15 pozitív tudományos hír 2022-ből, ami okot az optimizmusra
Aligha kerül be 2022 az emberiség történelmének aranykönyvébe. A világ még mindig nem szabadult meg a Covidtól, az orosz-ukrán háború nemcsak Európát veszélyezteti, hanem a globális gazdaságot is, miközben egyre gyakoribbak immár minden földrészen a klímaváltozásból eredő extrém időjárási jelenségek. A demokrácia sem dicsekedhet újabb térnyeréssel Földünkön.
Mégis kaptunk sok olyan hírt, amelyekben ott van az ígéret, hogy bolygónk jobb hely lesz. Ezeket gyűjtötte csokorba a WIRED.
Miután az ENSZ klímaváltozási konferenciája novemberben úgy döntött, hogy pénzügyi kompenzációt nyújt a klímaválság által legjobban érintett országoknak, decemberben Montrealban megszületett a biodiverzitást támogató csomag is, amely 2030-ig évi 200 milliárd dollárt tesz ki. Ebből 30 milliárdot a fejlett országok adják a fejlődők erőfeszítéseihez.
Biztató hír az is, hogy az Egyesült Államokban tavaly a megújuló forrásokból (víz, szél, nap) származó energia meghaladta a szén- és a nukleáris energia-termelést. Az arány most 20:19. Így volt ez már 2020-ban is, de a folyamatot visszavetette a pandémia.
Németországban elindult az első teljes egészében hidrogén hajtású vasút. Hamburg közelében egy 14 mozdonyból álló parkkal cserélték le a dízeleket egy főleg ingázók által használt vonalon, ahol túlságosan drága lett volna a villamosítás. Ezeket a mozdonyokat olyan fűtőcellákkal szerelték fel, amelyek hidrogén és oxigén kombinációjával termelnek áramot, és csak vízpárát bocsátanak ki.
Szeptemberben Yvon Chouinard, a Patagonia amerikai ruházati cég 83 éves alapítója bejelentette, hogy 3 milliárd dollár értékű vállalatának tulajdonjogát átadja alapítványoknak és nonprofit szervezeteknek. A Patagonia évi 100 millió körüli bevételét a jövőben a klímaváltozás elleni harcra fordítják.
Örülhetnek azok, akik képtelenek lemondani a húsról, ugyanakkor sajnálják a levágott állatokat: az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) ugyanis emberi fogyasztásra alkalmasnak és biztonságosnak minősítette a kaliforniai Upside Foods laboratóriumban növesztett csirkehúsát. A cég valódi állati sejtekből bioreaktorokban állítja elő a húst, amelyet egyelőre csak néhány menő étteremben tesztelnek a vendégek között.
Ugyancsak jó hír, hogy egy olyan, SharkGuardnak nevezett, akkumulátorral működő eszközt fejlesztettek ki az exeteri egyetemen, amely megvédi a cápákat és a rájákat attól, hogy bekerüljenek a halászok hálójába. A szerkezet kétmásodpercenként bocsát ki rövid elektromos lökéseket. Ezek nagy erővel hatnak a tengeri állatok elektromosság-érzékelő szerveire, az úgynevezett Lorenzini-ampullákra, és emiatt távol tartják magukat attól a zónától.
És még mindig állatvédelem: Angliában védetté nyilvánították a hódokat, miután több száz évig vadászták őket prémjükért, húsukért és ételízesítő végbélmirigy-váladékukért, emiatt gyakorlatilag kipusztultak a szigetországban. Jelenleg több száz újratelepített hód él Angliában, amelyek a 20 évvel ezelőtt Norvégiából hozott alig tucatnyi egyed ivadékai és Őfelsége kormánya elismerte őket őshonos vadon élő állatoknak. De a kontinensen is megjelentek olyan egykor ikonikus állatok, mint a szürke farkas vagy a barna medve, hála a törvényi védelemnek, emberi beavatkozásoknak, a földhasználati szokások megváltozásának. Az ornitológusok pedig azért ujjonghattak, mert egy 140 éve kihaltnak hitt madárfajtát, a fekete nyakú fácángalambot sikerült Pápua-Új-Guinea őserdeiben kameravégre kapni. A helyiek által „auwo”-nak nevezett, földön élő madarat utoljára 1882-ben látták ugyanitt.
Az orvostudomány is előrukkolt néhány szenzációval. Az egyik egy régóta várt reménysugár az Alzheimer-kórban szenvedőknek. Az amerikai Biogen és a japán Eisai gyógyszercég által kifejlesztett Lecanemab nevű antitest-kezelést a betegség kezdeti stádiumában lévő 1800 betegen tesztelték 18 hónapon keresztül és megállapították, hogy 27%-kal lassította náluk a kognitív hanyatlás ütemét. Bár kiderült, hogy a kezelés nem veszélytelen, egyeseknél akár agyvérzést is okozhat, a gyártók szerint a gyógyszer engedélyezése akár a közeli napokban megtörténhet.
55 évvel Christiaan Barnard fokvárosi emberi szívátültetése után 2022. január 7-én az 57 éves David Bennett lett az első ember, akinek mellkasába sikeresen ültették be egy sertés szívét. Igaz, marylandi egyetemi kórházban Bartley Griffith professzor által végrehajtott műtéttel csak két hónappal hosszabbították meg Bennett életét, de ez is arra ösztönzi a kutatókat, hogy folytassák a „xenotranszplantációs” kísérleteket, amelyek megoldást jelenthetnek az átültetésre alkalmas szervek hiányára.
Szinte csodaszámba megy azoknak a gerincsérülteknek az esete, akiknek a lausanne-i egyetemi kórházban olyan idegingerlő eszközöket ültettek be, hogy a műtét után néhány órával már tudtak néhány lépést tenni. A STIMO módszer lényege, hogy egy 16 elektródából álló eszközt implantálnak a sérült gerinc epidurális zónájába, vagyis a csigolyák és a gerincoszlop hártyája közé. Az elektródákat a hasfal bőre alá ültetett pacemaker látja el árammal. Az egyik beteg több hónapos edzéssel és az eszköznek egy érintőképernyős tablet általi irányításával eljutott oda, hogy már önállóan képes kerékpározni és úszni.
A kopaszok is bizakodhatnak, miután egy japán kutatócsoport első ízben hozott létre laboratóriumban hajtüszőket, egérembriók bőrsejtjeinek módosításával. A hajtüszők egy hónap alatt 3 milliméteresre nőttek. Most a kutatók emberi sejtekkel is megismétlik a kísérletet, amely a hajvesztés kezelésében lehet előremutató.
Nagy lépést tettünk előre az űrkutatás terén is. Januárban másfél millió kilométeres út végén a NASA James Webb teleszkópja Nap körüli pályájára állt, és azóta ontja a képeket a naprendszerünkön kívüli galaxisokról és felhőkről, amelyekben a csillagok születnek.
Némileg megnyugtathatta szeptemberben az amerikai űrügynökség DART (Double Asteroid Redirection Test) űrszondája azokat, akik attól rettegnek, hogy a Föld elpusztulhat egy aszteroidával való összeütközésben. A NASA a kísérletével azt kívánta bebizonyítani, hogy lehetséges-e egy aszteroidát letéríteni röppályájáról. A DART 22.000 km/órás sebességgel rontott neki a Dimorphos aszteroidának, és a tudósok szerint az emberiségnek immár megvan a lehetősége, hogy megvédje magát egy ilyen végzetes becsapódástól.
És 50 év után újra álmodozhatunk arról, hogy ismét ember lép a Hold felszínére. Fél évszázaddal az Apollo 17 landolása után a NASA Artemis programjának Orion űrhajója december 11-én sikeresen visszatért, miután megkerülte a Holdat. Az Artemis legkorábban 2025-re tervezi az újabb holdraszállást, amelyben első ízben venne részt nő és egy színes bőrű, de a holdutazás immár nem a NASA kiváltsága: számos nemzeti űrügynökség és magáncégek is indítanak már az idén tesztrepüléseket.
És végül egy olyan hír, ami csak némi óvatossággal nevezhető pozitívnak: a mesterséges intelligencia fejlődésének újabb állomásaink lehettünk tanúi, például a DALL-E 2-vel, amely szövegeket alakít át képekké, vagy a ChatGPT nyelvi modellel, amely képes összetett kérdésekre válaszolni, de akár egy összefüggő esszét is meg tud írni.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
