SZEMPONT
A Rovatból

15-20 évvel került távolabbra a fiatalok lakásvásárlási lehetősége a CSOK és a Babaváró kiesése miatt

A Balla Ingatlan vezetője szerint a magas hitelkamatok miatt eleve 50-60%-kal esett vissza az ingatlanpiac, az állami támogatások eltűnése pedig végképp irreálissá teszi, hogy családi támogatás vagy örökség nélkül saját lakáshoz jusson a fiatalok többsége.


A június 22-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy megszűntetik a városi CSOK-ot, azaz minden 5000 főnél nagyobb lélekszámú településen már nem vehető igénybe ez a kedvezmény. Továbbá a Babaváró hitelnél is szigorítottak: bár az igényelhető összeg 11 millióra nőtt, azonban a jogosultak körét drasztikusan csökkentheti, hogy az igénylő családoknál a nőnek az eddigi 41 éves korhatár helyett 30 évesnél kell fiatalabbnak lennie.

Ha ehhez hozzávesszük az inflációt, a hitelkamatok emelkedését, az építőipar kapacitásainak szűkülését, adott a kérdés, hogyan alakulnak a folyamatok az ingatlanpiacon és az albérleteknél. Balla Ákossal, a Balla Ingatlan vezérigazgatójával beszélgettem.

– Mire számíthatunk?

– Érdemes egy picit megnézni, hogy az átlagember mit érez, mivel az ingatlanpiacon minden egyes eseményt az emberek alakítanak. Ha az átlagember azt érzi, hogy nincs kedvező hitel, nincsen állami támogatás, jelen esetben a CSOK, akkor az jelentős negatív hatást vált ki. A hitelek visszaestek, az infláció és a kamatszintek elkezdtek fölfelé mozogni.

Kialakult egy 10% fölötti banki hitelkamat-szint a lakossági kamatok esetében, és ez azt eredményezte, hogy az emberek egyre kevesebb hitelt vettek fel az ingatlan megvásárlásához. Ezt nagyjából háromnegyed éve tapasztaljuk, ami 50 százalékos forgalomvisszaesést okozott.

Amikor elindult a háború, nagyon sokan az elemzők között azt gondolták, hogy ez majd visszaveti az ingatlanpiacot. Nem vetette vissza. A háború alig pár napos zavart okozott, azután mindenki folytatta tovább az életét. Persze foglalkoztunk a háborúval, követtük az eseményeket, de ez nem jelentette azt, hogy az ingatlanpiacon ne vásároltak volna az emberek. Tehát ez valóban nem okozott akkora hatást az ingatlanpiacra. A kamatszintek növekedése azonban igen. Ez is jól mutatja, hogy az anyagi feltételek a legfontosabbak az ingatlanpiacon.

Ha most a CSOK is eltűnik, mint az egyetlen nagyobb állami támogatási lehetőség, akkor az jelentős további visszaesést fog eredményezni.

Óriási szintről persze már nem tud visszahullani az ingatlanpiac, hiszen már most is nagyjából 50-60 százalékos az ingatlan tranzakciószám-visszaesés. Jellemzően már most is csupán valamilyen életkörülmény-változás motiválja a tranzakciókat, például gyermekáldás, munkahely után költözés, stb. Tehát nem arról szól ma az ingatlanpiac, hogy mindenki a vágyait valósítja meg. Nagyon fontos, hogy a visszaesés mértéke nemcsak a keresletben, hanem a tranzakciószámban is megfigyelhető. Vannak időszakok, amikor jelentősen visszaesik a kereslet, azonban akkor is annyian maradnak a piacon, hogy tudnak vásárolni. Ilyen volt például a Covid. Visszaesett a kereslet, elmaradtak a turisták a piacról. Mi turistának szoktuk nevezni azokat, akik nem akarnak ingatlant vásárolni, csak nézegelődnek, bámészkodnak, akár a saját ingatlanuk értékét méregetik eladóként úgy, hogy vevőnek adják ki magukat. Ez ugye a Covid utáni időszakban elmaradt, és sokkal kevesebb érdeklődő volt a piacon, de az a sokkal kevesebb érdeklődő is majdnem ugyanannyi ingatlant vásárolt.

Most viszont kevesebb az érdeklődő, és szinte arányosan kevesebb a tranzakciószám is.

Ebből is látszik az, hogy nagyon sokan már neki sem indulnak ennek az útnak, és ez azt jelenti, hogy már nem az alkun múlik az üzlet, hiszen már nincs ott a vevő, aki alkudozni akarna. A kialakult helyzet megoldása az lehet, hogy vagy az eladó maga kezd el engedni, tehát elkezdi csökkenteni az irányárat, vagy a másik lehetőség, hogy a vevők előbb-utóbb elkezdenek pimasz alkukba bocsátkozni, és az az eladó talál vevőre, aki ennek mégiscsak enged. És ez mind annak köszönhető, hogy a hitelkamatok emelkedtek, tehát a kedvező hitelek eltűntek, és most még a CSOK is eltűnni látszik.

