Nézz szét az ország egyik legszebb art deco palotájában, a szegedi Belvárosi Moziban
Nemrégiben felújították a szegediek egyik kedvenc helyét,
1920-ban kezdték építeni a szegedi Sebestyén Endre tervei alapján. Ez az ország egyik legszebb art deco palotája. A moziterme színházi előadásokra is alkalmas. Az előcsarnokból átjáró vezetett a Stefánia felé a Park kávéházba, amely arról volt nevezetes - akkor még Kossuth Kávéház néven -, hogy egyike azoknak a kávéházaknak, ahol rendszeres mozgókép vetítéseket tartottak 1905-től.
A Belvárosi Moziban 1920. szeptember 8-án volt az első filmvetítés. Október közepén már koncertet is tartottak benne. Akkoriban a filmrevü vagy szkeccs a műsor része volt, ahol élőben énekeltek, táncoltak, jeleneteket, tréfákat adtak elő színészek. Ezt később egy rendelet megtiltotta. Nem vonatkozott ez a tilalom a bemutatott mozgófénykép egyes részeinek vagy jeleneteinek előadására. Így a moziszkeccs változatlanul jelen maradt, pl. a mozivásznon megjelenő darabot kiegészíthették színpadi jelenetekkel. A zenei kíséretet a nagy mozikban saját zenekar biztosította.
Az 1920-as évek végén tört be a hangosfilm. A vetítésének technikai feltételeit Szegeden először a Belvárosi Moziban teremtették meg. Az első vetítésre 1930. június 6-án került sor. 1930. július 21-27. között az első magyar hangosfilmet is bemutatták. A Csak egy kislány férfi főszerepét a Szegedről Pestre szerződött Jávor Pál alakította.
1943-ban a Belvárosi mozi 22 új magyar filmet játszott, ebből ötnek Budapestet megelőzően az ősbemutatója is Szegeden, a Belvárosi Moziban volt.
A Belvárosi Mozit 1949 elején számolták fel, de kulturális helyszínként működött még. 1978-tól 1986 októberéig a Szegedi Nemzeti Színház felújítási munkálatai miatt a mozi Zsigmond Vilmos termében felváltva tartottak színházi előadásokat és filmvetítéseket.
2009-től már 3D-s filmek vetítésére is alkalmassá tették. Az eredeti állapot részbeni visszaállítása mellett megtörtént az épület energetikai és turisztikai célú modernizációja. Új, tágas terek nyíltak az aulában, a pincétől a padlásig - akadálymentesen. A mozi további interaktív élményeket kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi születésű alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára.
Bővebb információk ITT.
