hirdetés

Egy fiatal magyar nő digitális nomádként a malajziai esőerdőben

Szöveg: Göbölyös N. László. Fotók: Szabó Elvira - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

– Dehogynem! Sőt, érdekes volt felismerni azt, hogy mi a lényege egy erdőnek. Itt Európában talán hajlamosak vagyunk úgy tekinteni egy erdőre, mint az egymás mellett sorakozó fákra.

A malajziai esőerdőkben arra jöttem rá, hogy minden fa körül önálló kis ökoközösségek jönnek létre. A fa nemcsak önmagában értékes, hanem kapcsolódik hozzá egy lián, nő rajta egy bromélia, körülötte gombák. Láttam olyant is, hogy magából a fából nő ki egy másik növény. Ezek alkotják azt a nagyon sűrű dzsungelt, amit sokan áthatolhatatlannak tartanak. Ha elkezdenék irtani ezt az esőerdőt, nemcsak a fák pusztulnának el, hanem ezek a mikroökoközösségek is.

Itt jöttem rá a természet együttéléseire, hogy milyen sokféle rendszerből tevődik össze. Az egyik fotón egy olyan fa látható, amelynek a föld feletti, vizet raktározó gyökerei magasabbak, mint én. Megkérdeztem, hogy mennyi idő alatt nő meg ekkorára, és meglepetésemre azt felelték, hogy 30-40 év alatt – mert ott adottak a feltételek az ilyen gyors növekedéshez. De legalább ennyire idő kell egy mikro-ökoközösség regenerálódására is, ha kivágnak egy fát.

– Találkoztál az esőerdő őslakosaival is?

– Ebben az esőerdőben él az orang asli törzs jelentős csoportja. Malajzia soknemzetiségű ország, a lakosság felét alkotják a muszlim vallású malájok, közel a negyedét a kínai gyökerűek, 8% dél-indiai származásúak, a fennmaradó százalékokon kisebb törzsek osztoznak, akik már itt éltek a malájok bevándorlása előtt is. Az orang aslik számát 2-3000-re becsülik, de nehéz róluk pontos adatokat szerezni, mert szeretnék megóvni a maguk közösségét és igyekeznek nem érintkezni Malajzia többségi lakosságával. Egy falut jelöltek ki arra, hogy turisták látogathassák, de ezenkívül számos falujuk létezik még, amelyekről nem is tud a külvilág. Az orang aslik valamennyire megőrizték a hagyományos életformájukat, de azért hat rájuk a modern civilizáció: a dzsungel növényeiből épített kunyhókban élnek, de már nyugati ruhákat hordanak az államtól kapott pénzből. Ugyanakkor ma is fúvócsövekkel vadásznak. Elmondhatjuk róluk, hogy a kisujjukban van a dzsungel: tudnak növényi eszközökkel két perc alatt tüzet gyújtani, a legsűrűbb erdőben is megtalálják az utat a lakott terület felé, ismerik a növények gyógyító erejét. Falvaikban nincs internet, nincs elektromosság.

– Ezeket azért is jó felidézni, mert mi, „civilizált” emberek hajlamosak vagyunk lenézni az ősi tudásokat, amelyek nélkül a természetben magunkra hagyva esélyünk sem lenne a túlélésre…

– Az orang aslik között elgondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen mire is van szüksége az embernek, ahhoz, hogy életben maradjon? Internetre, kanapéra, mikrohullámú sütőre?

Ezek a tradicionális életmódot megtartó törzsek felhívják a figyelmet arra, hogy valójában nincsen szükségünk sok tárgyra, minimalista szemlélettel is lehet boldog életet élni, sőt, meg lehet szabadulni bizonyos komplikált stresszektől. Nekem is elég volt három hónapra az a holmi, amit magammal vittem egy hátizsákban. Ha valakinek az élete arról szól, hogy minél több anyagi javakat gyűjtsön, amit már nem is tud élvezni, az előbb-utóbb károsan hat a lelki egyensúlyára.

Érdekes tanulság volt számomra az is, hogy az orang aslik gyakran változtatják a lakóhelyüket – például azért, mert az áradás elmossa a falujukat, vagy mert kimerül a vadászterületük. De van egy olyan hagyományuk is, hogy ha haláleset történik a faluban, az elhunyt családja máshová költözik. Ez is megerősítette bennem azt, hogy nem kell félnünk a rugalmasságtól, mert minél inkább megőrizzük ezt a tulajdonságunkat, annál hatékonyabban tudunk alkalmazkodni az élet váratlan fordulataihoz. És ebben párhuzamot láttam az ő hagyományőrző, de azért rugalmas nomádságuk és az én digitális nomádságom között.

– Végül is az emberiség több százezer éves fennmaradásának éppen ez az alkalmazkodási képesség a titka…két hónapja vagy itthon, de még most is érződik rajtad a feltöltődés.

– Olyan tanulságokkal lettem gazdagabb, amelyek eligazítanak abban, hogy milyen irányban akarom folytatni az életemet, hogy mik az alapvetések, amelyeket továbbra is fontosnak tartok az itthoni életemben. Van, akinek utazni kell ehhez, van, akinek nem, az a lényeg, hogy járjuk a magunk belső útját. Az élet mindig elénk fog tenni kihívásokat, és ezek megoldását olyan kalandként, próbatételként élhetjük meg, mintha elmentünk volna a világ egy távoli pontjára.

– József Attila írja: „Jó volna jegyet szerezni és elutazni Önmagunkhoz”.

– És, ha az ember elmegy a világ másik végébe, ahogy én eljutottam az esőerdőbe, végső soron önmagához érkezik meg. Ahogy én is rájöttem, hogy a minimalizmus, a rugalmasság milyen érték, hogy a természet maga a megtisztulás…

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
605_38235708994_5673_n.jpg

„Afrika legeldugottabb pontján is hallottam magyar szót” - interjú Földvári András utazóval, aki 796 reptéren járt már

Földvári András építtetett vízvezetéket indiánoknak, járt nem létező országokban, és nem fél a vírustól. Könyve, az "Elmentem világgá - 80 sztorival a föld körül" pedig a sikerlista élére repült.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. szeptember 12.


hirdetés

A Malévnál kezdte pályafutását, dolgozott az izraeli légitársaságnak, és a Turkish Airlinestól ment nyugdíjba. 796 reptéren utazott át, és alig van ország ahol nem fordult meg. Földvári András arról is mesélt, mit írtak róla megfigyelői, és hogy mikor indul az Antarktiszra.

- Ön valóban igazi világutazó. Barcelonából válaszolt az e-mailemre, most Temesváron fogadja a hívásomat, és lefogadom, hogy mire a cikk megjelenik, megint máshol fogja olvasni. Egy évben átlag hány napot van itthon?

- Azért nehéz megmondani, mert a járvány bezavart. Még soha nem utaztam olyan keveset, mint idén.

Amikor állományban voltam, 45 napot tudtam utazni egy évben. 30 nap szabadságom volt, azt feldaraboltam és hozzácsaptam az állami ünnepekhez. De mióta nyugdíjas lettem, jóval több időm van.

A járvány kitörése óta voltam hosszabb időre Ukrajnában és Lengyelországban.

hirdetés

Ezt az utat Lengyelországban kezdtem, onnan Angliába mentem, Angliából Spanyolországba, onnan ide Romániába.

Tulajdonképpen Temesvárt azért találtam ki, hogy ne kelljen hazamennem, mert akkor karanténba raknak. Mert 80 kilométerre a határtól már érdekes módon nincs járvány. Vasárnap megint utazom tovább Londonba.

Azt szoktam mondani, hogy mindenütt jó, de legjobb útközben.

– Mindenesetre azt elmondhatjuk, hogy meglehetősen kitágította a home office fogalmát.

- Az biztos. World office. Egyébként nagyon sok informatikus ismerősöm van. Az egyik magyar barátom vancouver-i, aki ténylegesen Mexikóban él, és onnan van „bekötve” Vancouverbe. Sokkal jobb a klíma.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
tanar-1.jpg

Átadták az Év tanára díjakat, elismerést kapott még az Év külhoni tanára és az Év virtuális tanára is

'A pedagógus pálya művészet, értékeket közvetítő hivatás. A gyerekek az iskolában tapasztalhatják meg a közösséget, mit jelent egy közösség tagjának lenni, ezért is nagy a tanárok felelőssége' - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos.
MTI, fotó: Mónus Márton - szmo.hu
2020. szeptember 12.


hirdetés

A pedagógus pálya művészet, értékeket közvetítő hivatás - erről beszélt Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos az Év tanára díjak átadóünnepségén, Budapesten szombaton.

A gyerekek az iskolában tapasztalhatják meg a közösséget, mit jelent egy közösség tagjának lenni, ezért is nagy a tanárok felelőssége - hangoztatta a miniszteri biztos.

A kormány a magyarság közjogi egyesítése után nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az anyanyelvi oktatás mindenhol elérhető legyen a magyarok számára. Támogatja azokat a határon túli családokat, amelyek magyar oktatási nyelvű intézménybe íratják gyermekeiket, továbbá 140 óvodát bölcsődét létesített, és támogatta 750 intézmény megújulását, több tízezer tanár és diák kárpát-medencei utazását, valamint a középiskolai tanárok továbbképzését - sorolta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa.

Az Év tanára díjat 2020-ban Orosz Tamás, a Nyíregyházi SZC Wesselényi Miklós Technikum és Kollégium testnevelés tanára kapta.

hirdetés

Az Év tanárának ezüst elismerő oklevelét kapta Juhász Jánosné, a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Technikum igazgatója, magyar-, történelem- és filozófiatanára, valamint Pálné Varga Valéria, a sellyei Kiss Géza Magyar-Horvát Kétnyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Zeneiskola-Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese és orosz-történelem szakos tanára, továbbá Góczán Bettina, a budapesti Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola német nyelv és irodalom, valamint német hon- és népismeret tanára.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
DSC09903-1000x668.jpg

Államilag elismert iskola lett a Budapest School – A következő lépés a nemzetközi terjeszkedés

Halácsy Péterrel, az iskola egyik alapítójával beszélgettünk.
K.U.D., címlapkép forrása: Budapest School - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója, 2015-ben néhány társával hozta létre a Budapest School mikroiskola-hálózatot, amelyről már többször írtunk.

Idén szeptembertől már 14 helyszínen közel 400 gyerek tanulhat a BPS egyedi szakmai programja alapján óvodás kortól a középiskola végéig.

Ráadásul vége a diákok magántanulói státuszának, mostantól ugyanis államilag elismert iskolaként működnek, programjuk akkreditált, egyedi programként alkalmazható általános iskolában, gimnáziumban és szoftverfejlesztő technikumban is.

Az akkreditációhoz vezető út hosszú volt és rögös, de szükség volt rá. A Budapest School tanulóinak különböző iskolákban kellett vizsgázniuk, ez pedig Halácsy Péter szerint sok szorongást okozott a szülőknek és bonyodalmakat a tanároknak.

"Több magyar és nemzetközi oktatási és tanügyigazgatási szakértővel konzultáltunk folyamatosan, rengeteg iskola működését tanulmányoztuk, több mint 107 jogszabályt vettünk figyelembe. Mindenki azt kérdezi, hogy tudunk a mi oktatási módszereinkkel megfelelni a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek, de messze nem ez volt a legnagyobb probléma”

hirdetés

– számolt be tapasztalatairól Halácsy a Szeretlek Magyarországnak. A BPS-modell ugyanis tökéletesen illeszkedik a Nemzeti Alaptantervhez.

Halácsy Péter, a Budapest School egyik alapítója

"Egyetlen jogszabály sem definiálja a tantárgy fogalmát, csak azt, hogy legyen matematika vagy etika. Nálunk a tantárgyak ugyanúgy kapnak szerepet, mint a NAT által definiált kulcskompetenciák, fejlesztési területek. Azaz ott vannak a programunkban, foglalkozunk velük, csak épp nálunk nem ezek adják a mindennapok struktúráját, hanem a tanárok szabadon válogathatnak össze egy-egy foglalkozásba tantárgyi követelményekből, a korszellem kihívásaiból, a gyerekek érdeklődéséből. Nagyobb gondunk volt azzal a szemlélettel, hogy az állam szeretné, ha mi mindent eldöntenénk 12 évre előre az iskolában. Például a programunkban rögzíteni kellett az érettségire való felkészítést. Ez valahogy annyira magától értetődő volt számunkra, hogy az iskoláinkban felkészítjük a gyerekeket az érettségire, hogy korábban nem került be a programba, de akkreditált iskolaként elengedhetetlen, hogy ezt is leírjuk” – említ egy olyan követelményt, amelynek meg kellett felelniük.

Az akkreditáció során sokszor szembesültek azzal, hogy XXI. századi iskolaként olyan kérdések merülnek fel bennük, amelyekre korábban nem igazán volt példa, és a jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem igazán halad a korral.

"Mai friss frusztrációm, hogy kiderült, egy iskola például nem indíthat telephelyet év közben. Hiába lehetne beköltözni például egy decemberben elkészülő épületbe, amely sok szempontból kényelmesebb és ideálisabb lenne a gyerekek és a tanárok számára is, erre nincs lehetőség. Szeptember 1-jéig bezárólag lehet bármit módosítani. Persze, ennek is megvan az oka, és nem a minisztérium rosszindulatáról van szó: amikor a jelenleg is hatályos törvény készült, az év közbeni költözés, mint opció, fel sem merült”

– jegyezte meg.

Az akkreditáció folyamata során folyamatosan egyeztettek az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a szakhatósággal, menet közben pedig újabb és újabb kérdések merültek fel. Nem triviális például a szellőztetés kérdése az iskolákban.

Laikusként azt gondolnánk, nincsenek szigorú követelmények ezzel kapcsolatban, azonban ez nem így van. A Pozsonyi úti telephelyen például a szellőztetéssel volt gond. Vagyis tulajdonképpen nem volt, hiszen voltak ablakok, sőt, egy modern levegőztető rendszert is beépítettek, hogy biztosan jó levegőben tanulhassanak a diákok, azonban az ÁNTSZ előírásainak így nem feleltek meg, mert a hivatal csak az ablakokat nyithatóságát nézi. Végül sikerült megoldást találni, de azt, hogy milyen részletekkel kellett megküzdeniük, jól mutatja ez a példa is.

"A jogszabály alkotásakor nem léteztek ilyen profi berendezések, ezért nyilván nem ejtenek erről szót. Sok hasonlóba futottunk bele. Februárban például - még a COVID-19-től teljesen függetlenül - felmerült bennünk a távoktatás kérdése és konzultáltunk a minisztériummal, amely teljesen elzárkózott ettől a lehetőségtől. Aggályosnak tartották a gyermekek biztonságának való biztosítását, ha távoktatásra kerülne sor. Kicsit életszerűtlen példa, de felvetettem, mi van, ha a tanár például épp a Nemzetközi Űrállomáson van és tartana egy lebilincselő órát a csillagászatról" – mesélte nevetve Halácsy. Végül az élet ezt a kérdést felülírta, és a tavaszi félévben gyakorlatilag minden iskola a digitális oktatásra állt rá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
zwbqi-swimmer-guide-dog-olympics-2.jpg

Elvesztette látását az amerikai tini, most a vakvezető kutyájával készül a paralimpiára

Az úszás hozta vissza őt a teljes reménytelenségből.
Fotó: Guide Dog Foundation - szmo.hu
2020. szeptember 19.


hirdetés

Szinte az egyik pillanatról a másikra veszítette el a látását 14 éves korában egy amerikai tinédzser, akit az úszás és vakvezető kutyája hozott vissza az életbe, most pedig már az első paralimpiára készül - írja a a Today.

A New York-i Anastasia Pagonis minden előzmény nélkül mindössze 2 hónap alatt veszítette el látását. Nyolc hónapnyi szorongás és depresszió után jutott arra, hogy kezdenie kell magával valamit.

"Oké, megvakultam. Mit kezdjek most az életemmel?"

- tette fel magának a kérdést.

A választ pedig a sportban találta meg. Az úszást látása elvesztése előtt fél évvel kezdte el, de már akkor is beleszeretett ebbe a mozgásformába. Elmondása szerint ez volt az, ami a rendkívül sötét időszakban visszaadta számára az életbe vetett hitét.

hirdetés

Alig két év alatt annyit fejlődött, hogy

idén a World Para Swimming World Series versenyén két aranyat is nyert Ausztráliában.

Ezt követően történt meg vele azonban az, amit mennyben köttetett szövetségnek nevez:

a vakvezető kutyákat kiképző The Guide Dog Foundation felhívta a lányt, hogy a rendelkezésére bocsátanának egy Radar nevű labradort.

Az eb kölyökkora óta egy hokicsapattal nevelkedett, így nem volt idegen tőle a sportolók világa. Pagonis elmondása szerint párosuk tökéletes.

"Radar nagyfokú önállósággal ajándékozott meg, teljesen belehabarodtam. Ő a legjobb dolog az életemben"

- nyilatkozta a lány a lapnak.

A kutya természetesen az edzéseinek is szerves részét képzi, és már el is utazott a lánnyal Colorádóba, ahol az ország legjobb parasportolói készülnek a 2021-es tokiói paralimpiára, ahol Pagonis is versenyezni fog. A lány Instagram-oldalán osztja meg életét - immáron a kutyájával együtt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!