hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„A bizonytalanság a legrosszabb” – a szépségszakma sem tudja, mi lesz velük hétfőtől

Mindenki máshogy várja a lezárás részleteit: van, aki optimista, van, aki beletörődve pakolja el a hajfestőecsetet, de olyan is akad, aki egy utolsó, nagy, bezárás előtti dömpingre készül.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2021. március 05.

hirdetés

Csütörtökön jelentette be Gulyás Gergely, hogy hétfőtől szigorítás jön, és a harmadik hullám egyre fenyegetőbb felívelése miatt két hétre bezár az ország. A bejelentést követően tanácstalanság és káosz uralkodott el az országon, hiszen a miniszter nyúlfarknyi bejelentése annyit takart, hogy az élelmiszerboltok, drogériák, patikák, benzinkutak és magánegészségügyi rendelőkön kívül minden bezár - egy sor más üzlet és szolgáltatás sorsáról nem beszélt.

Gulyás még szinte le sem lépett a Karmelita kolostorban tartott kormányinfó pulpitusa mögül,

máris több tucat szolgáltató és üzlet tette fel a jogos kérdést: mi vajon nyitva maradhatunk? Mi lesz a postával, a bankfiókokkal, a dohányboltokkal, a fodrászatokkal, a virágárusokkal, a masszőrökkel?

A miniszter azt ígérte, hogy a pontos részletek péntek reggelre jelennek meg a Magyar Közlönyben, ám a rendeleteket tartalmazó lap megjelenése egyre késik. Ezen kívül némi tisztánlátást Orbán Viktor miniszterelnöktől várhattak, aki szokásos péntek reggeli rádióinterjújában jelentett volna be részleteket, ám lényegi információt nem szolgáltatott azoknak, akik bizonytalanságban várják az elkövetkező két hetet.

Miért tanácstalanok?

Nagyrészt a részletek hiánya okozza a legnagyobb homályt a kérdésben. Gulyás bejelentését követően például a dohányboltok lélegezhettek fel elsőnek a bankfiókokkal és a postákkal együtt: a Kormányzati Tájékoztatási Központ rövid közleménye szerint ők nyitva maradhatnak, a kaszinók – amelyek eddig nem estek a korlátozás hatálya alá – viszont nem.

hirdetés

Érthető módon a több tízezer ember vár jelenleg egyre türelmetlenebbül, hogy kiderüljenek a részletek: mi is vár rájuk pontosan hétfőtől.

Annak, hogy épp tegnap volt épp egy éve, hogy a koronavírus idehaza megjelent, az is a hozadéka, hogy már van némi viszonyítási pontunk – nem úgy, mint tavaly ilyenkor. Akkor ugyanis a járvány megjelenésével azonnal bezártak, amit tudtak. Egyes szakmák erre alapozva reménykedhetnek: a fodrászatok, körmösök, kozmetikusok például nyitva maradhattak, míg jelenleg a tiltás rájuk is vonatkozik.

Van, aki optimista, van, aki reménytelen, van, aki egy utolsó nagy dömpingre készül

A tanácstalan helyzet jól érezhető a szépségszakmákban is. A Közlöny megjelenéséig még meglehet az esély arra, hogy hétfőtől ne kelljen legalább kéthetes kényszerpihenőre vonulniuk a szakembereknek, sokan ebben reménykednek.

A közösségi oldalon például nem egy fodrász hirdet nőnapi akciót – holott hétfőn már a jelenlegi szabályozások szerint nem lehetnének nyitva. Egyikük, egy vidéki szalon tulajdonosa azért hirdette meg az akciót, mivel reménykedik a szakma számára legkedvezőbb forgatókönyvben, azaz abban, hogy a szalonok is a kivételek közé esnek majd.

A legtöbben viszont már elkezdtek alkalmazkodni a kialakult helyzethez: átszerveznek, összehúzzák a derékszíjat, felkészülnek a túlélésre, és inkább a nyitás utáni időszakra koncentrálnak.

Az egyik hetedik kerületi fodrásszalon a hétvégi teltház mellé már nem is fogad bejelentkezéseket, arra kérik vendégeiket, hogy március 22. utáni dátumra foglaljanak – ők még optimisták, és úgy vélik, hogy a két hét letelte után valóban jön a kormány által belengetett nyitás.

Néhány utcával odébb egy kozmetikával egybekötött fodrászat már közel sem ennyire optimista: a hétvégét még végigdolgozzák, utána bezárnak, nem tudják mi lesz, egyelőre elpakolták a naptárat, nem adnak új időpontot.

Az előbbi egyébként a legjellemzőbb hozzáállás, a közösségi oldalakat ugyanis ellepték a fodrászok, kozmetikusok és körmösök „utolsó buzdításai”, miszerint sokan „hosszabbított” nyitva tartással, teljes gőzerővel dolgoznak az egész hétvégén, hogy a bezárás előtt még a lehető legtöbbet kihozhassák vállalkozásukból az egyelőre kéthetesnek beharangozott kényszerpihenő előtt.

Sokan úgy is kinyitnak, hogy egyébként vasárnap sosem teszik ezt, ám igyekeznek tényleg minden időt kihasználni, és vevőik igényeit ellátni. Az sem ritka, hogy különféle akciókkal igyekeznek minél több embert megszépíteni még a bezárás előtt.

Az viszont általános, hogy mindannyian bizonytalanok. Nemcsak a hétfőtől életbe lépő szabályok részleteit tekintve, hanem amiatt is, mivel semmi garancia nincsen a március 22-i nyitásra.

Tavasszal a kozmetikai szolgáltatások 70-80 százaléka zárt be, holott nem volt kötelező, sőt, a délután 15 órás bezárást sem kellett tartaniuk az akkor aktuális kormányrendelet értelmében. Hajas László, a Magyar Fodrász Kozmetikus Közhasznú Egyesület (MFKKE) elnöke akkor a Világgazdaságnak azt nyilatkozta, hogy a szalonok nem meglepő módon megsínylik a bevételkiesést, a mivel az alkalmazotti státuszban foglalkoztatottak után, illetve egyéni vállalkozóként változatlanul kell a közterheket fizetni, ha nyitva van a szalon, ha nem. Becslése szerint az országban több mint tízezer szalon (nem csak fodrász, hanem sminket, kozmetikus, körmös, masszőr) működik, így a kérdés csak a szépségszakmában több mint harmincezer embert érint.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Kétszer beoltva, védettségi igazolvánnyal sem kerülhette el a karantént olvasónk Ferihegyen

Felmerül a kérdés: mire való a védettségi igazolvány, ha arra nem, hogy beutazáskor igazolja az adott személy védettségét?
Címkép: Delta News Hub/Flickr - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Egy közép-európai országba utazott pár napra, kétszer beoltva Pfizerrel, védettségi igazolvánnyal, mikor visszatért, mégis csak két negatív vírusteszttel kerülhette volna el a karanténkötelezettséget – számolt be történetéről a Szeretlek Magyarország egyik olvasója.

Kifelé menet semmi probléma nem volt, hazajövet azonban Ferihegyen közölte a honi hatósági személy, hogy a védettségi igazolvány nem számít, ha nincs ezen felül két érvényes negatív vírusteszt is, - amit természetesen saját költségen kell megcsináltatni - akkor karanténba kell menni.

Hozzátette: ekkor már legalább egy hónapja megkapta a második adag vakcinát is.

Az esettel kapcsolatban megkérdeztük a Koronavírus Sajtóközponttól, hogy valóban ez-e a gyakorlat, és ha igen, mi az oka annak, hogy nem elég a védettségi igazolvány felmutatása a beutazáskor, illetve várható-e változás a közeljövőben ebben a tekintetben. Amennyiben válaszolnak, arról is beszámolunk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Novák Hunor: Ha nem lesz elég jelentkező, valahogy ki fogják kényszeríteni az oltások beadását

Bár Orbán Viktor tagadta, hogy kötelezővé tennék a vakcinát, az ismert gyermekorvos szerint van erre esély, ha a járvány nem hagy alább és nem javul az oltási hajlandóság.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. április 07.

hirdetés

Kötelező lehet-e a Covid-vakcina, kikényszeríthetik-e a beadását? – erről a többek által felvetett kérdésről beszélt legutóbbi videójában Dr. Novák Hunor, aki a Szeretlek Magyarországnak most részletesen is kifejtette a véleményét.

„Az már most látszik, hogy a védőoltások beadása nem lesz egyszerű történet. De én ezen egyáltalán nem lepődöm meg. Hiszen gyermekgyógyászként látom, hogy az évtizedek óta használt, ezernyi statisztikával bizonyított, több százezer gyermek életét megmentő védőoltásokról is

sokan úgy gondolkodnak, hogy hú, hát nem tudom, hogy az immunrendszerét nem terheli-e meg, nem lesz-e autista, meg meddő, nem változik-e gyíkká, meg hasonló történetek.

Tehát nem, nem lesz ilyen probléma" - fogalmazott a videóban Dr. Novák Hunor, aki azt is hozzáteszi: ha még a régi oltásoknál is ennyi a szkeptikus, akkor nyilvánvalóan az új oltást sem fogják csettintésre beadatni.

A gyerekorvos szerint éppen ezért merülhet fel a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele, amivel kapcsolatban Orbán Viktor április 2-i rádióinterjújában úgy fogalmazott, felnőtteknek nem lehet előírni, ez „nem járható út”, de olyat el tud képzelni, hogy például a gyerekeknek igen.

hirdetés
"Egy biztos, ha rossz lesz az oltási hajlandóság, rengeteg vakcina áll rendelkezésre, nem tudják kinek beadni, és tombol a járvány, akkor valamilyen szinten bizony kötelezővé fogják tenni, vagy ki fogják kényszeríteni a vakcinák beadását"

- mondta Dr. Novák Hunor.

A gyermekgyógyász szerint mindez elsőre sokaknak sokkoló lehet, de hozzáteszi: „ha jobban belegondolunk, Magyarországon most is vannak olyan kötelező védőoltások, amelyek esetében egészen kemény módon kényszerít a magyar állam, konkrétan elveszik az adott ember gyerekét is, ha nem hajlandó beadatni neki a kötelező védőoltást, ezzel régóta együtt élünk rettegés nélkül. Azért a koronavírus-vakcina esetén nem kell ettől rettegni.”

Dr. Novák Hunor elképzelhetőnek tartja, hogy a gyerekek számára kötelező legyen a Covid-oltás valamilyen formában.

„Ha alábbhagy a járvány, akkor erre valószínűleg nem lesz szükség, de ha nem, akkor ugyanúgy, mint az összes többi kötelező védőoltást, ezt is megkaphatják a gyerekek.

Az elmúlt években is volt olyan oltás, amit nemrég tettek kötelezővé, mint például a bárányhimlő ellenit, azt ugyanúgy beillesztették a védőoltási rendbe. Nyilván ez egy plusz oltás, plusz munka, de ha szükséges, akkor abszolút megoldható, ez persze még a jövő zenéje.”

Novák szerint a kötelezővé tétel módjára több opció is szóba jöhet, akár a gyerekek, akár a felnőttek esetében.

„Például, hogy bizonyos munkaköröknél megkövetelik az oltást. Orvosként például kötelező a Hepatitis B elleni oltás Magyarországon, aki nem oltja be magát – nem védett, nem dolgozhat orvosként” – magyarázza Dr. Novák Hunor, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy más országok miatt kell majd oltatni, mert csak azokat engedik majd be az utazás során, akik védve vannak.

A gyermekorvos azt mondja: a kötelező oltás megszervezése és lebonyolítása kevesebb plusz terhet róna az egészségügyre, mint a rengeteg kórházban kezelt fertőzött ellátása, ezért megérné.

„Annál nagyobb teher nincs az egészségügy számára, mint hogy telítettek az intenzív osztályok és mindenhová vezényelnek orvosokat. Ezért lenne fontos a védőoltások minél széleskörűbb alkalmazása”

- fejti ki.

Arra a kérdésre, hogy szerinte milyen fogadtatása lenne egy ilyen drasztikus lépésnek, azt mondta: szkeptikusok – oltásellenesek mindig lesznek, de ha a járványhelyzet ilyen rossz marad, akkor mindent meg kell tennie a törvényhozónak azért, hogy az oltásokkal az emberek visszakaphassák az életüket, és a korlátozásokat enyhíthessék.

„Világszerte nagy fóbia van a kötelező védőoltásokkal szemben, részben azért, mert nincs kellően benne az alapoktatásban, hogy mi az a védőoltás, hogyan működik egy vakcina. Éppen ezért van nagyon sok abszurd félelem is, hogy megváltoztatja a genetikai állományunkat, meddővé tesz, autisták leszünk és sorolhatnám, plusz ezek mellett ott van, hogy nagyon sokan tűfóbiások. Ha ez a védőoltás egy tabletta formájában lenne bevehető, akkor valószínűleg nem lenne ekkora ellenállás, mert a tablettákat már megszokták az emberek” – mondta Dr. Novák Hunor, aki hozzátette: a védőoltások sokkal ártalmatlanabbak, mint a gyógyszerek, amelyeknek általában több és komolyabb mellékhatásaik vannak, mint a vakcináknak.

A koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételével kapcsolatban kerestük az operatív törzset is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Véletlenül rossz napra küldte oltásra a páciensei egy részét a háziorvos, Kunetz Zsombor kiállt mellette

A szakember hosszan sorolja, hogy mi mindent kell manapság egy háziorvosnak és asszisztensének elvégeznie úgy, hogy emellett már alig marad ideje a gyógyításra.
Nyitókép forrása: YouTube - szmo.hu
2021. április 05.

hirdetés

Több portálon megjelentekkel ellentétben a szombati oltónapon nem zárt be korábban a terézvárosi szakrendelő, hanem a háziorvos véletlenül rossz napra, vasárnapra küldte be az oltandók egy részét - közölte a Koronavírus Sajtóközpont hétfőn az MTI-vel. A háziorvos azóta már értesítette a helyes oltási időpontról az érintetteket, akik kedden mehetnek oltásra.

A Koronavírus Sajtóközpont azt írta: a "magyar oltási tempó egyértelműen továbbra is kiemelkedő". Az elmúlt 7 napban a lakosság 4,19 százaléka kapta meg az első vakcinát, ezzel Magyarország elérte a 23,67 százalékos átoltottságot, míg az Európai Unióban ez a szám 12,56 százalék.

Az esetre reagálva dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán azt írta:

"Igazi szenzáció: az 5004-ből egy háziorvos hibázott.

Az a háziorvos, aki rendszeresen munkaidő után pénteken és hétvégén este kap újabb és újabb utasításokat a tekintetes kormányhivataltól, így sokszor hajnalig dolgozik a hétvégén is.

Az a háziorvos, akinek a normál betegellátás mellett a COVID ellátás is meg kell szerveznie a tekintetes kormányhivatal és a méltóságos népegészségügyi központ helyett.

hirdetés

Az a háziorvos, akinek a COVID gyanú esetén szükséges állami tesztelést is el kell intéznie, majd ennek adatait jelentenie, kezelnie kell.

Az a háziorvos, akinek a COVID adminisztráció alatt képződött adatokat több, egymás mellett létező adatbázisokra is fel kell töltenie, mert ezek az adatbázisokra a XXI. században egymással nem kommunikálnak.

Az a háziorvos, aki a sokszor akár órákon belül is egymásnak ellentmondó kormányhivatali döntéseket próbál meg helyrehozni.

Az a háziorvos, aki a tekintetes kormányhivatal helyett kiértesíti a betegeket, akkor amikor ezek az adatok a naplopók rendelkezésére állnak a tekintetes kormányhivatalon belül is.

Az a háziorvos, aki a tekintetes kormányhivatal sokadszori hibáját kénytelen megmagyarázni az oltásra váróknak, miszerint nem akkor, nem azzal, és nem ott fogja megkapni, ha egyáltalán...

Az a háziorvos, akit a tekintetes kormányhivatal adminisztrátori munkakörbe kényszerít, miközben idejét a legkevésbé sem tudja a munkájának a gyógyításnak szentelni.

Na ez a háziorvos egyszer tévedett.

Csak arra lennék kíváncsi, hogy a tekintetes kormányhivatal rendszeres tévedéseiért, és alkalmatlan döntéseiért ki és mikor fog címlapokon elnézést kérni, ki mikor fogja ennek a következményeit viselni?

u.i.: nem, nem feledkeztem meg a háziorvosok mellett dolgozó asszisztensekről sem, bármely mondatba beilleszthetőek ők is, hiszen szintén emberfeletti munkát végeznek! A címlapon azonban nem ők, hanem a háziorvos szerepel."


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Kérjük az újságíró elvtársakat, hogy ne provokálják az előadó elvtársakat” – provokátorok tegnap és ma

Az újságírókkal már az „átkosban” is csak a baj volt
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. április 08.

hirdetés

Kérdésekkel provokált az újságíró – ez a szalagcím jelent meg a képernyőn a közhíradóban. Azért mégis, hová jut a világ, ha az újságírók odáig merészkednek, hogy kérdeznek? Az esetről egy 34 évvel ezelőtti történet jutott eszembe.

1987 kora őszén a Magyar Távirati Iroda külpolitikai hírszerkesztőjeként dolgoztam. Három kollégámmal együtt behívót kaptunk a Magyar Néphadseregtől tartalékos tiszti kiképzésre. Tíz napra invitáltak bennünket a balatonaligai pártüdülőbe. Amikor megérkeztünk, akkor tudtuk meg, hogy bennünket és az újságíró szakma számos kiválóságát szánnak a katonai cenzori feladatra háború esetén. Hihetetlen mezőny jött össze: ott volt Mester Ákos és Bölcs István, a 168 óra két alapítója, Sebes György a tv-híradótól, Érdi Sándor és Kepes András a Stúdióból, Déri János a Nulladik típusú találkozásokból, a rádiósok közül Barcs Endre és Sztevanovity Dusán, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Naponta 5-6 órában tartottak nekünk előadásokat mindenféle ezredesek, alezredesek, szigorúan elvi alapon. Reménytelenül próbáltak valamiféle, már a magyar médiában is túlhaladott világszemléletet belénk oltani, miközben nemcsak felkészültségük hagyott kívánnivalót maga után, pláne egy ilyen társasággal szemben, hanem bizony időnként olyan egetverő hülyeségeket is mondtak, hogy alig tudtuk megállni röhögés nélkül.

A sokadik napon az egyik „ales” az "Afganisztán körül kialakult helyzetről" beszélt - ez volt a szovjet hivatalos terminológia az országot „baráti segítség” címén megszállók és a később baljós világhírre szert tett Oszama bin Laden és a CIA pénzelte/toborozta iszlamista muzsahedek közötti, nyolcadik éve folyó háborúra. Főtisztünk azt fejtegette, hogy a szovjet elvtársak már régen hazamentek volna Afganisztánból, de az amerikai imperialisták és vazallusaik nem engedik, hogy az afgán szocializmus békében fejlődjön. Mint mindig, ezúttal is lehetett kérdezni. Szegény Déri Jancsi emelkedett szólásra, és már tudtuk, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni, mert már a korábbi előadásoknál sem ment a szomszédba valami „disznóságért.” És jött is a kérdés: „Az rendben van, hogy nem tudnak hazamenni, de ki mondta nekik, hogy bemenjenek Afganisztánba?”

„Alesünk” elsápadt, hebegett-habogott valamit, aminek nem volt se füle, se farka. A helyzetet mentendő, a kurzus fő szervezője e szavakkal fordult a hallgatósághoz: „Kérjük az újságíró elvtársakat, hogy ne provokálják az előadó elvtársakat.”

Ez 34 éve történt, a pártállami idők utolsó éveiben, ráadásul „néphadseregi” közegben. Két év múlva megszűnt a pártállam, hamarosan a néphadsereg is, és az újságíró társadalom abba az illúzióba ringatta magát, hogy az új Magyarországon a kérdezés elemi jog lesz, és nem „provokáció” tárgya. Mint sok mindenben, ebben is tévedtünk.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: