharmada napi szinten fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt. Viszont az elhízáshoz és a rendszeres mozgáshoz hasonlóan itt is nagy a különbség a szegények és a gazdagok között: a leggazdagabbak közel háromszor annyit gyümölcsöt fogyasztanak mint a legszegényebbek.

Sokat isznak és szívnak a magyarok

Az elhízás és a mozgáshiány sokakat érintő probléma, de közel sem annyira káros, mint a rendszeres dohányzás vagy az ivás. Magyarország pedig a jelentés alapján egy cigiző és ivó nemzet.

A magyar felnőttek egynegyede naponta dohányzik, ez pedig az egyik legrosszabb arány az európai országok között.

Ráadásul az ország egyes területei és társadalmi csoportjai között is vágni lehet a különbséget:

• a szegényebb régiónak számító Észak-Magyarországon 15 százalékkal magasabb a dohányzók aránya mint a Nyugat-Dunántúlon

• a 8 általánost végzettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között 17 százalék a különbség

• a férfiak jóval többen dohányoznak, mint a nők.

Az is megfigyelhető ráadásul, hogy hiába tiltotta ki a kormány a cigit a szórakozóhelyekről, hiába korlátozta az eladását a koncessziókhoz kötött trafikokra, és hiába magas a dohánytermékek jövedéki adója, 2009 óta alig csökkent a dohányzók száma. Sőt, a cigiző magyar tizenévesek kétszer annyian vannak, mint a cigiző tizenévesek más európai országokban.

A nagyivók ugyan nincsenek annyian, mint a cigizők, de a magyar lakosság öt százaléka így is rendszeresen túl sokat iszik, ezzel pedig az európai országok középmezőnyébe tartozunk (évi 10,6 literrel). A férfiak és a nők között ebben az esetben hatalmas különbség van: míg a nőknek csupán a másfél százaléka iszik sokat, addig a férfiaknak több mint tíz százaléka, azaz közel tízszeres az eltérés. Az azonban látszik, hogy mindkét csoportban egyre nő az alkoholfogyasztók száma.

400 ezer magyart mérgez az arzén

A jelentés még két olyan tényezőt is alaposabban megvizsgált, amely a szó szoros értelmében nem az egészségügyi rendszerhez kapcsolódik, viszont jelentős hatása van az emberek egészségére. Ez a víz és a levegő állapota.

Az állam mindkettőnek rendszeresen méri a minőségét, ahhoz pedig, hogy egy térségben jónak vagy rossznak minősítsék a levegőt és a vizet, egy rendeletben meghatározott határértéknek kell megfelelni. Mivel Magyarország nem harmadik világbeli ország, ezért ezek az eredmények alapvetően jónak mondhatók, a víz esetében biztosan: a lakosság kilencven százaléka jó minőségű ivóvízhez fér hozzá, a közműves ivóvíz-elátottság pedig 95 százalékos, azaz szinte mindenhol jön megfelelő víz a csapból.

A gond inkább az, hogy azok a területek, ahol baj van, nem oszlanak el az országban, hanem jellemzően egy helyre koncentrálódnak. Budapesten és még néhány megyében például száz, illetve közel száz százalékos a jó minőségű vízhez való hozzáférés. Csongrád megyében azonban csak hetven.

A problémát a kieső területek jelentik: a közművektől elvágva fekvő tanyavilágok, a szegregátumok vagy azok a háztartások, ahol nem tudják fizetni a fogyasztási díjakat. A dél-alföldi régióban ráadásul a vízben jelenlévő arzén- és bórszennyezés is rontja a statisztikát, sőt, a jelentés szerint a hazai ivóvízellátás legfőbb ellensége jelenleg az arzén. Az elmúlt évtizedben még másfél millió magyar ivott olyan vizet, amelyben határérték felett volt az arzén. Azóta ez a szám mérséklődött, de még mindig van 400 ezer magyar, akit érint a probléma. A túlzott azrénfogyasztás pedig növeli a bőr- és a tüdőrák kockázatát.

Van, ahol mindent beterít a szmog

A levegő minőségének a víznél is nagyobb hatása van az emberek egészségére: ha minden betegséget összeszedünk, amelynek kialakulásáért az ember környezete a felelős, akkor ezeknek a betegségeknek a 84 százaléka a légszennyezettség számlájára írható. Ez gyakorlatilag a szmogot jelenti, amely olyan betegségek kialakulását okozhatja, mint a szív- és érrendszeri vagy a daganatos megbetegedések (a légzőszervi betegségek gyakoriságban csak ezután következnek).

Magyarországon a légszennyezettség mértéke nagyon sokat javult az elmúlt tíz évben: köbméterenként 42 mikrogramról 27-re csökkent a szennyezőanyagok száma. A gond csak az, hogy az ideális érték 20 mikrogram lenne. A 27-es értékkel azonban tartjuk az európai középmezőnyt: a nyugati államokban jobb a helyzet, a balkáni államokban sokkal rosszabb. Ez a szám ugyanakkor az egész országra vonatkozik, egyes településeken, például Budapesten vagy a Sajó-völgyben ennél sokkal rosszabb lehet a helyzet.

A jelentés szerzői annak is utánaszámoltak, mi történne, ha hosszútávon jelentősen csökkenteni tudnák a szmogot 14 magyar városban (olyanokat választottak ki, ahol online mérőállomások működnek, például Budapestet, Debrecent, vagy Várpalotát). Arra jutottak, hogy évente 1500 halálesetet lehetne így megelőzni, a városok lakónak az élettartama pedig hónapokkal, némely esetben több mint egy évvel nőne.

Címkép: Fortepan

Több egészségügyi dolgozó is elhagyta a hivatását március elsejével. Nem írták alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket. Vannak, akik több mint 20 év után álltak fel. A Szeretlek Magyarországnak két ápolónő beszélt arról, miért hozták meg ezt a nehéz döntést.

Gyöngyi egy covid-osztályon dolgozott ápolónőként. Nem írta alá az új szerződést. A hétvégén letelt az utolsó műszakja.

"Hogy mi zajlik bennem? Hetek óta gondolkodtam, mit tegyek. Félelem, düh… mi lesz a családommal, ha nem írom alá? De mi lesz velem, ha aláírom? Egyre feszültebb voltam, már nem volt kedvem bemenni dolgozni. Dühített. Mintha egyedül maradtam volna a döntésemmel. De az élet, a szerencse mellém állt. A barátnőm, aki szintén ápolónő, döntött, és büszke volt. Nem bírom tovább menjünk innen… segített megérteni, hogy magamat és a családomat kell néznem. Imádom a szakmámat, szeretem a betegeket, de nem bírom tovább. A covid-osztályra kerültem tavaly novemberben. Az első napom borzalmas volt, azt hittem, hogy megfulladok. Téptem le a ruhát és a maszkot, már az sem érdekelt, ha elkapom a vírust. De a pokol még csak ezután kezdődött.

Jeleztük a vezetőségnek, hogy nincs védőruhánk: nem volt maszkunk. Kiégtünk, elfáradtunk, 12 órát voltunk a védőruhában pihenő nélkül. Nem tudtunk inni, vécéről csak álmodtunk. Azt mondta a vezetőség, ha nem bírjátok, betegállomány. De akkor miből élünk? És húztuk az igát megroggyanva tovább. Akkor jöttem rá, hogy senkit nem érdekel, ha betegen dolgozom, ha belerokkanok. A covid-pótlékainkat hol kaptuk, hol nem.

Hogy most mi lesz? Pihenek, elmegyek a munkanélküli segélyért. Már tanulunk németül a barátnőmmel, júniusban utazunk Ausztriába. Már várnak ránk a kollégáink, akik hamarabb feladták. Megyünk, hátha több megbecsülést kapunk, ahol hagynak minket dolgozni".

Csilla diplomás ápolónő egy koraszülött intenzív osztályon. Illetve csak volt. 23 év és 6 hónap után szombaton kezdte meg az utolsó műszakját.

"Ápolónő vagyok akkor is, ha éppen nincs munkám vagy nincs "jogállásom". Sok éve dolgozom - illetve dolgoztam. A múltidő idegen, még nem áll rá a szám. Abbahagyom, nem írok alá. Nem fogadom el az új jogállást, mert nem értek egyet vele. Nem írom alá, mert vannak más lehetőségek is az életemben.

Nem vagyok politikus, nem értek a nagy játszmákhoz. Én az elszenvedője vagyok ezeknek. Csalódott vagyok! Csalódott a vezetőinkben, a hangnemben, amit megütnek velünk szemben. Csalódott vagyok azért, mert kizsigerelnek bennünket a hivatástudatunkkal visszaélve. A mi szakmánkhoz kell, hogy pihenni tudjunk lelkiismeretfurdalás nélkül, hogy a kolléganőnknek ne kelljen miattunk dolgozni 250 órát, amikor szabadságon vaqy táppénzen vagyunk.

Sok minden hiányzik a mai ápolóknak, hogy azok tudjanak maradni, akik lelkesen beültek az iskolapadba, hogy ezt a hivatást űzzék. Ha találkoznak egy "rossz" ápolóval, gondolják végig, hogy hogyan és miért jutott idáig, hiszen ő nem utálatból választotta a szakmát! Próbáljanak meghallani minket!

Az indoklás az, hogy az egészségügyi dolgozó ne zsigerelje ki magát. Persze kiderült, hogy ha rengeteg ápoló nem ápol másodállásban, dugába dől minden, mentők és intenzív osztályok kapacitása szűkül jelentősen. Kaptunk is engedélyt azonnal arra, amit korábban nem dönthettünk el mi önmagunkról: dolgozhatunk akár 250 óránál is többet.

Sztrájkolni nem sztrájkolhatunk, a kollektív szerződések január 1-jén megszűntek. A felmentési, felmondási feltételek számunkra hátrányos irányba változtak. Az oszd meg és uralkodj elvén széthúzták az orvos és a nővér társadalmat. Ez nagyon sokat fog ártani a szakmának. Nincs értelmezhető mennyiségű új, magasan képzett ápoló.

A jövő számunkra elég sötéten fest. Nincs velünk lojális érdekképviseletünk, akik hathatósan fel tudnak és mernek lépni a nevünkben. Nincs megfelelő infrastruktúra, csak omló kórtermek és büdös öltözők. Nincs értelmezhető módon kiadott szabadság, sok helyen egy éve szinte semmilyen szabadság sincs. Nincs emberi időbeosztás a létszámhiány miatt. Állandó a variálás az emberekkel, hogy ki, hova, mikor, stb. Nincs elegendő frissen végzett ápoló.

Pedig ez az egész az emberekről szól. Emberekről az egészségügyben. Betegekről és gyógyítókról. Az egészségügy nem csak egy sakkfigura egy táblán, ezért el kellene kezdeni figyelni rá, hogy mi történik benne!"

"Letelt az utolsó műszakom", "9 éve kezdődött, a mai nappal véget ért", "34 év és 7 hónap után nem írtam alá" - ilyen és ehhez hasonló posztok jönnek szembe a közösségi oldalakon. Egészségügyi dolgozók sora hosszú évek után adta fel március 1-jével a hivatását. Nem írták alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket.

- írta egy Facebook-csoportban egy távozó egészségügyi dolgozó.

"A mai és holnapi nap igazi, történelmi gyásznap az egészségügy és a társadalom számára.

Számtalan kolléga (orvos, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyben dolgozó- nem eü.végzettségű) utolsó munkanapja közalkalmazottként, és lehet, hogy legutolsó az egészségügyi pályáján. Sok ember ugrik vakon most a semmibe, a bizonytalanba-akár aláírt, akár nem. Ami most biztos: maga a BIZONYTALANSÁG.

- írja egy másik egészségügyi dolgozó.

Kiss László egy pszichiátriai szakkórház rehabilitációs osztályán dolgozott ápolóként. 29 év az egészségügyben. Ő sem írt alá.

"Természetesen hosszas vívódás után hoztam meg a döntésem az ESZJ elutasításáról. Az egyéni és kollektív jogfosztás verte ki nálam a biztosítékot, úgy gondolom alapvető jogaimat korlátozza a kormányzat, ráadásul egy félig kész törvénnyel, amelynek nem lényegtelen "töltelékeit" az aláírás után készítik el.

Úgy gondolom, hogy

- mondta a Szeretlek Magyarországnak.

Hétfőn több egészségügyi dolgozó is távozott a munkahelyéről, ugyanis nem írták alá az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződésüket. Lapunknak korábban két ápolónő mesélte el, miért döntött így.

De nemcsak azok mondtak búcsút az új szerződés miatt a hivatásuknak, akik már évtizedeket húztak le az egészségügyben. A Szeretlek Magyarországnak egy fiatal rezidens mesélt arról, hogy ő sem írta alá az új szerződést.

- kezdi a neve elhallgatását kérő rezidens, aki 2019 szeptemberében lépett be a 3 éves háziorvos rezidensképzésbe.

2020 januárjától kaptam a Hiányszakmás Rezidensösztöndíjat, ez 150.000 Ft nettó bérkiegészítést jelentett havonta. Így volt egy ösztöndíjszerződésem és egy háromoldalú szerződésem az ÁEEK-kel és a képzőhelyemmel (egyetem).

A háziorvosi képzésnél csak hosszabb szakképzések vannak, tehát a szakorvosjelöltek kénytelenek voltak aláírni, hiszen iszonyatos adósságot ró ránk az állam. A szakképzés különböző helyeken teljesítendő osztályos orvosi munkából áll, például gyermekgyógyászat, sürgősség, belgyógyászat, illetve a többségnek van egy állandó osztálya, ahova a gyakorlatok alatt is visszajár ügyelni, és ez a gyakorlata a leghosszabb.

A törvényt három nappal a béremelések bejelentése után hozták meg, ebben még például szerepel a két éves kirendelhetőség (egy év az eredeti, de ez meghosszabbítható ugyanarra a feladatra még egy évvel). Utólag kormányrendeletekkel finomították két hónapra, ezt haladásként könyvelték el egyesek, pedig tudjuk jól, hogy mindez percek alatt módosítható.

Amikor azt mondom, hogy két hónapos kirendelés, akkor ezt úgy kell elképzelni, hogy ha 10 nap múlva én Nyíregyházán kellek, akkor kezdjek valamit az albérletemmel, a macskámmal, találjam ki, hogy keresek-e ott is lakást magamnak vagy szállóra kerülök (amelyek állapota *khm* kérdéses), keressem meg, hogy ki fizeti az utazást, oldjam meg az ingázást, dobjam a másodállásomat, rutinomat, ürítsem ki hűtőt, természetesen senkitől ne várjam, hogy meghosszabbítják például az éves könyvtár-, kondi- vagy a BKV-bérletemet, ja és a gyereked-pasid-csajod-kutyád-macskád senkit nem érdekel (mindezt "békeidőben").

Ami böki a csőrömet, az az, hogy orvos létemre ezzel elveszik a szabad munka- és lakhelyválasztás lehetőségét. Mikor lett kevesebb jogom, mint annak, aki nem az egészségügyben dolgozik? Nem vagyok katona sem, hogy így bánjanak velem.

A kirendelés időtartama alatt eltérő foglalkoztatás esetén telik az a bizonyos 44 nap (ez mit jelent? sebészkednem kell?), de ha háziorvosi rendelőbe kellek, akkor az vajon beszámítható a szakképzésembe vagy sem? Utóbbi valószínűbb, tehát ennyivel lesz hosszabb a szakképzésem. Ennek lepapírozása természetesen mind az én feladatom lenne.

Ebből akkora feszültség lett mindenütt, hogy egyes osztályok a bejelentés napján leálltak. Több webinárium is volt azóta, ahol jogászok hangoztatták, hogy micsoda fantasztikus fizetés ez... Először is nem követi az inflációt. Másodszor pedig, ha arra a bizonyos 16 év után járó 7 számjegyű fizetésre gondolnak, akkor közölném, hogy a legfiatalabb orvos is 40 éves lesz, mire eléri és legalább egy szakvizsgát produkált. A második szakvizsgát (ami szükséges a rendszer napi szintű működéséhez, illetve az első szakvizsgán túl + 3-5 év) havi 40.000 forinttal hálálják meg, amire nagyon találóan írta egy kolléga, hogy "öregedni érdemesebb, mint tanulni".

A COVID-osztályos kirendelésekről annyit, hogy rezidenssel bármit megtehetnek. Nálunk nem "kirendelés" vagy "polgári szolgálat" a becses neve, hanem "gyakorlati hely módosítása", ezt akárhányszor megtehetik, legfeljebb vizsgánál leszel gondban, hogy hopsz, nem sikerült bejárni arra a helyre, ahol szakvizsgáznod kell. Olyannyira gyakori, hogy én "csak" 2 hónapot voltam kirendelve COVID-osztályra, mások 3-4 hónapot - ettől függetlenül más gyakorlati helyeken is volt COVID-pozitív betegem, de azért nem kaptam COVID-pótlékot (46.000 Ft/hó).

A hálapénzt kivezetik, szuper. A fizetést emelik, de a közalkalmazotti státusz miatt olyan "védelmi rendszerektől" esünk el, amilyen például az ügyelet utáni pihenőidő, a sugárzás miatti pótszabadság, a műszakpótlék. Eljutottunk oda, hogy az éjszakai munkáért még te fizetsz, mert a másnapot nem honorálják.

A szerződés aláírásáról keveset tudok, mivel már teljesen belefáradtam a Közlönyök olvasásába.

Eleinte január végére vártuk, ebből nálunk február 18. lett, ráadásul a tervezetet egy kizárólag egyetemi gépekről elérhető tárhelyre küldték, amit olyan ritkán nyitunk meg (főként átmeneti ott- vagy vidéken dolgozóként), hogy a jelszavakat, jogosultságokat törli a rendszer. Miután kértük az illetékeseket, hogy küldjék már el e-mailben a tervezetet, azt mondták nem, azt nem szabad. Érdekes módon a kirendelésekről SMS-t kapunk és értesítést a fő e-mail címünkre...

Az első aláírók 19-én mentek, pénteken, aznap este pedig már változott a fizetési besorolásuk, mert kijött egy Közlöny, ami miatt másképp lesz számolva. A szerződést nem adták kézhez, viszont scannelve elküldték.

Az alá-nem-írókat is várták, nyilatkozatot kellene tenni, mert csak. Mivel a törvény erejénél fogva szűnik meg a státuszom, erre semmi szükség, sőt, egyesek szerint ezt akár felmondásként is értékelhetik.

Három hónapja próbálom kideríteni, hogy mi lesz velünk, alá-nem-író rezidensekkel, egyelőre úgy tűnik, hogy az ösztöndíj visszafizetése a sarkalatos problémám, erre elvileg kérhetek majd 12 hónapos részletfizetést, addig is keresek állást, másodállásomat folytatom.

Tavaly bejelentették a praxisközösségeket, így nemcsak azt nem tudom, hogy mi lesz velem ősszel, de azt sem, hogy hosszútávon hogyan tervezzek. Azokért is ki akartam állni, akik most nem tehetik meg, hogy otthagyják a munkát, az osztályt.

Az a rengeteg munka és iszonyatos humánerőforrás-hiány már olyan mértékű, hogy emberéleteket követel, erre bejött a járvány is. Majd ez. Kimerültek vagyunk, a szabadságainkat többnyire karanténban töltöttük, ez hatással lesz az egészségünkre is, ennek elvesztését senki nem tapsolja meg.

Sokan ezek ellenére is aláírtak, de ha csak minden tizedik dolgozó állt is fel, az egész eszement változás legnagyobb vesztese marad a beteg. Nem fogjuk tudni ki maradt, melyik sürgősségi vagy intenzív osztály dőlt be, ki látja el a kórházban - ha lesz mentő, aki behozza".

Első válaszadóm, Kováts Kristóf idős, krónikus betegként kaphatott oltást. Megrögzött ellenzékiként is elfogadta a kínai vakcinát.

– A politikának ehhez nincs köze. Nem megyek a szomszédba, ha a kormányt kell bírálni, de ebben az esetben a háziorvosom iránti bizalom volt a döntő.

Nyilván jobban örültem volna, ha Pfizert kapok, és annak is, ha a kínaihoz úgy jutok hozzá, hogy az európai gyógyszerügynökség azt már jóváhagyta.

Ennek ellenére azt mondom, hogy ebben a mostani veszélyhelyzetben sok mindent el lehet engedni.

– Az Interneten sok aggasztó információ kering a kínai vakcináról, mégis bevállaltad.

– Ebben az összevissza áradó információhalmazban mindig lehet mindenre linket találni. Én úgy döntöttem, hogy a háziorvosom szakmai érveire támaszkodom. Ameddig nem kell benne csalódnom, addig bizalmam töretlen.

– Az orvosnak mik voltak az érvei?

– A hivatalos szöveget használta. Leírta a működési elvet, a kizáró tényezőket. És igen, használta a „minden vakcina jobb, mint a Covid” szlogent is.

Krónikus beteg vagyok, mindig beadattam az influenza elleni védőoltást, amióta lehetett. Soha semmilyen mellékhatást nem váltott ki belőlem. Kb. tíz éve vagy 40 darázs csípett meg, semmilyen allergiás jelenséget nem mutattam.

Tavaly elég súlyos baleset ért. Lehet, hogy még meg kell műteni a lábam.

Egyébként is, gyorsan kellett dönteni. Pont a számítógép előtt ültem, amikor megkaptam az orvos üzenetét, és így is épp csak el tudtam csípni az utolsó helyet a regisztrációs felületen.

Maga az oltás nagyon flottul zajlott. Időre ott voltam, néhány perc várakozás után be is hívtak. Pillanatok alatt tisztáztuk a tisztázandókat, megkérdezték, melyik karomba kérem.

Az oltás után megkértek, hogy fél órát üljek még le a váróban, nehogy bármi mellékhatás vagy probléma felmerüljön. Szerencsére nem volt semmi probléma sem ott, sem azóta.

Persze most még nem lehet kijelenteni, hogy van vagy nincs mellékhatása, hiszen ki tudja, mi lehet hosszútávon. De eddig semmilyen negatív tapasztalatom nincs.

Neve elhallgatását kérő kolléganőm 43 éves. Több alapbetegsége van: magas vérnyomás, erős inzulinrezisztencia, pajzsmirigy alulműködés, emiatt kerülhetett rá a sor:

„Az oltásra családilag regisztráltuk magunkat a központi állami felületen: szüleim, anyósom, testvéremék is” – írta. – „Én körülbelül 2 hete kaptam postai úton értesítést (annak ellenére, hogy elektronikusan regisztráltam), hogy az oltási program új szakaszba lépett és ebben már a nyilvántartás szerint én is részt vehetek.

Adta magát a kérdés: miért változtatta meg a véleményét a kínai oltóanyagról?

„A hét közepén jelezte a háziorvosom, hogy be tudna oltani Sinopharmmal. Ekkor beszéltem egy nálam jobban hozzáértő orvos barátnőmmel és a gyermekorvosunkkal, aki kiváló diagnoszta. Ők mindenképp arra biztattak, adassam be, mert minden jobb a semminél. Egyre több a beteg. Sőt, lehetséges, hogy a hagyományos technológiával készült oltás jobb is a mutánsok ellen.

Rendszeresen követek két-három szakmai oldalt. Ebből az egyik Dobson Szabolcs oldala, ott is utánaolvastam a Sinopharm vakcinának. Ezek alapján úgy döntöttem, elfogadom az oltást.

Én a virológusoknak és a tudománynak hiszek. Meg kell érteni, hogy a helyzet állandóan változik, új mutánsok jönnek, új vizsgálati anyagokat publikálnak, ennek fényében akár hetente változhat a szakemberek álláspontja – de kockázat/haszon mérlegelésében a hozzáértőkre kell hallgatni.

Már az oltás elfogadása után láttam a dunaszerdahelyi kórházról készült dokumentumfilmet. Akkor éreztem, hogy ennél jobban nem is dönthettem volna.

Természetesen visszatartott egy darabig, hogy a vakcinát az EMA nem engedélyezte. Azonban jobban utánaolvasva úgy gondolom, ez gazdasági, geopolitikai okok miatt van így.

A Sinopharmmal kínai katonákat oltottak. Nekem is jó lesz. Amikor beoltottak, úgy éreztem, tettem egy lépést a régi életünk fele. Örülök, hogy itt tart a tudomány. Le a kalappal előttük és köszönet az orvosomnak, aki az asszisztensével és a medikus csapattal profi módon végezte az oltásunkat.”

Gryllus Dániel a közösségi médiában számolt be róla, hogy ő is a kínai vakcinából kap. Rögtön megkerestem, hogy mesélje el, őt mi győzte meg.

- Én nem vagyok kompetens ebben a kérdésben. Csak azt tudom, hogy 70 éves elmúltam.

Annak rendje és módja szerint regisztráltam az oltásra. Amikor a körzeti orvosom felhívott, hogy megjött a vakcina, mégpedig kínai, megköszöntem.

Délvidéki barátaink is, akikkel sokat találkozunk, szintén ezt kapták, és azt mondják, semmi bajuk nem lett tőle. Úgy tudom, hogy az arab olajsejkek is kínai vakcinával oltatták be magukat. Bízom benne, hogy hozzáértő tudósok készítették.

Természetesen, ha azt mondták volna, hogy német, orosz vagy angol vakcinát kapok, ugyanúgy elfogadtam volna.

- Már meg is kaptad az első adagot. Milyen volt?

- Azt mondták, hogy az oltás olyan, mint a szúnyogcsípés. Ez nem igaz! Nem olyan!