– Ezek szerint az várható, hogy lejjebb mennek az ingatlanok árai?

– Igen, a közgazdasági alaptörvények az ingatlanpiacon is működnek, csak sokkal lassabban reagálja le a piac az árcsökkenést, mint az árnövekedést. Amikor a CSOK-ot bevezette az állam, akkor egy-két hónap alatt a vevők és az eladók is ráálltak erre, tehát nemcsak a vevő vette észre, hogy neki kedvezményes lehetősége van, hanem az eladó is, és nagyon gyorsan árat emelt.

Viszont árat csökkenteni az eladók nagyon nem szeretnek, ez sokszor csak 6-8 hónap átfutással történik meg.

Azt gondolják, hogy az ő ingatlanjuk különb, mint az összes többi, jobb, mint az összes többi, hiszen érzelmi kötődéssel rendelkeznek az adott ingatlanhoz. De aztán eltelik 6-8 hónap, és rájönnek, hogy ha 8 hónapig hirdetnek egy ingatlant, és nem jelentkezik rá vevő azon az áron, akkor csökkenteni kell az árat, vagy visszavonni az ingatlant a piacról. Tehát csökkenni kezd a kínálat. Most már ez is megfigyelhető, hogy nincs olyan drámai ingatlankínálat-növekedés, mint amit egyébként a rossz gazdasági helyzet indokolna.

– Ha most ilyen a helyzet, akkor sokan inkább kisebb ingatlanban gondolkoznak, vagy az albérlet felé mozdulnak el.

– Az albérletpiac szempontjából teljesen igaza van. Tehát, ha nem találjuk meg azt az otthont, amiben véglegesen lakhatunk, akkor nem sok lehetőség van, albérletben kell gondolkodni. Csakhogy mivel az albérletek száma korlátozott, ezért a bérbeadók emelni tudnak az árakon. Azért is, mert, ha lemegyünk a boltba, magas inflációval találkozunk, és legalább az infláció mértékét be akarják építeni a bérbeadók az ingatlanok bérleti díjába.

– A bérlő is jár boltba. Neki is növekednek a terhei, mégis belemegy az emelt bérleti díjba?

– A bérleti piacon azért fogadja el könnyebben a bérlő a megemelt bérleti díjat, mert ezt egy átmeneti időszaknak tekinti. Pár tízezer forintos növekmény egy évre csak pár százezer forintos többletet jelent. Viszont egy ingatlan eladása esetében, ahol 40-50 milliós árakkal számolunk, egy 10 százalékos értékcsökkenés vagy értéknövekedés, az már bizony 4-5 millió forintos tétel.

Tehát a bérleti piac reagálja le gyorsabban a változásokat. Az albérletpiac felpörög. Ez az első változás a piacon.

A következő az, hogy más típusú ingatlanokat vásárolunk. Ha nincsen akkora keretünk, hogy megvásároljunk egy nagyobb alapterületű, drágább, jobb állapotú ingatlant, akkor a racionális döntés, hogy egy kisebb ingatlant vásárolunk. Azonban egy család nem vásárolhat egy bizonyos méret alatti ingatlant, hiszen a családtagok száma és a lakás mérete összefüggést mutat. Inkább jellemző az, hogy valaki a belvárosból vagy belsőbb kerületből külsőbb kerületbe vagy vidékre költözik.

– Ezek a folyamatok már el is indultak?

– Abból a szempontból elindultak, hogy bizonyos ingatlanok piaca kisebb, másoké nagyobb visszaesést szenvedett el. A kisebb értékű ingatlanokhoz nem feltétlenül akartak CSOK-ot vagy hitelt igénybe venni. Ezeket inkább készpénzzel vásárolták meg a vevők, vagy kisebb összegre volt szükségük, amit mégiscsak felvettek magas hitelkamatok mellett. A magasabb értékű, de az energiahatékonyság miatt versenyképtelen ingatlanok kereslete viszont sok esetben szinte 100 százalékkal visszaesett. Itt csak az árak újrarajzolása jelenthet megoldást. És vannak olyan nagyon vacak állapotú, nagyon magas költségen fűthető ingatlanok, melyeknél egy-két télnek el kell telni ahhoz, hogy a tulajdonosa rádöbbenjen, hogy ezt már ő sem akarja ilyen magas költséggel fűteni, de vevő sincs rá. Ilyenkor csak a teljes felújítás jöhet szóba jöhet, amit a vevő be fog árazni az adott ingatlanba. Tehát nem nagyon lesznek a várakozásaim szerint „közepes állapotú” ingatlanok.

Lesz az, ami felújított és energiahatékony, és lesz az, ami felújítandó.

A kettő közöttiek eltűnnek, mert valójában ma már az, hogy nem néz ki rosszul az ingatlan, kevés. Fontos, hogy hatékony legyen mondjuk a fűtés költsége szempontjából, vagy legyen attraktív az ára szempontjából, de ilyen közepesek már nem nagyon lesznek az ingatlanpiacon.

– Ön mit tudna tanácsolni egy olyan városi családnak, akik most kiestek ezekből a támogatásokból? Mit csináljanak? Várjanak?

– Sok lehetőségük nincs. A babavárót érdemes még igénybe vennie annak, aki csak tudja. Persze, ha fennáll a veszélye annak, hogy vissza kell fizetni, akkor érdemes mérlegelni, hogy teljesíteni tudják-e a feltételeket a későbbiekben is. Azonban, ha a család már semmilyen kedvezményre nem jogosult, akkor nincs más lehetőség, meg kell oldani a vásárlást abból a keretből, ami rendelkezésre áll. Tehát az adott összegből vagy rosszabb helyen nagyobb ingatlant kell vásárolni, vagy jobb helyen kisebbet. Vagy ha erre sincs valakinek lehetősége, mert nincs ennyi önereje, akkor

érdemes picit várni, érdemes gyűjtögetni, spórolni, akár az albérletből is olcsóbbat választani, tekintettel arra, hogy azért a trend mindenféleképpen arra mutat, hogy a jövőben is minden egyes ingatlan vásárlása esetében komoly önerőre lesz szükség.

Nem abba az irányba megy ma a világ, hogy szociális alapon, akár önerő nélkül valaki lakáshoz juthasson. Nagyon fontos az, hogy a fiatalok, a pályakezdők, de az idősebbek is törekedjenek arra, hogy megfelelő mértékű önerővel rendelkezzenek, mert enélkül nem fog menni a jövőben az ingatlanvásárlás.

– Ha veszünk egy medián jövedelemmel rendelkező, átlagos nagyságú családot, akkor az eddigi lehetőségekhez képest mennyivel csökkentek a lehetőségeik, azaz mennyi plusz teher szakad rájuk?

– A CSOK vissza nem térítendő támogatási része és a kamatkedvezmény része több tízmilliós összeg volt. A háromgyerekes CSOK-ról beszélünk főleg, ez több tízmilliós tétel volt. Ez egy családnak sokszor 15-20 évnyi megtakarítását jelentette. Mert az, hogy ki mennyit keres, az egy dolog. Ennek nagy részét föléljük, még ugye rezsire is nagyon sokat költünk az éghajlat miatt,

tehát egy átlagos jövedelmű családnak bizony ez 10-15-20 évvel hozta közelebb az ingatlan megvásárlásának a lehetőségét.

Két fiatal, ha elkezd dolgozni, ha nincs átlagon felüli jövedelmük, nincsen sikerszakmájuk, és még gyermeket is vállalnak, tehát az egyik kereső kiesik a jövedelemkeresésből hosszabb távra, akkor szinte irreális, hogy családi segítség, vagy egyéb plusz forrás nélkül fiatalkorukra lakáshoz jussanak jelen pillanatban. Egy fiatal, aki elkezd dolgozni, havi 100 ezer forintot tud félretenni, de két fiatal is csak pár százezer forintot tud félrerakni, ebből évente pár millió forint képződik. De egy ingatlanpiacon ma pár millió forinttal nem sok mindent lehet kezdeni. Nem véletlenül voltak népszerűek a hitelkonstrukciók, ami azt jelentette, hogy egy kis önerőképzés után a hitellel egy előrehozott vásárlást sikerült megvalósítani, majd utána 40-50 éves korára fizette vissza valaki ezt a hitelt. Ez sem volt persze ideális, hogy valaki 20 éves korától 50 éves koráig dolgozik, és valahol félúton meg tudja vásárolni az ingatlant, de kifizetve csak mondjuk 50 éves korára lesz, amikor már elkezdhet dolgozni azon, hogy a gyermekeit segítse például az ingatlanvásárlásban.

Azonban ma alapvetően az a realitás, hogy például egy nagyszülői örökség, egy szülői segítség az, ami a fiatalokat a lakásvásárláshoz tudja juttatni, nem az, hogy mondjuk a fiatal átlagos jövedelemmel elkezd dolgozni, és 5-6-8-10 év alatt összespórol egy ingatlant, mert erre nincs lehetőség.

Vannak sikerszakmák, az építőiparnak bizonyos területei, orvosi területek, IT területek, ahol valóban 5-8-10 év alatt valóban komolyabb jövedelmet tudnak szerezni és komolyabb megtakarítást tudnak félrerakni a fiatalok, de ez csak a sikerszakmákra jellemző. A többieknél a szülői segítség, illetve az örökségek az, ami segíthet az ingatlanhoz jutásban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk