A szegedi Füvészkert csodái: Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiailótusz-állománya is itt látható

Az egyik leghangulatosabb adventi dekorációt Szegeden láthatjuk. Évek óta visszatérő látványosságok mellett mindig vannak újdonságok is. A belváros, a Kárász utca, a Dóm környéke, a Széchenyi tér ilyenkor fénypompában úszik. A csodaszarvas és a fényvillamos is évről-évre láthatók, és sokak kedvencei.

Idén is káprázatos lett a Tisza-parti város, amit a sejtelmes köd is még meséssebbé varázsolt.

Képgaléria: Szeged adventi fényekben (A fotókért kattints a képre)

Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.

A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.

A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.

2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.

A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.

Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu

Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.

A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.

Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.

Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)

Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.

A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.

A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.

A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.

Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)

A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.

A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.

Néhány különös eset is fűződik a Városházához:

Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.

1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.

Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.

Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.

Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.

A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT