HÍREK
A Rovatból

A harmadik legmelegebb év volt a tavalyi Magyarországon

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.


A 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta,

több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a 20. század kezdete óta

- írta a múlt évről készített elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján.

A legmelegebb év 2019. volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag.

A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a 20. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában - a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve - a harmadik helyet foglalja el.

A legmelegebb évek egyértelműen az elmúlt pár évtizedből, különösen a legutóbbi tíz évből kerülnek ki. Az évi középhőmérséklet országos átlagának trendje megközelíti a 20. század kezdetétől a másfél fokot. Legutóbb hűvösebb, 10 fok alatti évi középhőmérsékletű év a 2005-ös volt, majd 2011 óta minden év országos átlaga meghaladta a 10,5 fokot is.

Az évi középhőmérséklet a Dél-Dunántúl és az Alföld nagy részén meghaladta a 12 fokot, a Dél-Alföldön többfelé 12,5 fok felett alakult. Az Alpokalján és az Észak-Alföldön jellemzően 10 és 12 fok között volt az évi középhőmérséklet, 10 fok alatti értékek csak a hegyvidéki területeken fordultak elő.

Bár országos átlagban 2022 a harmadik legmelegebb év volt, de az ország különböző részein eltérő, hányadik helyet foglal el a 2022-es év a legmelegebb évek rangsorában, a 20. század eleje óta. Az országban mindenhol a tíz legmelegebb év közé került a tavalyi, de két kis körzetben - Veszprém és Katymár közelében - 2022 volt a legmelegebb. A Dél-Dunántúlon és az Alföld déli felén általában a második vagy harmadik, Zalában, az Észak-Alföldön és az északi vármegyékben többnyire a negyedik legmelegebb év volt 2022, és csak az északkeleti határ közelében "esett ki" a legmelegebb ötből.

Tavaly országosan csak három hónap, a március, az április és a szeptember középhőmérséklete maradt el az 1991-2020-as átlagtól, közülük legnagyobb mértékben az április, 2,0 fokkal. A többi hónap mind legalább 1 fokkal melegebb volt az éghajlati normálnál. A februári, a júniusi, az augusztusi és a decemberi különbség a 2 fokot is elérte, de a legnagyobb eltérés, 3,1 fok februárban volt.

A középhőmérséklet mellett a minimumhőmérsékletek is magasan alakultak a legtöbb hónapban. Ugyanakkor, mivel az év nagyobb részét szárazság jellemezte, a száraz időben pedig általában erőteljesebb az éjszakai lehűlés, ezért a napi minimumhőmérséklet évi országos átlagban csak a hetedik legmagasabbnak volt, 6,5 fokos értékkel. A fagyos napok száma országosan 88 volt, ami megközelíti az 1991-2020 közötti évek 90 napos átlagát - írták.

Az elemzés szerint

a szokásosnál sokkal több fagy jellemezte a márciust,

amikor az országos átlag elérte a 23 napot, amihez hasonló legutóbb 1962-ben volt. Még a hűvös április is hozott országosan öt fagyos napot. Ezzel pedig 2022 tavaszán összesen 28 fagyos nap volt átlagosan, ami a tizedik legtöbb 1901 óta és a második legnagyobb az elmúlt 60 évben az 1997-es tavasz 29 napja után. A legtöbb tavaszi fagyos nap országosan 1931-ben volt, ekkor 36 fagyos napot rögzítettek.

A téli hónapok a szokásosnál jóval enyhébbek voltak, ez látszik a 2022-ben előfordult legalacsonyabb hőmérsékleteken is, amelyeknek az országos átlaga -11,2 fok volt). Ez a kilencedik legmagasabb érték és sorozatban a negyedik év mínusz 12 fok felett, amihez hasonló 1901 óta eddig még nem volt. A 2022-es év legalacsonyabb hőmérséklete a Hajdú-Bihar vármegyei Pocsaj állomáson január 13-án mért mínusz 18,0 Celsius-fok.

A szárazabb időjárás az alacsonyabb minimumok mellett magasabb maximumhőmérsékletek kialakulását segíti elő - írták. Hozzátették: a napi maximumhőmérsékletek országos, éves átlaga 17,6 fok volt tavaly, ami a második legmagasabb érték, 1901 óta csak 2019-ben volt ennél magasabb, 17,8 fok. A júliusi átlagos napi maximumhőmérséklet 30,8 fok volt, amivel a maximumok tekintetében a legmelegebb július és az 1992-es augusztus (32,7 fok) után a második legmelegebb hónap volt. A nyári átlagos maximumhőmérséklet a 20. század kezdete óta először országos átlagban is elérte a 30 fokot (30,1 fok). A korábbi maximum 29,3 fok volt 2003-ban.

Tavaly országos átlagban 46 napon érte el a legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Ennél több hőségnap egy évben csak 2015-ben, 2012-ben és 2003-ban fordult elő.

A 2022-ben előfordult legmagasabb napi maximumhőmérsékletek országos átlaga 38,2 fok volt, ami a harmadik legmagasabb érték 1901 óta.

Az országos átlag csak 1950-ben (38,5 fok) és 2007-ben (39,1 fok) volt magasabb. Az ország legnagyobb részén július 23-án volt a legmelegebb, a Dél-Alföldön többfelé elérte a csúcsérték a 40 fokot is. A 2022-es év legmagasabb hőmérséklete a Hódmezővásárhely-Szikáncs és Kiskunfélegyháza állomásokon július 23-án mért 41,5 Celsius-fok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Havi 160 ezer forintot kérnek az ellátásért egy magyar állami kórház egyik osztályán
A hozzátartozók szerint napidíjat és alapítványi hozzájárulást is kérnek. A kórház egyelőre nem ad részletes tájékoztatást az ügyről.


A Péterfy Sándor Utcai Kórház egyik krónikus belgyógyászati osztályán a betegek ellátása havonta összesen nagyjából 160 ezer forintba kerül. A Telex egyik olvasója szerint

a kórház napi 2000 forintot kér, ezen felül pedig havonta 120 ezer forintot kell befizetni egy alapítványnak.

A tájékoztatóban csak a napi díjról esik szó, az alapítványi hozzájárulás nem szerepel benne.

A hozzátartozó elmondása szerint édesanyját a kórház Szövetség utcai telephelyén működő III. Krónikus belgyógyászati osztályra irányították. Azt írta: „A tájékoztató szerint 2000 forintot kell fizetnünk naponta a Péterfy Sándor kórháznak. A doktornő viszont azt mondta, ez csak az alap. Havonta még 120 ezer forintot is be kell fizetni egy alapítványnak. Ez az összeg nincs benne a tájékoztatóban.”

A lap több más beteget gondozó családtagot is megkérdezett, akik szintén megerősítették, hogy az ellátás díja eléri a havi 160 ezer forintot.

Többen azt mondták, hogy az ellátás színvonalasabb, mint amit más intézményekben tapasztaltak: a betegeket minden nap felültetik, tisztába teszik őket, és az orvosok, valamint a nővérek is kedvesek.

A betegjogi képviselő azt közölte, hogy „emelt ellátásért szabad kiegészítő díjat kérni,

ez esetben az emelt ellátás mibenlétéről, az ellátási részletekről, a díjról tájékoztatást kell adni, ha szükséges külön szerződést kötni, és a befizetett díjról bizonylatot adni”.

A krónikus belgyógyászati osztályokon olyan betegek vannak, akik már nem tartoznak az aktív fekvőbeteg-ellátás alá, de egészségi állapotuk miatt további intézményi gondozásra van szükségük.

Az ellátás célja az állapotuk fenntartása vagy javítása, illetve szociális problémáik rendezése és elhelyezésük biztosítása. Ezeket az osztályokat a köznyelv gyakran „elfekvőként” emlegeti.

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász a Telexnek azt mondta: „Térítési díjat szociális otthon vagy kimondottan csak ápolási tevékenységet végző intézmény esetében kell kötelezően fizetni, ott tényleg van napidíja az ellátásnak, de egy állami kórházban nem lehet kötelező alapdíjat kérni.” Hozzátette, hogy szerinte a helyzet akkor lenne átlátható, ha az érintett osztályok a szociális ellátórendszer részévé válnának. Amíg a kórház fő feladata az egészségügyi ellátás, addig más szabályok érvényesek rá.

A kórház a lap megkeresésre azt közölte, hogy a Belügyminisztérium vizsgálatot indított, és annak lezárultáig nem adnak bővebb tájékoztatást.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Két hét alatt két és fél millió forintot adományoztak a nyugdíjasok Iványi Gáborék egyesületének
Sokan a nyugdíjas élelmiszer-utalványukat ajánlották fel az Oltalom Karitatív Egyesületnek. Az utalványokat ételosztáshoz használják fel.
F. O. - szmo.hu
2025. szeptember 14.



Szeptember 1-jén kezdték el postázni a nyugdíjasoknak járó élelmiszer-utalványokat. Ezeket az utalványokat egy alkalommal, személyenként lehet felhasználni, és kizárólag hideg élelmiszer vásárlására szolgálnak.

Sokan azonban úgy döntöttek, hogy az utalványokat nem maguk használják fel, hanem felajánlják az Oltalom Karitatív Egyesületnek.

Eddig összesen két és fél millió forintnyi utalvány gyűlt össze. Ezekből az adományokból az egyesület napi négyszáz adag ételhez tudja beszerezni az alapanyagokat.

Nemcsak az Oltalom Dankó utcai központjában fogadják az utalványokat, hanem egy újlipótvárosi könyvesboltban is gyűjtik őket. Csak ebbe a boltba másfél millió forint értékű utalvány érkezett.

A szervezet vezetője, Iványi Gábor az RTL Híradónak azt mondta: „a nyugdíjasok élelmiszer-utalványát sokan máris nekik adták, ami

nagy segítséget jelent nekik, hogy beszerezhessék az alapanyagokat az általuk kiosztott, napi négyszáz adag ételhez.”

Az utalvány amiatt is nagy segítséget jelent, mert az egyesület számlájára érkező pénzt a NAV folyamatosan inkasszó alá vonja adó- és járuléktartozásokra hivatkozva.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ha harckocsikat és más katonai járműveket láttok az utakon, felettük helikopterrel, ez az oka
Az Adaptive Hussars 2025 NATO-gyakorlathoz kapcsolódóan szeptember 15-28. között a Magyar Honvédség erői és eszközei az ország több nagyvárosa között harcszerű menetet hajtanak végre. A gépjárművekből és harcjárművekből álló katonai konvojokat esetenként a légierő forgószárnyas légijárművei kísérik.


A szeptember 1-jén kezdődött Adaptive Hussars 2025 (ADHU 25) nagyszabású országvédelmi gyakorlat - ami az idei év és egyben a rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete - kapcsán a végrehajtás harmadik hetében is fokozott közúti, illetve légijármű forgalomra, valamint intenzív hanghatásra kell számítani az ország több pontján - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szombaton az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint

a tervezett, NATO keretek között megrendezett összhaderőnemi és összkormányzati védelmi gyakorlat végrehajtása kapcsán - alakulatok áttelepüléséhez kapcsolódó csapatmozgások, eszközátcsoportosítások miatt - megnövekedett forgalomra kell számítani az ország legtöbb vármegyéjére kiterjedő autópályákon, autóutakon és településeken.

Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlathoz kapcsolódóan, a szeptember 15-28. közötti időszakban a Magyar Honvédség erői és eszközei az ország több nagyvárosa között harcszerű menetet hajtanak végre. A gépjárművekből és harcjárművekből álló katonai konvojokat esetenként a légierő forgószárnyas légijárművei kísérik

- jelezték.

Hozzátették: a katonai eszközöket szállító járművek közlekedése miatt fokozott óvatosságra, körültekintésre és türelemre van szükség az érintett útvonalokon az említett időpontokban.

A járművek, konvojok mérete és haladási módja eltérhet a mindennapi közúti közlekedésben megszokottól, ezért a Magyar Honvédség kéri a közlekedők együttműködését - írták, kiemelve, hogy a katonai menetoszlop tagjai közé behajtani veszélyes és tilos.

További részletek ezen az oldalon olvashatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Felhőszakadás Dunaújvárosban, így állt a víz a város utcáin
A Duna-parti város környékére is felhőszakadás zúdult, ami villámárvíz kialakulásához vezetett, és több utcát elöntött a hirtelen jött nagy mennyiségű csapadékvíz.


Intenzív záporok, zivatarok indultak be kora délután hazánkban a hidegfront mentén, melyek helyenként 20-30 millimétert meghaladó csapadékot hagynak hátra, írta az Időkép.

Dunaújváros nem úszta meg:

a város környékére is felhőszakadás zúdult, ami villámárvíz kialakulásához vezetett, több utcát elöntött a hirtelen jött nagy mennyiségű csapadékvíz.

Még a dunaújvárosi webkameránk felvételén is látszott, hogy önti el a víz az egyik forgalmas kereszteződést.

A front és vele együtt a zivatarok lassan vonulnak kelet, délkelet felé. A Dunaújvárost elmosó felhőszakadás Kecskemét irányába haladt tovább.

A villámárvíz fotói ITT láthatók.


Link másolása
KÖVESS MINKET: