SZEMPONT
A Rovatból

A balatoni éttermekben évek óta nem ehetük Balatonból fogott fogast – törvényesen legalábbis

Ezt, hogy a Balatonon nem balatoni, Szegeden meg nem tiszai halat főznek, nem titkolják, de nem is reklámozzák a vendéglősök.


Öt éve nem kerülhet legálisan tiszai, dunai, balatoni hal a vendéglők konyhájára, csak tógazdasági. Két embert egy halétteremnél állítottak meg a rendőrök a Tiszából kifogott kétméteres harcsával. Véletlen?

Némely rendőrségi rövidhírben benne van Magyarország minden íze, mint cseppben a tengeré.

A police.hu szerint két tiszaburai férfi csónakból horgászott január 23-án 13 óra körül Kiskörénél, a Tisza folyó 392. folyamkilométerénél. Fogtak egy 56,6 kilós, 212 centiméter hosszú harcsát, amit ilyenkor – bármekkora is – a törvény szerint nem szabad elvinni, ha horogra akad, kíméletesen vissza kell engedni a vízbe.

Ők viszont „a kifogott halat telefonon eladásra kínálták egy halétteremnek, azonban a kiérkező egyenruhások a vendéglőnél tetten érték a feltételezett elkövetőket, akiket elfogtak és előállítottak a Kiskörei Rendőrőrsre. A nyomozók a két férfit gyanúsítottként kihallgatták, továbbá a szürkeharcsát lefoglalták. (…) A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetése miatt folytat eljárást.”

Jó néhány adat olvasható itt, a vízen járó emberben mégis egy sor kérdés tolul föl.

Két ember horgászott. Ez önmagában nem tilos, ha van nekik horgászengedélyük. Ha harcsát tilos is fogni, pecázhattak mondjuk süllőre, érzékeny bottal, vékony zsinórral. Ebben az esetben nagyon megszenvedhettek, mire olyan fölszereléssel kivették azt a hatalmas halat. Előfordulhat továbbá, hogy ekkor, hirtelen ötlettől vezérelve, fölhívták a haléttermet, kellene-e egy harcsa, aztán elindultak vele. Lehet, hogy eddig törvénytisztelő horgászok voltak, ez az első szabálytalanságuk.

Valószínűbb azonban, hogy nem először csináltak ilyet. Pontosan tudták, hol találnak ilyenkor harcsát a folyón, és olyan fölszerelést használhattak, amivel biztosan célt érnek.

Az is lehet – bár erre sem utal semmi a hírben – hogy ólomba öntött hármashoroggal fésülték át a medret, vagyis gereblyéztek. Ez régóta tiltott, barbár eszköz, megsebez egy csomó halat.

Nem tudtuk meg, hogy a vendéglős vevő volt-e a harcsára. Bár az, hogy elvitték neki, erre utal. Ilyen romlandó és drága, illegális holmit nem célszerű fölöslegesen furikázni.

És vajon a rendőrök véletlenül jártak a halétterem parkolójában, vagy tudták, hogy abban az időpontban oda kell menniük? Ha tudták, vajon honnan? Ha a vendéglősnek kellett a hal, tőle biztosan nem. Vagy a konkurenciától jött a tipp – ami lehetett másik vendéglős, másik árubeszerző csapat –, vagy már eleve ismerték és figyelték a rendőrök a két embert, olyan eszközökkel, amelyekkel biztosan horogra keríthették őket.

Eddig ebből az írásból sem derült ki, de legyen egyértelmű:

örülök, hogy a rendőrök tetten érték a két tiszaburai embert. Ezt diktálja az anyagi érdekem.

Több mint harminc éve horgászom a Tiszán. Azért, hogy ezt törvényesen megtehessem, tavaly például huszonötezer forintot fizettem. A kifogott hal, amit hazahoztam, körülbelül ötezer forint árú. Ez az arány az előző években is hasonló volt. Vannak ügyes horgászok, akik visszafogják az engedély árát, de olyanok is, egyre többen, akik minden halat visszaengednek a vízbe, legföljebb a telefonnal kattintanak egy fényképet emlékbe.

A horgászengedélyek árából telepítenek halat a Tiszába, mert gátak közé szorított állapotában a folyónak kevés ívóhelye van, a természetes halszaporulat kevés. Az a két ember tehát az én pénzemből is lopott. Ki lehet számolni, nagyjából mennyit. Egy ekkora harcsa elsősorban komoly természeti érték, de húsként is drága. A kibelezett, tisztított harcsa kilója 3200 forint, a filéé 4500 a halforgalmazó cégek honlapjai szerint. A rendőrök által lefoglalt zsákmány tehát, attól függően, mennyi a hulladék, 100 ezer forintnál többet ér.

Arra, hogy miért szerez be ilyen regényes úton tiszai halat egy Tisza-parti halétterem, az a magyarázat, hogy 2013 óta a Balatonból, 2016 óta a Tiszából, Dunából, más folyókból és tavakból kifogott hal törvényes úton nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, éttermek konyhájára.

A horgászok már azelőtt sem adhatták el pénzért a zsákmányukat, de attól kezdve betiltották a hivatásszerű halászatot is a természetes vizeken. Addigra a legtöbb étterem már egyébként is tógazdaságokból szerezte be a nyersanyag nagyobbik felét. Kisebb arányban vásároltak a halászoktól, olyan halfajtákat, amelyek üzemi tenyésztése körülményesebb.

Ezt a csatornát 2016-tól mindkét végén lezárták, hiszen az éttermek azontúl csak olyan halat kínálhattak, amelynek eredetét származási bizonyítvánnyal tudták igazolni. Ezt az érintettek nehezen fogadták el.

Bár az idő tájt lehetett olvasni arról, hogy ellenőrzik a vendéglőket, és firtatják az elszámolást a beszerzett halról, ez mégsem lehetett általános.

Amikor egy Tisza-parti büfénél az ismerősömmel arról beszéltem, hogy fogtam reggel süllőt, a tulajdonos, bár nem ismert, azonnal közbeszólt, hogy nagyon szívesen megvenné a halamat.

Korábban is léteztek illegális beszerzési csatornák. Az olasz újságok rémtörténeteket írtak magyar horgászokról, akik a Pó folyóból kisüzemi méretekben fogták ki a harcsákat, és hozták hűtőkocsiban Magyarországra, vendéglőknek. Az akkori törvényi háttér mellett ezt kiszűrni, de a legális utakat ellenőrizni is nehezebb volt.

Emellett a Tisza némely szakaszain a halászok és a horgászok ellenségként tekintettek egymásra, kölcsönösen vádaskodtak, hogy a másik több halat visz el, tilalmi időben sem engedi vissza az épp védelem alatt álló zsákmányt. Tény, hogy a horgászok összesen évről évre több halat fogtak, mint a halászok, és szórakozásból, nem a megélhetésükért.

Ám ehhez azt is tudni kell, hogy a halászat megszüntetésének pillanatában országszerte már csak százötven halász dolgozott, viszont már 407 ezer horgász váltott engedélyt, és ez a szám évről évre nőtt. A nemzetgazdaságnak több pénzt hozott ez és a horgászturizmus, ellenőrizhetőbb viszonyok jöttek létre, és valószínűleg a természet is jobban járt. Tehát kemény, de ésszerű és védhető döntés volt az, ami a természetes vízi halászat kiiktatásával járt.

A halászokat ettől még felnőttnek tekinthette volna az állam.

Az érintettek demonstrációkat szerveztek, kártérítést szerettek volna kapni, tárgyaltak a minisztériummal. Biztatták is őket. Nem a pártálláson múlott, honnan, kitől kapnak néhány jó szót, hanem az illető politikus szociális érzékenységén, vagy azon a fura meggyőződésén, hogy egy döntés nyomán hátrányos helyzetbe hozott embereknek nem szabad egyenesen megmondani, nincs visszaút, inkább ámítani kell őket.

Egy csongrádi halász mesélte az idő tájt, hogy egy összejövetelen, ahol halászlevet főzött, a köztársasági elnök szájából hallotta: „nem fogjuk elengedni a kezeteket”. Az nem derült ki, hogy ez alatt azt érti Áder János, hogy Magyarországon mindenki, aki rászorul és jogosult az állami segítségre, kap, vagy azt, hogy tud arról, kifejezetten a halászok esetére kidolgoznak valamilyen kártérítési formát.

A sonline.hu archívuma őriz olyan cikket, amely szerint „Orbán Viktor felháborodott azon, hogy a kereskedelmi halászat betiltása miatt nem jutnak hal alapanyaghoz a balatoni és a Tisza menti vendéglátóhelyek”. Egy kormányinfón elhangzott, hogy a miniszterelnök sürgős megoldási javaslatot kért, de a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a probléma megoldott. Azt nem fejtette ki, melyik probléma. Agrárminisztériumi államtitkár is érvelt nyilvánosan úgy, hogy ami történt, a közérdek szempontjából jól végződött.

Lázár János kancelláriaminiszter viszont azt mondta, az államtól elvárható – ő is ezt várja el – hogy ha megszüntet törvénnyel egy tevékenységet, akkor a tevékenységet végzőkkel korrektül számoljon el.

Az én jogérzékem szerint igaza volt. Arról, hogy ez az elszámolás azóta nem történt meg – és végül az elkeseredett halászokról forgatott híradós tudósításban lehetett látni olyan terepjárót, amelynek a hátuljára az volt írva, „Lázár megígérte” –, nem tehet. Utódja, Gulyás Gergely az RTL Klub tavalyi tévériportjában, amikor a kártérítésre vonatkozó kérdést kapott, időt kért, hogy utánanézzen a problémának.

A Természetes Vízi Halászok és Halkedvelők Facebook-oldalán azóta is lehet látni azoknak az embereknek a történeteit, akik megélhetés nélkül maradtak. Az én ismeretségi körömben is akad, akinek nem sikerült új életet kezdeni, de olyan is, akinek igen. A fiatalabbakból halőr lett, másvalakiből gátőr, akadt, aki tógazdasági vállalkozást alapított.

Ma sincs, aki törvényesen foghatna eladásra tiszai, dunai, balatoni halat, és a vendéglők is csak olyan árut vehetnek, amelynek származási bizonyítványa van. A természetes vízből származó halat sokan finomabbnak tartják, mint a tógazdaságit. Ilyet ma csak a horgászok családja ehet, vagy olyasvalaki, akinek baráti körében van horgász, aki néha ad neki ajándékba a fogásából.

Kétségtelenül furcsa helyzet egy vendég számára – ha ez szóba kerül –, hogy egy Balaton partján működő étteremben nem ehet Balatonból fogott fogast roston, szegedi halászcsárdában pedig tiszai harcsából halászlevet.

Ezt, hogy nem balatoni, tiszai halat főznek, nem titkolják, de nem is reklámozzák a vendéglősök.

Nyilván azért, mert körülményes lenne elmagyarázni, miért alakult így. Illúzióromboló is lehet a valóság olyan ember szemében, akit nem érdekel, hogy ellenőrizhető eredetű étel van-e előtte, csak az, hogy finom legyen, vagyis „igazi”. Jellemző, hogy egy ismert szegedi mesterszakács tavaly augusztusban a szeged365.hu kérdésére – miből készül az igazi halászlé – azt felelte, csak öt dolog kell hozzá: víz, só, makói hagyma, szegedi paprika, és tiszai hal.

Azt nem mondta, hogy a vendéglőiben – ezek szerint – már nem igazi halászlevet főznek. Fiatal kolléganőm sem kérdezte meg tőle, honnan szerez tiszai halat, vagy makói hagymát, amit nagy tételben már nem termelnek Makó környékén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás egyetlen posztban beszólt Rákay Philipnek és Balásy Gyulának is
Új filmjének bejelentése mellett Lengyel Tamás kemény politikai-üzleti utalásokat is tett a közösségi médiában. A színész Rákay Philip mellett Balásy Gyulát és a NER-hez köthető „kitartott oligarchákat” is bírálta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Lengyel Tamás egy keddi bejegyzésben számolt be legújabb filmje, Az örökség elkészültéről. A színész a posztot azzal a felütéssel indítja, hogy „Jó hát nem Rákay Philip volt a producere a nyolc éve dédelgetett filmtervünknek, mert akkor nem annyi lett volna a film költségvetése, mint a producer úr két autója, hanem valószínűleg milliárdos nagyságrend.”

A színész szerint a független filmekkel foglalkozó Vertigo Média látta meg a lehetőséget a projektben.

„Végre elkészült Az örökség című trhillerünk.”

A színész ezután felvetette, hogy vajon az ő alkotásuk sikeresebb lesz-e a kormányközeli producer filmjénél.

Lengyel szerint az biztos, „hogy a filmben, amikor harcolni kell nem egy narrátor érkezik elmesélni, mit kellene látnunk, mint az Aranybullában, hanem komoly verekedés van.”

Az akciójelenetek forgatásának nehézségeiről szólva bevallotta, hogy eléggé megterhelő volt.

A színész a forgatási nehézségeket egy politikai párhuzammal zárta: „Mondhatom, eléggé tele is volt a gatya, mint ahogy Balasy Gyulának tegnap, vagy a többi érdemtelenül, verseny és szakmaiság nélkül meggazdagodott és kitartott oligarchának most.”

A szóban forgó filmben szerepel még rajta kívül többek között Molnár Áron és Mucsi Zoltán is. Az új magyar thriller előzetesét itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Geszti Péter elmagyarázza, hogyan kereshetett Balásy Gyula ennyi pénzt, és felteszi a kérdést: hol lehet a többi?
A dalszerző-reklámszakember egy posztban fogalmazott meg súlyos állításokat Balásy Gyuláról. Szerinte a 2015 után bevezetett 15%-os jutalékrendszer torzította a piacot és károsította az államot.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Geszti Péter dalszerző-reklámszakember egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben fejtette ki véleményét a kormányzati kommunikációs költésekről és annak vélt rendszeréről. A poszt apropóját az adta, hogy Balásy Gyula, a kormányzati kommunikáció kulcsszereplője egy hétfői interjúban bejelentette, cégcsoportját és magántőkealapokban lévő vagyonának jelentős részét felajánlja a magyar államnak.

Geszti a posztját egy drámai felütéssel kezdi: „Megborult az első dominó. Hamarosan dől a többi is. Szinte magától.” A bejegyzés visszatérő mondata, hogy „Balásy sír”, de a szerző szerint nincs ok az örömre, mert a probléma az egész rendszert érinti. „De mi sem nevetünk” – teszi hozzá.

A dalszerző felidézi, hogy állítása szerint 2015 után az állami reklámtendereken egy fix, 15 százalékos ügynökségi jutalékot vezettek be. Úgy véli, ez az arány „messze fölötte volt a piaci átlagnak, hiszen a nagyobb cégek akár 2-3%-ért is vállaltak ilyen munkát komoly megrendelések esetén”. A poszt írója szerint ez a gyakorlat egyszerre torzította a piacot, károsította meg az államot, és „brutális fix nyereséget biztosított a kijelölt csókosoknak”.

A bejegyzés szerint az állam vált a legnagyobb hirdetővé az országban, ami felveti a kérdést a visszacsorgatott pénzekkel kapcsolatban.

„Adja magát a kérdés, hogy mindazok a cégek, amelyek kijelölésre kerültek, mennyi alkotmányos költséggel kellett, hogy számoljanak, vagyis mennyit kellett visszatömni megrendelőik zsebébe?”

Geszti Péter szerint ezek a „pénzszivattyúk” nélkülözhetetlenek voltak a NER korrupciós rendszerének működéséhez.

A szerző úgy látja, a korábban ismeretlen Balásy Gyula súlytalansága miatt válhatott ideális, problémamentes közvetítővé. „Kellett valaki, aki bevállalta a szakmailag védhetetlen médiaelhelyezéseket, például azt, hogy egy - egy útszakaszon rendszeresen eszetlen mennyiségben jelent meg ugyanaz a plakát.” Ezt a gyakorlatot Geszti „totálisan felesleges pénzszórásnak” nevezi, amely szerinte ráadásul árt az üzenetnek.

A poszt szerint a túlzásba vitt kormányzati hirdetések sokakat elidegenítettek. „A mindent ellepő kormányzati hirdetésektől egyre többen fordultak el undorodva, és az ilyen »túlhirdetés« nemcsak a politika felé terelte a korábban közélettel nem foglalkozó választókat, hanem felbőszítette a későbbi szavazók nagy részét.”

Geszti Péter úgy fogalmaz, a megrendelő ezzel saját magának ártott. A dalszerző szerint a közpénz nem volt szempont. „De a közpénz nem számított, orrán-száján dőlt a propaganda, mert közben csengett a fix jutalék. De kinek?” – teszi fel a kérdést.

A bejegyzés számszerűsíti is a vélt profitot. Azt állítja, Balásy Gyula cégein 2017-től legalább 1200 milliárd forint közpénz folyt át. Ennek 15%-os jutalékát 180 milliárd forintra teszi, majd hozzáteszi: „Ebből 1500 Ferrarit lehet venni. Balásynak egy tucat sincs. Ki járhat a többivel? Egy feltaláló? Egy gázszerelő? Egy utcai harcos?” A legfrissebb sajtószámítások szerint egyébként Balásy államnak felajánlott cégei 2017 óta 92,5 milliárd forint osztalékot fizettek ki.

Geszti Péter szerint a történet a pénzügyi oldalon túl morálisan is siralmas. Felteszi a kérdést, „hogy milyen emberek azok, aki a gyűlöletkampányokat kitalálták, kivitelezték, akik bevállalták a védhetetlent?”

„Mi lehet a lelkiismeretük helyén? Egy széf?”

A poszt konkrét példákat is említ, szerinte voltak, „aki bombákat nyomtattak az utcai hirdetésekre fenyegetésként, és kampányvideókban magyar apákat küldtek AI üzemmódban meghalni egy kitalált és sosem létezett háborús frontra”.

Geszti szerint a kampányok készítői „cselekvő bűntársak lettek abban, hogy szénné abuzálták a magyar társadalmat”. Majd felteszi a kérdést: „És vajon mikor jön el a pillanat, amikor előkerül a rémisztő mondat: parancsra cselekedtem?”

A posztot a refrén ismétlésével és egyfajta figyelmeztetéssel zárja: „Balásy sír. Felkészül Matolcsy, Mága, a tizedes meg a többiek…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs az ukrán arany visszaadásáról: Ez egy újabb beismerése annak, hogy az egész pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt
Az oknyomozó újságíró Volodimir Zelenszkij bejelentésére reagált, miszerint Magyarország visszaadta az Oschadbank lefoglalt 82 millió dollárnyi vagyonát. Panyi szerint ez beismeri, hogy a kormány „háborús maffiára” hivatkozó kampány-narratívája hamis volt.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Panyi Szabolcs a Facebookon reagált a hírre, miszerint Ukrajna visszakapta a márciusban lefoglalt készpénzt és aranyrudakat. Az oknyomozó újságíró ebből arra a következtetésre jutott, hogy a szállítmány nem kapcsolódhatott bűncselekményhez, mert akkor a magyar hatóságok nem szolgáltathatták volna vissza. Álláspontja szerint

„ez tehát egy újabb beismerése annak, hogy az egész ukrán pénzszállítós történet, illetve az arra felhúzott kampány teljes kamu volt.”

Az újságíró szerint azonban a pénz visszaadása nem jelenti az ügy végét.

„Csakhogy a történetnek ezzel nincs vége, az ukrán bank és pénzszállítók feljelentései alapján ugyanis zajlanak a nyomozások – mégpedig a finoman szólva is illegálisnak tűnő rajtaütés körülményei, így az ukrán pénzszállítók jogalap nélküli fogvatartása miatt.”

Panyi a posztjában felidézi a történteket. Állítása szerint „Március 5-én a TEK lekapcsolta az ukrán állami Oscsadbank két pénzszállító furgonját Magyarországon, hét alkalmazottat előállított, és kb. 82 millió dollár értékű készpénzt és aranyat lefoglalt.” Hozzáteszi, a kormányzati kommunikáció ezt követően azonnal azt kezdte terjeszteni, hogy a szállítmány illegális és egy „háborús maffiához” kötődik.

Ezzel szemben Panyi négy, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva azt állítja, „a valóságban ez egy politikailag motivált titkosszolgálati akció volt, amelyet Farkas Örs — Rogán Antal kulcsembere, titkosszolgálati államtitkár — személyesen felügyelt,

célja pedig egy Ukrajna elleni konfliktus kiprovokálása volt az április 12-i választások előtt.”

Az oknyomozó szerint a magyar szolgálatok már januártól figyelték az ukrán pénzszállítók útjait. Az eredeti szándék az volt, hogy fegyvereket találnak, amivel egy terrorizmus- vagy fegyvercsempészet-narratívát építhettek volna fel, de ez a terv meghiúsult. Panyi szerint miután ez nem sikerült, egy sebtében kidolgozott megoldás következett: „a NAV-ot kérték meg, hogy pénzmosás gyanúja címén utólag legitimálja az akciót, ami súlyos belső felháborodást keltett a hatóságnál.”

Panyi szerint a művelet szervezői a kudarc ellenére is sikerként tekintettek az akcióra.

„úgy vélik, a razzia hírére tette Zelenszkij azt a kijelentését egy aznap délutáni sajtótájékoztatóján, amelyet Orbán elleni fenyegetésként lehetett beállítani — komoly propagandaajándékként a Fidesz kampányának.”

Azonban Panyi szerint „ez a húzás sem jött be, ahogy az Orbán-rezsim egész ukránozós kampánya egy hatalmas kudarcnak bizonyult.”

Az újságíró azzal zárja posztját, hogy az akciót nem lehet meg nem történtté tenni, és most a magyar igazságszolgáltatáson a sor, hogy kiderítse, kit és milyen felelősség terhel. Az ukrán bank jogi képviselője korábban hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanújával tett feljelentést, a hét ukrán pénzszállító nevében pedig jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés miatt kezdeményeztek jogi lépéseket. Egy másik cikkben Hennagyij Kuznyecov, az Oschadbank munkatársa azt állította, hogy az akció után erőszakkal injekciót adtak be neki.

„Az ügyben annyi egyéni és intézményi szereplő – Miniszterelnöki Kabinetiroda, NAV, TEK, IH, AH stb – érintett, hogy várhatóan lesz elegendő együttműködő tanú és dokumentum az akció részleteinek rekonstruálásához”

- írta zárásként Panyi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk” - Bárándy Péter szerint Orbán és a családja nem úszhatja meg a bíróságot
A volt igazságügyi miniszter az Alaptörvényre hivatkozva fejtette ki, hogy az új, kétharmados többségnek joga és kötelessége a NER struktúráinak felszámolása. Szerinte a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítása nélkül a megválasztott hatalom működésképtelen lesz.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Kliktv Mélyvíz című műsorában beszélt a NER bukása utáni elszámoltatás jogi és politikai lehetőségeiről. Az interjúban kitért Balásy Gyula propaganda-vállalkozó vagyonfelajánlására, az igazságszolgáltatási szervek megváltozott hozzáállására, valamint az új, kétharmados többséggel rendelkező hatalom alkotmányos kötelezettségeire.

Balásy Gyula váratlan vagyonfelajánlását Bárándy nem tartja klasszikus vádalkunak. Szerinte az a köznyelvben vádalkuként ismert jogintézmény csak büntetőeljárás keretein belül valósulhat meg.

„Hát ez így nem tud megvalósulni, mert amit az utca népe vádalkuként szokott jegyezni, az a büntető eljáráson belül köthető megállapodás”

– magyarázta, hozzátéve, hogy Balásy ellen egyelőre nincs folyamatban eljárás. Az ügyvéd kétségeit fejezte ki a felajánlott cégek tényleges értékével kapcsolatban is, mivel azok értéke szerinte a korábbi politikai kötődésből fakadt. „Ezeknek a cégeknek az értéke az államhoz, a kormányzathoz, a lebukott párthoz való kötődésből adódott” – állította.

Az én meghatódásomhoz mondjuk az kellene, hogy a magánvagyonát ajánlja föl önkéntes államosításra.

Arra a felvetésre, hogy Balásy védekezhet-e azzal, hogy parancsra cselekedett, Bárándy Péter röviden úgy reagált: „Mondhatja, ha nagyon buta.” A volt miniszter kifejtette, egy valódi vádalku feltétele a beismerő vallomás, amely más bűnelkövetők felelősségre vonását is segíti. „A beismerésével, beismeréséhez kapcsolódóan még szolgáltat a nyomozóhatóság számára olyan ismereteket, olyan adatokat, amelyek nagy valószínűség szerint mások bűnösségének megállapításához bizonyítékokat adnak” – részletezte. Bárándy szerint Balásy esetében a leginkább elvárható az lenne, ha Rogán Antal irányába tenne terhelő vallomást.

„Ebben az esetben valószínűleg az várható el tőle, hogy hogy a Rogán irányába nyisson” – vélekedett.

Bárándy Péter szerint a Sára Botond ellen indult eljárás, bár pitiánernek tűnhet a hét üveg bor miatt, valójában komoly jelzésértékkel bír. Úgy látja, a büntetőjogi súlyt nem az ajándék értéke, hanem a megvádolt személy magas beosztása adja.

Hát szégyenletesen pitiáner a dolog, de egy súlyos büntetőjogi pozícióba viheti az egész ügyet, az, hogy ki kapja, hogy egy milyen beosztású ember kapja.

A volt igazságügyi miniszter szerint ez a lépés a hatóságok részéről egyfajta nyitás a társadalom felé. „Ez inkább a nyomozóhatóság az ügyészség oldaláról egy nyitás. Egy jelzés a társadalom számára, ha úgy tetszik, hogy elindultunk a borzalmas korrupt világ föltárása irányába” – fogalmazott. Az ügyvéd meggyőződése, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomozóhatóságok derékhada régóta várta a lehetőséget a bűnök feltárására. „Tanúm van rá, hogy én évek óta védem ebben a rémes rendszerben ezeket a szervezeteket, és őszintén hittel védem őket, hogy főként a bíróságnál, de az ügyészségnél és a nyomozóhatóságoknál is a derékhad azt tisztességgel várta, hogy a bűnöket feltárhassa” – jelentette ki.

A választások utáni társadalmi hangulatot egy politikai diktátor halála utáni felszabaduláshoz hasonlította, a választást pedig forradalomnak nevezte, amelyet a politika iránt addig nem érdeklődő fiatalság nyert meg.

„Ez egy forradalom volt. Forradalom az nem azonos azzal, hogy géppisztollyal lövöldöznek egymásra az emberek, hanem az egy a megszokott társadalmi rendből való fölszabadult kilépés”

– mondta. Bárándy szerint elkerülhetetlen, hogy a NER vezetői és családtagjaik bíróság elé kerüljenek.

Megmagyarázhatatlan a gazdagodásuk. Megmagyarázhatatlan másként, mint hogy bűncselekmények útján gazdagodtak meg.

Az új igazságügyi miniszter személye körüli vitát validnak tartja, és bár a jelölt képességeit nem vonja kétségbe, a családi összefonódást problémásnak látja. „Hogyha egy nepotizmusra épült rendszer leváltásáról van szó, márpedig most arról van szó, akkor az én ízlésem szerint talán egy nagyon-nagyon kifinomult és magas szintre emelt igényességgel kell kezelni az ilyen személyi összefüggéseket, és itt ebben van egy kis hiba” – fogalmazott.

Az interjú végén a volt miniszter Vörös Imre alkotmányjogász gondolataira hivatkozva kifejtette, hogy

az Alaptörvény ellenállási záradéka jogi és erkölcsi alapot ad a NER struktúráinak felszámolására.

„A hatalom kizárólagos birtoklásával szemben mindenki nem csak jogosult, hanem köteles is föllépni minden törvényes eszközzel” – idézte a jogelvet. Szerinte a kétharmados választási győzelem a társadalom részéről ennek a kötelezettségnek a teljesítése, amely felhatalmazást ad az új hatalomnak a Fidesz által bebetonozott tisztségviselők eltávolítására.

Ezeket az embereket el kell távolítani a pozíciójukból, a struktúrát át kell építeni, pont azért, mert erre kapott felhatalmazást az új politikai erő.

Arra a kérdésre, hogy az új hatalom hogyan tudja megvédeni magát a kétharmad csábításától, azt válaszolta, bízik a demokratikus elkötelezettségükben. Ennek bizonyítékát abban látná, ha a „szolgák” eltávolítása után egy olyan struktúrát hoznának létre, amely a jövőben megakadályozza a korlátlan hatalom kialakulását. „Utána létrehoz egy olyan struktúrát, ez már az alkotmányozás kérdése, egy olyan struktúrát, ahol minden igyekezetével azt fogja szolgálni, hogy soha többet ilyen korlátlan hatalomhoz senki ne jusson” – zárta gondolatait Bárándy Péter.

A TELJES VIDEÓ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk