Különleges születésnapot ünnepel a Szegedi Szabadtéri Játékok
A főpróbára a lehetőséget a szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére.
Az első előadásra – a Magyar Passióra, Hevesi Sándor rendezésében – 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették.
1932-ben, nagyobb szabadtéri nézőtér – ülőhelyek hiányában, a Szép Heléna című darabot a Tisza-parti Stefánia sétányon mutatták be.
Azután 1933 júliusában a helyi katonaság a Dóm téren felállított egy 2500 ülő- és 2000 állóhelyet magában foglaló nézőteret. Innen számítható a Szegedi Szabadtéri Játékok tényleges megszületése.
1933. augusztus 26-án a Hont Ferenc rendezésében bemutatott Az ember tragédiája sikeréhez már hozzájárult egy 300 fős statisztéria, tánckar, honvédzenekar és kórus, a templomi orgona és már vetített színpadképek is.
A Magyarországon egyedülálló szabadtéri sikersorozat a második világháború vetett véget, 1939-ben.
Az újrakezdés, 20 év kihagyás után, 1959. július 25-én következett el. Ezen az estén a Hunyadi László dallamaival kezdődött meg a Szegedi Szabadtéri Játékok második fejezete.
60 évvel ezelőtt a Szabadtérit felébresztette a várost a második világháború utáni kényszerű Csipkerózsika-álmából, és az elkövetkező évtizedeit legendás alkotók, művészek fémjelezték.
A zenei vezetője Vaszy Viktor zeneszerző, karmester volt, aki a mai napig figyeli a Dóm téri játékok minden estéjét az árkádsor alatti phanteonból.
Olyan világhírű művészek fogadták el a meghívást a Dóm térre, mint José Cura és Montserrat Caballé, vagy Gérard Depardieu. Hazai színészóriások közül pedig a Dóm téren is fellépett például Gobbi Hilda, Berek Kati vagy Bessenyei Ferenc.
Az „újkori” játékok több, mint 40 éve alatt – 142 darab 657 előadásán – már 3 millió nézőnél többen voltak kíváncsiak.
1984-ben a Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az ország legnagyobb szabadtéri színháza címet.
A szereposztások között megtalálhatjuk az akkor még végzős színművészetis tehetségeket is a színlapokon: például Molnár Piroska, Kútvölgyi Erzsébet és Mácsai Pál is fellépett főiskolai hallgatóként a Szabadtérin az újraindulás éveiben.
Ezt a hagyományt a mai napig őrzi a Szabadtéri: a Hegedűs D. Géza rendezte Rómeó és Júliában szintén számos színművészetis hallgató léphetett fel a lenyűgöző méretű Dóm téri színpadon.
1994-ben a játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es szegedi nagy árvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Toledo, Odessza) nevezték el.
