SZEMPONT
A Rovatból

A Ki nevet a végén minden, csak nem családi játék! - mondja Győri Zoltán társasjáték-szakértő

A Mit játsszunk! vlog alapítója mesélt a Covid hatásairól a társasájték műfajra, elmondta, miért számít elavultnak a Gazdálkodj okosan, és milyen veszélyeket rejthet egy ártalmatlannak tűnő játék.


Győri Zoli és felesége, Réka, a Mit játsszunk! vlog alapítói évtizedes barátaim. Nemrég Zoli a Brain Bar podcast sorozatának vendége volt, és úgy éreztem, végre itt a remek alkalom egy interjúra.

- Színészként és stand uposként ismertelek meg, többször fel is léptünk együtt. Aztán egyszer csak társasjáték vloggerként láttalak viszont. A kettő közti átmenetet viszont nem láttam. Hogy jött ez?

- A játék már akkor is fontos volt számomra amikor megismerkedtünk, bár nem olyan nagyságrendben, mint most. De egyre jobban érdekelt, és feltűnt, hogy nem igazán beszédtéma.

Nagyon sokan kérdezgették a véleményemet különböző társasjátékokról, és elhatároztam, hogy akkor erről fogok videókat készíteni, de egy kicsit másképp, mint mások. Van kapocs egyébként a humorral és a stand uppal is, a legelső videóink humoros tartalmak voltak (Pl. a „7 bosszantó játékos típus vagy a „7 furcsa eladó típus”, és ez a jó hangulat a videóinknak azóta is fontos része maradt. Később igény lett tematikus videókra, végigjátszásokra, játékszabály bemutató tartalmakra is, legújabb innovációink pedig a szakmai beszélgetések, amíg a Covid el nem választ. Igyekszem a lehető legtöbb oldalról körbejárni a társasjátékok világát, hogy minél több embernek mutathassuk meg ezt a csodás hobbit.

- Úgy látom, az utolsó tíz évben váltak nagyon népszerűvé a társasjáték klubok. Rengeteg művelődési házban, de akár kávézókban is működnek ilyenek. Mi lehet az oka ennek az új népszerűségnek?

- Sokan temették már ezt a műfajt a számítógépes játékok világában, de jó látni, hogy az embereknek igenis van igénye személyesen, digitális eszköz nélkül csatlakozni egymáshoz, akár egy játék keretein belül.

Tehát szerencsére esze ágában sincs kiveszni a társasjátékoknak, sőt, sok esetben nagyon ügyesen ötvözik őket a digitális eszközökkel.

Ilyenek pl. az applikációt használó társasjátékok. Emellett talán pont ezekben az egymástól kényszerű szeparáltságban, majd újratalálkozásokban telő napokban az embereknek még nagyobb igénye támadt az offline, személyesen együtt töltött minőségi időtöltésre, amik építik a kapcsolódásaikat és a társasjátékok tökéletesek erre is.

- Talán azért is népszerűek a társasjáték klubok, mert sokan ott találnak csak játékpartnereket. Egyedül nem nagyon lehet társasozni.

- Ezt cáfolnám, nagyon sok egyedül játszható játék van. Megtévesztő, hogy magyarul társasjátéknak hívjuk, angolul például „boardgame”, ami asztali játékot jelent. De egyre nagyobb az igény pl. a kétfős társasjátékokra is, amik csodásan építhetik pl. a párkapcsolati működést vagy a családon belüli dinamikát. Összességében egyre több játék jelenik meg itthon és világszerte, a játékos kedv felnőtt korban is egyre gyakoribb, ami nagyon örömteli.

Szerintem ezeknek a társasjáték kluboknak a legfontosabb szerepe, hogy naprakészen tartsák a játékosakat. Hogy megmutassák: létezik modern társasjáték, és milyen jó! A mai napig sok ismerősömön látom, hogy nekik a társasjáték még mindig a Monopoly, úgyhogy érdemes új dolgokra nyitogatni a szemeket.

- Azt látom a saját generációmon, hogy nagyon nagy nosztalgia él bennünk gyerekkorunk játékai iránt. Ilyen például a Police 07, aminek azóta kapható az eredeti változata is, a Scotland Yard. De kiadták újra az Ezüst tó kincsét is, és bevallom, én a Gazdálkodj okosant is szerettem. Miért számítanak ezek elavultnak?

- Más korok, más igények, egyik sem jobb-rosszabb…más. A modern társasjáték általában rövid, nagyon ritkán megy negyed-fél óra fölé a játékidő. Emellett ügyesen kezelik a játékos számot, tehát kisebb és nagyobb társaságoknak is jó szórakozást nyújtanak, és a játékosoknak nagyobb döntési lehetősége van a játékok során, mint a retro darabokban. Ezek azonban nem fárasztó döntések, nem minden társasjáték nehéz, nem kell mindig bonyolult stratégiát megalkotnunk egy fárasztó munkanap után.

A legnagyobb ellenérv a régebbi játékokkal szemben, hogy a játékos nem nagyon hozott ezekben önálló döntést.

Például a Gazdálkodj okosanban: a játékos csak dob a kockával, és végrehajtja azt, amit a játék mond neki, tehát megtörténnek vele a dolgok, ahelyett hogy Ő határozná meg a játék menetét. Ami nem feltétlenül baj, de a modern közönség szeret nagyobb hatással lenni a játék világára.

Üdítő kivétel ez alól pl. a Police 07, ami egy aszimmetrikus, menekülős játék, ahol Doktor Faktor – vagy a Scotland Yardban Mr. X – menekül, és a többiek együtt játszanak. Klasszikus játéknak számít a Rizikó is, ami bizonyos szempontból a mai napig működik. De hogy is mondjam… Bárki használhat Ford T modellt, ám azóta megjelentek hasonló árban a Lexusok és Teslák is.

Fontosnak tartom leszögezni, hogy nem tartom a retro játékokat rossz játékoknak. Ez nagyon interaktív műfaj, a játékos aktívan beleteszi magát ahhoz, hogy megszülessen a játékélmény.

Ezért úgy érzem, ha azt mondom, hogy egy játék „rossz”, azzal az ő játékélményét is minősítem, ami hiba lenne.

Szerencsére olyan széles a társasjátékos piac és annyi játék van ma már, hogy mindenki megtalálhatja a szívéhez közeli játékokat, legyen az modern vagy régi.

- Talán az is közrejátszott, hogy a nyolcvanas években olyan időket éltünk, amikor „játszottak velünk”. Az volt az alapélmény, hogy történnek velünk a dolgok, nincs döntésünk. Tehát a korszellemnek megfelelt ez a fajta játék típus.

- Abszolút, bár nem találtam erről szociológiai felmérést, hogy mennyire volt igényük az akkori játékosoknak a nagy döntésekre. Nagyon fontos volt az alacsony „belépési küszöb” is, tehát hogy a doboz kibontása után azonnal el tudjunk kezdeni játszani. A társasjátékoknak az egyik legnagyobb kihívása, hogy mielőtt még játszanánk, tanulni kell őket, és ez a játékszabály-böngészés sokaknak okozhat diszkomfortos élményt.

A számítógépes játékoknak vitathatatlan előnye, hogy azonnal játszol velük, hisz már a tutorial (tanító) pályát is játékkal töltöd. Azt hiszem, pont ezért nyert pl. idén a „MicroMacro Crime City” című játék Spiel des Jahres-díjat (Év Játéka német nagydíj), mert azonnal játszhatsz vele. Fél mondatban össze lehet foglalni a szabályát, egyszerűségében is briliáns, ilyen játékot pedig nagyon nehéz kitalálni.

- Vannak az ősi keleti társasjátékok, mint a sakk, a backgammon, a mahjong vagy a go. De mikor alakultak ki a mai értelemben vett, modern társasjátékok?

- Az 1900-as évek környékétől, a Monopoly őse például az 1920-as években jelent meg, és talán akkoriban vált a szórakozás eszközévé a társasjáték. Azt megelőzően a történelem során a játékok elsődleges célja nem a kikapcsolódás volt, hanem valamiféle tanítás, vagy filozófia átadása.

Remek példa erre a go, aminek a mai napig nagyon nagy hagyománya van Kínában, egyetemen tanítják. Vagy a Pachisi, illetve ahogy mi ismerjük, a „Ki nevet a végén?” (eredetileg egy indiai játék) ami ugyancsak nem a szórakozást célozta, hanem hogy helyzetbe hozza a játékosokat.

Kínában a mai napig hagyomány, hogy ha meg akarják ismerni egymást, meghívják a másikat játszani.

Nagyon fontos mérföldkő volt, amikor 1978-ban megalapították a Spiel des Jahres német nagydíjat, én onnantól számolom az igazán modern társasjátékokat. Azóta egyre többen foglalkoznak társasjátékszerzéssel is.

– Te magad is társasjátékszerző vagy. Ez kicsit olyan, mint a vers, mindenki próbált életében verset írni, és mindenki próbált társasjátékot kitalálni. De, akárcsak a vers esetében, ez sem mindenkinek sikerül. Te hogy fogtál hozzá? Olyan játékot próbáltál kreálni, amit játékosként te is szeretsz, vagy egyszerűen jött egy ötlet, és az hozta magával a többit?

– Annak idején, amikor 2011 táján elkezdtünk a feleségemmel felnőttként újra társasjátékozni, eleinte csak ismerkedtem a műfajjal, majd hagytam jönni a kreatív ötleteket. A mai napig ezt tartom az üdvözítő módszernek. Ha valaki tapasztalt, van kreativitása és motivációja a tervezésre, akkor ezek előbb-utóbb, mint két kovakő, szikrát csiholnak. Emellett az „egy ötlet nem ötlet” elvén számos gondolatot érdemes papírra vetni és ami még fontosabb, utána élesben is sokat tesztelni (ismeretlenekkel is), így derül csak ki egy fejlesztés során, hogy egy játék valóban működőképes lesz-e a későbbiekben, és érdemes-e vele komolyan foglalkozni, kiadásig vinni.

– Kicsit beszélj a játékaidról.

– Az első megjelent társasjátékom 2018-ban az Igen? volt, ami egy „beszélgetés indító”, kommunikációs társasjáték. Itt eldöntendő kérdéseket kapnak a játékosok, majd mindenki egyszerre válaszol igennel vagy nemmel a húzott kérdésre, és utána a játékosoknak meg kell tippelnie a többiek válaszát.

Két játékmód van: az egyiknél egy dobókockával beállítjuk, hogy hány db „igen” válasz van az asztalon, a sajátomat is beleértve. És van a személyes mód, ahol megtippelhetem, hogy Te személy szerint mit válaszoltál.

2019-ben jelent meg ennek a játéknak egy új változata is: az Igen? És… , amely önállóan is játszható játék 1-6 főre, de ha valakinek megvan mindkettő, akkor akár 12 játékos is élvezheti egyszerre.

Az Igen alapjátékban olyan kérdéseket teszek fel főleg, amikre lehet, hogy holnap már másképp felelnél. Az Igen? És…-ben inkább múlttal kapcsolatos, egymást megismerő kérdések szerepelnek. Szívmelengető, amikor házaspárok jelzik, hogy játék közben nagyon sok meglepetés érte őket, netán

egész új dolgok derültek ki számukra arról az emberről, akivel hosszú évek óta élnek együtt.

A Mensa díjas, Év játéka díjra jelölt Spicy c. játékom pedig egy blöffölős kártyajáték, melyben füllentésre kényszerítem a játékosokat. A játékos a saját körében egy megkezdett szín alapján kártyát tesz, és állítást tesz a kártya színéről és számáról. A következő játékos megkérdőjelezheti ezt az állítást, de meg kell mondani, hogy szerinte melyik állítás nem stimmel: a szín vagy a szám. Ha tévedsz, én kapom a pontot, ha igazad van, te kapod a pontot.

A legfrissebb játékom a Máltai Szeretetszolgálattal karöltve megjelentetett Hogy folytatod?, amiben félkész mondatokat fejezünk be és válogatunk ki, így alkotva meg a saját „tételmondatunkat”. Ha igazán mély beszélgetésekre, önismereti utazásra vágysz, és nem ijedsz meg a lelki tartalmaktól egy játékban, akkor ez az egyszerű, de nagyszerű kártyajáték sok élményt hoz majd számodra.

– Nem olyan rég meghívtak a Brainbar podcastjába is. Ott milyen szemszögből beszéltetek a társasjátékokról?

– Az egyik nagyon izgalmas téma az az analóg jelenlét volt, ami a Covid alatt különösen hangsúlyossá vált. Csodálatos volt, hogy amikor 2020 márciusában a pandémia miatt lezárták az országot, karácsonyt megszégyenítő érdeklődés támadt a társasjátékok iránt.

Az e-kereskedelemben is több, mint 50%-al nőtt meg a kereslet a játékos termékekre, ami nagyon izgalmas adat.

Azt gondolom, hogy a digitális téren kívüli, személyes, hús-vér találkozások iránti vágy, a vágyakozásunk a kapcsolódásra ebben mutatkozott meg talán az egyik legjobban: játszani szerettünk volna, hasznos és szórakozással teli időt tölteni együtt. Ennek az egyik legfajsúlyosabb megnyilvánulása a társasjáték.

– Nem akarom lelőni az egész podcastot, de azért még egy érdekes témára rákérdeznék belőle: a társasjátékok veszélyes oldalára. Milyen veszélyei lehetnek egy társasjátéknak?

– Gondolom, nem kell bemutatnom az olvasóknak azt a szituációt, amikor karácsonykor leül a család társasozni, és hamarosan finoman szólva sem „karácsonyi” hangulat alakul ki. Ilyenkor általában az történik, hogy nem az alkalomhoz illő játékot választottunk, és a feszültség veszekedésbe torkollik.

Számomra például a már említett Ki nevet a végén? minden, csak nem családi játék. Mi a játékos alapélménye? Az, hogy „haladnék én, próbálnék nyerni, végre elindulhatok, erre jössz Te, rám lépsz és visszaküldesz a starthoz…”. Boldog karácsonyt!

Ugyanilyen probléma, amikor a monopóliumra törekvő, többieket kiszorító játékra ráírják, hogy családi. Az minden, csak nem családi, ami nem baj, csak ne árulják így. Tehát az elsődleges probléma szerintem az, hogy bár sokakban megvan a vágy a játékra, még nem ismerik a modern társasjátékokat, ezért a régi negatív élményeik hatására inkább neki sem állnak a közös társasozásnak. Mi nap, mint nap dolgozunk azért a Mit Játsszunk? vlogon, hogy ez változzon, és minél több szuper játékot mutathassunk be az embereknek.

Szoktam viccesen mondani, hogy „mutasd meg a játékpolcodat, megmondom, ki vagy”, de persze ez nem ilyen fekete vagy fehér, sokfélék vagyunk, sokféle játékot szeretünk. Nem lesz mindenkinek minden társasjáték jó élmény, ezért is fontos mindenfélét kipróbálni, videókat nézni, informálódni mielőtt választunk.Mi pont tegnap játszottunk Rékával, a feleségemmel egy ügyességi, konfrontatív játékkal, ami Őt nagyon felidegesítette, utána elbeszélgettünk arról, hogy miért, mi volt az az emlék, amit felhozott.

A játék ugyanis sokszor olyan, mint egy masszázs.

Végignyomkodnak, és lehet, hogy találnak egy görcsöt. Olykor egy játékos élmény felszínre hozhat valami fájdalmas emléket is, mint a kiesés vagy a legyőzöttség érzése... A játék története szerint kiestél, „meghaltál”, „nélküled megy tovább a játék”, ami még egy rövid játék esetén is erős üzenet lehet. Fontos, hogy beszéljünk ezekről, és engedjük meg magunknak a játék önismereti és társismereti élményét is, mert a szórakoztatás, tanítás és relaxálás mellett ez is egy hasznos dolog lehet az életünkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez” – a Paksi Atomerőmű fideszes vezetését bírálta a volt MVM-főnök
Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek egykori vezérigazgatója élesen bírálta a paksi atomerőmű jelenlegi vezetését. Szerinte a menedzsment szakmai felkészültsége nem megfelelő, a létesítményt valójában a kétezer fős szakmai stáb működteti.


Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról a 2018-as leveléről, amelyben már akkor a paksi atomerőmű hűtési problémáira és a Paks II projekt aggályaira hívta fel a figyelmet. A volt MVM-vezér szerint a 2018-as figyelmeztetései bejöttek. Azt mondta, nem örül ennek. A Süli János akkori miniszternek írt levelében két kulcsmondat szerepel, az egyik, hogy „jelenleg üzemelő Paks I végletekig kihasználja a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségeket”, a másik pedig, hogy „egyszerűen nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű víz a Dunában.”

Mártha szerint „az a baj, hogy szerintem most sokkal nagyobb a gond, mint amit a levélben leírtam.”

Kifejtette, hogy a Paks I atomerőmű jelenleg a nyolc turbinából eggyel, a négy reaktorból pedig egy csökkentett teljesítményűvel üzemel, ami egyáltalán nem felel meg a tervezett működési állapotnak. Bár az orosz gépkönyvek említik ezt a lehetőséget, de nem heteken vagy hónapokon át tartó üzemre tervezték. A helyzetet egy hasonlattal írta le:

„Ez olyan, mintha egy Forma 1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással indulva, 5 km/órás sebességgel.”

A paksi szakemberek munkáját zseniálisnak nevezte, akik ebben a helyzetben is képesek működtetni az erőművet. Ugyanakkor élesen bírálta az atomerőmű jelenlegi vezetését.

Úgy fogalmazott, az erőmű egy félkatonai szervezet, amelynek élén jelenleg „egy bukott fideszes energiahivatali elnök [Horváth Péter Jánosra gondol - a szerk.] ül, és a felügyelő bizottság élén pedig egy Fidesz által indított országgyűlési képviselő, aki úgy tudom, hogy nem nyerte meg a körzetét [itt pedig Steiner Attilára].”

„Ők ketten szerintem annyit értenek a nukleáris energetikához, mint ló a mozijegyhez. Nem ők viszik a művet. Az a kétezer ember viszi, aki ott éjjel-nappal azon dolgozik, hogy ez az egy turbina és az a fél reaktor terhelés működjön.”

Mártha szerint a kormányzati kommunikáció is ezt tükrözi, mivel a miniszterelnök helyszíni látogatásai során nem a felsővezetőkkel, hanem a műszaki vezérhelyettessel mutatkozik. Úgy véli, egy atomerőmű esetében nem szerencsés, ha törések vannak a menedzsment és a szakszemélyzet között.

A jelenlegi, csökkentett teljesítményű üzemmód fenntarthatóságával kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Azt mondta, a blokkvezérlő mérnökök bravúrja, hogy a rendszer így is működik, de abban nem biztos, hogy ez hetekig vagy hónapokig tartható.

A legnagyobb veszélynek azt tartja, ha az utolsó blokk is leállna. „Ha ne adj isten Paks leáll, mert elfogy a víz, akkor egy 2000 megawattos termelőberendezés átfordul az ország egyik legnagyobb fogyasztójává.”

Míg egy működő blokk képes „megfűteni” a másikat az újraindításhoz, a teljes leállás és kihűlés utáni újraindítás rendkívül nehézkes lenne. Egy régi példát említett: „Ez utoljára több mint 40 éve ezelőtt indult el hideg állapotból, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek, és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort.” Hozzátette, hogy ezt a kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották.

A jelenlegi helyzetet, amikor a Duna vízszintje centikre van a leállástól, „hajmeresztő pillanatnak” nevezte.

A reaktorok élettartamára is káros a gyakori leállítás és újraindítás. Az orosz tervek szerint ezeket a blokkokat folyamatos, teljes terhelésű üzemre tervezték, a le- és felterhelés fogyasztja az élettartamukat. Emlékeztetett, hogy a románok a cernavodai atomerőműnél hasonló problémákkal küzdenek, és négy uszályt süllyesztettek el a Dunában, hogy egy mesterséges küszöbbel megemeljék a vízszintet.

Mártha Imre beszélt egy lehetséges megoldási javaslatról is, amelyen a budapesti közüzemek a Műszaki Egyetemmel közösen dolgoznak.

A projekt célja egy 120 kilométeres távvezeték kiépítése Paks és Budapest között, a Duna nyomvonalán, amellyel az atomerőmű hulladékhőjét lehetne eljuttatni Budapestre és az útba eső városokba távfűtési célra.

Ez szerinte Pakson is segítene, mert a jelenleg a Dunába engedett hőt hasznosítani lehetne. Konkrét becslést is mondott: „A mi számításaink szerint, ami még nagyon előzetes, egy ilyen 150-200 megawatt hőt, teljesítményt ilyenkor is el lehetne hozni, ami most egyébként az élethalál közötti különbség.” Hangsúlyozta, hogy ez egy többéves projekt.

A Paks II beruházás kapcsán megismételte korábbi aggályait. Szerinte a jelenlegi helyzetben a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehetne beengedni, ezért Paks II esetében elkerülhetetlen lesz hűtőtornyok építése. Ez a Heller-Forgó-féle technológia ismert és működő, de megépítése az egész projekt újratervezését, újraengedélyeztetését és jelentős költségnövekedést vonna maga után.

A nagyméretű atomerőművek építését mára elavult koncepciónak tartja, a Paks II projektet egy kihalásra ítélt mamuthoz hasonlította.

Felidézte, hogy már évekkel ezelőtt megjósolta, hogy az Európai Unió a tiltott állami támogatás és a szabványok miatt sem fogja engedélyezni a projektet az eredeti formájában.

„Most olyan érdekes, hogy én ezt megmondtam, csak senki nem hitte el.”

Ehelyett a Paks I blokkok üzemidejének meghosszabbítását tartaná a legfontosabbnak, akár 80 éves korig, ahogy arra amerikai példák is vannak. Kritizálta a kormány korábbi „szélerőmű frászát”, mondván, ha az elmúlt 16 évben épültek volna szélerőművek, azok most jelentősen kiegészíthetnék a napelemparkokat, és könnyebb helyzetben lenne az ország.

Teljes interjú:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk