HÍREK
A Rovatból

A kormány a koronavírus-járványra hivatkozva is tiltotta volna a tanársztrájkot

A Népszava megszerezte az Emmi ellenkeresetét, amit a PSZ és a PDSZ követeléseire reagálva nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéknek. Ebben azt kérték a bíróságtól, hogy a szakszervezetek valamennyi sztrájkkövetelését ítéljék jogellenesnek.


Hétfő délelőtt 8 és 10 óra között az ország számos állami iskolájában kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a tanárok. A sztrájkot a két nagy pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógus Szakszervezet (PSZ) hirdette meg, miután hetekig eredménytelenül tárgyaltak a kormánnyal a követeléseikről.

Bár a kormány szerint törvénytelen, a szakszervezetek ennek ellenére is megtartják a hétfői sztrájkot.

A Népszava megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellenkeresetét, amit a PSZ és a PDSZ követeléseire reagálva nyújtottak be a Fővárosi Törvényszéknek. Ebben azt kérték a bíróságtól, hogy a szakszervezetek valamennyi sztrájkkövetelését ítéljék jogellenesnek.

A lap szerint

a PSZ és a PDSZ további 45 százalékos emelést szeretett volna elérni a kormány által ajánlott 10 százalékon felül. A kabinet azonban az ellenkeresetben úgy érvelt: ez a követelés részben “okafogyott”, hiszen idén januártól már jár a 10 százalékos béremelés.

Ugyanakkor a mostani emelés valójában csak a pótlék növelése.

De a kormány az óraszámok csökkentésére vonatkozó követelést sem tartja jogosnak, mert az a "köznevelés kiszámítható működésével nem lenne összeegyeztethető".

A Népszava cikkéből kiderül:

az Emmi többek között azt is vitatta, hogy a szakszervezeteknek egyáltalán van-e felhatalmazásuk a pedagógusokat, illetve saját tagságukat képviselni. Arra kérték a bíróságot, kötelezze PSZ-t és a PDSZ-t, okirattal igazolják, hogy tagjaik erre felhatalmazták őket.

Mindemellett a sztrájkot a koronavírus-járvány miatt is jogellenesnek tartották.

Az Emmi szerint a sztrájk veszélyezteti az egészséget, mert "a vírusfertőzés átadása a családok között az iskolába járó gyerekek közvetítésével széles körben megvalósulhat".

A Népszava szerint az Emmi álláspontja egyrészt azért is érthetetlen, mert a sztrájk lényege, hogy nincs tanítás. Az iskolákban így csak azok a diákok vannak bent, akiknek a szüleik kértek felügyeletet. Vagyis kevesebb gyerek tartózkodik az intézményekben, mintha nem lenne sztrájk. Másrészt épp a kormány tiltja például a digitális munkarend újbóli bevezetését, minél több diákot arra kényszerítve, hogy a fertőzésveszély ellenére is bemenjen az iskolába.

A Fővárosi Törvényszék végül elutasította az Emmi ellenkeresetét, és a szakszervezeteknek adott igazat. Pénteki elsőfokú ítéletükben kimondták a sztrájk jogszerűségét.

A bírósági végzés azonban még nem jogerős az ötnapos fellebbezési idő miatt, amitől az Emmi nem állt el. A hétfői munkabeszüntetést ezért továbbra is törvényellenesnek tartják. Erről viszont majd csak a bíróság dönthet a sztrájk után, egy külön eljárásban - jegyzi meg a lap. A PSZ és a PDSZ szerint azonban az Emmi "nevetséges" ellenajánlatát figyelembe véve kizárt, hogy a bíróság másodfokon az minisztérium javára döntsön.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Budai Gyula súlyos bűncselekményekkel vádolja a Tisza Párt alelnökét
A fideszes képviselő szerint minden nap újabb leleplezés jön a Tisza Párt második emberéről. A vádak szerint milliós tartozásokat hagyott hátra.


Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.

A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.

A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.

A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.

A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Én több Habony Árpádot szeretnék!” – forrtak az indulatok Lázár János győri fórumán
Az építési és közlekedési miniszter győri fórumán a helyi lakáskassza ügye és a kormányzati kommunikáció is célkeresztbe került. A politikus büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.

Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.

A „Hol a pénz?” skandálás arra a legalább 1,7 milliárd forintos hiányügyre utalt, amelyet Pintér Bence polgármester vetett fel az önkormányzati lakáskasszával kapcsolatban, és amelyben már büntetőeljárás is indult.

A helyszínen tartózkodó Fekete Dávid fideszes alpolgármester kampánykamunak nevezte a felvetést. Lázár nem adott érdemi választ, mindössze annyit közölt: ha kiderül, hogy a pénz hiányzik, annak büntetőjogi következményei lesznek, ha viszont megvan, akkor Pintér Bencének kell lemondania.

A fórumon egy résztvevő vécékefét adott át Lázárnak azzal a kéréssel, hogy juttassa el a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozó Gáspár Evelinnek.

Lázár megköszönte az „eszközt”, és jelezte, hogy bárki bármit dolgozik az országban, elismerést érdemel. A vécékefe azután vált a miniszterrel szembeni tiltakozások szimbólumává, hogy januárban a Momentum több száz darabot vitt a politikus batidai kastélyához egy roma közösséget sértő kijelentése miatt.

Lázár a feszült hangulatra reagálva kijelentette: szerinte az ellenzék uszít és hergel, és nem szeretné, ha a rendőrségnek kellene beavatkoznia.

Egy ponton felszólította azokat, akik alkoholt fogyasztottak, hogy hagyják el a gyűlést. A miniszter arról is beszélt, hogy a győrieknek az EU nem ad majd pénzt, mivel az uniós forrásokból csak a Győrnél szegényebb települések részesülhetnek. Győr csak magyar pénzre számíthat – fejtegette.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter találkozót kezdeményez a Samsung vezetőivel: Tudni akarom, milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre
A Tisza Párt elnöke EP-képviselőként akarja látni a gyárat. Súlyos egészségkárosodás és környezetszennyezés vádja is felmerült a gödi üzemmel szemben.


Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője Facebook-posztban jelentette be, hogy sürgős találkozót kezdeményez a gödi Samsung SDI akkumulátorgyár vezetőivel, és haladéktalan választ vár tőlük, valamint az Orbán-kormánytól egy sor kérdésre. A politikus arra vár választ, igazak-e a sajtóban megjelent egészségügyi határérték-túllépések, és hány embert érinthetett súlyos egészségkárosodás.

A poszt szerint

Magyar tudni akarja, „hányszor és milyen mennyiségben kerültek súlyosan rákkeltő nehézfémek a munkatérbe és a gyáron kívüli területre? Hányszor és milyen mennyiségben került az üzemterületéről a csatornarendszerbe és a felszíni vizekbe NMP magzatkárosító anyag?”.

Érdeklődik arról is, hogy az üzem dél-koreai vezetője milyen rendszerességgel találkozott Szijjártó Péter külgazdasági miniszterrel, és tájékoztatták-e a kormányt a szabálytalanságokról.

Magyar Péter több súlyos balesettel és szabálytalansággal kapcsolatban is kérdéseket tesz fel. Azt írja:

„Igaz-e, hogy az üzemben 2021-ben történt munkai baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tutta nélkül módosították? Igaz-e, hogy a hatósági szemle és a holttest elszállítása után azonnal újra akarták indítani a gépsort, de az ott dolgozók nem voltak hajlandóak felvenni a munkát?”.

A Tisza Párt elnöke arra is rákérdez, igazak-e azok a hírek, hogy az üzem 2021-es bővítésekor „már a szükséges hatósági engedélyek hiányában is folyt a termelés egy sürgős BMW megrendelés miatt, és hogy amikor a hatóságok elenőrizték az üzemet, akkor azelőtt kiürítették az érintett gyártócsarnokot, mintha ott még nem folyna termelés?”.

A politikus szerint tisztázni kell azt is, hogy „Igaz-e, hogy a Samsung SDI vezetésének management vacsoráit a matolcsi körhöz köthető Félix luxuséteremben kellett megtartani?

Igaz-e, hogy a Samsung SDI több mint 5 milliárd forint közpénzt kapott kutatásfejlesztésre a magyar kormánytól, de ilyen tevékenység ténylegesen nem folyik az üzemben [...]. Igaz-e, hogy az üzemet a Rogán Antalhoz köthető Valton Security védi? Igaz-e, hogy az üzemet a Pintér Sándorhoz köthető cégek takarítják? Igaz-e, hogy az üzemben dolgozó több ezer ázsiai vendégmunkás behozatalát kizárólag Nerhez köthető cégek végzik?”.

Magyar rákérdez a magyar munkavállalók arányára, valamint arra, hogy igaz-e, hogy 2017-ben felrobbant a katódszárító.

A poszt végén Magyar Péter állítása szerint azt is tudni szeretné, fizettek-e a cég vezetői kenőpénzt a magyar kormány tagjainak, illetve a magyar államtól kapott „több százmilliárd forintos támogatásból mennyit és kinek kellett visszaosztani az Orbán kormányhoz közel álló szereplőknek”. Posztját azzal zárja, hogy a cégvezetőktől azt kéri, tegyék lehetővé számára, hogy az üzemet megtekinthesse, és a továbbiakban is tájékoztathassa a magyar közvéleményt, mert szerinte „a magyar embereknek joguk van tudni az igazságot”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint

ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,

ami 185,7 ezer forint.

A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.

Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.

Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.

A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.

A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.

A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk