SZEMPONT

„A bántalmazásnak és zaklatásnak csak akkor lesz vége, ha az egyikünk meghal”

Bántalmazó kapcsolatból elmenekült nő mondja el, hogyan nyúlnak a bántalmazók az áldozatuk után, hogyan próbálják megfélemlíteni, zaklatni őket, és mennyire nem képesek megszabadítani a hatóságok az áldozatokat a támadóiktól.

Szegedi Éva, Fotó: Karina Vitvitska/Unsplash - szmo.hu
2023. augusztus 01.

Egy harmincas budapesti férfi nemrég megölte a barátnőjét. Amikor elfogták, bevallotta, hogy „nem adott kellő szabadságot” a nőnek. Egy albertirsai férfi agyonverte a párját, a kislányát pedig megfojtotta. A nő hiába kért távoltartást, nem kapta meg.

Csak az utóbbi hetekben ez a két tragédia történt. A közös bennük az, hogy mindkettőben bántalmazó ölte meg a párját, és mindkét tragédiát meg lehetett volna előzni, ha a családon belüli erőszakot és bántalmazást komolyan vennék Magyarországon.

Egy korábbi interjúalanyunk vállalta, hogy elmondja, miért van veszélyben minden áldozat, még akkor is, ha már évekkel azelőtt elvált/elköltözött a bántalmazótól. Márta (a nevét megváltoztattuk a biztonsága érdekében) négy éve menekült el a közös gyermekükkel együtt egy olyan férfitől, aki súlyosan bántalmazta őt, és aki a távollétében a gyermeküket is verte – bár ezt hivatalosan nem tudta bizonyítani. Az interjúra azért vállalkozott Márti, hogy felhívja a figyelmet arra, miért nem lehet félvállról venni a családon belüli erőszakot, és miért van életveszélyben a közös gyermek is.

– Szoktál attól félni, hogy a volt párod a kötelező látogatáson bántani fogja a gyereket?

– Már hogyne félnék, amikor fojtogatott, rugdosott, ököllel ütött, a nyílt utcán támadt rám! Amikor a gyereket már többször is bántotta. Amikor a tenyerének a nyomát láttam a gyerek arcán, de letagadta. Szerinted nincs benne a pakliban egy ilyen embernél, hogy egyszer továbbmegy? A bántalmazók kiszámíthatók: nem hagyják abba a bántalmazást, zaklatást a szakítás vagy válás után sem. Azt is mindig elmondják, hogy mi fog történni. Az exem is megírta, hogy ha nem adom oda neki a gyereket, akkor a NAV-nál fel fog jelenteni. Fel is jelentett, de semmilyen ügy nem lett belőle, mert ránéztek az adófolyószámlámra, és látták, hogy rendben fizetek. Amikor még együtt voltunk, előfordult, hogy arra mentem haza, hogy ki van sírva a gyerek szeme, de kimagyarázták, mert az akkor négyéves gyereket úgy tudta manipulálni, hogy nem mondja el, mi történt. Amikor elmenekültünk és külön költöztünk, a gyerek csak akkor mondta el, mi történt. Még ma is feltörnek nála az emlékképek és borzasztó hallgatni. Úgyhogy persze, hogy félek, és féltem a gyerekemet.

– Mi volt az utolsó csepp a pohárban? Mikor döntöttél úgy, hogy véget vetsz ennek a kapcsolatnak, és elmenekülsz?

– Egyik januárban már rendőrt kellett hívni az őrjöngése miatt, és még abban az évben, augusztusban el tudtam menekülni. Többször fojtogatott, de ezeket nem tudtuk bebizonyítani. Már rettegtem attól, hogy hazajön. Rettegtem attól, hogy mikor nyílik a kapu, gyomorgörcsöm volt, összevissza vert a szívem. Volt, hogy átfutott az agyamon, bár meghalnék, csak legyen vége, elég volt. Persze az anyai ösztön azért tartja az emberben a lelket. Hiába hívtunk rendőrt, nem volt jegyzőkönyv, nem volt távoltartás. Annyit mondott a rendőr, hogy meg tudja érteni, hogy ha nem alszunk ott éjszaka, és hogy hagyjam el. De azért megzsarolt a gyámüggyel, mondván, hogy ha most neki ebből eljárást kell indítania, a gyámügyet kötelessége értesíteni, és a gyámügy emiatt kiemelheti a gyermeket a családból.

– A költözést hogyan bonyolítottátok le?

– Kilenc hónapig szerveztem, azután két és fél nap alatt pakoltuk ki a házat barátok segítségével. Hetekkel előtte megvolt az új albérlet, de arra vártunk, hogy elutazzon otthonról pár napra. SMS-ben írtuk meg, hogy elköltöztünk.

Az legszürreálisabb az egészben, hogy ha a bántalmazóval maradsz, és kiderül a bántalmazás, akkor te, az áldozat is tettestárs leszel gyermek veszélyeztetésében.

Ezért el kell hagynod. De hogyan? Hát azt oldd meg magad. Maximum a civil szervezetek segítenek, de milyen ország az, ahol ha bemész a családsegítőhöz és a gyámügyhöz, ők elirányítanak a civil szervezetekhez. Még mindig ott tartunk, hogy az magánügy, jaj abba én nem szólok bele. Nálunk is egy fiatal rendőr azt mondta, hogy távoltartást kell kérni. De nem adták meg rögtön a távoltartást, és miután az utcán megtámadott a volt párom, nem mentek utána, pedig gyalog volt. Az egyik rendőr csak legyintett, hogy “családi vita”, arra az ügyre, amiből garázdaság és testi sértés lett.

Hiába költöztünk el, a bántalmazás folytatódott. Folyamatosan utánam nyúl, megtámadott a nyílt utcán fényes nappal, telefonon zaklatott.

Eleve felháborító, hogy valakinek a saját albérletéből kell elmenekülnie két kiskorú gyerekkel, mert nincs más választása.

– A különköltözés után támadott meg az utcán a volt párod?

– Igen. Próbáltam elkerülni a találkozást, és amikor ez nem sikerült, próbáltam úgy tenni, mintha ott sem lennék, rá sem néztem. De ő utánam jött, és amikor utolért, a falhoz lökött, majd összetörte a kezemben fogott telefonomat, hogy ne tudjak rendőrt hívni, közben ordibált velem. Erről hála istennek volt kamerafelvétel, mert egyébként egy szemtanú “sem látott semmit”. Jött ki az egyik boltból egy futár, kértem, hogy segítsen rendőrt hívni, erre azt válaszolta, hogy nem ér rá, és elment. Egy közeli büféből egy ismerős hívott rendőrt. A rendőr azt mondta, hogy ha még közös a felügyeleti jog, mindig legyek a gyerek mellett 24 órában, mert az exem bármikor elviheti.

– Kértél kizárólagos felügyeleti jogot?

– Több mint 4 év után kaptam meg, másodfokon – bár abba, hogy ennyire hosszúra nyúlt az ügy, a covid is beleszólt. A váltott nevelés bántalmazás esetén szóba sem jöhet. A váltott nevelés eredeti ötlete nyugatról jön, olyan családoktól, akik megengedhetik maguknak, hogy egy külön lakásban egymást váltva neveljék közösen a gyermeküket (a gyereknek állandó a lakhelye), és ott is csak olyan válásnál jöhet szóba, ahol meg tudnak egyezni erről az egyenrangú partnerként működő szülők.

Tapasztalataim szerint, más áldozatokkal is beszélve, az rajzolódik ki, hogy a bíróságon nem tudják a bántalmazásos eseteket külön kezelni a többi válástól.

Még mindig gyakori az, hogy ha nem a gyereket ütötték, "csak" az anyát, akkor az "nem veszélyezteti súlyosan a gyermeket". A verbális és a lelki bántalmazás sajnos nem számít. Pedig az én 11 éves gyerekem azóta pánikbeteg, amióta el kellett kezdeni a kötelező láthatást az apjával gyermekvédelmi intézményben. Olyan rosszul volt, hogy be kellett vinnem az ügyeletre. Már 3-4 nappal a láthatás előtt rosszul van, amikor pedig megérkezünk, és ki kell szállni a kocsiból, remeg, a láthatás után pedig napokig ez a téma. A pánikrohamok után nem bírtam tovább nézni a gyermekem a szenvedését, úgy láttam, veszélyben az egészsége, ezért beadtam egy kérelmet, hogy szüntessék meg a kötelező kapcsolattartást. Az volt a válasz, hogy a betegség nem bizonyítható. Ezen kívül az exem ügyvédje rám akarja húzni, hogy a saját félelmemet és szorongásomat ragasztottam rá a gyermekre, és az én feladatom lenne elérni, hogy másképp álljon a gyermek a kötelező láthatáshoz. Sajnos az áldozatok gyermekei tökéletes eszközök arra, hogy a bántalmazók és a hivatalok is bármilyen helyzetbe belekényszerítsék a nőket.

– Tehát a volt párod ügyvédet is bevetett?

– Igen, amikor tavaly márciusban megkaptam a kizárólagos felügyeleti jogot, szeptemberben már pert indított ellenem a felügyeleti jogért. Miután a tartásdíjat sem képes fizetni, nyilván nem gondolja komolyan, hogy gondoskodjon a gyermekéről, ez kimondottan ellenem zajló bosszúhadjárat.

A bántalmazókra jellemző kontrollálás: majd ő megmondja, mi hogyan legyen. Folyamatosan pereket indít ellenem, de az ügyvédemnek is megmondta, hogy ezt fogja tenni. Eszközként használja a gyereket a további bántalmazáshoz.

Megtörtént, hogy előző este küldött SMS-t, hogy pakoljam össze a gyereket, hétvégére elviszi, mert neki joga van ehhez, én meg fél 2-kor legyek ott a gyermekjóléti intézmény kapujában. Megijedtem, felhívtam a 112-őt és egy rendőr azt tanácsolta, hogy reggel 8 órakor menjek be a helyi rendőrőrsre, és azonnal kérjek távoltartást, mert ez fenyegetés. Reggel már 8 előtt 5 perccel ott voltam, elmondtam, hogy mi történt. És akkor azt mondta nekem egy másik rendőr, hogy ez csak feltételezés, majd akkor szóljak, amikor már ott van az exem. Úgy, hogy közben zaklatásért már fel volt jelentve. A zaklatásról a jegyzőkönyvben az szerepel, hogy két hét alatt 370-szer hívott.

A rendőrök azt mondták, ne válaszoljak neki, mert akkor az már nem zaklatás, tiltsam le, utána meg elővettek, hogy mi az, hogy én nem tartom a kapcsolatot a gyermek apjával, amikor neki joga van ehhez.

Az egyesületemet is feljelentette a minisztériumnál, pályázati csalással vádolva. Kijöttek helyszíni ellenőrzésekre, nem találtak semmit. Levelet írt a gyámügynek, hogy veszélyeztetem a gyermeket, alkoholista vagyok, drogozom. Életemben nem használtam drogot. Nálunk kézen fogva vezetik az erőszakos bűncselekmények elkövetőit. A volt páromat garázdaságért, testi sértésért, zaklatásért feljelentettem, de a gyermek veszélyeztetését a szakértő miatt nem tudtuk bebizonyítani. Amikor azt mondják a bántalmazó szülővel kapcsolatban, hogy „megilleti az ártatlanság vélelme”, attól falra tudok mászni. A rendőrségnél pedig enyhítő körülmény volt, hogy magas a volt párom vérnyomása. Kérdem én, a magas vérnyomásnak mi köze ahhoz, hogy ő hogyan bánik a környezetével? Ráadásul, ha a magas vérnyomását nem is kezelteti, milyen a felelősségérzete, hogyan akar gondoskodni a gyerekéről, hogyan akar felügyeleti jogot?

– Most hogy vagytok?

– Próbálom magam tartani, hogy a gyermekemnek a megfelelő vagy a tőlem telhető legnagyobb érzelmi biztonságot megadjam. De nagyon nehéz. Az egy dolog, hogy van egy rosszindulatú mérgező, bántalmazó exem. De hogy a bántalmazóknak ugyanolyan jogaik vannak, mint egy becsületes nőnek, aki a munka mellett a gyermekét egyedül neveli... általában nőkről beszélünk, nagyobb százalékban nők a bántalmazás elszenvedői. Mindegyikünk, aki túlélte a bántalmazást, és sikerült elköltöznie vagy elválnia a bántalmazótól, erején felül próbál helytállni a munkában és otthon is, és jó anya lenni. Csak arról sokan megfeledkeznek, hogy ez nem olyan, mint egy „sima” válás, ahol a felek megegyeznek, ahol a gyermek érdekét nézik, és ahol egyik szülő sem akar dominanciát, és nem akarja leuralni, megsemmisíteni a másikat…

– Mit látsz a legnagyobb problémának a hivatalos szervek hozzáállásában?

– Hiába van 2012 óta áldozatvédelmi irányelvünk, nem alkalmazzák a gyakorlatban. Például az áldozatvédelmi irányelv bántalmazásnál egy áldozati státuszt állapít meg. Videós tanúvallomást kellene felvenni, hogy az áldozatot ne traumatizálják sorozatban.

Ehhez képest nemhogy videós vallomástételre nem volt lehetőségem, de a történetemet már legalább húszszor, ha nem többször kellett elölről elmondanom, hiába van már leírva.

Először elmondod a rendőrségen, a büntetőügyes bírósági tárgyaláson, a családsegítőnek, hogyha ezért például alapellátásba kerültök, és külön elmondod az áldozatvédő központnak, mert ismerniük kell az előzményeket. És akkor is, ha mondjuk kötelező mediációt írnak elő a bántalmazóval - amit egyébként szakmailag a mediátorok teljesen jogosan támadnak, mivel a mediáció nem működik bántalmazóknál. Volt olyan ügyvédnő, aki nem vállalta az ügyünket, mert vele már előfordult, hogy a saját lépcsőházában várta egy apuka, és megfenyegette. Gyakran a gyermekvédelmisek és a családvédelmisek is félnek, hogy a bántalmazó őket is bántani fogja, ami sajnos jogos félelem, hallottam már olyat, amikor a megtámadták őket. Az is előfordul, hogy a bántalmazó feljelenti azt az iskolát, ahová a gyermeke jár. Nálunk nagyon pozitívan állt az ügyünkhöz az intézmény, az igazgató is megnyugtatott, a tanári kar tisztában van vele, hogy a gyerekre vigyázni kell, és a kapun az anyukáján kívül más nem viheti ki, de milyen élet ez?

Ráadásul azt vettem észre, hogy mindenki külön dolgozik: a rendőrség, a gyámhatóság, a gyermekjóléti szolgálat, a bíróság, olykor az ügyészség, ha olyan súlyos az eset.

Ezek elvileg kommunikálnak egymással, csak ez nem látszik. Bárhova fordulunk, ismételten újra mindent elölről el kell mondani, és senki nem veszi a fáradságot, hogy elolvassa a körülbelül 7 kilónyi iratunkat. Azokban a ritka pillanatokban, amikor bármelyik hivatalban akár csak egyvalakitől is kaptam egy támogató szót, cselekedetekben is megnyilvánuló segítséget, teljesen megváltozott az én hozzáállásom is, reménytelibbé váltam, és éreztem, hogy nem vagyok egyedül.

– Mit gondolsz, mi segítene a jelenlegi helyzeten?

– Sokat segítene a bántalmazottakon, ha Magyarország ratifikálná az isztambuli egyezményt, ha a rendőrség nem „családi vitaként” kezelné a bántalmazást, fenyegetést, családon belüli erőszakot, ha a hivatalok összefognának a bántalmazottak képviseletéért, ha a hivatalok jobban összekapcsolódnának adminisztratív szempontból, ha a bíróságok nem a bántalmazó kezére játszanának, ha hatékony áldozatvédelmi programmal segítenék azokat, akiknek el kellett menekülniük, ha támogató környezet lenne a bántalmazottak számára, ha nem az áldozatot hibáztatnák, ha valóban lennének eltiltó határozatok és foganatjuk lenne a tiltó határozatoknak. Akkor is teher lenne a bántalmazás az áldozatok számára, de akkor legalább nem lenne intézményi bántalmazás, és az áldozatokat nem üldözhetné tovább a bántalmazó. Jelenleg ugyanis gyakran az történik, hogy hiába lép ki valaki a bántalmazó kapcsolatból, utána ő is, a gyerek is, és a fél család pszichiáterhez jár az átélt traumák feldolgozása miatt, közben a bántalmazó meg éli világát.

– Hogyan látod a történeteteket? Látsz fényt az alagút végén?

– A bántalmazások idővel nem csökkennek, hanem folytatódnak. Még mindig nem tudom, mikor lesz vége. Előfordult, hogy arra gondoltam, milyen jó lenne, ha megnyerném a lottó ötöst, és elmehetnék a gyermekemmel egy olyan helyre, ahol nem ismernek, és végre új életet kezdhetnék.

Mert hiába támogatnak sokan, a bántalmazottak élete egy megbélyegzett élet.

Múltkor azt mondtam az egyik ismerősömnek, hogy itt már csak a csoda segíthet. Történjen csoda, hogy az exemnek egyszer csak elege legyen ebből és abbahagyja. Voltam már olyan állapotban, hogy amikor a krízisközpontos mentorom megkérdezte, hogy szerintem mikor lesz ennek vége, azt mondtam: "ha hármunk közül valaki meghal".

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meghalt egy csecsemő Salgótarjánban

A bejelentést követően több szirénázó rendőrautó és mentő is érkezett az Acélgyári úton lévő helyszínre, de már nem lehetett megmenteni a baba életét.

KÉK HÍREK

„A kisfiam már lilult, amikor a rendőrök megérkeztek” – Hős járőrök mentették meg Dominik életét egy siófoki áruház parkolójában

„A Siófoki Rendőrkapitányság munkatársai példát mutattak. Két igazi angyal, kék ruhában” - írta a hálás édesapa az ijesztő eset után.

KÉK HÍREK

Sokszor olyan részegek voltak a nevelők, hogy azt se tudták hol vagyunk – Újabb megrendítő részleteket mesélt a 13 évesen gyerekotthonba került nő

A ma már kétgyermekes családanya elmesélte, hogy a lányok gyakran drogoztak és az is megszokott volt, hogy az intézményben élő lányok prostituáltként dolgoztak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda

Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.

Fischer Gábor, MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. október 08.

Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Jeff Bridges helyett Jared Leto, Daft Punk helyett Nine Inch Nails – A Tron: Ares az agyakat nem, de az érzékszervezet rendesen megdolgoztatja

A számítógépes programok közöttünk járnak, fénymotoroznak, repkednek, öldösnek, éreznek. De vajon ez jó lesz nekünk?

KÉK HÍREK

Gyárfás Tamás védője: Perdöntő új információk kerültek elő a Fenyő-gyilkosság ügyében

Zamecsnik Péter szerint olyan bizonyítékok kerültek elő, melyek igazolhatják, hogy nem Gyárfás volt a felbujtó a Fenyő-gyilkosságban.

KÉK HÍREK

Videó: e-rolleres drogkereskedőt kaptak el a kommandósok Baján

A férfi a járművet nemcsak vásárláshoz, hanem a terítéshez is használta.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Varga Judit visszatérésének lebegtetése arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert

Az elemző nem tartja valószínűnek, hogy tényleg politikai pozícióba is helyeznék a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi minisztert, mert annak nagy kockázatai lennének a Fideszre nézve is, amely ráadásul ismét a gyermekvédelmi ügyekkel küzd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2025. október 11.

Gulyás Gergely a jövő héten találkozik Varga Judittal, hogy személyesen kérdezze meg tőle, mit gondol a visszatéréséről. A miniszter ezt a Kormányinfón árulta el. A Fideszben egyre többen beszélnek arról, hogy terveik vannak a kegyelmi botrányba belebukott volt igazságügyi miniszterrel, akiről Orbán Viktor a nyáron azt mondta, ritkán bukkan fel olyan született tehetség, mint ő, és 4-8 év múlva képes lett volna az országot vezetni. „Juditban miniszterelnöki képességek voltak” - fogalmazott a kormányfő. Magyar Péter Varga Judit esetleges visszatérésének hírére úgy reagált, nincs beleszólása abba, hogy „a Fidesz kivel, milyen felállásban akarja elveszíteni a választást jövőre”, de azt tudja, hogy „Varga pontosan érzi, mi a három gyermekünk érdeke”.

Miért próbálja a Fidesz visszahozni Varga Juditot, kockáztatva azt, hogy újra reflektorfénybe kerül a kegyelmi botrány? És mennyit árthattak a pártnak az elmúlt hetek gyermekvédelemmel kapcsolatos botrányai: a bizonyíték nélküli Zsolti bácsizás, és a Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatójával kapcsolatos rengeteg megválaszolatlan kérdés? Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk.

– Mennyi az esélye Varga Judit visszatérésének?

– Most úgy érzem, hogy inkább nem merik meglépni, mint igen, de provokációnak simán jó. Ugyanis abban a pillanatban, ahogy Varga komoly politikai szereplővé válna, olyan kérdéseket tenne fel neki a magyar nyilvánosság, amelyek Magyar Pétertől függetlenül a kormány számára kellemetlenek. Mi van a végrehajtókkal, a végrehajtói kamara maffiaszerű működésével? Hogyan adtak át döntéseket az államtitkárnak, és milyen módon vettek részt benne? Mi a helyzet a Pegazus-szoftverrel, a lehallgatott magánemberekkel szembeni állami jogsértéssel? És ott van a kegyelmi ügy maga: miért írta alá? Ezeket a kérdéseket a Fidesznek nem érdeke kinyitni.

– Az miért érdeke, hogy Varga Juditról, mint visszatérőről beszéljenek?

– Arra jó, hogy provokálják Magyar Pétert ezzel a dologgal: a volt felesége hiteles állításokat tehet Magyar Péter személyiségével kapcsolatban.

Varga, még ha nem is kerül vissza semmilyen pozícióba sem, jelenlétével tud Magyar Péterről beszélni.

Ha visszalépne egy hivatalos politikai pozícióba, akkor újságírók fogják kérdezni nap mint nap.

– A minden bizonyítékot nélkülöző „Zsolti bácsi” történet talán kezd elcsendesedni, de magának a Szőlő utcai ügynek is sok tisztázatlan pontja van. Sokat veszíthet ezzel a Fidesz?

– Ez a téma a magyar társadalom számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy jobbról vagy balról nézik: a gyermekekkel szembeni szexuális abúzust a legtöbben nagyon egyértelműen elítélik. Ha ez egy állami intézményrendszerhez kötődhet, ahol az állam felelős a gyerekekért, és esetleg kormányzati politikusokhoz is, az a kormány számára felmérhetetlenül veszélyes. Láttuk a parlamentben, hogy Semjén Zsolt azért állt fel, mert Simicskó István a Fidesz és a KDNP nevében nem védte meg eléggé őt. A kormánypártiak igyekeznek a lehető legtávolabbra tolni maguktól az ügyet; később olyan radikális nyilatkozatok is elhangzottak, amelyekkel igyekeztek maximális távolságot tartani: halálbüntetésről, négyrét vágásról, kasztrálásról beszéltek.

Ennek a gyermekvédelmi ügynek valószínűleg jóval nagyobb a látenciája: nem tudjuk, ki mikor áll elő új tanúval vagy információval.

Ez az ügy nem egy egyszerűen lezárható történet, bármikor egy új információ újra aktualitást adhat neki.

– Múlt vasárnap megszólalt a Kossuth téri tüntetésen Látó János is, de semmi konkrétumot nem mondott az üggyel kapcsolatban.

– Látó János szerepe egyelőre mellékszál, ha fontos elemként került is be a képbe. A lényeg az, mennyire áttekinthető a gyermekvédelmi intézményrendszer. Amíg nem átlátható, addig a kormánypártiaknak nincs olyan pozíciójuk, amiből hitelesen tudnák cáfolni az ellenzék vádjait.

Ha az ellenzék hitelesen mondhatja, hogy a gyermekvédelem nincs biztonságos kezekben, akkor abból sok igaztalan pletyka és vád is elindulhat.

Miközben mindezeket tények is erősítik: tudható, hogy az intézményrendszerből egyes államilag gondozott lányok később, az intézményen belülről szervezett prostitúcióban végezték.

– A héten Jámbor András megpróbálta megemeltetni a napi 1500 forintos fejkvótát, amit a gyermekotthonokban élő gyerekek étkeztetésére forditanak, 4500 forintra. A fideszes képviselők nem szóltak hozzá, hanem leszavazták az egészet. Később a kormánypárt saját ötletként hozta vissza.

– Igen, másnap be is hozták a saját javaslatukat...

– De addig az erről készített 23 perces videó egy nap alatt hatalmas nézettséget ért el.

– A Fidesz sosem fogad el ellenzéki javaslatokat, nehogy az ellenzék kampányolhasson velük. A kormánypárt eddig sem engedett az ellenzéknek olyan ügyet, amivel az ellenzék kampányolhatna. Inkább ők viszik át a javaslatot, csak az úgy lassabb, hiszen reaktív. Azonban ebben az ügyben korábban, Magyar Péter megerősödése óta bármikor léphettek volna, hiszen látható probléma volt.

Az emberek számára sokkal érzékenyebb a gyermekbántalmazás kérdése, mint például egy késés a közlekedésben,

és erre lett volna a kormánypártnak több, mint egy éve, hogy változtasson a helyzeten.

– A Tisza Párt mintha távolabb tartaná magát a témától...

– Igen, mert van saját témája. Viszont lehalkította ez a téma egy időre „a Tisza adót akar emelni” kampányt, ami jót tesz nekik.

– Két hete Závecz Tibor azt mondta, október 23 körül láthatunk méréseket arról, kitől mit vitt, vagy mit hozott például a Zsolti bácsi ügy.

– Az aktuális mérések persze érdekelnek minket, elemzőket, de az embereket talán kevésbé. Sokkal inkább az számít, hogy október 23-án ki hány embert visz az utcára. Az lesz a mennyiségi verseny: Magyar Péter rendezvényein hányan vannak, és Orbán Viktor rendezvényein hányan.

– Orbán Viktornak most nincs szerencséje október 23-ával: az Európai Tanács ülése miatt fél napot nem lesz itt. Ez hátrány lehet?

– Az a fél-, vagy egy óra számít, amikor ő beszél, és az valószínűleg belefér a napba. De a legfontosabb most tényleg az lesz, hogy ki milyen mennyiségben tudja a sajátjait az utcára vinni, hogy ezzel megmutassa az erejét.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Súlyos vonatbaleset: Az egyik mozdonyvezető kiugrott az ütközés előtt, heten vannak kritikus állapotban

Szlovákiában, a Rozsnyóhoz közeli Szádalmás mellett ütközött össze két vonat. Kilencvenegy embert kellett a baleset miatt ellátni.

KULT

Szerető családapa, rejtőzködő szörnyeteg – az Apám, a BTK gyilkos bepillantást enged a gonosz otthonába

A gyilkos, akit mindenki szeretett: a cserkészvezető, gyülekezeti vezető, aki éjjel igazi szörnyeteg volt. Lánya most szembenéz az örökségével. A Netflix legújabb dokumentumfilmje felfedi, milyen életet él az, aki csak utólag jön rá, hogy az apja Amerika egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa.

KÉK HÍREK

Csak 10 évet kapott a gyerekmolesztáló, súlyosbítást indítványoz az ügyészség

A Győri Fellebbviteli Főügyészség egy hároméves kislányt zaklató férfi ügyében szeretné elérni a súlyosítást. A vádlott többször is szexuálisan bántalmazta a kisgyermeket.

SZEMPONT

Csepeli György: Hasonló a helyzet 1956 őszéhez, amikor Rákosi már megbukott, Gerő Ernő fenyegetődzött, miközben a velük szemben álló Nagy Imre csillaga emelkedőben volt

A professzor szerint a megfélemlítés kis falvakban működhet, de a városokban nem ér célt. A politikai ügyek mögött szerinte más cél is lehet.

F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. október 14.

Csepeli György szociálpszichológus a Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy

a megfélemlítés csak korlátozottan lehet eredményes.

Úgy véli, ez leginkább kis településeken hatásos, ott, ahol az emberek közvetlen megélhetése kerülhet veszélybe, de a városokban szerinte nem működik.

A szakember szerint a hatalom különféle közvetett eszközökkel élhet. Példaként említette Molnár Áron színész esetét, akinek a közösségi médiás tevékenysége alapján küldött felszólítást a NAV.

Csepeli szerint azok is fenyegetve érezhetik magukat, akik állami, önkormányzati vagy egyházi intézményekben dolgoznak.

A civil szervezeteket és az önkormányzatokat pénzmegvonással lehet befolyásolni, de a rendőrség és az ügyészség is szerepet kaphat, ahogyan azt a Magyar Péter és Dobrev Klára ellen indult ügyek is mutatják. Csepeli úgy látja, a már ismert megfélemlítési módszerek gyakoribbá válhatnak, mert enélkül a hatalom attól tarthatna, hogy gyengének látszik.

Szerinte a fenyegetések célja elsősorban az, hogy a kormány hívei úgy érezzék, a hatalom kézben tartja az irányítást.

Úgy fogalmazott: „Hasonló a helyzet 1956 őszéhez, amikor Rákosi Mátyás már megbukott, Gerő Ernő fenyegetődzött, miközben a velük szemben álló Nagy Imre csillaga emelkedőben volt.”

A Szőlő utcai javítóintézet ügye kapcsán kilátásba helyezett „megtorlás” sem egy átgondolt stratégia része – véli Csepeli –, inkább a kormánypárti szavazóknak szóló üzenet.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem tartja hatékony eszköznek.

A professzor szerint a fenyegetés akkor ér célt, ha azt, akit meg akarnak félemlíteni, valóban el is éri.

A Budapest és Pécs Pride példája alapján úgy látja, ezek a fenyegetések hatástalanok maradtak,

és ezt a sajtó és a közösségi média is egyértelművé tette azok számára, akik nem voltak jelen.

Csepeli úgy gondolja, hogy a 2026-os választások közeledtével bizonytalan hatósági vezetők inkább kivárnak. Ez viszont növeli azok kockázatát, akik ellenállnak.

A professzor korábban arról is beszélt, hogy „a tudatlan tömeg hiszékeny, a bolondok hajóján a konteó olyan, mint baktériumnak a húsleves.”

Akkor azt mondta, az iskolarendszer jelenleg nem készít fel a hamis állítások felismerésére.

via 24.hu

Kapcsolódó

„Lebuktam” - Molnár Áront egy két éve vásárolt táska miatt vette elő a NAV

A színész azt állítja, hogy felszólítást kapott, amelyben a 2023-as táskavásárlás igazolását kérik tőle öt napon belül. Ironikusan az MI6-et említi, és hasonló alaposságot kér több, általa megnevezett ügy vizsgálatánál is.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Felborult egy mentőkocsi, miután egy személyautó oldalról nekiütközött Egerben

A mentőautóba a megkülönböztető jelzés ellenére hajtottak bele. A járműben teljes személyzet és egy beteg tartózkodott.

KÉK HÍREK

42 halott a horrorbalesetben - Árokba borult egy busz, miután letért az autópályáról Dél-Afrikában

A busz lefordult az útról, és a tetejére borulva állt meg az árok alján. Kelet-Fokföldről hazafelé tartó zimbabwei, illetve malawi állampolgárságú utasokat szállított.

KULT

Kiszáll a külföldi tulajdonos a Szigetből, Gerendai Károly mentheti meg a fesztivált

A jelenlegi tulajdonos a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük megszüntetését kérte. Gerendai mindeközben hajlandónak mutatkozik a világhírű fesztivál hóna alá nyúlni.

SZEMPONT

Göd-ÉRT Egyesület: Azt tapasztaltuk, hogy szimbiotikussá vált a hatóság és az akkugyár viszonya

Nem a gyár létezésével van gond, hanem azzal, hogy a hatóságok nagyon engedékenyek voltak a működésével kapcsolatban - mondja Szegedi Ákos, a civil szervezet elnöke, amely pert nyert a gödi akkumlátorgyár ellen. A gyárnak szerintük most le kell állnia.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2025. október 09.

A gödi Samsung SDI gyár környezethasználati engedélyének visszavonásáért régóta küzdenek a civilek. Szerintük a kormányhivatal az engedély 2023-as kiadásakor nem vette figyelembe az üzem évek óta fennálló zajszennyezését, és rendkívül megengedő volt a levegő- és vízszennyezéssel, valamint a gyártás során keletkező akkumulátor-hulladékkal kapcsolatban is. A bíróság azonban nem emiatt, hanem azért vonta vissza az engedélyt, mert azt a kormányhivatal a per alatt háromszor is módosította, megemelve az üzem gyártókapacitását, engedélyezve újabb zaj- és légszennyező források beépítését, valamint azt, hogy többet használjanak a magzatkárosító NMP oldószerből.

Tavaly áprilisban egyszer már a bíróság úgy döntött, hogy a végleges ítéletig fel kell függeszteni a környezethasználati engedélyt, de azt a kormányhivatal úgy értelmezte, elég csökkenteni a termelést. A civilek szerint ilyen "trükközésre" most nincs lehetőség, a gödi gyárnak teljesen le kell állítania a gyártást. Egy új engedély megszerzése pedig három hónapba is telhet. Hogy addig mi történik, és hogyan állt elő ez a helyzet, arról Szegedi Ákossal, a Göd-ÉRT Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Jogerős végzés született arról, hogy ennek az üzemnek nincs környezethasználati engedélye. Ma reggel működött a gödi gyár?

– A hangok alapján csendben volt a gyár. A procedúrának van még néhány napos kifutása: a kézhezvételtől számítva kell a gyárnak megfelelnie ennek az úgymond „nem működésnek”. Itt még van némi tér arra, hogy egy darabig működtessék a gyárat, mert a jogerős végzés az, ami számít.

– Tehát október végére kiderül, hogy a gödi gyár eleget tesz-e az ítéletnek, vagy sem. De még itt van még a Kúria, mint utolsó lehetőség...

– A Kúriánál már csak súlyos eljárási hibákra hivatkozhat a gyár. Amennyire tudom,

a Kúria felülvizsgálatának nincs halasztó hatálya.

Ez az ítélet is azon alapult, hogy kormányhivatali szinten mennyire voltak megfelelőek az eljárásjogi lépések. Itt eljárásjogi problémák voltak az összesen négy határozattal, és ez alapján hozta meg a törvényszék azt a döntést, hogy ilyenkor az összes így kiadott engedély semmissé válik.

– Ez most teljes csendet és tétlenséget jelent a gyár számára, ha az ítélet hatályba lép?

– Igen. Gyártó tevékenységet nem folytathat. Sarkítva: az üzemi konyha működhet, a bérszámfejtési papírokat kiadhatják a kollégáknak, de üzemi, gyártási tevékenységet nem végezhet a gyár.

– Ha betartják az ítéletet, akkor sok dolgozót el is fognak bocsátani, nem?

– Úgy gondoljuk, a dolgozók érdeke is az, hogy törvényesen működő gyárban dolgozzanak. Ez a per most a környezethasználati engedélyről szólt, de a Samsungnak súlyos munkaügyi bírságai voltak; legutóbb, 100 milliós, maximális összegű bírságot szabott ki a munkaügyi hatóság.

Úgy látjuk, ez a terület sincs rendben: a gyár rengeteg bírságot kapott, és nemcsak munkaügyi, hanem korábban építésügyi és katasztrófavédelmi bírságokat is.

Mi a működési engedélyt támadtuk, de ezekből látszik, hogy a dolgozók munkakörülménye, élete és egészsége sincsen feltétlenül biztonságban.

– Kérem, foglalja össze: miben lóg ki a többi hazai akkumulátorgyár közül a Samsung gödi működése?

– Visszakanyarodnék az előzményekhez. Egyesületünk úgy indította az egészet, hogy a legjobban érzékelhető probléma a zajszennyezés volt. Folyamatosan érkeztek a zajpanaszok az érintett lakosoktól, az életminőségük jelentősen romlott. Ezt a kormányhivatal nem kezelte megfelelően, sőt egyáltalán nem kezelte, a Samsung sem. Bizonyos időszakokban a kormányhivatal mért ugyan zajszennyezést, de akkor az egyesületünk figyelemmel kísérte a működést, és a jegyzőkönyvek mérési eredményeiből egyértelmű volt, hogy abban az időszakban a gyár nem működött üzemszerűen. Emellett a levegőbe kerülő anyagokról sincs transzparens, lakosság felé történő tájékoztatás. Rengeteg csőtörés történik, a veszélyes hulladékok elhelyezésével kapcsolatban is gondok vannak. Több mint öt éve húzódik ez az egész. A gyárnak muszáj volt környezethasználati engedélyt kérnie, ezt támadta az egyesületünk, és kiderült: a gyár így nem működtethető.

Nem a gyár létezésével van gond, hanem azzal, hogy a hatóságok nagyon engedékenyek voltak a működésével kapcsolatban.

A sok bírság – munkaügyi, építésügyi, katasztrófavédelmi –, azt mutatja, hogy a gyár csak „lekövette”, amit a hatóságok megköveteltek. Tudja, milyen lépéseket kellene megtennie, de mindig megvárja a hatósági lépéseket, és csak azok nyomására teszi meg, amiről tudja, hogy eleve meg kellene tennie. Tudna szabályszerű működést produkálni. Bár az, hogy ezt a veszélyes üzemet közvetlenül a lakóövezet mellett húzták fel, nemcsak a zaj miatt problémás, hanem ellentétes az Európai Unió katasztrófavédelmi irányelvével is. Ez ugyanis hangsúlyozza a lakóházaktól való biztonságos távolságot ilyen üzemek építése esetén. Nem véletlen, hogy nincsenek kijelölve a gödi gyár veszélyességi övezetei, pedig ez törvényi előírás, hiszen nyilvánvalóvá válna, hogy milyen sok ingatlant és lakost érintene egy esetleges baleset. Ami sajnos nem zárható ki, tekintve a Samsung SDI hatóság által is szankcionált számos iparbiztonsági és tűzvédelmi mulasztását.

– Kevesebb zajszinttel és kevesebb környezetterheléssel?

– Igen. Ehhez megvan a technológia. Például a zaj esetében: amikor vasútvonalat építenek, kötelező zajvédő falat emelni. Egy gyárnál sem lenne nagy kihívás ilyen lépéseket megtenni, mégsem tették meg. Régóta alkalmazható megoldások vannak, amelyekkel elkerülhető lett volna ennyi szabálysértés és probléma.

– A Samsung nyilván a profitot maximalizálja; amit nem kell, nem tesz meg. Az állami hatóságok viszont azért vannak, hogy betartassák a szabályokat. Hol hibázott a rendszer? Ráadásul, ha a Samsung így járt, lehet, hogy valaki felé kártérítési igényt is benyújthat.

– Azt tapasztaltuk, hogy szimbiotikussá vált a hatóság és a gyár viszonya. A per is így állt össze: egyesületünk volt a felperes, az alperes a kormányhivatal, amely az engedélyt adta, és mellé a Samsung becsatlakozott mint alperesi érdekelt. Ez a jogi kifejezés jól mutatja, hogy

a gyár és a hatóság kvázi együttműködött.

Úgy gondolom, a hatóság eléggé engedékeny volt a gyárral szemben.

– Amikor a gyár megépítése szóba került, végigment-e a folyamat az előírt úton? Volt-e lakossági tájékoztatás, környezeti vagy hatástanulmány, együttműködés civil szervezetekkel?

– Az indulás egy a város számára „nem ismert” szituáció volt: a korábbi, Markó József polgármester vezette testület opcióként felajánlott egy beruházási lehetőséget, ami „adta magát” a Samsung számára. A beruházás itt valósult meg. Adott volt az infrastruktúra alapja is: korábban katódgyár, majd képcsöves tévék gyártása zajlott itt.

A gödi lakosságot kész tények elé állították;

az akkori önkormányzati vezetésnek ez nem volt meglepő, hiszen ők hívták be a gyárat. Közmeghallgatások, lakossági fórumok az indulásnál nem voltak; csupán bejelentették, hogy a magyar kormány támogatja a beruházás megvalósítását.

– Végeztek-e számítást arról, hogy a gyár közvetlen közelében lévő ingatlanok értéke mennyivel csökkent?

– Annyira ellehetetlenültek a lakhatási körülmények, hogy ez a környék egyértelműen negatívan érintődött. Sokan láttak benne lehetőséget: a növekedés nagy munkaerőbeáramlást hoz, ezért sokan eladták az ingatlanjukat az induláskor. Mások olcsón megvették ezeket, majd tömegszállásnak adták ki. Hirtelen nagyon sok külföldi vendégmunkás jelent meg, nehéz körülmények közé kerülve. Az érintett ingatlanok értéke biztosan leértékelődött.

– Ráadásul duplán: egyik oldalon a zajos gyár, a másikon a szomszédság, családos övezet helyett tömegszállásokkal. Van erről számszerű adat? Négyzetméterár, bármilyen számítás?

– Mi nem végeztünk ilyen számításokat. Tudjuk, hogy vannak, akik polgári pereket indítottak az ingatlanjuk leértékelődése miatt a gyárral szemben. Konkrét lakosokról nincs információnk, csak annyi, hogy folynak ilyen perek.

– Ezek szerint arra sem tud konkrét választ adni, hogy ha mindent szükséges változtatást végrehajt a gyár, és csendesebben, biztonságosabban újraindul a termelés, mennyivel lehet visszaemelni az ingatlanok értékét.

– Ez függ attól is, mennyire fut fel a termelés, mekkora a kereslet a gyár termékeire; az akkumulátorgyártás konjunkturális. A nyilvánossá vált adatok alapján a gyár termelése súlyosan visszaesett, így a munkaerőigény is csökkent. De azok a házak, amelyeket erre a célra megvettek és átalakítottak, attól még nem fognak minőségben javulni, ha az ideiglenesen ott lakó munkavállalók elmennek. Még nagyobb probléma, hogy

a gyár néhány száz méteres körzetében is igényesen kialakított ingatlanok, gyönyörű kertes házak találhatók, amelyekből látni-hallanni a Samsungot,

így nagyon sok tulajdonos kényszerül döntéshelyzetbe: váljon meg szeretett, korábban értékes otthonától, vagy éljen a veszélyek közepette.

– Ha jól tudom, a Samsung mindettől függetlenül bővíteni is akarja a gyárát.

– Az engedély, mielőtt kimondták, hogy a működést le kell állítani, a bővítésre nem terjed ki; az az engedély a termelésről szól. Nagy terület van a Samsung birtokában, és az építkezés folyamatosan zajlik.

– Az új építkezésnél az engedélyezéssel kapcsolatban most már van rálátásuk? Tanultak-e a hatóságok a korábbi hibákból?

– A hivatalok és a kormányhivatal részéről nincs meg a transzparencia. Nem szabadna gondot okoznia annak, ha egy egyesület vagy magánszemély adatot kér, hogy megadják a nyilvánosan elérhető információt. Azt látjuk, hogy a gyár növekszik, új részegységek épülnek. Az ezekkel kapcsolatos engedélyeket az építésügyi hatóságtól próbáljuk beszerezni, ami a kormányhivatalon belül másik hatóság, és erről is nagyon nehezen kapunk információt.