SZEMPONT
A Rovatból

„A cementgyárakat is meg akarják szerezni” - nemcsak Bige László cége állhat a célkeresztben

A kormány brutális különadóval sújtott jónéhány céget, ez az úgynevezett kvótaadó, ami ellen Bige László is kifakadt. Balogh József energetikai szakértő szerint elsősorban a külföldi tulajdonú cementgyárak megszerzéséről szólhat a történet.

Link másolása

Bige László egy nap alatt meggondolta magát, és úgy döntött, ahelyett, hogy bezárná Magyarország egyetlen műtrágyagyárát, a 93 éve működő Pécsi Nitrogénműveket, inkább felveszi a harcot a kormánnyal. „Nem megyünk feltett kézzel a vágóhídra” - mondta az RTL-nek.

A kormányt nyilvánosan sokat kritizáló milliárdos az úgynevezett kvótaadó miatt jelentette ki, hogy a gyára bezárhat és az ott dolgozó ezer ember az utcára kerülhet. Ezt az új különadót a nyáron vetették ki, méghozzá az érintett cégek értelmezése szerint visszamenőleg, mert már az egész idei évre be kell fizetniük. Az első részletet épp most, november 15-én.

Balogh József energetikai szakértő szerint Bige László első, kedd reggel megjelent nyilatkozata a bezárásról meggondolatlan volt.

„Pont erre várt a kormány. Ha leáll a gyár, azt mondhatják, hogy kineveznek egy kormánybiztost, mert ha nincs hazai műtrágya, az ronthatja az inflációs kilátásokat, például” - mondja.

Szerinte az egész kvótaadó célja egyébként is az, hogy a tűzhöz közel álló vállalkozók hozzájuthassanak bizonyos cégekhez.

„A cementgyárakat is meg akarják szerezni. Nagyon kellene bizonyos embereknek és bizonyos érdekköröknek.”

- véli Balogh József.

Az, hogy a magyarországi cementgyárak felvásárolási célpontokká váltak, már a német sajtóban is témává vált. A Spiegel márciusi cikkében egyenesen maffiamódszerként jellemezte a történteket. Azt írták, egy éve szokatlan levelet kaptak Magyarországról két német cég, a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement vezetői.

Ez a két vállalat a tulajdonosa a Duna-Dráva Cement Kft-nek, Magyarország egyik legnagyobb cementgyártójának. A levélben "személyes tárgyalásokat" javasoltak nekik. A levélíró azt állította, „domináns pozíciót szerzett a magyar építőiparban”, és most szeretné „szakmai spektrumát” bővíteni.

A Spiegel nem nevezte meg a potenciális vevőt, csak annyit írt, hogy a Transparency International szerint

az illető szoros kapcsolatban áll Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy a magyar kormány több rendelettel is egyre nehezebbé tette a Magyarországon működő, külföldi tulajdonú cementgyárak életét.

A 402-es számú kormányrendelet például megtiltotta a cementgyáraknak, hogy előzetes engedély nélkül exportálják termékeiket, a 404-es számú kormányrendelet pedig kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettséget írt elő.

A 2021-ben kivetett plusz teher a belföldön kitermelt és előállított homokra, kavicsra és cementre vonatkozik, és minden olyan gyártót érint, amelynek a 2019-es éves nettó árbevétele meghaladta a hárommilliárd forintot. Ha ezek a cégek a hatósági árnál drágábban adják a termékeiket, az árkülönbözet 90%-át be kell, hogy fizessék az államkasszába.

A Duna-Dráva Cement Kft. szerint ezzel minden egyes eladott tonna veszteséget termel, ugyanis a cementtermékek előállítási költsége jóval magasabb az ársapka szintjénél. Mivel folyamatosan a hatósági ár felett adják el termékeiket, idén áprilig már több mint 21 milliárd forint pluszt kellett befizetniük az államnak, erről a 24.hu-nak beszéltek.

„Csak hát a cementgyárak svájci és német tulajdonban vannak, és ezek kibírtak már mindent Dél-Amerikától kezdve Afrikán keresztül Ázsiáig, a magyar zsarolástól sem fognak megijedni. Azt mondják, jól van gyerekek, akkor visszavonjuk a termelést, a magyar munkaerőt elbocsátjuk, ti meg majd hozhatjátok a cementet Szerbiából meg Ukrajnából”

- mondja Balogh József.

Ez viszont az építőiparban okozott komoly felfordulást. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alnöke az Inforádióban májusban már arról beszélt, hogy az ellátásbiztonság is veszélybe került.

„Ezelőtt két évvel az összes cement 60 százalékát hazai gyárakból tudtuk megvásárolni és 40 százalék volt import. Mostanra ez megfordult: annyira akadozik a hazai cementgyártás, hogy importból kell pótolni” - mondta.

A határon túlról behozott cement ráadásul jóval drágább, például a magas szállítási költségek miatt. A szakszövetség adatai szerint 2020 óta átlagosan 150 százalékkal emelkedett Magyarországon a cementtermékek ára.

A kvótaadó bevezetése után még rosszabb lehet a helyzet.

Ez az új adó a szén-dioxid szennyezéssel függ össze. Az Unió úgy próbálja rávenni a legszennyezőbb gyárakat a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentésére, hogy minden évben csak egy bizonyos mennyiséget engedhetnek a levegőbe ingyenesen, vagyis kapnak egy szennyezésre feljogosító kvótát. Ha mégis efölött szennyeznek, akkor meg kell venniük valaki más kvótáját. A kvóta évről-évre csökken, így a cégeknek zöldíteniük kell, különben egyre drágábbá válik számukra a szennyezés.

A magyar kormány ebbe nyúlt most bele, két módon is. Egyrészt 10% adót vetett ki a másoktól megvett szén-dioxid kvótára. Ez az úgynevezett tranzakciós díj. Másrészt a nagy szennyezőknek tonnánként 40 eurót kell fizetniük a teljes kibocsátott szén-dioxid mennyiségük után, tehát azután a rész után is, amire az Európai Unió ingyenes kvótát adott.

A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség a G7 gazdasági portálnak úgy reagált:

„a tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra”.

Emlékeztettek rá, hogy a kiegészítő bányajáradék már amúgy is jelentős versenyhátrányban hozta a magyar gyártókat a külföldiekkel szemben, hiszen rájuk nem vonatkozik a plusz teher. A kvótaadó erre tett rá még egy lapáttal.

A G7 becslése szerint mindez a legnagyobb mértékben a MOL cégeit érinti, amelyeknek összesen 35 milliárd Ft-ot kell majd pluszban befizetniük. Az első helyen álló MOL Dunai Finomítónak majdnem 23 milliárdot, a második helyen álló MOL Petrolkémiai Zrt-nek pedig több mint 12 milliárdot.

Balogh József szerint azonban a MOL-t kárpótolta az állam azzal, hogy odaadta a hulladékkoncenssziós szerződést. „Gyakorlatilag visszaadták neki ezt a bevételkiesést” - állítja az energetikai szakértő.

Nem úgy a cementgyáraknak és Bige László műtrágyagyárának.

A G7 számításai szerint a Nitrogénművek a harmadik legnagyobb befizető lehet, vagyis a kedden nyilvánossághoz forduló Bige László nagyjából 7 milliárd Ft-os kvótaadóval számolhat.

A negyedik legnagyobb befizető valószínűleg a svájci Holcim tulajdonában lévő királyegyházi cementgyár lesz, több mint 6 milliárdos adóteherrel. A cég a kiegészítő bányajáradék miatt tavaly már másfél milliárdos veszteséget termelt, most pedig azt írták, hogy a kvótaadó „nemcsak a tervezett további beruházások megvalósítását veszélyezteti, de a vállalat gazdaságos működését is ellehetetleníti”.

Az ötödik helyen pedig a váci és beremendi cementgyárakat üzemeltető Duna-Dráva Cement Kft. áll, létesítményenként nagyjából hatmilliárdos adófizetési kötelezettséggel.

Balogh József szerint a kivetett pluszterhek, a kiegészítő bányajáradék és a kvótaadó miatt abszurd helyzet alakult ki.

„A magyar cementgyárak a legmodernebbek a régióban, felújították őket, viszont nem termelnek, pontosan emiatt. Teljes őrület, ami itt van. Megmentjük a magyar családokat, támogatjuk a hazai cégeket, ez ennek a teljes kigúnyolása. Az a gyár áll, amelyik olcsóbban és jobban termel, mint a szerb vagy az osztrák, és a cementet a közúton, meg vasúton szállítják Magyarországra, amivel persze szintén szén-dioxidot bocsátanak ki.”

Bige László is arról beszélt az RTL Híradónak, hogy a kvótaadót lehetetlen kigazdálkodni, az ugyanis a műtrágya gyártását tonnánként nagyjából 20 ezer forinttal drágítja meg. Ráadásul tarthatatlan helyzetbe kerülnek a nemzetközi versenytársaikkal szemben, akiket ilyen különadó nem sújt. A Nitrogénművek szerinte szerinte az egyik legkorszerűbb műtrágyagyár Európában, és vannak, akik szívesen megszereznék a cégét. A kormány pedig ehhez asszisztál.

„Ez kizárólagosan arról szól, hogy rendelet útján elvegyék a pénzünket, és bizonyos körök hozzájussanak a Nitrogénművekhez, amit már régóta szeretnének.”

Balogh László szerint az érintett cégek nemzetközi szinten keresnek majd védelmet.

„Ezt Brüsszelben be fogják perelni, és Magyarországon is, és biztos, hogy megnyerik. Nincs olyan jogi érvelés, hogy ne nyerjék meg, csak egy ilyen per elhúzódhat 3-5 évig.”

A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség szerint a kvótaadó több ponton is jogellenes lehet. Szerintük a magyar joggal szemben az európai jog elsőbbséget élvez, márpedig a kvótakereskedelemre vonatkozó szabályokat uniós szinten hozták meg, az adónem visszamenőleges hatálya pedig Alaptörvényben rögzített jogalkotási elveket sért.

Jogi küzdelemre készül Bige László is. „El fogunk menni az összes olyan jogi fórumhoz Európában és Magyarországon, amihez lehetőségünk van” - mondta.

Miközben sajtóhírek szerint már a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is beszállna a külföldi kézben lévő hazai cementgyárak felvásárlásáról szóló tárgyalásokba,

Mészáros Lőrinc nem várta ki, hogy a magyar állam hathatós segítségével eladóvá válnak-e ezek az üzemek.

Egy osztrák céggel tárgyalásokat kezdett egy Bosznia-hercegovinai cementgyár megvásárlásáról, amely évi 650 ezer tonna klinkerbeton és több mint 1 millió tonna cement előállítására képes.

Szakértők szerint a cement Paks II miatt válhat igazán bombaüzletté Magyarországon, ott ugyanis a Növekedés.hu számításai szerint 600 ezer tonnára is szükség lehet az építkezés idején. Csakhogy egy új cementgyár létrehozásához több száz milliárd forintos tőkére van szükség, és minimum 5 év, mire megindul a termelés, vagyis aki labdába szeretne rúgni az atomerőműnél, annak más megoldást kell keresnie.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A feltételezett új orosz űrfegyver visszalőhet minket a kőkorszakba – emberélet kioltása nélkül is
Nem emberi életeket, hanem a civilizációnk életszínvonalát és technológiai feltételeit vehette célba Oroszország azzal a rejtélyes űrfegyverrel, ami alacsony Föld körüli pályán okozhat beláthatatlan pusztítást - figyelmeztetnek az amerikai titkosszolgálatok.

Link másolása

Az, hogy Oroszország növeli az alacsony Föld körüli pályára állított katonai műholdak számát, nem újkeletű dolog: az amerikai hírszerzés először 2022 elején, az Ukrajna elleni invázió kezdetén jelezte az orosz űrtevékenység fokozódását, és nyomozni kezdett az ügyben.

A New York Times emlékeztet: a kémügynökségek arra jutottak, hogy Oroszország újfajta űrfegyver telepítésén dolgozik - egy olyan eszközön, ami alacsony Föld körüli pályán végrehajtott nukleáris robbanással bolygónk infokommunikációs rendszereinek egészét fenyegeti.

Ha a veszély valós, akkor egyben globális: az állítólagos űrfegyver azokat a szatellit hálózatokat veheti célba, amelyek mára fontosabbak talán a mélytengeri optikai kábeleknél is, hiszen a nemzetközi adatkapcsolat, a navigáció, a logisztika vagy például az online kereskedelem alapját, kvázi a világgazdaság egyik legfontosabb motorját jelentik.

Annak ellenére tehát, hogy emberéletet közvetlenül nem tudna kioltani, egy ilyen fegyver az egyik legnagyobb fenyegetés lenne, ami létezik.

A világunkat összekapcsoló sok ezer műholdat veszélyeztetheti az, ha Oroszország atomfegyvert juttat az űrbe - intett óvatosságra Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter az egy hete rendezett Müncheni Biztonsági Konferencián is, ahol az oroszokkal az USÁ-nál sokkal jobb kapcsolatot ápoló kínai és indiai kollégájával is átbeszélte az űrbéli nukleáris fenyegetés lehetőségét. A politikus egyértelművé tette: ha Moszkva atomrobbantást hajtana végre a Föld körüli pályán, akkor a detonáció válogatás nélkül tarolná le a létfontosságú műholdakat, legyenek azok amerikai, kínai, indiai vagy bármely más nemzethez tartozó eszközök.

Akárcsak a Kessler-szindróma

Nem kell találgatni, hogy milyen globális károkat okozna egy ilyen támadás az egész világon, mert egy hasonló esemény lehetséges következményeit már 1978-ban leírták.

Donald J. Kessler, a NASA tudósa a róla elnevezett forgatókönyvben felvázolta: a Föld körül keringő űrállomások és műholdak megsemmisülése kommunikációs sötétségbe borítaná az emberiséget, és ehhez elég az orbitális pályán hagyott űrszemét néhány kisebb darabjának összeütközése is, ami láncreakciót indítana el a fejünk felett és elpusztítana minden űreszközt, a kommunikációs műholdaktól a Nemzetközi Űrállomásig.

Ha bekövetkezne, az globális katasztrófát jelentene, hiszen a törmelék komoly károkat okozna azokban a szolgáltatásokban, amelyektől jelenleg mindannyiunk életmódja függ.

Egyes számítások szerint az első műhold 1957-es fellövése óta az emberiség több mint nyolcezer tonnányi hulladékot hagyott Föld körüli pályán. A becslések kb. 2350 üzemképtelen műholdról, 28 ezer darab tíz centiméternél, illetve 900 ezer darab egy centiméternél nagyobb objektumról szólnak, és utóbbiak akár egyetlen egy darabja is elég lenne ahhoz, hogy elpusztítson egy használatban lévő űreszközt, ha összeütközik vele.

Kessler mindezt véletlen baleset következményeként vázolta fel, és nyilván eszébe sem jutott, hogy valaha valaki lenne annyira elvetemült, hogy nem csak előidézne egy ütközést, hanem egyenesen nukleáris robbantást hajtana végre a Föld körüli pályán, még tovább fokozva ezzel a végzetes hatást.

Ha két irányíthatatlan űrtörmelék véletlen találkozása is kommunikációs kőkorszakot idézhet elő (és erre szándékosság nélkül is egyre nagyobb az esély), el lehet képzelni, mit művelne egy irányított atomrobbanás láncreakciója.

Illusztráció: Európai Űrügynökség

Az USA szerint beláthatatlan következményekkel járna

Amerikai tisztviselők és külső elemzők úgy vélik, egy ilyen esemény bőven okozna akkora katasztrófát, mint a Kessler-szindróma.

Összeomlanának a globális kommunikációs rendszerek és az égadta világon minden meghibásodna, a segélyszolgáltatásoktól a mobiltelefonokon át a villamos energia generátorok és vízszivattyúk szabályozásáig, magyarán: működésképtelenné válnának a létfontosságú infrastruktúráink.

Ennek oka az, hogy egy orbitális pályán bekövetkező atomrobbanás iszonyatos mennyiségű űrtörmelékkel szórná meg a fent keringő kommunikációs eszközöket.

Ha egy ilyen végzetes esemény nem lenne önmagában is elég súlyos (de igen, lenne), még hosszú évtizedekre meg is pecsételné az emberiség sorsát, hiszen csak rendkívül lassan helyrehozható károkat okozna. Nagyon hosszú ideig az esetleg megmaradó műholdakkal se lehetne kapcsolatba lépni, a megsemmisült szatelliteket pedig nehéz volna pótolni, hiszen a szétszóródott törmelék ellehetetlenítené új eszközök fellövését és pályára állítását. Teljes kommunikációs sötétség. Akár évtizedekig.

Oroszország tagad

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy múlt heti nyilatkozatban kijelentette: ellenzi a nukleáris fegyverek űrbe történő telepítését, és hazája csak ahhoz hasonló képességeket fejleszt, amilyeneken az USA is dolgozik. Erre erősített rá a The Guardian szerint Szergej Sojgu védelmi miniszter, aki tagadta, hogy tervbe vették volna egy ilyen fegyver megalkotását.

„Nem telepítettünk az űrben nukleáris fegyvereket, vagy azok bármely elemét, hogy műholdak ellen használjuk őket, vagy hogy olyan mezőket hozzunk létre, ahol a műholdak nem tudnak hatékonyan működni”

– állítja Sojgu. A feltételezett nemzetközi fenyegetés kapcsán a politikus azt mondta: az orosz szándékokról szóló amerikai állítások célja szerinte az, hogy ráijesszenek a saját törvényhozóikra, mert ettől remélik azok támogatását újabb pénzforrások feloldására, amit Ukrajna támogatására, vagyis az Oroszország elleni küzdelemre fordítanának. A miniszter úgy véli, a Fehér Ház ilyen módon akarja rávenni Moszkvát a nukleáris fegyverzetellenőrzési tárgyalások újrakezdésére is, hiszen országa ezekből a nemzetközi szerződésekből nem sokkal a háború kezdete után kiszállt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha valaki meg tudja csinálni ezt a bravúrt, az ő lehet” - Van-e még Milák Kristófnak esélye a párizsi olimpián?
A napokban még mindig csak a 24. születésnapját ünnepelő olimpiai bajnok magyar úszó, Milák Kristóf hosszú kihagyás után újra edzésbe állt. A lapunknak nyilatkozó újdonsült vb-bronzérmes Németh Nándor szerint a következő időszakot fejben is bírnia kell.

Link másolása

A Dohában megrendezett világbajnokságon Honda Tomoru nyerte a 200 méteres pillangóúszást. Magyar szempontból nem a japán sportoló diadala, hanem az időeredménye volt az érdekes: az 1 perc 53.88 másodperces eredmény több mint három és fél másodperccel gyengébb Milák Kristóf világcsúcsánál. Ez még egy visszafogott becslés szerint is azt jelenti, hogy a magyar klasszis közepes formában is megnyerhette volna ezt a versenyszámot a vb-n.

Bosszantó? Örömteli? Ki-ki döntse el magában.

Milák először a 2018-as glasgow-i Európa-bajnokságon győzött 200 pillangón, ezt követte a 2019-es vb-, a 2021-es olimpiai és a 2022-es hazai rendezésű vb-elsőség, majd az Európa-bajnoki cím, kiemelkedő időeredményekkel. Legutóbb a 2023 márciusában rendezett felnőtt országos bajnokságon szerepelt, majd fizikai és mentális problémákra hivatkozva többek között a nyári fukuokai világbajnokságot is kihagyta.

Korábban úgy volt, hogy szeptemberig kapott pihenőt, de ezután sem tért vissza az uszodába. Végül az idei, dohai vb is kimaradt.

A közelmúltban az a hír járta, hogy „álruhában és lehetetlen időpontokban”, de úszóedzéseket végez a Duna Arénában. A Nemzeti Sportnak nyilatkozott Szabó Álmos, a paralimpiai úszóválogatott vezetőedzője, aki arról beszélt, „Milák Kristóf valóban megjelent a Duna Arénában, ahol szárazföldi és vizes edzésmunkát is végez. Nem viselt kapucnit, nem bujkál senki elől, a saját belépőkártyájával, a szokásos edzésidőben jelent meg, és abban az edzésidősávban edzett, amikor mindig is készült. Súlyfelesleg nincs rajta, de biztosan szüksége lesz azért majd még újra pár kiló izomra.”

A sportoló a múlt héten is úszott a Duna Arénában, nem is rosszul, egymás után sorozatban 29 másodperc alatt nyomta le az 50 pillangókat, kis pihenőkkel. A sportoló várhatóan ott lesz a márciusi spanyolországi edzőtáborban is.

Most, hogy Milák Kristóf ismét visszatért, sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy extra-tehetsége elég lesz-e ahhoz, hogy egy nagy kihagyás után is eredményt érjen el az olimpián?

Németh Nándor egy héttel ezelőtt sporttörténeti sikert ért el azzal, hogy a világbajnokságon bronzérmet szerzett 100 gyorson. A BVSC sportolója őszintén beszélt portálunknak a Milákkal kapcsolatos gondolatairól, érzéseiről.

Németh Nándor, Fotó: MTI/Kovács Tamás

„Sokan kérdezősködnek róla, de körülbelül ugyanannyit tudunk, mint az újságírók. A mi szempontunkból a váltó miatt érdekes az ő felkészülése, ugyanis nem mindegy, hogy a 4X100 méteres magyar csapat hogy áll majd fel Párizsban. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogyaz úszás egyéni sportág, mindenki maga dönt a saját életéről, ezt nem tudjuk befolyásolni. Húsz hét van az olimpiáig, ennyi idő alatt végig lehet csinálni egy felkészülést – ha nincs az ember mögött egy év kihagyás.”

„Kristóf azonban rendkívül tehetséges, ha valaki meg tudja csinálni ezt a bravúrt, az ő lehet.”

„Ha valaki egy hosszabb pihenő után újra munkába áll, annak az eleje biztosan jó, de aztán jönnek az egyre erősebb edzések, a korai kelések, és ezt fejben is bírni kell. Reméljük a legjobbakat” – mondta Németh.

Kristóf első komoly versenye az áprilisi országos bajnokság lehet, ahol kiderülhet, hol tart a felkészülésben. Az akkori idejéből lehet majd sejteni, hogy mire lesz képes az ötkarikás játékokon.

Selmeci Attila, aki nyolc éven át, a tokiói olimpia végéig irányította Milák felkészülését, néhány hete optimistán beszélt erről a kérdésről.

„A jelenlegi helyzetet látva egyes szakemberek azt mondják, nem valószínű, hogy egy ekkora kihagyás után ez az idő elegendő lesz az eredményes olimpiai szerepléshez, legyen Kristóf bármekkora tehetség. Én a kivételek közé tartozom, tartom magam a korábbi kijelentésemhez: ha most elkezdi és a szükséges intenzitással végzi a munkát, elmegy az edzőtáborba, akkor érzésem szerint sikerülhet jól a felkészülése. Persze az újabb esetleges zavaró körülményeket, egy sérülést, betegséget, pszichés nehezítő tényező kialakulását nem lehet előre látni” – fogalmazott Selmeci a hvg-nek.

Fotó: Getty Images/Matteo Ciambelli

Milák olimpiai indulása egyébként nincs veszélyben, mert már 2022-ben teljesítette az induláshoz szükséges A-szintet

– írta a Telex.

A swimswam.com nemzetközi portál összeállításában a világ 100 legjobb úszója közül a 30. helyre tette Milákot, arra hivatkozva, hogy „2022 óta nem szerepelt jelentősebb versenyen, fizikai és lelki fáradtságra „hivatkozva”. A szaklap méltatja a magyar klasszist azért, mert korábban megdöntötte Michael Phelps világrekordját, a párizsi esélyek kapcsán viszont kiemelik, hogy az idő nem neki dolgozik, ráadásul, a regnáló világbajnok Leon Marchand párizsi hazai közönség előtt úszik majd.

Milákot a végletek embereként jellemzik: két aranyérmet is nyerhet, de az is lehet, hogy el sem indul az olimpián.

És valóban ez a nagy kérdés, hogy kitart-e a lendülete Párizsig? Felül tud emelkedni a korábbi problémáin és legyőzheti-e saját magát?

Szerdán mindenesetre találkozott az edzőjével, Virth Balázzsal, akivel hónapok óta nem dolgozott együtt, és lapértesülések szerint megállapodtak abban, hogy mostantól újra közösen készülnek. Milák továbbra sem akar nyilatkozni, pedig többen próbálták meggyőzni őt arról, hogy a legtöbbet az segíthetne rajta, ha végre mondana valamit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon elszomorító, hogy hagyják ilyen mennyiségben mérgezni a helyi lakosokat” - Simon Gergely a Gödön levegőbe került magzatkárosító anyagról
A debreceni akkumulátorgyárban is ugyanezt az anyagot akarják használni, de Komáromban és Iváncsán is ezt használják. A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint úgy tűnik, mintha ezek az üzemek teljesen kontroll nélkül szennyezhetnék a környezetüket.

Link másolása

Ijesztő mértékben szennyezte Göd levegőjét a Samsung SDI akkugyára 2019 és 2022 között, derült ki az Átlátszó keddi cikkéből. A lap kikérte a város és a gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait, melyek alapján csak a szén-dioxid mennyisége 2018-hoz képest a hétszeresére nőtt, míg az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószerből, az N-metil-2-pirrolidonból (NMP) 88 tonna került a levegőbe Gödön 2019 és 2022 között.

Simon Gergely szerint hiába derültek ki ezek az elszomorító számok, eddigi tapasztatai alapján nem sok változás várható a akkugyárak működésének szabályozásában. A Greenpeace regionális vegyianyag-szakértőjét beszélgetésünk elején arra kértük, hogy néhány szóban foglalja össze, mit kell tudni a nagy mennyiségben a levegőbe és vízbe eresztett oldószerről.

– Az N-metil-2-pirrolidon, vagyis NMP a gyógyszer- és akkumulátorgyártás során is alkalmazott oldószer, ami nagy mennyiségben gőzölög és párolog ki, de szennyvízbe is kerülhet.

Ennek a magzatkárosító reprotoxikus, vagyis emberi szaporodásra káros anyagnak a használatát az Európai Unióban korlátozták.

Vagyis elvben az uniós jogszabályok alapján csak nagyon indokolt esetben szabad használni, és nyilván mindent meg kell tenni egyrészt annak érdekében, hogy minél hamarabb kiváltsák, másrészt pedig hogy senki ne kerüljön vele kapcsolatba. Ehhez képest teljesen abszurd, hogy ilyen hihetetlen nagy mennyiségben volt engedélyezve a kibocsátása. Az Átlátszó cikkéből is kiderült, hogy a 2 mg/köbméter helyett itt 150 mg/köbméter kibocsátását engedtek mostanáig.

– Miért történhetett meg, hogy az ajánlott hetvenötszöröse volt itt a korlát?

– Azt gyanítom, hogy ez teljesen szabálytalan volt. Úgy érezzük, hogy az elmúlt években a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy kipárnázzák az akkumulátorgyárak és a hozzájuk kapcsolódó üzemeknek az útját.

Amikor a saját dolgozóik tömegét mérgezik meg, akkor is elhanyagolható, néha csak pár tízezres bírságot kaptak,

mint például az SK Innovation komáromi gyára. Miután Gödön betemették a figyelőkutakat, a helyi civilek és lakosok mérték ki, hogy az NMP benne van a talajvízben. Nyilvánvaló, hogy nem próbálják ezeket a gyárakat szorosan fogni, és nem is tudták az elmúlt években megakadályozni, hogy szennyezések legyenek. Olyan, mintha a hatóságoknak minimális kontrollja lenne az akkumulátorgyárak és a hozzájuk kapcsolódó hulladékfeldolgozók fölött.

– Az Átlátszó cikkéből kiderül, hogy a 88 tonna NMP nagy része, vagyis 81,4 tonna egyetlen év alatt, 2021-ben került a levegőbe. Ezt a magasra tolt korlát vagy valamilyen egyéb dolog eredményezhette?

– Lehet, hogy valamilyen ipari baleset történt, de nem tudom a pontos okát. Ezt kizárólag a Samsung és reményeim szerint a hatóságok tudhatják. Nagyon elszomorító, hogy hagyják ilyen mennyiségben terhelni és mérgezni a helyi lakosokat.

– A lap cikke a 2019 és 2022 közötti adatokra vonatkozott, vagyis azok a magzatok, akikkel akkoriban várandósak volt az anyukák, ma már akár 5 évesek is lehetnek. Van arra vonatkozóan bármilyen adat, hogy a környékbeli újszülöttek esetében ebben az időszakban megugrottak a különböző egészségkárosodások?

– Sok esetben ezeknek a szennyeződéseknek hosszú távú, akár csak évek múlva jelentkező hatása van. Vagyis egyáltalán nem biztos, hogy mindig ennyire rövid távú, direkt összefüggés jelentkezik.

– A helybélieknek mennyire kell megijednie attól, hogy ez a mérgező szerves oldószer a levegőbe került?

– Én semmiképp nem örülnék helyiként, hogy évekig ilyen anyagokkal voltam terhelve ekkora mennyiségben. Egyébként a Greenpeace pont a folyamatos bejelentések miatt egy évvel később volt is ott mérni, de mi már sokkal alacsonyabb koncentrációt tapasztaltunk.

Gondolom, a bejelentések és büntetések hatására elkezdték szigorúbban venni.

Azóta már csak az említett 2 mg/köbméter határértéket engedik nekik is. De hallottam olyan információt, hogy más üzemekben még mindig a 150 mg/köbmétert engedélyezik.

– Nem először van gond az NMP-vel. Van valamilyen megoldás arra, hogy valamivel helyettesítsék ezt az anyagot?

– Hát hogyne. Tele van a szakirodalom azzal, hogy mivel lehetne ezt az unió által is korlátozott anyagot helyettesíteni, ami nyilván több pénzbe kerül. De az semmiképp nem lehet megoldás, hogy nem helyettesítik, és arról sem gondoskodnak, hogy lakosok ne találkozzanak ezzel az anyaggal. Tudomásom szerint Németországban a hasonló gyárakban 1 mg/köbméter vagy még ezalatti a kibocsátási határérték, semmiképp sem a gödi 150 mg/köbméter.

– Hogyan tudják megóvni az egészségüket a gödiek ebben a helyzetben, ha van rá egyáltalán bármilyen lehetőségük?

– Nehéz erre bármit mondani. Folyamatos bűzre panaszkodnak, kiderült, hogy a határérték feletti a zajszennyezés, majd az, hogy bekerült a vízbe az NMP.

Úgy tűnik, mintha ezek az üzemek teljesen kontroll nélkül szennyeznék a környezetüket. Rá kellene kényszeríteni valahogy a magyar hatóságokat, hogy tartassák be a szabályokat.

Azt gondolom, hogy ezen felül Gödön mind a vízre, mind pedig a levegőre minél hamarabb egy nagyon szigorú monitoring-rendszerre lenne szükség, ami folyamatosan vizsgálja, hogy nincsenek-e terhelve ilyen mérgekkel a helyiek.

– A közeljövőben még több akkumulátorgyár épülhet Magyarországon. Ami Gödön ezzel a mérgező anyaggal történt, az egyedi eset és specifikusan csak erre a gyárra és az üzem termékeire vonatkozik?

– Nem.

Debrecenben is ugyanezt akarják használni, de Komáromban és Iváncsán is ezt használják. Sóskúton van egy NMP-feldolgozó, a bátonyterenyei és szigetszentmiklósi akkumulátor-hulladékfeldolgozóból is ugyanez az anyag juthat ki a környezetbe,

vagy okozhat ott problémát információink szerint.

– Tapasztalatai szerint milyen következményei lehetnek annak, hogy az újságcikk kapcsán kipattant ez az ügy?

– Nem sok minden. Számtalan botrány volt az akkumulátorgyárak körül, érdemi változás nélkül. Annyi történt, hogy az egyre újabb üzemek engedélyezésénél a lakosság elkezdett izgulni ezeknek az adatoknak a fényében.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Heti Betevő: Mi mindenkinek adunk enni, legyen akár nyugdíjas néni, fizikus, vagy börtönviselt
A Heti Betevő 10 éve tart ételosztásokat minden vasárnap, nemrég az Év Fővárosi Civil Szervezetének választották őket. Mindannyian önkéntesen dolgoznak, és hisznek benne, hogy akár egy tál étel is segíthet valakinek talpra állni.

Link másolása

„Június másodika óta vagyok hajléktalan. Meghalt a férjem, az első házasságából született gyerekei örökölték a lakást, én haszonélvező voltam. De jelzálogkölcsönt vettek fel rá, amit nem fizettek, így jött a végrehajtó, és egy szatyorral az utcára kerültem. Azóta egy hajléktalanszállón élek, a jelenlegi árak mellett albérletet biztosan nem tudnék fizetni.”

Zsuzsát a Heti Betevő hagyományos vasárnapi ételosztásán, a sorban állók között szólítjuk meg. Hangjában nyoma sincs önsajnálatnak, szemlátomást teljesen megbékélt a sorsával. Elárulja azt is, hogy jelenleg az Első kézből a hajléktalanságról nevű szervezetnél önkénteskedik, korábban pedig pszichiátriai szakápolóként dolgozott.

„Rengeteg hajléktalan betegünk volt, soha nem gondoltam, hogy egyszer én is azzá válok. Voltak előítéleteim, de most már nincsenek. Nem vagyok elkeseredve, múlt lezárva, próbálom ebből az új életből is a legtöbbet kihozni” – mondja optimistán.

A magas, rasztahajú Árpi néhány méterrel arrébb épp átvette a saját csomagját. Ő is abszolút pozitív szemléletű, bízik benne, hogy hamarosan rendeződhet a helyzete. Több mint 10 éven át ingázott különböző munkásszállók között, majd végül egy hajléktalanszállón kötött ki. Az utcán csak egyszer, nagyjából egy hétig élt, szóval inkább technikailag számít hajléktalannak – teszi hozzá.

„Persze ha nem támogattak volna az ismerőseim, valószínűleg már 10 éve az lennék.” Nagyon sokáig nem volt munkája, végül 3 éve a Menhely Alapítványnál sikerült elhelyezkednie, a Kürt utcai irodában dolgozik adminisztrátorként.

„Minden héten ide járok, mivel a hónap végén általában már nincs pénzem, az elején pedig spórolni szeretnék. Az étel kiváló, csak jókat tudok mondani róla.”

Zsuzsa és Árpi is az úgynevezett Albérlők házába szeretnének bejutni. Ez egy kifejezetten olcsó lakhatási lehetőség, rezsivel együtt mindössze 36 ezer forintot kell fizetni havonta egy saját szobáért (miután egyben letettek egy nagyobb összeget foglalóként). Ha elfogadják a pályázatukat, háromszor-négyszer akkora életterük lesz, mint jelenleg.

Zsuzsa

Árpi

Spontán gerillaakcióból hivatalos egyesület

A Heti Betevő ötlete a Kisüzemben született éppen 10 évvel ezelőtt, akkor még név nélkül. A hely két szakácsa gondolta úgy, hogy mivel egy korsó sör árából meg tudnak főzni egy adag ételt, szeretnének olyan embereknek segíteni, akik ezt egyébként nem engedhetnék meg maguknak.

„A környező utcákban sok szociális bérlakás található, amelyek lakóit enyhén szólva nem veti fel a pénz, ez növelte a személyes érintettséget. Az első alkalom árát még a két szakács és a törzsvendégek dobták össze, előtte végigjárták a környéket és szóltak azoknak, akik például az utcai szellőzőknél melegedtek, valamint értesítették a hajléktalanszállókat is”

– meséli Holczer-Nagy Emese, aki a kezdetektől részt vesz a projektben, jelenleg az éttermekkel való kapcsolattartásért és a kommunikációért felel.

Az időpont azért lett vasárnap, mert a szociális ellátórendszerben a hétvégék jelentik a legkritikusabb pontot: míg hétköznap több népkonyha is üzemel városszerte, ilyenkor szinte sehol nem osztanak ételt. Szóval tulajdonképpen „piaci rést” töltöttek be a választásukkal.

Kezdetben csak a hajléktalanokat célozták, idővel viszont egyre bővült a kör. „Nyilvánvalóan nem ellenőrizhetjük, ki milyen jogcímen áll be a sorba, de nem is szeretnénk. Ha valaki rászorulónak érzi magát, mi soha nem vonjuk kérdőre” – fogalmaz Emese.

Az évek során nagyon vegyes vendégkör alakult ki: a fedél nélkül élők mellett sokgyermekes családok és elsőre kimondottan jólszituáltnak tűnő fiatalok is feltűntek a vasárnapi ételosztásokon.

Az elején egyáltalán nem volt engedélyük, gerillaakcióként kivitelezték az egészet: egyszerűen kivitték az ételt a Kisüzemmel szemközti Klauzál térre, kiosztották, majd hazamentek. Persze a szigorú élelmiszerbiztonsági szabályok miatt ez hosszú távon fenntarthatatlan volt, ezért egyesületté alakultak. Ekkor választották a Heti Betevő nevet is.

Holczer-Nagy Emese

Tóth Gergely és Lánczi Éva társelnökök

Előkészítő munka a Kisüzemben (maga a főzés most nem itt zajlott)

Még a Covid idején sem tartottak szünetet, bár a szokásos formában nem oszthattak ételt, de megoldották. A VII. kerületben már bőven túl vannak az 500. osztáson, emellett működik helyi szervezetük a VIII. kerületben (itt kimondottan családoknak osztanak), valamint Székesfehérváron, Pécsen és Makón.

„Az elejétől fogva alapelvünk, hogy minőségi ételeket készítünk, hiszen önmagában az, hogy valaki szegény, nem ad okot arra, hogy könyörületből csak úgy odalökjenek valamit elé. Mi mindenkinek megadjuk a méltóságot.”

Ottjártunkkor épp lencsegulyás volt a menü a Babka jóvoltából, de az 5-6 hetenkénti rotációban rendszeresen sorra kerül a Kisüzem, a Kőleves, a Két Szerecsen Bisztró és a Pad Thai (ők csak a Heti Betevő kedvéért hentestokányt készítenek), valamint több szálloda, például a Marriott és a Hilton is.

Cserébe csak az alapanyagok árát kérik el, amit adományokból térít az egyesület. Az erre a célra szolgáló gyűjtődobozok sokaknak ismerősek lehetnek a pesti éjszakából, de Emese szerint ma már inkább szimbolikus szerepük van: megtartják őket, hiszen valaha innen indultak, a támogatások nagy része ugyanakkor átutalással érkezik. Sok rendszeres adományozójuk van, valamint 1%-os felajánlásokra is jogosultak.

Év végén rendszeresen megrendezik a Művészek a Heti Betevőért nevű aukciót is, melynek során az alkotók által felajánlott festményeket és egyéb műtárgyakat árverezik el. Ebből mindig több millió forint folyik be, amit teljes egészében az ételosztások költségeire fordítanak.

Van is bőven mire költeni: egy 300 adagos ebéd alapanyagára alsó hangon 200 ezer forint, a dobozokkal kukászsákokkal, gumikesztyűkkel, teával, cukorral pedig akár 300 ezer forintra is felmehet – és ez csak a VII. kerületi osztás.

Minden sorban álló egy külön történet

Egy alkalommal 300-350 adag ételt készítenek, de olyan nincs, hogy valaki éhesen megy haza: ha meleg étel már nem jutna neki, vészforgatókönyvként szendvicset kap. Ahogy az egyesület egyik társelnöke, Tóth Gergely fogalmaz, ők mindenkinek adnak enni, legyen akár nyugdíjas néni, fizikus, vagy börtönviselt.

Az egyik legizgalmasabb dolognak a sorban állók élettörténeteinek megismerését tartja: amíg a Klauzál tér volt a bázisuk, szinte mindenkivel váltani tudtak legalább néhány mondatot, hiszen a többség ott is ette meg az ételt.

„Egészen durva történetek vannak: vegyük például azt, hogy nevelőintézetből jöttél, 12 éves korodtól mászkálsz az utcán, apró bűntények miatt (kapuban alvás, köztéri alkoholfogyasztás, stb.) egyre több lesz a rovásodon, aztán bekerülsz a rendszerbe, és onnantól ki-be mászkálsz a sittről” – említ egy tipikus sorsot Tóth Gergely.

Szerinte ez egy óriási, rendszerszintű probléma, amiben az ő szerepük annyi, hogy legalább heti egyszer meleg ételhez jussanak azok is, akik teljesen a perifériára szorultak – mindegy, hogy önhibájukból, vagy attól függetlenül.

„Az álmom, hogy előbb-utóbb mindenkit el tudjunk kapni, aki megbillen, még mielőtt végzetesen elesne.”

Szerencsére akadnak pozitív példák is. Egy család tagjai például szinte szégyenkezve álltak be a sorba, miután a szülők elvesztették a munkájukat. Néhány alkalom után viszont már arról számoltak be, hogy újra van keresetük, ezért köszönetet mondtak az addig kapott segítségért, és többet nem is jöttek. Volt olyan vendégük is, aki összegyűjtötte a pénzt egy robogóra, és azóta futárkodással keresi a kenyerét.

Sokakkal a hétköznapokon is tartják a kapcsolatot: előfordult, hogy valakinek laptopot szereztek a munkájához, vagy épp a számláit segítettek rendezni. Ezt nem is feltétlenül, mint egyesület, hanem egyszerűen csak magánemberként.

Az Év Fővárosi Civil Szervezete díjhoz járó szimbolikus kulcs

Egyik önkéntesük a Romaversitas Alapítványnál dolgozik, neki azt sikerült elérnie, hogy egy rendszeresen sorban álló fiatal lány jobb iskolába kerüljön.

„Sok mindenre inspirál bennünket ez a munka: valaki zoknit vásárol, majd szétosztja a sorban állók között, gyűjtöttünk már cipőket, egy önkéntesünk pedig kötögető szakkört szervezett, ahol a résztvevők sapkákat készítettek, majd ezeket szintén szétosztották” – meséli Holczer-Nagy Emese.

Arra is jól bevált taktikájuk van, hogyan csökkentsék a sorba a szüleikkel együtt beálló gyerekek szégyenérzetét: megkérik őket, hogy segítsenek az önkénteseknek például teát tölteni, ezzel feladatot adva nekik.

„Hiszünk benne, hogy a szegénység nem szégyellni való dolog”

A Heti Betevő stábja ősszel találta ki, hogy neveznek az Év Fővárosi Civil Szervezete díjra. Ez egy több körös megmérettetés volt, a legjobb 10 közül végül internetes szavazással végeztek az élen, megelőzve például a Magyar Hospice Alapítványt és az Oltalom Karitatív Egyesületet.

„Bármelyik szervezet megérdemelte volna a győzelmet, hiszen kivétel nélkül jól látható és fontos munkát végeznek” – mondja Lánczi Éva társelnök, hozzátéve: emiatt nem is számítottak rá, hogy végül ők kerülnek ki győztesként.

Most egy évig használhatják a Főváros Civil Szervezete elnevezést, ami biztosan hozzátesz majd az ismertségükhöz, emellett kaptak egy szimbolikus kulcsot is a városhoz, valamint 1 millió forintot. Utóbbit egy az egyben beforgatják a tevékenységükbe, ezzel további 2-3 ételosztásuk költségei lesznek biztosítva.

És hogy mit hoz a jövő? Mivel a Klauzál teret néhány hete felújítás miatt lezárták, kényszerhelyzet alakult ki. Ideiglenesen a Csányi utca egyik foghíjtelkén kaptak helyet, de azóta innen is tovább kellett állniuk. Az önkormányzattal folytatott több hónapos egyeztetés után február 18-tól az Akácfa utca 61-es szám alatti Akácos Udvarban folytatják, reményeik szerint ez a helyszín tartósabb lehet.

Holczer-Nagy Emese szerint gyakran felmerül, miért nem költöznek kijjebb Belső-Erzsébetvárosból, de szeretnének láthatóak maradni, mivel hisznek benne, hogy a szegénység nem szégyellni való dolog.

„Nem akarjuk azzal megalázni a vendégeinket, hogy egy rozsdaövezetben, vagy mondjuk egy erdő szélén adjuk át nekik suttyomban az ételt. Ezzel egyben példát is mutatunk mindenkinek: segíteni jó dolog, nyugodtan vágj bele te is a saját lakókörnyezetedben!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk