24 ezer menekült zsúfolódik Leszbosz szigetén – humanitárius katasztrófa fenyeget
A menekülttáborokba újonnan érkezők legalább egyharmada kísérő nélküli gyerek, akik a felnőttekkel együtt borzasztó higiéniai körülmények között élnek és élelmiszerhiánnyal küzdenek.
Legkevesebb 24 ezer ember - köztük gyerekek is - raboskodik a görögországi Leszbosz-szigeten, ahol az Európa felé tartó menekülteket helyezték el - írja a The Guardian.
Nyáron, főként júliusban és augusztusban rengeteg - több mint 13 ezer - ember jelent meg a görög partoknál, szeptemberben pedig még tovább nőtt ez a szám.
A túlzsúfoltság viszont egyre súlyosabb problémákat okoz: a gyerekeket skorpiók, patkányok, kígyók harapdálják, több százan kényszerülnek arra, hogy egy zuhanyzót használjanak, emberi ürüléktől bűzlik a környék, az élelmiszerhiány pedig már mindennapos.
Minderre Sophie McCann, az Orvosok Határok Nélkül szóvivője és segélymunkás világított rá, aki szerint már közeleg a humanitárius katasztrófa.
"Az emberi szenvedés mértéke már leírhatatlan. Nem is tudom erre a megfelelő szavakat, mert egyszerűen hihetetlen, hogy Európában ilyen embertelen szenvedés történik, és senki nem tesz semmit"
- fogalmazott.
A helyzet már csak azért is súlyos, mert az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, Sofia Malmqvist szerint a Leszbosz szigetén működő menekülttáborokba újonnan érkezők legalább egyharmada kísérők nélküli gyerek.
"Nagyon aggódunk, mivel rengeteg a gyerek. Azt látjuk, hogy a hatóságok rövid távú megoldásokat eszközölnek, például a szigetre és sátrakba költöztetik őket, de mi lesz télen?"
Az újabb menekültáradatot az idézte elő, hogy Törökország besokallt a migránsoktól, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig többször is azzal fenyegette az Európai Uniót, hogy ha nem adják oda a beígért 6 milliárd eurós segítségek, akkor kénytelenek lesznek megnyitni a kapukat a menekültek előtt. Törökországban jelenleg 4 millió szíriai menekült élhet, a számuk viszont folyamatosan emelkedik.
A nyáron történtek miatt már nem Olaszország és Spanyolország, hanem Görögország fogadja a legtöbb illegális bevándorlót az EU-ban.
Legkevesebb 24 ezer ember - köztük gyerekek is - raboskodik a görögországi Leszbosz-szigeten, ahol az Európa felé tartó menekülteket helyezték el - írja a The Guardian.
Nyáron, főként júliusban és augusztusban rengeteg - több mint 13 ezer - ember jelent meg a görög partoknál, szeptemberben pedig még tovább nőtt ez a szám.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.
Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.
„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.
Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.
Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.
„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.
A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.
„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”
– írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.
A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.
Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.
Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.
A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.
Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.
Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.
Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.
A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.
Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.
Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.
Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése
A miniszterelnök röviden megüzente, mi a célja a hétfőn bejelentett jogi, politikai és gazdasági akciójuknak. Azt ígérte, felszámolják „a magyar Cosa Nostrát”.
Magyar Péter kedd reggel a Facebookon üzent az úgynevezett Tisztítótűz-művelet kapcsán, amelyről hétfőn hosszasan beszélt a parlament ülésének kezdetén és később egy sajtótájékoztatón is.
„A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése. Felszámoljuk a magyar Cosa Nostrat” – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő hétfői napirend előtti felszólalásában az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg. Beszédében azt ígérte, megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Kihangsúlyozta, hogy csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.
Elmondása szerint az ún. „Tisztítótűz-művelet” egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.
Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. A Tisztítótűz-művelet részeként nyújtják be az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az "Orbán-bábokat", köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt.
Magyar Péter jelezte: nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, ugyanis szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.
Magyar Péter kedd reggel a Facebookon üzent az úgynevezett Tisztítótűz-művelet kapcsán, amelyről hétfőn hosszasan beszélt a parlament ülésének kezdetén és később egy sajtótájékoztatón is.
„A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése. Felszámoljuk a magyar Cosa Nostrat” – jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő hétfői napirend előtti felszólalásában az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg. Beszédében azt ígérte, megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Kihangsúlyozta, hogy csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
