A Föld negyedik legnagyobb szigete, az Afrika keleti partjaitól az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár ritkán szerepel a hírekben, mivel a harmadik világ azon kevés régióinak egyike, ahol nincsen háború. Lehet, hogy ha dörögnének a fegyverek, jobban odafigyelnének arra az ott pusztító kegyetlen szárazságra, amit a klímaváltozás okoz és amelynek legveszélyeztetettebbjei a kisgyermekek.
Éppen ezért indult, a glasgow-i COP26 csúcsra időzítve riportútra a Sky News stábja Alex Crawford vezetésével Madagaszkárnak az aszály által legjobban sújtott déli csücskére, a Grand Sudre, hogy meghallják az ott élők segélykiáltásait, akiket még a koronavírus miatti korlátozások is elvágtak a külvilágtól.
„Láttunk gyerekeket az éhségtől haldokolni, míg éhezéstől szintén legyengült anyáik segítségért könyörögtek. Hallgattuk, ahogy a falvak öregjeit, miközben a kisgyerekeknek nem jutott más élelem, csak kaktuszvirág. Mérföldeken át gyalogoltunk kiszáradt folyómedrekben, ahol a falubeliek gödröket ástak, hogy ivóvízhez jussanak” – írta le a brit újságírónő az egyik napról a másikra élők kálváriáját.
Már az ENSZ is elismerte, hogy Madagaszkáron súlyos éhínség pusztít, és valószínűleg ez az első ország a történelemben, ahol mindezt a szélsőséges időjárási viszonyok okozzák. Egy olyan országról van szó, amely nemcsak békében él, hanem a legnagyobb biodiverzitásúak egyike és gyakorlatilag nulla a CO2-kibocsátása – az elmúlt 80 évben mindössze 0,01% volt az évi hozzájárulása az összkibocsátáshoz - de a hatalmas méretű légköri szennyezésnek, az ezzel járó felmelegedésnek és következményeinek mégis kárvallottjaivá váltak.
Ugyanakkor az is tény, hogy a közel 28 milliós malgas lakosság nagy része a szegénységi küszöb alatt él, és napi 2 dollárnál kevesebbet keres.
A sziget nem csupán az elhúzódó száraz évszakot és a 40 év óta legsúlyosabb aszályát szenvedi meg, hanem az egyre gyakoribb ciklonokat, szél- és homokviharokat is, amelyek maguk alá temettek falvakat, a földönfutóvá tették az embereket és terméketlenné a talajt. Az idén áprilisban a Grand Sud 70%-a maradt víz nélkül, az élelmiszertermelés az ötéves átlag egyharmadára csökkent. Mindemellett még sáskajárás is pusztított, mintegy 400 ezer hektárnyi termőföldet taroltak le. És az előrejelzések alapján még ennél is rosszabbra lehet számítani.
Az ENSZ Világélelmezési Programja és más segélyszervezetek szerint a katasztrofális körülmények a lakosság többségét érintik, közülük több mint egymillió ember él „akut élelmiszer-bizonytalanságban”, ebből több mint 700 ezer az alultáplált gyermek. Ez utóbbiak száma az elmúlt egy évben megkétszereződött, és különösen rohamosan nő az öt éven aluli éhezők száma. A brit alapítású, Nairobi központú Oxfam International egyenesen „éhség-pandémiáról” beszél Madagaszkár kapcsán.
Crawfordék megrázó képet festettek a déli Androy tartomány legnagyobb kórházában látottakról. Különösen megdöbbentő volt számukra egy 14 hónapos kislány, aki annyira legyengült az éhségtől, hogy sírni sincs ereje, és nemhogy járni nem tud, mint a legtöbb kortársa, hanem ülni, sőt a fejét tartani sem. Alig 5 kilogramm a súlya. Tüdőbaj támadta meg, nem sok esélyt adnak a túlélésére. A kislány édesanyjának további öt gyermeke van, akiket neki kell eltartania. Naponta 10 kilométert gyalogol, hogy vizet hozzon családjának, és fát vág faszénnek, hogy azért kapjon némi élelmet. Rivo Razasifon, az UNICEF vezető táplálkozás-szakértője, aki közel 20 éve dolgozik ebben a régióban, azt tapasztalja, hogy a kórházba került gyerekek elsősorban az éhség miatt lesznek fogékonyak a súlyos betegségekre.
Az ENSZ gyermekalapjának egészségcentrumát elárasztják a kisgyermekes anyák, akiknek csak az élelem- és orvosi segélyeknek köszönhetik életüket. A sátornál lélegzetvisszafojtva várják, hogy a kicsiket megmérjék és kiderüljön: híztak, fogytak, vagy tartják-e súlyukat. Minden kis súlygyarapodás reménykeltő, de nem azt jelenti, hogy a gyermek túl van az életveszélyen.
Madagaszkár gondjait az sem oldaná meg, ha visszatérne egy átlagos esőzés, olyan hosszú ideig tartott a szárazság. A Sky News által megszólaltatottak arról beszéltek, hogy az aszály miatt már nem tudnak élelmiszert termelni. Ezzel szemben, mint a fent említett anyának, sokaknak jelenthet bevételt a faszén-eladás, mivel az ország lakosságának alig 15% jut elektromos áramhoz. Vannak, akik tisztában vannak azzal, hogy a faszén-tüzelés növelné a környezeti problémákat, de nincs más választásuk.
És hiába híres a sziget egyedülálló ökoszisztémájáról, a világon sehol máshol nem található emlős állatairól és növényeiről, az 1950-es évek óta eltűnt erdőinek 40%-a. Több mint száz lemúrfajta csakis itt őshonos, ma a világ legveszélyeztetettebb emlősének tekintik.
A madagaszkári kormány próbál erőfeszítéseket tenni a hanyatlás megállítására. Nagyon sok fát ültettek az elmúlt években, hogy megfékezzék az óriási mértékű talajeróziót. De ez csak csepp a tengerben az egyre nagyobb kihívásokkal szemben.
A bajok fő okozója ugyan a klímaváltozás, de azért a francia gyarmatosítóktól 1960-tól kivívott függetlenség óta gyakori politikai instabilitás és rossz kormányzás is felelős mindezért. A két évvel ezelőtt békés körülmények között újraválasztott, 2009-as puccsa óta hatalmon lévő Andry Rajoelina elnök ellen az idén júliusban merényletet kíséreltek meg, amely után hivatalosan azt közölték, hogy „egy elmebeteg akciója volt”.
A koronavírus halálos áldozatai ugyan még az ezret sem érték el, a járvány azonban gazdasági szempontból katasztrofális következményekkel járt. A Covid előtt a Világbank 5,2%-os GDP-növekedést jósolt a szigetországnak, ehhez képest 4,2%-kal csökkent, miközben a lakosság évente 3%-kal növekszik. A nagy család általánosnak mondható, de minden újabb gyermekáldás egy újabb éhes szájat jelent, miközben egyre kevesebb az élelem. A rizs ára az egekbe szökött, a másik fő táplálék, a manióka termése egyes körzetekben 90%-kal csökkent. A pandémia miatt az ország határait le kellett zárni, és megszűnt az idegenforgalom, Madagaszkár legfőbb bevételi forrása és munkalehetősége. Novemberben talán sorra kerül némi nyitásra, de aligha lesz elegendő arra, hogy véget vessen milliók szenvedéseinek.
A Föld negyedik legnagyobb szigete, az Afrika keleti partjaitól az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár ritkán szerepel a hírekben, mivel a harmadik világ azon kevés régióinak egyike, ahol nincsen háború. Lehet, hogy ha dörögnének a fegyverek, jobban odafigyelnének arra az ott pusztító kegyetlen szárazságra, amit a klímaváltozás okoz és amelynek legveszélyeztetettebbjei a kisgyermekek.
Éppen ezért indult, a glasgow-i COP26 csúcsra időzítve riportútra a Sky News stábja Alex Crawford vezetésével Madagaszkárnak az aszály által legjobban sújtott déli csücskére, a Grand Sudre, hogy meghallják az ott élők segélykiáltásait, akiket még a koronavírus miatti korlátozások is elvágtak a külvilágtól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliós fizetések és új szakmák: öt állás, amit a mesterséges intelligenciának köszönhetünk majd
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése nemcsak a technológiát, hanem a munkaerőpiacot is formálja. Hamarosan olyan munkákért is fizethetnek majd, amelyek ma még nem is léteznek.
A mesterséges intelligencia kapcsán legtöbbször arról hallunk, hogyan váltja ki az emberi munkát. A gyorséttermek pultjaitól és recepciós pultoktól a futárszolgálatokig és raktárakig sok szakma veszélybe került. Bár szakértők szerint nagyjából 40 állás „AI-biztosnak” számít, a lista meglepően rövid.
Az AI körül azonban nemcsak a munkahelyek megszűnése miatt vannak viták. Egyre több szó esik az adatvédelmi és a félretájékoztatási kockázatokról is – például arról, mennyire jó ötlet mindent megosztani a ChatGPT-vel.
Pedig a technológia nem csak rosszra használható. Gyorsíthatja a monoton munkát, segíthet utazást szervezni, sőt, akár virtuális terapeutaként is működhet. Ráadásul olyan, ma még nem létező állásokat hozhat létre, amelyek komoly fizetést kínálnak.
A Mediumon megjelent összeállítás szerint ez lehet az öt legígéretesebb jövőbeli AI-állás:
1. Érzelmi AI-promptmérnök
Várható éves fizetés: kb. 110 millió forint. Feladata: megtanítani a mesterséges intelligenciának az érzelmek kezelését. Egy AI-terapeutánál vagy trénernél alapelvárás, hogy empatikus és érzelmileg intelligens legyen. Ehhez olyan szakemberekre lesz szükség, akik képesek emberi tudást és érzelmi finomságot átadni a gépeknek.
2. Digitális személyiségtervező
Az AI-generált Instagram-influenszerek már most is felbukkannak, de a jövőben tervezők alkothatják meg teljes háttértörténetüket és hangjukat. Legyen szó virtuális személyi edzőről vagy online műsorvezetőről, ezek a karakterek már nemcsak a fantáziából, hanem kódokból is születnek majd.
3. Etikai algoritmusellenőr
A közösségi médiában látott személyre szabott tartalmak mögött bonyolult algoritmusok állnak. Ha ezek torz, elfogult vagy furcsa eredményeket adnak, független ellenőrök vizsgálhatják át a működésüket, és biztosíthatják a rendszer igazságosságát.
4. Szintetikus emlékek kurátora
Az AI „memóriája” – és felejtési képessége – eddig kevés figyelmet kapott. A szintetikus emlékek kurátora adatkutatási, történetmesélési és mentálhigiénés ismeretekkel alakít ki olyan AI-társakat, amelyek személyre szabott élményeket és beszélgetéseket kínálnak.
5. AI-világépítő a valóságban
A GTA fejlesztői a virtuális világok mesterei, de a jövőben tervezőknek AI-alapú, valós terek létrehozásán kell dolgozniuk. Okososztálytermek, alkalmazkodó városok, rutinokat megtanuló otthonok – a digitális világépítés kilép a képernyőről.
A mesterséges intelligencia kapcsán legtöbbször arról hallunk, hogyan váltja ki az emberi munkát. A gyorséttermek pultjaitól és recepciós pultoktól a futárszolgálatokig és raktárakig sok szakma veszélybe került. Bár szakértők szerint nagyjából 40 állás „AI-biztosnak” számít, a lista meglepően rövid.
Az AI körül azonban nemcsak a munkahelyek megszűnése miatt vannak viták. Egyre több szó esik az adatvédelmi és a félretájékoztatási kockázatokról is – például arról, mennyire jó ötlet mindent megosztani a ChatGPT-vel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Konténerekbe pakolják a hordozható atomerőművet – Magyarország is a kis reaktorok felé fordul
Hiú ábránd azt várni a kis moduláris reaktoroktól, hogy kiváltják a leszereléséhez közeledő Paks I-et, vagy az egyre csúszó Paks II projektet. Az SMR-ek ettől függetlenül ígéretesek, és hazánk csatlakozna is az új trendhez, a lengyelek viszont máris beelőztek minket.
A BWX Technologies virginiai üzemének egyik csarnokában különleges atomreaktor készül. A vállalat itt kezdte meg a Pele mikroreaktor reaktormagjának gyártását, 2025 nyarán. Ez a mindössze 1,5 megawatt teljesítményű kísérleti reaktor az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának megrendelésére készül, és várhatóan 2028-ban kezdi meg az áramtermelést.
Különlegessége, hogy gázhűtéses és szállítható: minden rendszerével együtt belefér négy darab, egyenként 6 méter hosszú szállítókonténerbe.
Ez a „zsebatomerőmű” előretolt katonai támaszpontokra vagy más létesítményekbe is elszállítható, hogy utántöltés nélkül akár három éven át megbízhatóan termelje az áramot, még extrém körülmények között is – állítja a gyártó.
A Pele reaktort egy speciális üzemanyag, az ún. TRISO fogja működtetni, ami magas tisztaságú, alacsonyan dúsított uránból készül, extrém hőt is elvisel, miközben minimális környezeti kockázatot jelent.
A projekt a BWXT mellett több ipari partner részvételével valósul meg. Az ikonikus brit gépgyártó, a Rolls-Royce az indianapolisi LibertyWorks létesítményében fejleszti a mikroreaktor energiakonverziós modulját, amely kulcsfontosságú a rendszer megbízható áramtermeléséhez, de dolgoznak a programon az űr- és hadiipari Northrop Grumman szakemberei is, akik a reaktor vezérlőmodulját biztosítják.
#News: New innovations, new nuclear, new opportunities for our future: Work has commenced to fabricate the reactor core of Project Pele! This microreactor technology is expected to begin producing electricity in 2028.
A szállítható mikroreaktorok legnagyobb előnye, hogy még szélsőséges körülmények között is képesek áramot biztosítani. Bár a fejlesztés tempóját leginkább a hadiipar diktálja, a rendszer polgári célokra is kiválóan alkalmas lehet, például katasztrófaelhárításban vagy távoli térségek energiaellátásában.
Nem csoda, hogy az SMR-ek iránt olyan államok is érdeklődnek, mint Magyarország, ahol a legtöbb áramot egy régi, meghosszabbított élettartamú, de végső leszereléséhez közelítő atomerőmű biztosítja, miközben az új létesítmény, a Paks II. építése óriási csúszásokkal küzd, és egyelőre senki nem tudja biztosan megmondani, hogy mikorra készülhet el.
És akkor még nem került szóba a Paks I-ben üzemelő szovjet reaktorok leállítása, ami ugyancsak elképesztően nagy összegeket emészt majd fel. Hogy mekkora nagyságrendről van szó, arra remek példa lehet északi szomszédunk, Szlovákia, ahol az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank beszámolója szerint nemrég százmillió eurós (kb. 40 milliárd forintos) projekt keretében szereltek le két darab VVER-440-es nyomottvizes reaktort – ugyanolyanokat, amelyekből Pakson éppen négy van.
A régi reaktorok leállítása, illetve Paks II befejezésének bizonytalan határideje miatt a magyar kormány is felszáll az SMR-vonatra, amit egy nyáron kötött megállapodás keretében szentesítettek. Az már más kérdés, hogy ez a – hangsúlyosan kísérleti – technológia tényleg lehet-e érdemi része az energiamixnek, pláne úgy, hogy a működése kapcsán egyelőre nem rendelkezünk tapasztalatokkal.
Mit tudnak a kisméretű moduláris reaktorok?
Először is: lényegesen kisebbek a hagyományos atomerőművi blokkoknál. Míg egy négyesblokkos nagy atomerőmű több ezer megawattos kapacitást nyújt, addig egyetlen SMR modul teljesítménye legfeljebb 300 MW körül lesz. A kisebb méret és a moduláris kialakítás számos előnyt ígér – ebből hazai szempontból valószínűleg az a legfontosabb, hogy az előregyártott reaktormodulok miatt az építési idő évtizedes nagyságrendről akár 2-4 évre csökkenthető.
Összehasonlításképpen: a Paks II projekt 2014-ben indult, és a reaktoroknak 2025-2026-ra már üzemi állapotba kellett volna kerülniük, de ott tartunk, hogy a kivitelező orosz Roszatom 2025-ben még el sem kezdte az építésüket.
Egy SMR-beruházás gyorsabban megtérül, a finanszírozási kockázatai pedig alacsonyabbak, mint egy nagy atomerőmű esetében, ráadásul kompakt reaktorokról van szó: nemcsak villamosenergiát, hanem ipari vagy lakossági célú hőt, mi több, akár zöld hidrogént is előállíthatnak. Aszódi Attila, a BME nukleáris szakértője erről azt mondta az Indexnek, hogy a modul „flexibilisen változtatva az egyes termékekre fordított energia arányát” képes váltogatni a különböző felhasználási igények kiszolgálására.
Bár az SMR-eket sokan a jövő energiatermelésének ígéretével azonosítják, a technológia egyelőre legfeljebb prototípus fázisban létezik. Világszerte 80 különböző SMR-koncepció fejlesztése zajlik, de eddig a napig csupán két ilyen reaktort indítottak be. Az egyik orosz, és 2020 óta egy északi-sarki kikötő települést lát el árammal, míg a másik kínai: 2023 óta termel energiát a Shidao-öbölben.
Ezen a ponton lényeges kiemelni, hogy ugyan úttörő példákról van szó, aligha kövezik ki az SMR útját a széles körű felhasználás felé. Első hullámban a hagyományos, könnyűvíz-hűtésű technológiára építő, kb. 300 MW teljesítményű moduláris reaktorok terjedhetnek el. És az első európai példány már biztosan nem Magyarországon épül fel.
A lengyelek kanyarban előznek
„Lengyelország ad majd otthont Európa első BWRX-300 kis moduláris reaktorának” – közölte Ireneusz Fąfara, az úttörő reaktor megépítésére a szintén lengyel Synthos Green Energy-vel szerződő ORLEN igazgatótanácsának elnöke. Az együttműködést augusztus végén jelentették be, azzal, hogy „közvetlen hozzáférését” kapnak az amerikai SMR-technológiához. A két vállalat 50-50 százalékban osztozik az új reaktor tulajdonjogán, amelyből 2035-ig kettőt akarnak üzembe helyezni, 600 MW teljesítménnyel.
A lengyelek, egyben a kontinens minden bizonnyal első kereskedelmi célú áramot termelő SMR-jét a Visztula partján fekvő Włocławek városában telepítik. Az Euronews úgy tudja, hogy ez csak az első a sorban, hiszen a brutálisan nagy szénfogyasztó ország (2019-ben ők fűtötték el az Európai Unió háztartásaiban felhasznált szén 87 százalékát) mindent megtesz a karbonkibocsátás csökkentéséért.
Nem véletlen, hogy hosszú távon 24 darab SMR-t akarnak telepíteni, összesen 7200 MW teljesítménnyel, ami több mint 3,5-szerese Paks I. teljesítményének.
Az első beruházás az Egyesült Államokban kifejlesztett BWRX-300 licencén alapul, amit a GE Vernova fejleszt és a világ egyik legfejlettebb SMR-technológiájának tartanak. A vállalatnál a Synthos Green Energy-n keresztül kopogtat a magyar külgazdasági és külügyminiszter is. Szijjártó Péter július végén jelentette be, hogy a Paks II. vállalatcsoport nukleáris technológiai fejlesztésekkel foglalkozó cége, a Hunatom megállapodást kötött az amerikai moduláris atomerőművi technológia hazai bevezetésének előkészítéséről.
A HVG a tervvel kapcsolatban emlékeztet: a GE Vernova a GE Hitachi Nuclear Energy nevű leányán keresztül érdekelt az SMR-ek fejlesztésében, és a világon elsőként, Kanadában szerzett engedélyt egy ilyen blokk létesítésére.
At BWXT in Canada, we manufacture complex nuclear components, like fuel bundles, to help power the province of Ontario.
Magyarország persze ezt megelőzően is többször állást foglalt az SMR-ek mellett: januárban az Egyesült Királysággal állapodtunk meg stratégiai együttműködésről az SMR-ek mielőbbi bevonása érdekében, míg márciusban az amerikai Westinghouse-szal. Utóbbi cégről Szijjártó azt posztolta, „a nukleáris technológiák világpiacán a vezető vállalatok közé tartozik, és fontos szerepet játszhat abban az áttörésben, amely a rövidebb idő alatt megépíthető kis moduláris atomerőművek létrehozására irányul”.
A paksi bővítés elhúzódása és a növekvő áramszükséglet miatt a közeljövőben Magyarországnak új, alacsony kibocsátású áramforrásokra lesz szüksége. A külügyminiszter pedig rámutatott, hogy „egy Magyarország méretű ország számára nem reális több új nagy atomerőmű egymásutáni létesítése, a kis moduláris reaktorok viszont jó megoldást jelenthetnek”.
Ezzel egybecseng Lantos Csaba energiaügyi miniszter 2023-as nyilatkozata, amelyben kiemelte, hogy várhatóan legalább egy SMR-blokk beszerzésére szükségünk lesz, és ez optimális esetben 2029–2030 körül történhet meg. Aszódi Attila kijelentette: ezt az időkeretet ő is reálisnak tartja, mindazonáltal az, hogy Magyarországon valóban működhessenek moduláris reaktorok, még több akadályt el kell hárítani. Első lépésként a nukleáris biztonsági szabályozás átfogó átalakítására van szükség, hogy egy SMR-típus hazai engedélyeztetése egyáltalán lehetővé váljon.
Ezenfelül egy SMR-blokk építésének előkészítéséhez a hatályos atomtörvény szerint az országgyűlés elvi hozzájárulása is kell; továbbá ki kell választani a reaktortípust, biztosítani a finanszírozást, és kijelölni a telephelyet, majd el kell végezni annak részletes geológiai és biztonsági felmérését.
Verseny dúl a legjobb SMR-ek fejlesztéséért, de jobb óvatosnak lenni
Számos iparvállalat és startup versenyez, hogy minél jobb SMR-t építsen és elnyerje a technológia iránt érdeklődő államok, illetve persze a hadiipar bizalmát. Az Egyesült Királyságban a Rolls-Royce egy a GE Vernova reaktoránál nagyobb, már a paksi blokkok egyikének teljesítményével vetekedő, 470 MW-os SMR terveire kapott állami és magántőkét. A cég azt reméli, hogy világvezetővé válhat ezen a területen, de nem lesz könnyű dolga – még otthon, Nagy-Britanniában sem.
A The Guardian szerint a brit ipari programban a Rolls-Royce mellett amerikai (és kanadai hátterű) konkurensek is sorban állnak, köztük a Holtec, valamint a fentebb írt GE Hitachi és Westinghouse, amelyek szintén esélyesek állami támogatásra a szigetországban.
Az Egyesült Államokban eközben bukott projektet is találunk, ami intő példa lehet.
A NuScale SMR-terve sokáig tűnt befutónak, hiszen megkapta az amerikai Nukleáris Szabályozó Hatóság (NRC) tervezési engedélyét, kisebb teljesítményű, kb. 77 MW-os modulokra, amelyek egyenként 60 ezer háztartás ellátására lehetnek alkalmasak. Az első ilyen erőművet Idaho Fallsban akarták megépíteni, de úgy elszálltak a költségek és a várható megawattóránkénti ár, hogy törölni kellett az ambiciózus tervet.
Az SMR-ekkel kapcsolatos optimizmus mellett tehát érdemes óvatosnak is lenni. A The Economist elemzése alapján a következő 5-10 év dönti el az SMR-ek sorsát. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy csak kevés kisebb reaktor tervezése van üzembevételi fázisban 2030-ig, ám az ütemezést könnyen késleltethetik a költségtúllépések, az engedélyezési procedúrák elhúzódása vagy épp az üzemanyag-ellátási nehézségek.
„A nukleáris ipar ígéreteit a kormány egészében véve készpénznek veszi – bátor vagy éppen vakmerő lépés, tekintve, hogy nem épült még egyetlen ilyen reaktor sem, és a nukleáris ipar késéseinek és túlköltéseinek rekordja párját ritkítja” – figyelmeztetett Dr. Doug Parr, a Greenpeace UK szakértője.
Ahogy a szakértők is kiemelik: az SMR-technológia életképességét még igazolni kell, így a következő években derül majd ki, hogy az első kísérleti reaktorok valóban képesek-e tartani a tervezett ütemezést, majd beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.
Amennyiben a jogi és műszaki előkészítés sikerrel zárul, maga a kivitelezés már tényleg gyors és olcsó lehet. Egy sorozatban gyártott SMR blokkjainak moduljait a gyárban szerelik össze, így a helyszínen csak össze kell illeszteni őket. A gyors (ahogy fent írtuk: 2-4 éves) megvalósíthatóság a költségek és kockázatok leszorítását is jelenti, így a kis atomerőművek – sikeres nemzetközi példák esetén – valóban versenyképes alternatívává válhatnak a fosszilis erőművekkel szemben.
Mindent egybevetve az SMR-ek a nukleáris ipar egyik legizgalmasabb irányát képviselik. Az Egyesült Államokban 2028-ban már szolgálatba állhat az első mikroreaktor az amerikai hadsereg előretolt bázisainak áramellátására, sőt a válságkezelés és a távoli települések ellátása terén is bevethetik majd ezeket a hordozható mini atomerőműveket.
Ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, a civil energiaszektor ugyancsak profitálhat az SMR-ekből - főleg az energiát az AI-technológia miatt egyre mohóbban zabáló adatközpontok ellátása kapcsán. A következő évtizedben Magyarországon is működésbe léphet az első moduláris reaktorblokk, amellyel hazánk legalább részben kiválthatja a fosszilis termelést és javíthatja az energiaellátása biztonságát.
A BWX Technologies virginiai üzemének egyik csarnokában különleges atomreaktor készül. A vállalat itt kezdte meg a Pele mikroreaktor reaktormagjának gyártását, 2025 nyarán. Ez a mindössze 1,5 megawatt teljesítményű kísérleti reaktor az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának megrendelésére készül, és várhatóan 2028-ban kezdi meg az áramtermelést.
Különlegessége, hogy gázhűtéses és szállítható: minden rendszerével együtt belefér négy darab, egyenként 6 méter hosszú szállítókonténerbe.
Ez a „zsebatomerőmű” előretolt katonai támaszpontokra vagy más létesítményekbe is elszállítható, hogy utántöltés nélkül akár három éven át megbízhatóan termelje az áramot, még extrém körülmények között is – állítja a gyártó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy csapásra felnőtt a ChatGPT – Az új nyelvi modell korszakváltást hoz, de vajon ki irányít kit?
Az OpenAI új GPT-5 modellje minden eddiginél fejlettebb: gyorsabban és pontosabban dolgozik, és az eddigi gyakorlattal ellentétben mindenki számára hozzáférhető. A szakértők szerint forradalmi előrelépés történt, de a technológiát övező aggályok csak nem akarnak csökkenni.
A Cinikus, a Robot, a Hallgató és a Kocka - akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne, de ezek a ChatGPT új személyiségei, amelyek a GPT-5-tel egy ütemben jelentek meg. Az új nyelvi modell (LLM) talán legnagyobb erénye ugyanakkor messze nem az, hogy többféle stílusban kommunikál, hanem az, hogy például megbízhatóbb válaszokat ad, miközben a fejlesztők szerint sokkal jobban ír és kódol, mint a korábbi verziók.
Az OpenAI nemrég kiadta a GPT-5-öt, amely a cég szerint sokkal gyorsabb és kompetensebb, mint az eddigi nyelvi modellek. A hatalmas frissítés megjelenése feltehetőleg annak köszönhető, hogy az úttörő vállalatot egyre jobban szorongatja a konkurencia. A verseny fűti a fejlesztést, sürgeti az újabb és újabb képességek beemelését, de közben nem csitulnak a kritikák a mentális egészség romlásával és a munkahelyek potenciális megszűnésével kapcsolatban. Sam Altmanék az utóbbi két aggodalomnak legalább az egyikére igyekeznek megnyugtató választ adni a GPT-5-tel.
Az OpenAI vezetői már 2024-ben utalgattak rá, hogy a cég dolgozik az új nyelvi modellen. A vezérigazgató akkor „tudományos bizonyossággal” állította, hogy a GPT-5 okosabb lesz a GPT-4-nél, amelyről egy korábbi beszélgetésben egyébként nyersen azt mondta, „elég vacak”. A Windows Central emlékeztet: Altman azt is előrevetítette, hogy a GPT-5 már „virtuális agyként” fog működni, mélyebb gondolkodási képességekkel ruházzák fel, és még nála is okosabb lehet bizonyos területeken. Az OpenAI kutatási vezetője, Jerry Tworek később úgy fogalmazott, hogy „a GPT-5 alapmodell célja az, hogy mindent jobban csináljon, amire a jelenlegi modelljeink képesek”. Rendben, de vajon összejött?
A bejelentés nyomán a nagy techcégek azonnal integrálni kezdték a GPT-5-öt a termékeikbe – a Microsoft például a Copilot asszisztensszolgáltatásába –, ami elég beszédes lépés: azt jelzi, hogy az új modell várhatóan az egész iparágra kihat.
Az OpenAI szintén elég magabiztosnak tűnik az innovációjával kapcsolatban, hiszen az ingyenes felhasználók számára rögtön elérhetővé tette az LLM-et. Az előfizetők jelentős része ehhez képest várni kényszerül: a bemutató napján csak húsz százalékuk kapta meg azonnal a GPT-5-öt, míg a többieknél fokozatosan, néhány nap leforgása alatt kapcsolják be. Ezzel a lépéssel először kerül sor arra, hogy egy csúcsmodellhez nem csak a díjcsomaggal rendelkezők férnek hozzá, hanem globálisan akár 700 millió ember – többségében olyanok, akik nem fizetnek a ChatGPT használatáért.
All-in-one nyelvi modell született
A GPT-5-tel alapvetően az volt az OpenAI szándéka, hogy egységesítse és felturbózza az eddigi GPT-modellek képességeit. A cég az új, „sok az egyben” nyelvi modellt és a nehezebb feladatokra szánt „gondolkodó” modellt szorította bele egyetlen rendszerbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ChatGPT felületén a GPT-5 egyetlen modellként jelenik meg a felhasználók számára, magyarán nincs külön GPT-4 és külön érvelő verzió, amelyek között a felhasználók kapcsolgatnak, hanem a háttérben egy ún. „router” döntést hoz róla: az adott kérdésre az a jobb megoldás, ha kisebb modell ad egy gyors, felületes választ, vagy az, ha mélyebb elemzésbe kezd a nagyobb, alaposabb modellel.
Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy ezzel nem csak a felhasználók nyerhetnek (már ha), hanem a cég is, hiszen a saját rendszerük hoz döntést róla, hogy a gyorsabb és olcsóbb, vagy a nagyobb energiaigényű, kvázi drágább válasz előállításával feleljenek a kérdésekre.
A The Verge példája szerint mindenesetre meg lehet trükközni: ha a felhasználó azt kéri a GPT-5-től, hogy „alaposan gondold át” a választ, akkor a rendszer automatikusan hosszabb futtatást indít, ezzel a válaszok egyszerre lehetnek gyorsabbak és okosabbak.
Az OpenAI azt állítja, jelentős előrelépéseket ért el a GPT-5-tel az eddigi problémák kiküszöbölésében és a gyakori feladatok továbbfejlesztésében. A fejlesztők a vállalat blogjában arról írnak, hogy sikerült drámaian csökkenteni a „hallucinációkat”, vagyis a válaszokban elő-előforduló kitalált, téves információkat, de javult az utasítások pontos követése és mérsékelték a modell hajlamát a túlzott egyetértésre.
Mégis, miben jobb a GPT-5?
Sam Altman egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a GPT-5 az első nyelvi modell, amitől tényleg bármit kérdezhetünk, mert „legitim, PhD-szintű szakértőként” viselkedik. A vezérigazgató szerint „az egyik legmenőbb dolog, hogy azonnal jó szoftvert ír”, hiszen az igény szerinti szoftverek alkotása „a GPT-5 korszak egyik meghatározó jellemzője lesz”.
Ennek megfelelően a GPT-5-öt az eddigi legerősebb kódíró modellnek tartják a fejlesztői: az összetett programozási feladatokban és hibakeresésben is magabiztosabb, illetve már egyetlen szöveges prompt alapján működő weboldalakat, alkalmazásokat vagy akár játékokat kreál, méghozzá ízléses dizájnmegoldásokkal.
A cég azt állítja, hogy a modell kiválóan működik szövegíró partnerként is, mivel képes akár irodalmi igényű, gördülékeny szövegek alkotására, és a nehéz nyelvi feladatokkal szintén jobban elboldogul, mint az elődei, sőt, olyan kreatív kihívások sem okoznak gondot neki, mint a bonyolult narratívák szerkesztése. Ide tartozik még az, bár napjainkban erre már inkább elvárható minimumként tekintünk, hogy a ChatGPT mostantól hatékonyabban segíthet a mindennapi írásos teendőkben (például e-mailek és jelentések megfogalmazásában), és teszi mindezt koherensebb, választékosabb stílusban.
Az OpenAI hozzáteszi: az új nyelvi modell további előnye az, hogy „messze a legjobb egészségügyi válaszadó”. A cég saját HealthBench tesztjén (amely valósághű orvosi szcenáriókat tartalmaz) a GPT-5 jelentősen magasabb pontszámot ért el a korábbi változatoknál. Ha minden igaz, ezzel kipipálhatják, hogy a GPT-5 már aktív gondolkodó partner az egészségügyi témákban: proaktívan felhívja a figyelmet potenciális problémákra, pontosabb és megbízhatóbb válaszokat ad, és jobban alkalmazkodik a felhasználó egyedi kontextusához, például az előzetes ismereteihez vagy a lakóhelye földrajzi adottságaihoz.
Összességében az OpenAI úgy jellemzi a GPT-5-öt, mint egy „minden tekintetben okosabb” modellt, amely a valós kérdésekre is hasznosabb válaszokat ad, és nem csak a teszteken ér el jobb pontszámokat.
A vállalat egyértelművé tette, hogy a GPT-5 fejlesztése során a korábbi hiányosságok orvoslása és a biztonság javítása kulcsfontosságú szempont volt, mivel a korábbi modellek kapcsán rengeteg aggály merült fel, a visszaélésektől a félretájékoztatáson át a valóság torzításáig.
Előfordult, hogy a modell magabiztosan javasolt például nem létező orvosi ajánlásokat vagy álinformációkat, ami akár súlyos következményekkel is járhatott, ha egy-egy felhasználó túlságosan megbízott benne. Ugyanígy gondot okoztak politikai és vallási témájú beszélgetések: a ChatGPT-3.5 és GPT-4 modelleket sokan vádolták elfogultsággal, mondván egyes világnézeteket előnyben részesítenek, másokat cenzúráznak, és olykor sértő vagy bántó tartalmakat is közvetítenek.
A GPT-4-et különösen sok kritika érte, amiért túl készségesen megerősít akár hamis vagy problémás felvetéseket, ahelyett, hogy ellentmondana. Ez a „túlságosan engedelmes” viselkedés néhány esetben erősítette a felhasználók tévképzeteit. A The New York Times például nemrég arról számolt be, hogy a túl engedékeny ChatGPT egyes felhasználóknál támogathatta téveszmék kialakulását, sőt, súlyosbíthatott mentális kríziseket. Mondjuk ezzel ellentétes tapasztalatok is akadtak, amikor egy kutatás során bebizonyosodott: a nyelvi modellek alkalmasak lehetnek rá, hogy tartósan meggyőzzék az összeesküvés-hívőket a konteók ellenkezőjéről.
A tapasztalatok fényében mindenesetre az OpenAI elengedhetetlennek tartotta a szervilizmus visszaszorítását és azt, hogy nagyobb őszinteségre nevelje a modelljeit.
További fontos tanulság, hogy a korábbi GPT-k biztonsági okokra hivatkozva hajlamosak voltak kategorikusan megtagadni bizonyos kérdések megválaszolását, ami persze érthető törekvés, de a jó szándékú felhasználókat is frusztrálta. Ilyenek voltak egyes egészségügyi, vallási vagy politikai és bűnügyi témák, amelyekre a ChatGPT-4 és 4o gyakran sablonos elutasítással felelt, ha úgy ítélte meg, hogy a beszélgetés érzékeny terepre tévedt. Az OpenAI belátta, hogy ez hosszú távon rontja a felhasználói élményt és a modell hitelességét, ezért a GPT-5-ben már új megközelítést vezettek be, az ún. „biztonságos befejezést”.
Ennek lényege az, hogy a modell nem némul el teljesen egy-egy kényes kérdésnél, hanem a biztonságos keretek betartásával próbálja létrehozni a lehető leghasznosabb választ. A felhasználó így kap valamennyi információt, de a modell ügyel rá, hogy ne szolgáltasson konkrét receptet valamilyen károkozáshoz, például félrevezetéshez vagy bűncselekmény elkövetéséhez.
Mekkora lépés előre a GPT-5?
A Reuters a rend kedvéért felhozza, hogy a GPT-5 bevezetését nem pusztán a felhasználók kegyeiért indult ádáz verseny és az innováció iránti igény indokolta, hanem néhány technikai nehézség is. Az OpenAI a GPT-4 után szembesült azzal, hogy a korábbi recept – azaz a modellek duzzasztása még több adattal és számítási kapacitással – már nem elégséges. Ennek egyrészt az az oka, hogy fogytán van az online elérhető és érdemben felhasználható tréningadat, másrészt pedig az, hogy a hatalmas modellek betanítása egyre nehézkesebb, hiszen a több hónapig tartó betanítás során bármikor felléphet hiba, ráadásul csak a folyamat végére derül ki, hogy mennyire hatékony az a modell, aminek a létrehozásába rengeteg időt, pénzt és energiát öltek. Az OpenAI ezért vezette be a GPT-5 „gondolkodó” módját, vagyis azt, hogy a modell a futtatás során képes extra erőforrást igénybe venni a bonyolult feladatokhoz.
A működése ebben a formában tényleg biztonságosabbnak és hatékonyabbnak tűnik: az OpenAI közölte, hogy a GPT-5 válaszainak valószínűsége a ténybeli tévedésre kb. 45 százalékkal alacsonyabb, mint a GPT-4o esetében, és 80 százalékkal kisebb, mint a régebbi GPT-3.5 alapú modelleknél.
Az OpenAI vezetői egyértelművé tették, hogy rendkívül jelentős evolúciós ugrásként tekintenek a GPT-5-re. Sam Altman szemléletes hasonlattal úgy írta le a fejlődést, hogy a GPT-3 még egy gimnazista volt, akivel jót lehet dumálni, viszonylag jó válaszokat ad, de akár teljes sületlenségeket is állíthat, míg a GPT-4 már inkább egy értelmesen érvelő egyetemistához hasonlított. Hozzájuk képest a GPT-5 az első olyan modell, amivel beszélgetve az az érzésünk támad, hogy tapasztalt szakértővel van dolgunk, és közel jár ahhoz, amit általános mesterséges intelligenciának (AGI) nevezünk.
Nem mind arany…
Természetesen nem mindenki látja olyan rózsásan a helyzetet, mint Altman és az OpenAI többi fejese. Már a GPT-5 első bemutatója után akadtak külső szakértők, akik szerint a GPT-5 fejlődése nem feltétlenül nagyobb ugrás a GPT-4-hez képest, mint amekkora a GPT-4 volt a GPT-3.5-höz viszonyítva. Két korai tesztelő a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy bár lenyűgözte őket a GPT-5 kódíró és komplex feladatmegoldó képessége, úgy érezték, a GPT-4-ről GPT-5-re történt előrelépés nem volt annyira óriási, mint a korábbi generációváltások. Ezt a véleményt erősíti, hogy a nyelvi modellek standard tesztjein (mint amilyen például egyes matematikai vagy tudásfelmérő versenyek szimulációja) a GPT-5 gyakran csak néhány százalékpontos javulást ért el a GPT-4-hez képest – hívja fel a figyelmet a The Register.
Ezek alapján egyes szakértők úgy vélik, a GPT-5 inkább továbbfejlesztés, semmint forradalmi újítás – még ha a felhasználók számára összességében így is jelentős előnyt nyújt majd, mint a korábbi modellek.
Azt mondjuk maga Altman is hangsúlyozta, hogy a GPT-5 nem váltja ki az emberi tudást és ítélőképességet, annak ellenére sem, hogy sok tekintetben már-már emberi szintű kompetenciát mutat. „Ez még nem az a modell, ami önállóan tanul és teljesen kiváltja az embert” – szögezte le, egyértelművé téve, hogy bár az OpenAI forradalmi lépcsőfoknak tartja a GPT-5-öt, egyáltalán nem állítja, hogy célba értek volna az AGI felé vezető úton.
A GPT-5 tehát pontosabb és biztonságosabb az elődeinél, de nem tévedhetetlen.
Az OpenAI igyekszik megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy a modell a lehető leghasznosabb legyen, de közben felelősen működjön. Azt a cég szakemberei is tudják, hogy magasra került a léc. „Az eddigi tudásunk alapján igyekeztünk a lehető legbiztonságosabb modellt alkotni… Nem vagyunk benne biztosak, hogy mindenben igazunk van, de tudjuk, hogy az AI át fogja alakítani a világunkat, ezért már korán át kell gondolnunk a hasznát, illetve az általa előidézett változásokat és kockázatokat” – fogalmazott közleményben az OpenAI.
A Cinikus, a Robot, a Hallgató és a Kocka
A GPT-5 bevezetésével az OpenAI egy izgalmas új funkciót is bemutatott: négy előre beállított ChatGPT „személyiséget”, amelyekkel a felhasználó testre szabhatja a chatbot hangnemét és stílusát. A használatuk teljesen opcionális: a felhasználó a beállításokban bármikor kiválaszthatja vagy kikapcsolhatja őket – és bármelyik üzenetváltást új stílussal kezdheti. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a személyiség nem változtat a modell tudásán vagy képességein, csak a válaszok tálalásának módja lesz más és más.
A Cinikus például szarkasztikus és száraz humorú stílus, és bár nyersen, viszont szellemesen válaszol. Nem bunkó, de „tiszteletlenül őszinte” – jellemzi az OpenAI, hozzátéve, hogy a személyiség görbe tükröt tart a kérdezőnek, és olykor csípős megjegyzésekkel illeti. A hangnem ellenére lényegre törő, praktikus tanácsadóról van szó. Ezt a stílust azoknak találták ki, akik szeretik a karcos humorral fűszerezett, de használható válaszokat.
A Robot egy precíz, gépszerűen tárgyilagos hangnem, érzelmek és humor, illetve felesleges szószaporítás nélkül válaszol. Előbb kimondja a lényegi választ tömören, utána maximum rövid magyarázatot fűz hozzá. Hajlamos listázni a tényeket, miközben hivatkozásokat vagy számadatokat is megad, ha szükséges. Ideális, ha a felhasználó gyors, egyenes és félreérthetetlen utasításokat vagy információt kér, érzelemmentes, formális stílusban.
A Hallgató a fentiekhez képest melegszívű, laza és empatikus hangvételben kommunikál. Nyugodtan és együttérzően reflektál a felhasználó gondolataira. Ez a stílus segít átrágni a döntési helyzeteket: rámutat a különböző lehetőségek előnyeire-hátrányaira, és nyitott kérdésekkel ösztönöz, hogy az ember maga jöjjön rá a megoldásra.
A Kocka játékos és tudásközpontú stílus: lelkesen magyaráz el mindent, miközben ünnepli a tudást és a felfedezést. Ez a személyiség mély, de közérthető magyarázatokat ad, imád belevágni a részletekbe, de figyel arra, hogy a válasz érthető maradjon. Gyakran bátorít további kérdésekre vagy kísérletekre, mert az a célja, hogy a felhasználó is lelkesen tanuljon új dolgokat. Akkor a legjobb választás, ha a felhasználó tanárszerű, részletes válaszokra vágyik, esetleg egy tudományos témát akar megérteni.
Az új személyiségek célja elsősorban a felhasználói élmény testreszabása és a fentebb írt szervilizmus csökkentése. Az OpenAI szerint ezek a profilok segítenek, hogy a ChatGPT ne mindig ugyanabban a „semleges, udvarias asszisztens” hangnemben szólaljon meg, hanem igazodjon a felhasználó preferenciáihoz
Milyen új veszélyforrásokat hordozhat a GPT-5?
Miközben a GPT-5 óriási lehetőségeket rejt, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy egy ilyen képességű modell esetében új típusú kockázatokkal szintén számolni kell. Paradox módon épp az teszi veszélyessé, ami az erőssége: hogy még okosabb, meggyőzőbb és szélesebb körben hozzáférhető.
Sam Altman elismerte, hogy a fejlett generatív AI-technológia visszaélésekre adhat lehetőséget. A The National a vezérigazgató egyik interjújából idézve azt írja, Altman rémálmaiban rendszeresen feltűnik, hogy a ChatGPT egy nap akár biológiai fegyverek kifejlesztéséhez is támpontokat ad.
És valóban: egy mindenki számára elérhető „virtuális PhD szakértő” rossz kezekben akár olyan tudást adhat, ami alkalmas károkozásra, például mérgező anyagok előállítására vagy hackertámadások kivitelezésére. A másik probléma, hogy a GPT-5 által generált emberi hang vagy szöveg a megtévesztés új dimenzióit nyithatja meg: a modellel élethű álhíreket, adathalász üzeneteket vagy hamis audiofelvételeket lehet készíteni, ezáltal pedig gyanútlan embereket manipulálni.
Noha a GPT-5 biztonsági mechanizmusai erősebbek, mint valaha, egyik AI-modell sem teljesen biztonságos. Továbbra is fennáll a veszélye, hogy a rosszindulatú felhasználók kijátsszák a védelmet, és ráveszik a modellt, hogy segítsen nekik tiltott dolgok végrehajtásában. A GPT-5 esetén különösen érdemes odafigyelni, hiszen a fent tárgyalt „biztonságos befejezés” módszer miatt a modell készségesebben ad valamennyi információt akár veszélyes témákban is.
Elképzelhető például, hogy valaki több részletkérdéssel körbejárva a témát kicsalogat belőle hasznos tudást egy robbanószer elkészítésére, amire egy kevésbé okos modell nem lett volna képes.
Egy másik veszélyforrás a kulturális torzítások kérdése lehet. Bár a GPT-5 betanításánál sokkal több figyelmet fordítottak az adatok kiegyensúlyozására és a modell finomhangolására, nincs rá garancia, hogy ne lennének benne rejtett előítéletek. A vallási, etnikai, nemi vagy politikai érzékenységek terén egy ilyen erős modell apró hiba esetén is kárt okozhat, például azzal, ha sértő kijelentést tesz egy népcsoporttal kapcsolatban.
Végül a GPT-5 bevezetése új jogi és etikai kérdéseket is felvet, ami bizonyos szempontból veszélyforrásnak tekinthető a társadalomra. Ott van például a szerzői jogok védelme: mivel a modell hatalmas adatbázisból tanult, továbbra is előfordulhat, hogy szerzői joggal védett szövegeket vagy azok parafrázisát adja ki.
Az AI-val foglalkozó etika szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a GPT-5 olyan gyors és nagy ugrás, hogy a társadalmi felügyelet, a törvényhozás és az oktatás nehezen tartja vele a lépést. Ez önmagában új típusú kockázat, hiszen egy újabb és még korszerűbb, szupererős eszköz került az emberiség kezébe, aminek a használatára még nem alakultak ki semmilyen normarendszer.
A Cinikus, a Robot, a Hallgató és a Kocka - akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne, de ezek a ChatGPT új személyiségei, amelyek a GPT-5-tel egy ütemben jelentek meg. Az új nyelvi modell (LLM) talán legnagyobb erénye ugyanakkor messze nem az, hogy többféle stílusban kommunikál, hanem az, hogy például megbízhatóbb válaszokat ad, miközben a fejlesztők szerint sokkal jobban ír és kódol, mint a korábbi verziók.
Az OpenAI nemrég kiadta a GPT-5-öt, amely a cég szerint sokkal gyorsabb és kompetensebb, mint az eddigi nyelvi modellek. A hatalmas frissítés megjelenése feltehetőleg annak köszönhető, hogy az úttörő vállalatot egyre jobban szorongatja a konkurencia. A verseny fűti a fejlesztést, sürgeti az újabb és újabb képességek beemelését, de közben nem csitulnak a kritikák a mentális egészség romlásával és a munkahelyek potenciális megszűnésével kapcsolatban. Sam Altmanék az utóbbi két aggodalomnak legalább az egyikére igyekeznek megnyugtató választ adni a GPT-5-tel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
ChatGPT: teszteltük az AI-ügynököt, ami már nemcsak bevásárlólistát készít, de be is vásárol helyettünk
Kipróbáltuk, le tud-e foglalni egy időpontot a kedvenc fodrászatunkban, képes-e bevásárolni, talál-e olyan strandot, ahol van szabad napágy az Olaszországba tervezett nyaraláshoz, valamint hogyan segíthet egy erdélyi utazásban. Lassúnak, de meglepően hatékonynak bizonyult.
Az OpenAI július végén elérhetővé tette a ChatGPT Ügynököt, amely az eddig ismert chatbotot proaktívan viselkedő személyi asszisztenssé alakítja. Az OpenAI állítása szerint ezzel a funkcióval a ChatGPT „már nemcsak gondolkodik, hanem cselekszik is”, magyarán a felhasználó utasítására végrehajt feladatokat, az időpontfoglalástól, a termékek rendelésén át a vállalati dokumentációk, üzleti elemzések és prezentációk készítéséig. A vállalat azt ígéri, hogy az Ügynök egyesíti a ChatGPT nyelvi intelligenciáját a weboldalkezelő böngésző és az információelemző mélykutatás képességeivel.
Ennek köszönhetően az AI a böngészéstől és adatgyűjtéstől kezdve a kódfuttatáson át a dokumentumkészítésig számos feladatot önállóan megold. Rábízhatjuk például, hogy ellenőrizze a naptárunkat és készítsen összefoglalót a közelgő megbeszélésekből, tervezzen meg és hajtson is végre egy bevásárlást, vagy éppen elemezze versenytársaink adatait és készítsen belőlük prezentációt.
Felhasználói utasításra a ChatGPT-ügynök végigjárja a szükséges weboldalakat, szűri az információkat, szükség esetén biztonságosan bejelentkezik a felhasználó fiókjaiba, programkódot futtat egy elemzéshez, majd munkája eredményét letölthető formában adja át – például egy szerkeszthető diavetítés vagy táblázat formájában. És teszi mindezt az eddig megszokott módon: természetes nyelven adott utasítások alapján, gördülékeny párbeszédes formában.
Fodrász-időponttól, bevásárláson át a napágy-foglalásig
Négy dologgal is teszteltük az AI-ügynököt. Ehhez csak ki kellett választanunk az ügynök-módot a bal oldalon, vagy a beszélgetés alatt, az Eszközök menüpontban, és már indulhatott is a kísérlet.
Először azt kértük tőle, hogy foglaljon időpontot a kedvenc budai fodrászatunkban másnap 11 órára. Csak a hely nevét adtuk meg, és magát a kérést. Ezután a Chat GPT dolgozni kezdett. A mélykutatáshoz hasonlóan az ügynök-funkció használata során is végig látni lehet, hogy épp mit csinál a mesterséges intelligencia. Hogyan nyitja meg először a böngészőt, hogy rákeressen a fodrászat nevére, utána pedig a fodrászat weboldalát. Az igazi izgalmak innen jöttek, ugyanis a ChatGPT nemcsak végigolvasta az oldalon található információkat, de meg is találta a foglalás-gombot, amit képes megnyomni.
Utána aprólékosan végigböngészte a fodrászok listáját, megnézte, melyikük értékelése a legmagasabb, majd megnyitotta annak a fodrásznak a részletes foglaltsági táblázatát, hogy kiderítse, szabad-e nála a másnap 11 óra. Mivel nem volt az, folytatta a műveletet a második legjobbnak értékelt fodrásszal, akinél meg is találta a keresett időpontot. Mindezt akkurátusan megmutatta a kis ablakban. Amikor idáig ért, megkezdte a konkrét foglalást. Ehhez megkérdezte a weboldalon kért adatokat, vagyis a nevünket, e-mail címünket, telefonszámunkat, és kitöltötte velük a táblázatot. Majd feltette a kérdést, hogy véglegesítse-e a foglalást.
Ezen a ponton hagytuk abba a kísérletet, ami nagyon meggyőző volt, egyetlen dolgot leszámítva: ha magunk csináljuk ennek az időnek a töredéke alatt elintézzük.
Második tesztként bevásárlásban kértük a segítségét. Azt mondtuk, rakott karfiolhoz szeretnénk bevásárolni, és keresse meg, hol a legolcsóbbak a hozzávalók, valamint rendelje házhoz azokat. A ChatGPT először megkérdezte, van-e diétás preferenciánk, majd hozzálátott a kereséshet. Felkutatta a klasszikus rakott karfiol receptjét és a pontos hozzávalókat. Majd kinyitogatta különböző hipermarketek weboldalait, hogy összehasonlítsa az árakat. Közben a kis ablakban folyamatosan mutatta, épp mit csinál. Például, hogy épp a karfiol, a darált hús, a hagyma, a tojás, a tejföl, az olaj, majd a rizs árait tanulmányozza.
Mindenhol figyelembe vette a szükséges mennyiséget is, és a legolcsóbb kiszerelést választotta. A döntéshez az Árfigyelő információit is feldolgozta. Mindegyik webáruházban a Kosárba tette a szükséges termékeket, hogy lássa az összesített árat, valamint a házhozszállítás költségét. Végül kiválasztotta a legolcsóbb boltot.
Ebben a kísérletben a ChatGPT egyáltalán nem tűnt lassúnak. 9 perc alatt végzett a feladattal, majd azt kérte, lépjünk be a kiválasztott áruház oldalára.
Arról is tájékoztatott, hogy nem készít képernyőképeket, csak mi láthatjuk a megadott információkat, például a jelszavainkat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, az adataink ettől még veszélybe lehetnek. Miután ezt tudomásul vettük, a ChatGPT-n belül megjelent az áruház bejelentkezési oldala, ahová beírhattuk a belépési adatainkat, majd elvégezhettük volna a fizetést.
Csakhogy ekkor kiderült, mindössze egy karfiolt tett a kosárba, amire felhívtuk a figyelmét. Ezután bepakolta a rizst, a hagymát és a többi összetevőt is, ami újabb 10 percet vett igényba, majd már valóban jöhetett a fizetés.
Ezután egy még nehezebb feladattal folytattuk. Azt kértük a ChatGPT ügynök-módjától, hogy az augusztus közepére Toscanába tervezett nyaraláshoz foglaljon le egy napernyőt és két napágyat a tengerparton. Megadtuk az utazás időpontját és a szállásunk pontos címét, azt kérve, hogy valamelyik közeli strandon foglalja le a helyet.
A kis ablakban ezúttal is lépésről-lépésre láthattuk, pontosan mi történik. A ChatGPT először is feltérképezte az adott városban található strandokat. Majd egy térkép-alkalmazással beazonosította a szállásunk koordinátáit, és ugyanezt megtette a strandokkal is. Ezután kiválasztotta a legközelebbi strandokat, és sorra megnyitogatta az oldalaikat. Nem volt probléma számára az olasz nyelv, gyorsan megtalálta a foglalási menüpontokat, és megnyitogatta azokat. Végigzongorázta a lehetőségeket, majd elkezdte kitölteni a foglalási adatokat. Beírta az időpontot, azt, hogy két napernyőt szeretnénk és elvégeztette az árkalkulációt. A végén kiválasztotta a legközelebbi és legolcsóbb lehetőséget, majd a foglalás véglegesítése előtt rákérdezett, hogy csakugyan megtegye-e az utolsó lépést.
Az egész művelet nagyjából 20-25 percet vett igénybe. És bár ezúttal sem kértük a véglegesítést, összességében nagyon hasznos infókhoz jutottunk, hiszen a foglalási oldal linkjének birtokában ezt már magunk is megtehetjük bármikor.
Harmadik próbaként arra kértük, hogy állítson össze egy útitervet, rajta minden magyar vonatkozású nevezetességgel, amely Erdély területén található. Az utasítást a lehető legjobban leegyszerűsítettük: nem adtuk meg lehetséges időintervallumot és közlekedési eszközt, nem befolyásoltuk a keresést olyan helyszínek megadásával, amelyek a legjobban érdekelnek bennünket, ahogy a kirándulásra szánt napok számát és a rendelkezésére álló forrásokat sem korlátoztuk. Csak hagytuk, hogy a Chat GPT a saját feje után menjen.
A „gondolkodás” közben láthatóvá tette, ahogy fokozatosan összeáll egy linkgyűjtemény, benne az utasításban szereplő helyszínekről szóló cikkekkel. A kutatás közben meg-megmutatta, hogy éppen melyik oldalon elemzi egy romániai nevezetesség magyar vonatkozásait, és közben részinformációkat is közölt róluk, felvillanó szövegdobozok formájában.
A relatíve gyors, 15 perces kutatás végére az AI-Ügynök készített egy listát az egyes helyszínek rövid leírásával, valamint egy összefoglaló táblázatot, amely szerint az általa talált magyar vonatkozású helyszínekre úgy másfél hetet érdemes szánni. Ez aligha elég, de a ChatGPT megoldotta, csak éppen úgy, hogy az egyes napok programja teljesíthetetlenül sűrű lett. A vaskos listát látva megkértük, hogy összesítse: az általa írt útiterv összesen hány helyszínt és megállót tartalmaz.
Kiderült, hogy tíz nap alatt 49 település 52 nevezetességén akar keresztül kergetni bennünket, ráadásul akadt olyan nap, amelyre több, egymástól akár 2-3 órányi autózásra fekvő helység meglátogatását javasolta.
Nem valószínű, hogy ezt a menetet bárki bevállalná, de ha felülemelkedünk azon, hogy az Ügynök valószínűleg nem törődött sem a múzeumok nyitvatartásával, sem az egyes helyszíneken eltöltött idővel (ellenkező esetben biztosan több napra osztotta volna el az állomásokat), kifejezetten hasznos kutatást végzett, rajta egy sor olyan nevezetességgel, ami erdélyi túrára készülve nem jut azonnal az ember eszébe, pedig érdemes betervezni.
Inkább totyogós gyermek, mint érett sprinter
A technológiai sajtó nagyjából egyetért abban, hogy az AI-ügynök, mint önállóan cselekvő asszisztens, lenyűgöző, ám a gyakorlati használat során a Wired is lassúnak találta, és jelezte, hogy a feladatok végrehajtása sem megy hibátlanul. A Futurism szintén nem volt elragadtatva a tempójától, hiszen egy meglehetősen egyszerű feladaton – egy adag muffin online rendelésén – egy teljes órát ült. Igaz, teljesítette a kérést, de fájdalmasan lassan, ráadásul minden érdemi lépés előtt jóváhagyást kért, amit a fejlesztők nyilván biztonsági megfontolásból építettek be: a modell tévedhet, ezért – egyelőre – nem lehet magára hagyni. A beszámoló arra jut, hogy az ügynök ezzel „furcsa bizonytalanságban ragad: egyszerre túl ostoba és túl hatalmas ahhoz, hogy felügyelet nélkül szabadon engedjük”. A konklúzió viszont az, hogy benne van a potenciál az autonómiára, csak még kell mellé a „babysitter”.
Az OpenAI nem tagadja, hogy az - egyelőre csak előfizetéssel rendelkező felhasználóknak elérhető - AI-ügynök jelenleg inkább totyogós gyermek, mint érett sprinter. Közben viszont szakértők rámutattak arra is, hogy bizonyos feladatokban meglepően hatékony. A Tom’s Guide például egy héten át tesztelte hétköznapi teendőkkel, és megállapította, hogy néhány bosszantó apróságot leszámítva tényleg képes terhet levenni az ember válláról. Az újságíró példaként kiemelte egy ritka játékfigura felkutatását, amit az ügynök hat perc alatt elvégzett, és ha már megtalálta egy webshopban, gyorsan kosárba is tette, majd elnavigált a fizetésig, ahol a szállítási cím és a kártyaadatok megadását már a felhasználóra hagyta. Lássuk be: ez jóval egyszerűbb, mint manuálisan keresgélni, és bár nem minden feladat megy ennyire olajozottan, egy kis felhasználói türelemért cserébe már most az életünk praktikus közreműködője lehet.
A technológiai elemzők és újságírók szinte teljes egyetértésben arra jutottak, hogy az Ügynök – némi felügyelettel – kifejezetten komplex munkát végez, és e tekintetben máris ügyesebb a megszokott chatbotoknál.
A rendszer egyik leglátványosabb képessége az, hogy automatikusan készít letölthető, szerkeszthető dokumentumokat – például komplett PowerPoint-prezentációkat vagy Excel-kimutatásokat – az összegyűjtött adatok alapján. Ezzel részben kiválthatja a hagyományos irodai szoftvereket és napi szinten több munkaórát felszabadíthat.
A szakértők szerint lenyűgöző az is, ahogyan a ChatGPT-ügynök egyetlen beszélgetésen belül zökkenőmentesen vált át „beszélgetésből” cselekvésbe, majd vissza. Egy üzleti riport készítése közben előbb elcseveg a felhasználó preferenciáiról, aztán kérésre nekilát a webes kutatásnak és adatgyűjtésnek, majd elemzi az eredményeket és megírja a jelentést, végül visszakérdez vagy magyarázatot fűz a talált információkhoz.
A gördülékeny folyamat arra utal, hogy az ügynök több AI-képesség olvasztótégelye, sőt, egyfajta „sok az egyben”, és amellett, hogy újszerű, jól demonstrálja, hová fejlődhet a generatív AI: a puszta szövegalkotástól rövid idő alatt eljutott odáig, hogy valós, hasznos munkafolyamatokat képes véghez vinni.
És ez még csak a kezdet, hiszen az OpenAI jelezte: folyamatosan dolgozik további fejlesztéseken és finomításokon.
Mivel az eszköz gyakorlatilag minden felhasználó számára hasznos, az OpenAI persze meglátta benne a monetizációs lehetőségeket. A The Guardian emlékeztet: Sam Altman vezérigazgató korábban felvetette, hogy ha az ügynök segítségével a felhasználók vásárlásokat intéznek, akkor a cég jogosult lehetne akár „2 százalékos tranzakciós díjra” is.
Bár az OpenAI sietett leszögezni, hogy a mostani ügynök ajánlásai között nincs reklámozott termék vagy szponzorált találat, a piaci elemzők szerint előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz valamilyen hirdetési, esetleg partneri rendszer felállítása az AI-asszisztensekben. A fejlesztés céljai között tehát szerepel, hogy az AI új üzleti modelleket és bevételeket teremtsen – mind az OpenAI, mind a felhasználók számára – utóbbiaknál például azáltal, hogy időt és erőforrást takarít meg a feladatok automatizálásával.
Jövőnket alakító technológia első lépéseit látjuk
A szakértők szerint a ChatGPT ügynök-módja mérföldkőnek tekinthető a mesterséges intelligencia fejlődésében, mert először mutatja meg széles közönség előtt, hogy egy AI nemcsak csevegni, hanem cselekedni is tud. Többen „új korszak hajnalának” nevezték, vagy egyenesen megállapították, hogy az AI-asszisztensek „új generációjának” első képviselője. A TS2 Space elemzése szerint az ügynök júliusi megjelenése paradigmaváltó pillanat, de egyben óvatosságra int: Sam Altman például „forradalmi, de kísérleti” jelzővel illette, és nyomatékosította, hogy „egyelőre nem olyasmi, amit érdemes magas téttel bíró, vagy személyes információk megadásával járó feladatokra használni”.
Magyarán maga a cégvezetés is elismeri, hogy hiába a nagy előrelépés, az Ügynök jelen változata korántsem hibátlan vagy teljesen megbízható.
Mindezzel együtt a ChatGPT Ügynök túlmutat minden korábbi hasonló próbálkozáson, és sokan úgy vélik, előrevetíti, merre tart az AI-fejlesztés jövője. A Wired eljátszott a gondolattal, hogy ha az AI ügynökök tartósan velünk maradnak, alapjaiban változtatják meg az internet-felhasználás szokásait, mivel könnyen lehet, hogy néhány év múlva már nem mi magunk böngészünk és kattintgatunk, hanem a nekünk dolgozó botok teszik helyettünk, aztán nekünk már csak a végeredményre kell figyelni.
A lehetséges távlati irányok között ott a nagyobb önállóság, hogy magas szintű utasításokra teljes projekteket is képes legyen lemenedzselni, vagy éppen a multimodalitás (nemcsak weboldalakat olvas és ír, hanem képeket, hangokat, videókat is értelmez vagy generál) és a nyitás fizikai világ felé, hiszen már most adja magát, hogy az ügynökök integrálhatók legyenek okosotthon-rendszerekbe, robotokba, autókba.
Fontos előrelépés lehet az is, hogy az általános célú ChatGPT Ügynök mellett a jövőben különféle specializált mesterséges intelligencia ügynökök is megjelennek majd, egy-egy terület szakértőiként. Ezt a trendet valószínűsíti, hogy az OpenAI versenytársai ugyancsak kísérleteznek különböző fókuszú személyi asszisztensekkel. Az IBM például a saját watsonx Orchestrate nevű ügynökét fejleszti, kifejezetten nagyvállalati környezetek számára, miközben a Microsoftnak ott a Copilot sorozat, a Google-nek meg a Duet AI, amelyek szintén egy adott cég belső folyamataira szabhatók.
De milyen hatása lesz a mind fejlettebb ügynököknek a világra?
Várhatóan mélyreható változásokat idéznek elő: drasztikusan megnövelhetik az egyének és szervezetek hatékonyságát, másrészt viszont komoly kihívások elé állíthatják a társadalmat a munkahelyek, készségek és etikai normák terén.
A kihívások és negatív hatások oldalán a leggyakrabban a munkahelyekre gyakorolt nyomást említik, és nem minden ok nélkül: ha az ügynökök belépnek a munkaerőpiacra, bizonyos feladatkörökben az emberi munkaerő iránti igény csökkenhet, ami átképzési kényszert és átmeneti munkanélküliséget okozhat. Sam Altman hangsúlyozta, hogy a társadalomnak mihamarabb alkalmazkodnia kell a változásokhoz: már most el kell kezdeni átgondolni az oktatás és a foglalkoztatás átszabását egy AI-asszisztensekkel teli világra.
Az ügynökök ugyanis nemcsak segítők, hanem bizonyos értelemben versenytársak lesznek számos szellemi foglalkozásban.
Felmerül továbbá a kontroll és felelősség kérdése: ha egy AI cselekszik a nevünkben és hibázik (pl. téves adatot ad vagy hibás tranzakciót végez), ki viseli a következményeket? Jogi és etikai keretrendszereket kell kidolgozni az ügynökök tevékenységére, ahogy az is komoly biztonsági rizikó, hogy a fejlett ügynököket mire próbálják majd felhasználni rosszindulatú szereplők.
Egy másik hatás a felhasználói viselkedés és a készségek változása. Ha az emberek hozzászoknak, hogy az AI mindent elintéz, csökkenhet bizonyos képességek gyakorlása, például a komplex információkeresés vagy kritikus értékelés. Ennek oka az, hogy az emberi munka a végső döntésekre és a magasabb szintű felügyeletre korlátozódhat, míg a „piszkos munkát” a gép fogja végrehajtani. Ezzel párhuzamosan az oktatásban is arra kell felkészülni, hogy a jelenlegihez képest más készségeket kell előtérbe helyezni: a kreativitást, az AI-val való együttműködés képességét és például a stratégiai gondolkodást.
A fejlettebb ügynökök hatása tehát kettős lesz: az egyik oldalon gazdasági növekedést és hatékonyságot generálnak, míg a másikon társadalmi feszültségeket és alkalmazkodási kényszert.
A lehetséges nyereség nagy – de csak akkor arathatjuk le, ha okosan kezeljük a kockázatokat. Az OpenAI hangsúlyozza: egyszerre próbálnak szaladni és fékezni, hogy az eredmény biztosan pozitív legyen. Azt viszont innentől már a következő évek döntik el, hogy az akár mindent intéző AI-asszisztensek valóban jobbá teszik-e az életünket, vagy inkább új problémákat szülnek. Egy biztos: a változás elkezdődött, és nem lehet nem tudomást venni róla.
Az OpenAI július végén elérhetővé tette a ChatGPT Ügynököt, amely az eddig ismert chatbotot proaktívan viselkedő személyi asszisztenssé alakítja. Az OpenAI állítása szerint ezzel a funkcióval a ChatGPT „már nemcsak gondolkodik, hanem cselekszik is”, magyarán a felhasználó utasítására végrehajt feladatokat, az időpontfoglalástól, a termékek rendelésén át a vállalati dokumentációk, üzleti elemzések és prezentációk készítéséig. A vállalat azt ígéri, hogy az Ügynök egyesíti a ChatGPT nyelvi intelligenciáját a weboldalkezelő böngésző és az információelemző mélykutatás képességeivel.
Ennek köszönhetően az AI a böngészéstől és adatgyűjtéstől kezdve a kódfuttatáson át a dokumentumkészítésig számos feladatot önállóan megold. Rábízhatjuk például, hogy ellenőrizze a naptárunkat és készítsen összefoglalót a közelgő megbeszélésekből, tervezzen meg és hajtson is végre egy bevásárlást, vagy éppen elemezze versenytársaink adatait és készítsen belőlük prezentációt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
