A Hős utcában "százezer rendőrt is bevethetnek, a nyomor maradni fog"

Mint arról mi is beszámoltunk, Budapesten a Hős utcában, illetve a környéken, a Stadionok megálló körül áldatlan állapotok uralkodnak.

Szinte minden hétre jut egy droggal, kábítószerkereskedelemmel összefüggő bűnügy vagy közbotrányt okozó eset. Aki teheti, elkerüli azt a területet. Aki pedig nem tudja elkerülni, az gyakran rettegve száll fel az egyes villamosra, félve közelíti meg a Hős utca környékét.

Az Abcúg riportot írt a jelenlegi helyzetről. A cikket a portál hozzájárulásával teljes terjedelmében, tartalmi változtatás nélkül az alábbiakban közöljük.

Még köntösben is maguknál tartják a személyit

Rendőrök lepték el az utóbbi hetekben Budapest legrosszabb hírű nyomortelepét, a Hős utcát, hogy felszámolják a környéken tapasztalható drogbűnözést. Ezrével kezdték igazoltatni a helyieket, van, aki azóta már a köntösében is személyi igazolványt hord. Hiába azonban a sok rendőr, a folyamatos igazoltatás egyáltalán nem számít hatékony fegyvernek a bűn ellen, pedig Magyarország az élen jár ebben. Milyen eredménye lehet a Hős utcai akciónak, és miért halogatja az önkormányzat évek óta a telep felszámolását?

Negyedik hete zajlik rendőrakció Budapest egyik leglepukkantabb gettójában, a Hős utcai bérházakban és a környéken. A rendőrök augusztus végén ellepték az utcát, járőröztek a közeli villamosmegállóban, rendőrautók parkoltak szinte végig a bérházak mellett. A fokozott rendőri ellenőrzés oka a BRFK szerint a környéken elharapózó droghelyzet: a közeli 1-es villamosról több, zavartan viselkedő embert szállítottak kórházba, egy holttestet is találtak a közelben, egy kutyát pedig lerúgtak a villamosról a gazdája mellől.

A rendőrök ötvenesével szálltak ki a környékre, a helyszíni igazoltatásokat pedig olyan komolyan vették, hogy fényes nappal hajtottak végre gumikesztyűs testüregmotozást az utcán. A BRFK közleménye szerint az első 72 órában több mint 1800 embert igazoltattak. A rendőri jelenlét azóta láthatóan csökkent, múlt héten például már nem álltak tízesével az egyenruhások az utcában, de az akció a rendőrség szerint továbbra is tart. Ez annyiban látható volt, hogy a villamosmegállóban még mindig rendőrök strázsáltak, a bérházak mellett pedig ötpercenként elhúzott egy rendőrautó, többször meg is álltak.

De mire elég a fokozott rendőri jelenlét egy olyan helyen, ahol már évek óta a legnagyobb nyomorban élnek az emberek?

“Lehet itt 150 rendőr nap mint nap, de rend csak akkor lesz, ha ezt a két házat eltüntetik a Föld színéről.”

Egy helyi nő mondta ezt az Abcúg tudósítóinak a Hős utcai bérházak A épülete mellett, séta közben. Otthoni köntösben volt, az egyik kezében a kutyáját tartotta, a másikban pedig a személyi igazolványát mutatta. Azt mondta, mostanság mindig magánál hordja, a rendőrök ugyanis minden egyes nap igazoltatják.

A környéken a sétáló helyiek mind azt mondták, örülnek neki, hogy a rendőrség jobban odafigyel rá, mi történik az utcában, ugyanis a helyzet tényleg tarthatatlan volt már. Volt, akinek a füléből próbálták meg kitépni a fülbevalót, más arra panaszkodott, nap mint nap lát kábítószertől elbódult embereket. Azt is hozzátették azonban, hogy ez a probléma egyáltalán nem most kezdődött (a Hős utcáról ebben és ebben a cikkünkben olvashat bővebben), és nem is számítanak rá, hogy a rendőri akció meg fogja oldani.

“Döbbenetes felderítési munka lehetett szükséges ahhoz, hogy a rendőrség rájöjjön, az elmúlt egy évtizedben nyomor szülte drogprobléma van a hátuk mögött” – mondta Dávid Ferenc, a szenvedélybetegségek kezelésével foglalkozó Kék Pont Alapítvány szakértője. Dávid ezzel arra utalt, hogy a Hős utcai telep környéken már régóta látható jelenség a droghasználat, ezt pedig a rendőrségnek is tudnia kellett, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ telephelyei ugyanis a telep szomszédságában működnek.

Dávid szerint az ország szegénytelepein már évek óta robbanásszerűen terjed a droghasználat. Ennek az oka a dizájnerdrogok megjelenése, a drogprevenciós kormányzati támogatások csökkenése, elsősorban azonban az ezeken a területeken tapasztalható nyomor. Dávid szerint éppen ezért a rendőri intézkedések, bár fontosak – a helyzetet ugyanis kezelni kell, a környéken élő emberek biztonságát pedig garantálni -, a problémákat nem fogják megoldani.

Szerinte eredményt csak különböző intézmények összefogásával lehet elérni. Az önkormányzatnak legyen lakáspolitikája, gondoskodni kell arról, hogy ezek az emberek eljussanak iskolába, hogy megerősítsék a közösségüket, és munkához jussanak. “Önkormányzati, rendészeti, egészségügyi és civil szerveztek együttműködése nélkül ezt nem lehet megoldani, főleg nem pikk-pakk, ez évtizedes munka” – mondta.

Senki sem akarja kifizetni a nyomortelep felszámolását

Megkérdeztük a BRFK-t és a kőbányai önkormányzatot is arról, milyen közép- és hosszú távú terveik vannak a Hős utcában lévő problémák megoldására. A rendőrség a kérdéseinkre először korábbi közleményeik elérhetőségét küldte el. Ezekben dicsekedtek el többek között azzal, hogy a környéken lekapcsoltak egy drogdílert, tíz lakásnál áramlopást állapítottak meg, több száz embert pedig igazoltattak. Arra a kérdésre, hogy hány ember ellen intézkedtek, nem válaszoltak, de egy korábbi közleményük szerint augusztus 29-ig 81 személyt állítottak elő.

Azt azonban közölték, hogy a rendőrségnek a bűncselekmények felderítése és a közbiztonság védelme a feladata, így azokra a “szociológiai” jellegű kérdéseinkre, hogyan tudnák a nyomornegyed problémáit közép- és hosszútávon felszámolni, nem feladatuk válaszolni.

A Hős utca és környéke területileg a X. kerülethez tartozik,

így megkérdeztük a kőbányai önkormányzatot is, mik a terveik a környékkel. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a nekik küldött kérdésekre, a kerületi lap szeptemberi száma azonban részletesen is foglalkozott a Hős utcai helyzettel, és megszólaltatták Kovács Róbert polgármestert is.

Ebben az interjúban a polgármester arról beszélt, hogy ők már hét éve leszanálták volna mindkét házat, sőt, ahol tudták már el is kezdték kiüríteni a lakásokat, de a két háztömbben lévő háromszáz lakás fele magántulajdonban van, sok esetben pedig hiába van önkormányzati tulajdonban a lakás, a lakók határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek (így pedig sokkal nehezebb őket kilakoltatni).

“Az ingatlantulajdonosok kivásárlása, a közműtartozások rendezése, a házak bontása és az egyéb költségek számításaink szerint meghaladnák a 2,2 milliárd forintot” – mondta a polgármester.

Kovács úgy fogalmaz, hogy ennyi pénzt egyszerűen nem akar a kerület kifizetni, főleg, hogy szerinte a probléma csak a kerület kisebb részét érinti. Addig pedig, amíg ez a pénz nem áll rendelkezésre, elsősorban a rendőri jelenlétére számítanak.

Folyamatos vészhelyzet van az országban

A folyamatos rendőri jelenléttel, és a nagy számú igazoltatással azonban több probléma is van. Egyrészt az, hogy az ezt szabályozó jogszabály nem elég pontos, másrészt pedig az, hogy a tapasztalatok szerint egyáltalán nem hatékony. Erről Vig Dávid kriminológus, az ELTE ÁJK oktatója, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője beszélt az Abcúgnak.

Vig Dávid szerint a rendőrök alapesetben csak meghatározott célból igazoltathatnak valakit, ilyen például a bűnmegelőzési vagy felderítési cél, vagy a közrend védelme. A rendőrfőkapitány ugyanakkor a jogszabály szerint fokozott ellenőrzést rendelhet el egy meghatározott nyilvános helyen, ahol a rendőr az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. Vig szerint ez a szabály egy rendezvény biztosítására vagy egy bankrabló elfogására legitim eszköz lehet. Az országos rendőrfőkapitány azonban rendszeresen elrendel fokozott ellenőrzést Magyarország teljes közigazgatási területére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy

a magyar rendőrök az országban bárkit, bárhol igazoltathatnak. Az egész országra érvényes fokozott ellenőrzést idén február 1-től adták ki, azóta pedig egyszer már meg is hosszabbították szeptember végiéig.

“Nincs olyan, hogy általános igazoltatás. Törvényi garanciák vannak arra, milyen okból igazoltathat valakit egy rendőr, de ezt ez a folyamatos érvényű fokozott ellenőrzés megszünteti. Pedig kellenek ezek a korlátok, hogy az államnak ne legyen egy általános, mindenre kiterjedő felhatalmazása arra, hogy bárkit bármiért megállíthasson” – mondta Vig.

A Hős utcában például a rendőrség külön megemlítette, hogy 1800 olyan polgárt igazoltattak, akinek nincs az utcában bejelentett lakcíme. A rendőrségi feltevés szerint ugyanis a környékre járnak drogot vásárolni a fogyasztók. Vig szerint azonban önmagában az, hogy valakinek nincs a környéken bejelentett lakcíme, még nem jelenti azt, hogy valaki bűnelkövető, hiszen Magyarországon bárki elmehet bárhová.

Rengeteg az igazoltatás Magyarországon

Az igazoltatási statisztikákból az is látszik, hogy hiába vezethet ez a fajta rendőri jelenlét letartóztatásokhoz, egyáltalán nem tűnik hatékonynak. A több mint 1800 igazoltatásból mindössze negyven embert állítottak elő, azaz az igazoltatások mindössze 2,2 százaléka vezetett egy esetleges bűnöző elfogásához.

Vig Dávid szerint Magyarország az élen jár a rendőri igazoltatások számában.

2016-ban több mint egymillió igazoltatólapot töltöttek ki a magyar rendőrök, és ez egy csökkenő tendencia eredménye: öt évvel ezelőtt ez a szám majdnem elérte a kétmilliót. Összehasonlításképpen, a 65 milliós lakosságú Egyesült Királyságban 2014-ben mindössze ötszázezer igazoltatást hajtottak végre a rendőrök, és mindezek 14 százaléka vezetett letartóztatáshoz.

“Az Egyesült Királyságban két okból csökkentek ezek a számok: alapvető jogokat sért, ha a rendőrség folyamatosan kérdőre vonja az állampolgárokat és nem is hatékony. Magyarországon ebben az egymillió igazoltatásban sok rendőr, sok munkaórája van benne, mégis kevésbé vezet eredményre” – mondta Vig Dávid.

Helyette sokkal hatékonyabb, ha a rendőrök célirányosan csak azt igazoltatják, akinél ezt feltétlenül szükségesnek ítélik, “és nem mindenkit, válogatás nélkül.

Vig szerint a magyar rendőrök sokszor nagyobb számban igazoltatnak például romákat vagy hajléktalannak kinéző embereket, feltételezve, hogy ők gyakrabban követnek el bűncselekményeket, holott a statisztikai adatok ezt nem támasztják alá. “Ettől látványosabb lesz a rendőrségi kontroll, de valójában nem vezet eredményre, sőt, a rosszul célzott igazoltatás a hatékonyságot is csökkenti, mert olyanok felé irányítja a rendőrség figyelmét, akikre nem lenne indokolt. ” – mondta. Minderről bővebben itt olvashattok.

A másik rossz tendencia Vig szerint az, hogy a rendőrségi teljesítményértékeléseket sokszor az alapján végzik, hogy a rendőrök számszerűen hány intézkedést hajtanak végre. Ez ugyancsak a felesleges igazoltatások számának növekedését segíti elő.

“Társadalmi problémákat nem rendészeti eszközökkel kell megoldani, a politikának pedig nem a rendőrségtől kell elvárnia azt, hogy ezeket a problémákat megoldja. Abban a körzetben ugyan átmenetileg csökkenhet a közterületen látható bűnelkövetés, de amint a rendőrök elmennek, vissza fog térni vagy más területen fog megvalósulni” – mondta Vig Dávid.

Az Abcúg által megkérdezett Hős utcaiak hasonlóan vélekedtek, egy nő azt mondta, hiába a sok rendőr, a minap újfent látott a gangon egy kábítószertől kábult férfit. Az elmúlt pár hét intézkedései közül még a tömbházak udvarán végrehajtott takarításnak sem lett tartósabb eredménye: az önkormányzat munkagépei 600 köbméter szemetet szállítottak el, amely április óta halmozódott az udvaron. Még a földet is elszállították markolóval, negyven centi mélységig, annyira szennyező volt. Hiába azonban a nagy igyekezet, a házak közti udvar azóta elkezdett újra megtelni szeméttel.