SZEMPONT
A Rovatból

„A magánban olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene” – egyre többen választják a magánszülészeteket

Budapesten már minden ötödik baba magánkórházban születik. Akár egymillió forintnál is többe kerülhet egy ilyen szülés, sokan mégis inkább összespórolják a pénzt. Kíváncsiak voltunk, miért.
Rónyai Júlia. Illusztrációk: Lengyel Lívia - szmo.hu
2022. november 03.



Robbanásszerűen, közel másfélszeresére nőtt a magánklinikán szülő anyukák száma a tavaly. Ma már minden ötödik baba magánban jön világra Budapesten - derül ki egy frissen megjelent kutatásból. De vajon miért fordítanak hátat egyre többen az állami intézményeknek? Mit nyújthatnak a magánklinikák, amit a közkórházak nem? És mi az, amiben az állami intézmények még mindig verhetetlenek? Szakértővel és anyukákkal is beszélgettünk.

A 40 éves Tímea négy babája közül az első egy budai állami kórházban, további három azonban már magánklinikán született.

Az anyuka nem titkolja: az alapcsomagért legutóbb 700 ezer forintot fizetett, míg a szülésznő kiválasztásának díja plusz százezer forint volt. Mindez ma tipikusnak mondható egy magánintézményben, az árakat illetően ugyanis nem nagy a szórás.

„Bár az állami kórház nem tűnt annyira ramatynak, mint azt elsőre gondoltam, meg sem közelítette a magán színvonalát. Egy tízes skálán kettesre értékelném”

- mondja az édesanya, aki második várandóssága előtt inszemináción esett át, már csak ezért is fokozottan ügyelt a magánintézmény kiválasztásakor. 

„Ott nem találkoztam olyan szülésznővel, aki ne lett volna kedves és segítőkész. Mindenki foglalkozott velem, nem éreztem magam egy futószalagra téve. Nem kellett pénzt dugdosni az orvos zsebébe, mivel a teljes összeg őt illette, és egyébként is volt benne elhivatottság.”

Tímea hozzáteszi, bizalmat keltett benne a tisztaság és az atmoszféra is: nem fogta el az a lehangoló érzés, mint az állami kórházban. Bármit kért, azonnal hozták, ráadásul legfeljebb kétágyas szobában helyezték el a kismamákat. Egyedüli hátrányként azt emeli ki, hogy koraszülés esetén nem tudták volna vállalni a szülés levezetését.

„Az állami kórházban hajlamosak sürgetni és sok szempontból beleavatkozni a szülésbe. Persze, ez néha orvosilag indokolt, de nem minden esetben. Ha fizet az ember egy szolgáltatásért, elvárhatja, hogy a szülés háborítatlan legyen” - mondja az anyuka, aki távolról sincs egyedül, hiszen az utóbbi években közel másfélszeresére nőtt a privát klinikán szülő nők száma. Ma már nemcsak a kifejezetten jómódú kismamák döntenek emellett, hanem gyakran azok is, akik a félretett forintjaikat költik el a klinikán.

De mi állhat a hirtelen növekedés hátterében?

Talán a növekvő tudatosság is: érdekes adat, hogy egy nem reprezentatív kutatás szerint a magánban szülő nők 87 százaléka felsőfokú végzettségű. Vannak azonban ennél nyomósabb gyakorlati okok is.

„A pandémia idején szerepet játszott a döntésben a koronavírustól való félelem, és az, hogy a közkórházakban sokszor akadályozott volt az ellátás. Ám az igazi fordulatot a hálapénz 2021-es kivezetése jelentette, amivel ellehetetlenült a szabad orvosválasztás”

- mondja Lengyel Lívia közgazdász, a “TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben” című kiadvány szerkesztője.

Lengyel Lívia. Fotó: Erdős Juci

Egy százalék sem meri már odacsúsztatni a borítékot

Lengyel Lívia szerint a nők általában nem ragaszkodnak egy konkrét nőgyógyászhoz – jellemzően egészen a pozitív terhességi tesztig. Azután jóval érzékenyebbé válnak a kérdés iránt, az orvosválasztás ugyanis gyakran enyhíti a kiszolgáltatottság érzését.

„Nőként beidegződésünk volt, hogy minden kismama szülészorvost választ, akinek hálapénz formájában mond köszönetet. Ennek fejében elvárhatja, hogy az orvos a szülés idején jelen legyen. Ha kell, elvégezze a császármetszést, és a terhesség során támogatást nyújtson.

A közkórházakban korábban hallgatólagos megegyezés alapján a szülés utáni kontroll alkalmával cserélt gazdát a boríték. Ma már az orvosok és a betegek is tartanak ettől: egy nemrég megjelent kutatás szerint 1 százalék alá szorult a hálapénzforgalom” - hangsúlyozza a szakértő, aki 15 évet töltött a privát egészségügyben, többek közt nőgyógyászati területen is, jelenleg pedig tanácsadóként dolgozik.

Ezzel egybecseng a 34 éves Barbara tapasztalata is, aki mindkét kislányát egy budai állami kórházban hozta világra.

„Határozottan és hangosan megkérdezték tőlem, hogy ugye sehová nincs pénz bedugva az ajándékzacsiba? A terhesség alatti vizsgálatokat végző orvosom pedig többször, mások füle hallatára hangsúlyozta, hogy a szülést nem ő fogja levezetni.”

Ha azonban a kismama a választását nem tudja a hálapénz formájában kifejezni, az sok esetben nem teremt kellő érzelmi biztonságot a számára. A közgazdász ennek tulajdonítja, hogy 2020 és 2021 közt nem kevesebb, mint 46 százalékos emelkedés történt a magánklinikán szülő nők számában. Hozzáteszi, ezzel együtt még mindig rengetegen szülnek államiban, nem “lázadtak fel” a kismamák.

A magánintézményekben továbbra is kiválaszthatjuk a számunkra szimpatikus orvost. Igaz, az átlagosan 7-900 ezer forintos alapcsomagnak ez nem része: jellemzően extra díjat számolnak fel, ha egy adott személyhez ragaszkodunk, ekkor egymillió forint feletti összköltséggel számolhatunk - mondja Lívia.

A megkérdezett nők több mint fele már az első pillanatban eldöntötte, hogy magánszülészeten tervezi világrahozni a gyermekét. Ezután választott intézményt, csomagot és esetenként orvost. A terhesgondozást azonban a kismamák 70 százaléka máshol veszi igénybe, akár közfinanszírozott formában - így kicsivel többet kell várniuk, de jelentős összeget spórolhatnak.

A “TOP30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben” november 11-én, a Nagy Magánpraxisnapon mutatkozik be, ahol személyesen beszerezhető, illetve a top30eu.hu oldalon postán is megrendelhető lesz. A hagyományteremtő célú kiadvány a legaktuálisabb témákat - most például többek közt a magánszülészetek ügyét - feldolgozva szól a szakmának és a laikusoknak egyaránt. Képet ad arról, kik ma a piac legfontosabb szereplői, és milyen intézmények közt érdemes válogatni a pácienseknek. Témája az is, hogyan oldhatjuk meg az egészségfinanszírozást a jelenlegi környezetben, a növekvő árak mellett, milyen egészségbiztosítási lehetőségek, egészségpénztárak közül érdemes választanunk. Megszólalnak benne szakértők, elemzők és egészségpolitikus is, aki nem a profit, hanem a méltányosság oldaláról vizsgálta a kérdést. Kiderül belőle, hogyan alakult a magánpiac az elmúlt 5 évben, kik veszik igénybe a magánegészségügyet, valamint, hogy mi alapján választanak és mennyi pénzt költenek a páciensek.

„Ma az orvosok mintegy 70 százalékának van praxisa az állami és a magánszférában is. A szülészet azonban kissé kilóg a sorból, ott inkább jellemző, hogy az orvosok otthagyják az állami kórházakat.”

„Ennek oka többek közt, hogy a közkórházakban ügyelni kell, örökké készenlétben állni, akár szabadságról és éjszaka is berohanni. Magánorvosként ugyanakkor nem kell annyi szülést vállalniuk, mint az államiban. Így a munka is kiszámíthatóbb, a programozott császár esetében kifejezetten előre tervezhetők a szülések.”

A magánorvosok kis része pedig már csak terhesgondozást, illetve műtéteket vállal, ami teljesen tervezhetővé teszi a munkát és magánéletet. Persze, az sem elhanyagolható, hogy a magánszektorban transzparens módon kereshetnek annyit, mint régen a hálapénzes rendszerben” - mondja Lengyel Lívia.

„A mennyország kapuja, ahol még a takarítónéni is kedves”

Barbarának az állami kórházban voltak rendkívül jó tapasztalatai - ám más szempontból nagyon rosszak is.

„Az első szülésem során minden flottul ment. Az ingyenes szülésfelkészítőn megismertem azokat, akikkel később a szülés során is találkoztam, így nem vettek körül vadidegenek. A budai, hegyvidéki kórház általános állapotához képest a szülészet a mennyország kapuja: a legutolsó takarítónéni is kedves, előzékeny. Még ingyenes genetikai vizsgálat is volt akkoriban, mint a felkapott helyeken” - meséli. A második szülése ugyanitt azonban már nem volt ilyen szívderítő élmény.

„Egy ponton kértem epidurális érzéstelenítőt, de mire jött az aneszteziológus - amiből összesen kettő volt a kórházban - már megszültem. Ez számomra felfoghatatlan. Bármi történik is a szülés közben, arra azonnal reagálni kell, nincs mese. Ha komplikáció lépett volna fel, akkor meghaltunk volna mind a ketten? Máig sem tudom.”

„A kórházi kaja is felháborító volt: mivel 12:53-kor szültem, már nem járt nekem ebéd. Délután kaptam egy szelet kenyeret és egy almát, meg valami zavaros folyadékot egy tégelyben.”

Barbara hozzáteszi: „A magánban szerintem olyan ellátást kap az ember, aminek alanyi jogon járnia kellene. Ha kérsz fájdalomcsillapítót, kapsz. Van ideje rád a szülésznőnek, nem szaladgál. Az apa bent aludhat veletek, így egyből elkezdhet kialakulni a kötődés. Megvan az intimitása annak, hogy csak ti vagytok ott hármasban.”

A fenti rossz példa ugyanakkor nem általános. Lengyel Lívia hangsúlyozza: egy felújított, minden eszközzel felszerelt egyetemi klinika szülészete tudásban és tapasztalatban is olyan hátteret nyújt, amelynek hála minden felmerülő komplikáció kezelhető.

„Széles tapasztalatom van országosan a nőgyógyászati osztályok látogatásában. A magánklinikák bár jól felszereltek, komplikáció esetén nem tudják ugyanazt az ellátást adni, hiszen nem erre vannak felkészülve. Az egészséges, problémamentes terhességre berendezkedett magánkórháznak nincs olyan széles szakmai apparátusa, hogy például a koraszülött ellátásban hátteret biztosítson.”

A szakértő azonban hozzáteszi: megérti, ha egy egészséges, komplikációtól mentes terhesség után a kismamák szép környezetben, kellemes szobában szeretnének szülni. Ahol nincs tömeg, és ahol kiemelten gondoskodnak róluk, szeretgetik őket. Ha pedig bármilyen plusz igény felmerül, azt is megoldják és kiszámlázzák.

„A kutatásunkban feltűnően sokan a VBAC (vaginal birth after caesarean section) szülés lehetősége miatt mentek magánba. Ez ma már szinte egy mozgalom: azt jelenti, hogy egy császáros szülés után a következő babát természetes úton szeretnék világra hozni. Magánban könnyebb olyan klinikát, orvost találni, aki nyitott az ilyesmire, míg államiban sokan szóbahozni sem mernék” - mondja Lengyel Lívia.

A magánszülészetek azonban - Pécs kivételével - csak Budapesten elérhetők. „Aki ragaszkodik a magánhoz, annak akár többszáz kilométert is utaznia kell érte. Aki azonban maradna az államinál, az nagyon jó állapotú, jól felszerelt kórházakat talál akár a megyeszékhelyeken is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: