HÍREK
A Rovatból

A kormány a koronavírus-járványra hivatkozva is tiltotta volna a tanársztrájkot

A Népszava megszerezte az Emmi ellenkeresetét, amit a PSZ és a PDSZ követeléseire reagálva nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéknek. Ebben azt kérték a bíróságtól, hogy a szakszervezetek valamennyi sztrájkkövetelését ítéljék jogellenesnek.


Hétfő délelőtt 8 és 10 óra között az ország számos állami iskolájában kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a tanárok. A sztrájkot a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógus Szakszervezet (PSZ) hirdette meg, miután hetekig eredménytelenül tárgyaltak a kormánnyal a követeléseikről.

Bár a kormány szerint törvénytelen, a szakszervezetek ennek ellenére is megtartják a hétfői sztrájkot.

A Népszava megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellenkeresetét, amit a PSZ és a PDSZ követeléseire reagálva nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéknek. Ebben azt kérték a bíróságtól, hogy a szakszervezetek valamennyi sztrájkkövetelését ítéljék jogellenesnek.

A lap szerint

a PSZ és a PDSZ további 45 százalékos emelést szeretett volna elérni a kormány által ajánlott 10 százalékon felül. A kabinet azonban az ellenkeresetben úgy érvelt: ez a követelés részben “okafogyott”, hiszen idén januártól már jár a 10 százalékos béremelés.

Ugyanakkor a mostani emelés valójában csak a pótlék növelése.

De a kormány az óraszámok csökkentésére vonatkozó követelést sem tartja jogosnak, mert az a "köznevelés kiszámítható működésével nem lenne összeegyeztethető".

A Népszava cikkéből kiderül:

az Emmi többek között azt is vitatta, hogy a szakszervezeteknek egyáltalán van-e felhatalmazásuk a pedagógusokat, illetve saját tagságukat képviselni. Arra kérték a bíróságot, kötelezze PSZ-t és a PDSZ-t, okirattal igazolják, hogy tagjaik erre felhatalmazták őket.

Mindemellett a sztrájkot a koronavírus-járvány miatt is jogellenesnek tartották.

Az Emmi szerint a sztrájk veszélyezteti az egészséget, mert "a vírusfertőzés átadása a családok között az iskolába járó gyerekek közvetítésével széles körben megvalósulhat".

A Népszava szerint az Emmi álláspontja egyrészt azért is érthetetlen, mert a sztrájk lényege, hogy nincs tanítás. Az iskolákban így csak azok a diákok vannak bent, akiknek a szüleik kértek felügyeletet. Vagyis kevesebb gyerek tartózkodik az intézményekben, mintha nem lenne sztrájk. Másrészt épp a kormány tiltja például a digitális munkarend újbóli bevezetését, minél több diákot arra kényszerítve, hogy a fertőzésveszély ellenére is bemenjen az iskolába.

A Fővárosi Törvényszék végül elutasította az Emmi ellenkeresetét, és a szakszervezeteknek adott igazat. Pénteki elsőfokú ítéletükben kimondták a sztrájk jogszerűségét.

A bírósági végzés azonban még nem jogerős az ötnapos fellebbezési idő miatt, amitől az Emmi nem állt el. A hétfői munkabeszüntetést ezért továbbra is törvényellenesnek tartják. Erről viszont majd csak a bíróság dönthet a sztrájk után, egy külön eljárásban - jegyzi meg a lap. A PSZ és a PDSZ szerint azonban az Emmi "nevetséges" ellenajánlatát figyelembe véve kizárt, hogy a bíróság másodfokon az minisztérium javára döntsön.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk