SZEMPONT
A Rovatból

A balatoni éttermekben évek óta nem ehetük Balatonból fogott fogast – törvényesen legalábbis

Ezt, hogy a Balatonon nem balatoni, Szegeden meg nem tiszai halat főznek, nem titkolják, de nem is reklámozzák a vendéglősök.


Öt éve nem kerülhet legálisan tiszai, dunai, balatoni hal a vendéglők konyhájára, csak tógazdasági. Két embert egy halétteremnél állítottak meg a rendőrök a Tiszából kifogott kétméteres harcsával. Véletlen?

Némely rendőrségi rövidhírben benne van Magyarország minden íze, mint cseppben a tengeré.

A police.hu szerint két tiszaburai férfi csónakból horgászott január 23-án 13 óra körül Kiskörénél, a Tisza folyó 392. folyamkilométerénél. Fogtak egy 56,6 kilós, 212 centiméter hosszú harcsát, amit ilyenkor – bármekkora is – a törvény szerint nem szabad elvinni, ha horogra akad, kíméletesen vissza kell engedni a vízbe.

Ők viszont „a kifogott halat telefonon eladásra kínálták egy halétteremnek, azonban a kiérkező egyenruhások a vendéglőnél tetten érték a feltételezett elkövetőket, akiket elfogtak és előállítottak a Kiskörei Rendőrőrsre. A nyomozók a két férfit gyanúsítottként kihallgatták, továbbá a szürkeharcsát lefoglalták. (…) A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetése miatt folytat eljárást.”

Jó néhány adat olvasható itt, a vízen járó emberben mégis egy sor kérdés tolul föl.

Két ember horgászott. Ez önmagában nem tilos, ha van nekik horgászengedélyük. Ha harcsát tilos is fogni, pecázhattak mondjuk süllőre, érzékeny bottal, vékony zsinórral. Ebben az esetben nagyon megszenvedhettek, mire olyan fölszereléssel kivették azt a hatalmas halat. Előfordulhat továbbá, hogy ekkor, hirtelen ötlettől vezérelve, fölhívták a haléttermet, kellene-e egy harcsa, aztán elindultak vele. Lehet, hogy eddig törvénytisztelő horgászok voltak, ez az első szabálytalanságuk.

Valószínűbb azonban, hogy nem először csináltak ilyet. Pontosan tudták, hol találnak ilyenkor harcsát a folyón, és olyan fölszerelést használhattak, amivel biztosan célt érnek.

Az is lehet – bár erre sem utal semmi a hírben – hogy ólomba öntött hármashoroggal fésülték át a medret, vagyis gereblyéztek. Ez régóta tiltott, barbár eszköz, megsebez egy csomó halat.

Nem tudtuk meg, hogy a vendéglős vevő volt-e a harcsára. Bár az, hogy elvitték neki, erre utal. Ilyen romlandó és drága, illegális holmit nem célszerű fölöslegesen furikázni.

És vajon a rendőrök véletlenül jártak a halétterem parkolójában, vagy tudták, hogy abban az időpontban oda kell menniük? Ha tudták, vajon honnan? Ha a vendéglősnek kellett a hal, tőle biztosan nem. Vagy a konkurenciától jött a tipp – ami lehetett másik vendéglős, másik árubeszerző csapat –, vagy már eleve ismerték és figyelték a rendőrök a két embert, olyan eszközökkel, amelyekkel biztosan horogra keríthették őket.

Eddig ebből az írásból sem derült ki, de legyen egyértelmű:

örülök, hogy a rendőrök tetten érték a két tiszaburai embert. Ezt diktálja az anyagi érdekem.

Több mint harminc éve horgászom a Tiszán. Azért, hogy ezt törvényesen megtehessem, tavaly például huszonötezer forintot fizettem. A kifogott hal, amit hazahoztam, körülbelül ötezer forint árú. Ez az arány az előző években is hasonló volt. Vannak ügyes horgászok, akik visszafogják az engedély árát, de olyanok is, egyre többen, akik minden halat visszaengednek a vízbe, legföljebb a telefonnal kattintanak egy fényképet emlékbe.

A horgászengedélyek árából telepítenek halat a Tiszába, mert gátak közé szorított állapotában a folyónak kevés ívóhelye van, a természetes halszaporulat kevés. Az a két ember tehát az én pénzemből is lopott. Ki lehet számolni, nagyjából mennyit. Egy ekkora harcsa elsősorban komoly természeti érték, de húsként is drága. A kibelezett, tisztított harcsa kilója 3200 forint, a filéé 4500 a halforgalmazó cégek honlapjai szerint. A rendőrök által lefoglalt zsákmány tehát, attól függően, mennyi a hulladék, 100 ezer forintnál többet ér.

Arra, hogy miért szerez be ilyen regényes úton tiszai halat egy Tisza-parti halétterem, az a magyarázat, hogy 2013 óta a Balatonból, 2016 óta a Tiszából, Dunából, más folyókból és tavakból kifogott hal törvényes úton nem kerülhet kereskedelmi forgalomba, éttermek konyhájára.

A horgászok már azelőtt sem adhatták el pénzért a zsákmányukat, de attól kezdve betiltották a hivatásszerű halászatot is a természetes vizeken. Addigra a legtöbb étterem már egyébként is tógazdaságokból szerezte be a nyersanyag nagyobbik felét. Kisebb arányban vásároltak a halászoktól, olyan halfajtákat, amelyek üzemi tenyésztése körülményesebb.

Ezt a csatornát 2016-tól mindkét végén lezárták, hiszen az éttermek azontúl csak olyan halat kínálhattak, amelynek eredetét származási bizonyítvánnyal tudták igazolni. Ezt az érintettek nehezen fogadták el.

Bár az idő tájt lehetett olvasni arról, hogy ellenőrzik a vendéglőket, és firtatják az elszámolást a beszerzett halról, ez mégsem lehetett általános.

Amikor egy Tisza-parti büfénél az ismerősömmel arról beszéltem, hogy fogtam reggel süllőt, a tulajdonos, bár nem ismert, azonnal közbeszólt, hogy nagyon szívesen megvenné a halamat.

Korábban is léteztek illegális beszerzési csatornák. Az olasz újságok rémtörténeteket írtak magyar horgászokról, akik a Pó folyóból kisüzemi méretekben fogták ki a harcsákat, és hozták hűtőkocsiban Magyarországra, vendéglőknek. Az akkori törvényi háttér mellett ezt kiszűrni, de a legális utakat ellenőrizni is nehezebb volt.

Emellett a Tisza némely szakaszain a halászok és a horgászok ellenségként tekintettek egymásra, kölcsönösen vádaskodtak, hogy a másik több halat visz el, tilalmi időben sem engedi vissza az épp védelem alatt álló zsákmányt. Tény, hogy a horgászok összesen évről évre több halat fogtak, mint a halászok, és szórakozásból, nem a megélhetésükért.

Ám ehhez azt is tudni kell, hogy a halászat megszüntetésének pillanatában országszerte már csak százötven halász dolgozott, viszont már 407 ezer horgász váltott engedélyt, és ez a szám évről évre nőtt. A nemzetgazdaságnak több pénzt hozott ez és a horgászturizmus, ellenőrizhetőbb viszonyok jöttek létre, és valószínűleg a természet is jobban járt. Tehát kemény, de ésszerű és védhető döntés volt az, ami a természetes vízi halászat kiiktatásával járt.

A halászokat ettől még felnőttnek tekinthette volna az állam.

Az érintettek demonstrációkat szerveztek, kártérítést szerettek volna kapni, tárgyaltak a minisztériummal. Biztatták is őket. Nem a pártálláson múlott, honnan, kitől kapnak néhány jó szót, hanem az illető politikus szociális érzékenységén, vagy azon a fura meggyőződésén, hogy egy döntés nyomán hátrányos helyzetbe hozott embereknek nem szabad egyenesen megmondani, nincs visszaút, inkább ámítani kell őket.

Egy csongrádi halász mesélte az idő tájt, hogy egy összejövetelen, ahol halászlevet főzött, a köztársasági elnök szájából hallotta: „nem fogjuk elengedni a kezeteket”. Az nem derült ki, hogy ez alatt azt érti Áder János, hogy Magyarországon mindenki, aki rászorul és jogosult az állami segítségre, kap, vagy azt, hogy tud arról, kifejezetten a halászok esetére kidolgoznak valamilyen kártérítési formát.

A sonline.hu archívuma őriz olyan cikket, amely szerint „Orbán Viktor felháborodott azon, hogy a kereskedelmi halászat betiltása miatt nem jutnak hal alapanyaghoz a balatoni és a Tisza menti vendéglátóhelyek”. Egy kormányinfón elhangzott, hogy a miniszterelnök sürgős megoldási javaslatot kért, de a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a probléma megoldott. Azt nem fejtette ki, melyik probléma. Agrárminisztériumi államtitkár is érvelt nyilvánosan úgy, hogy ami történt, a közérdek szempontjából jól végződött.

Lázár János kancelláriaminiszter viszont azt mondta, az államtól elvárható – ő is ezt várja el – hogy ha megszüntet törvénnyel egy tevékenységet, akkor a tevékenységet végzőkkel korrektül számoljon el.

Az én jogérzékem szerint igaza volt. Arról, hogy ez az elszámolás azóta nem történt meg – és végül az elkeseredett halászokról forgatott híradós tudósításban lehetett látni olyan terepjárót, amelynek a hátuljára az volt írva, „Lázár megígérte” –, nem tehet. Utódja, Gulyás Gergely az RTL Klub tavalyi tévériportjában, amikor a kártérítésre vonatkozó kérdést kapott, időt kért, hogy utánanézzen a problémának.

A Természetes Vízi Halászok és Halkedvelők Facebook-oldalán azóta is lehet látni azoknak az embereknek a történeteit, akik megélhetés nélkül maradtak. Az én ismeretségi körömben is akad, akinek nem sikerült új életet kezdeni, de olyan is, akinek igen. A fiatalabbakból halőr lett, másvalakiből gátőr, akadt, aki tógazdasági vállalkozást alapított.

Ma sincs, aki törvényesen foghatna eladásra tiszai, dunai, balatoni halat, és a vendéglők is csak olyan árut vehetnek, amelynek származási bizonyítványa van. A természetes vízből származó halat sokan finomabbnak tartják, mint a tógazdaságit. Ilyet ma csak a horgászok családja ehet, vagy olyasvalaki, akinek baráti körében van horgász, aki néha ad neki ajándékba a fogásából.

Kétségtelenül furcsa helyzet egy vendég számára – ha ez szóba kerül –, hogy egy Balaton partján működő étteremben nem ehet Balatonból fogott fogast roston, szegedi halászcsárdában pedig tiszai harcsából halászlevet.

Ezt, hogy nem balatoni, tiszai halat főznek, nem titkolják, de nem is reklámozzák a vendéglősök.

Nyilván azért, mert körülményes lenne elmagyarázni, miért alakult így. Illúzióromboló is lehet a valóság olyan ember szemében, akit nem érdekel, hogy ellenőrizhető eredetű étel van-e előtte, csak az, hogy finom legyen, vagyis „igazi”. Jellemző, hogy egy ismert szegedi mesterszakács tavaly augusztusban a szeged365.hu kérdésére – miből készül az igazi halászlé – azt felelte, csak öt dolog kell hozzá: víz, só, makói hagyma, szegedi paprika, és tiszai hal.

Azt nem mondta, hogy a vendéglőiben – ezek szerint – már nem igazi halászlevet főznek. Fiatal kolléganőm sem kérdezte meg tőle, honnan szerez tiszai halat, vagy makói hagymát, amit nagy tételben már nem termelnek Makó környékén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: