News here
hirdetés

SPORT

Tizenhat arannyal, összesen 42 éremmel tértek haza sportolóink Helsinkiből – A legnagyobb magyar olimpiai diadal 70 éve

Felidézzük az 1952-es olimpia emlékezetes magyar eredményeit az Aranycsapattól Keleti Ágnesig, a fényes kardsikerektől Papp Lászlóig.

Link másolása

hirdetés

Alig 7 évvel a II. világháború befejezése után ezúttal a legjobb értelemben a magyarok nevétől lett hangos a világ. Az 1952. július 19-én Helsinkiben kezdődött – eredetileg 1940-re tervezett – nyári olimpián 16 alkalommal játszották el a magyar himnuszt bajnokunk tiszteletére. Ennél több aranyérmet csak az Egyesült Államok (40) és a játékokon első ízben részt vevő Szovjetunió (22) szerzett.

Régóta tudjuk, hogy a sport milyen fontos szerepet játszik egy ország nemzetközi elismertségében, nem is szólva saját közvéleményének alakításában, és Magyarországnak erre az azóta sem megismételt történelmi sikerre mindkét téren égetően szüksége volt. A háború utáni rendezések nyomán a szovjet érdekszférába kerülve, a hidegháború légkörében Magyarország végre büszkén nézhetett a világ szemébe, másfelől pedig a Rákosi Mátyás körül éppen abban az évben csúcsra ért személyi kultusszal és a sztálinista pártállam kegyetlen elnyomásával szemben gyógyír lehetett az embereknek sportolóink e fényes sikere. Mindezt úgy, hogy magukból a versenyekből legfeljebb részleteket láthattak a mozihiradókból, hiszen Magyarországon csak 5 évvel később indult el a televíziózás, így csak a rádióban hallgathatták a korabeli sztárriporterek, Szepesi György és Gulyás Gyula szenvedélyes tudósításait.

És a 16 aranyérem mögött megannyi legenda. A futballban a Jugoszlávia elleni 2-0-s győzelem a Puskás Ferenccel, Grosics Gyulával, Hidegkúti Nándorral, Bozsik Józseffel felálló Aranycsapat egyik legnagyobb diadala volt. Vízilabdázóink visszavették a négy évvel korábban elvesztett világelsőséget az olaszoktól, olyan nagyszerű játékosokkal, mint id. Szívós István, akinek fia 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok lett, Gyarmati Dezső és az akkor mindössze 17 éves Kárpáti „Gyurika”: ők 1956-ban és 1964-ben is felállhattak a dobogóra, majd 12 évvel később ők ketten lettek az újabb pólós arany sikerkovács edzői.

Vívóink újra elmondhatták Petőfi Sándorral, hogy „fényesebb a láncnál a kard”.

Az 1908-as londoni óta, leszámítva az 1920-as antwerpenit, amelyre Magyarországot, mint vesztes háborús felet, nem hívták meg, férfi kard egyéniben és csapatban kizárólag a magyarok győztek.

Az egyénit ezúttal Kovács Pál vívta ki, míg csapatban Kárpáti Rudolf, Berczelly Tibor, Papp Bertalan, Rajcsányi László és Gerevich Aladár hozta a győzelmet. Gerevich a magyar vívósport legnagyobb alakja volt: már 1932-ben tagja volt az olimpiai bajnokcsapatnak, 1948-ban ő lett az egyéni győztes, és még az 1960-as római olimpiáról is hozott egy csapat-aranyat, 50 évesen. Fia, Pál, „csak” világbajnoki címig jutott.

hirdetés

Aligha kétséges, hogy Puskás mellett a leghíresebb magyar sportoló Papp László: e fantasztikus bokszolónak nemcsak a pályafutása volt lenyűgöző – három olimpiai bajnokság után a profik között is eljutott egészen a világbajnoki döntőig, amit az akkori politikai és sportvezetés nem engedett neki megvívni – hanem egyszerű, őszinte embersége, kültelki vagány szellemessége is rendkívül népszerűvé tette.

„Papp Laci”, ahogy még öregkorában is emlegették, londoni győzelme után a helsinki olimpia utolsó napján, augusztus 2-án vívta döntőjét nagyváltósúlyban a dél-afrikai Theunis van Schalkwyk ellen. Igazi aranynap volt, hiszen aznap győztek a labdarúgók, a vízilabdázók és az úszónő Gyenge Valéria is. Ökölvívó bajnokunk, akinek „jobb keze a Rókus-kórház, a bal a köztemető” volt, úgy jutott a fináléba, hogy előbb egy amerikai, majd egy kanadai bunyóst ütött ki egyaránt a 2. menetben, majd egy bolgár és egy argentin következett, akik hálát adhattak az égieknek, hogy kibírták a három menetet. Így érezhette Van Schalkwyk is, aki becsülettel állta a csapásokat, felállt egy rászámolás után is, de valójában semmi esélye sem volt.

Papp Lászlóé lett ezzel a 16. magyar arany, és a három olimpiai győzelem közül erre volt a legbüszkébb, mert csak egy európai ellenfele volt. Mesterével, Ádler Zsigmonddal később együtt nevelték a következő bokszoló nemzedéket, Európa-bajnokok kerültek ki a kezeik közül és Helsinki után 20 évvel, Münchenben tanítványuk, Gedó György állhatott fel papírsúlyban a dobogó legfelső fokára. A pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni című 1981-es dokumentumfilm, a Gulyás-testvérek munkája, mindent elárul „Papp Laciról”, a bunyósról, az emberről…

Úszásban a nők szállították az aranyakat. Szőke Kató kezdte 100 gyorson – 17 évesen ő lett a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok – és tagja volt Novák Évával, Novák Ilonával és Temes Judittal a győztes női gyorsváltónak is.

Székely Évának viszont 25 évesen teljesült gyerekkori álma: amikor 1936-ban a rádión hallgatta Csík Ferenc berlini olimpiai győzelmét, elhatározta, hogy olimpiai bajnok lesz. 1944-ben egy hajszálon múlt, hogy megmenekült a Dunába lövéstől, pedig akkor már felnőtt magyar bajnok volt. Hihetetlen akaraterejének köszönhetően azonban a háború után folytatni tudta, egymás után döntötte a rekordokat, és ő lett az első, aki a mellúszást az akkor még nem külön úszásnemnek tekintett „pillangó” kartempóval végezte.

Így ragadt rá a Pillangókisasszony becenév. Gyarmati Dezsővel ők lettek Helsinki „aranypárosa”. Lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok úszónő lett, az olimpiai bajnoki cím azonban nem sikerült neki. Székely Éva visszavonulása után több sikeres könyvet írt életéről és élete sportjáról, az 1981-ben megjelent Sírni csak a győztesnek szabad! szállóigévé vált.

Hasonlóan kemény fából faragták a kötöttfogású váltósúlyú birkózó Szilvásy Miklóst, aki már 1948-ban döntőt vívott a svéd Gösta Anderssonnal, de miután éppen csak felépült lőtt seb okozta sérüléséből (rendőrként bűnözőkkel tűzharcba keveredett), de Helsinkiben alaposan visszavágott neki. Feljegyezték róla, hogy amikor az olimpia előtt Rákosi Mátyás meglátogatta a tatai edzőtábort, és az esélyekről faggatta a sportolókat, Szilvásy csak ennyit mondott Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványának: „Matyikám, ne izguljon, hozzuk az érmeket.” Meg is tett a maga részéről mindent: a döntőig mind a négy ellenfelével feltörölte a „szőnyeget”, csak egyikük úszta meg tus nélkül. A döntőben Andersson próbálta őt kifárasztani, de ezúttal nem jött be ez a taktika… Szilvásy mellett a légsúlyú Hódos Imre is begyűjtötte a maga aranyát.

Kemény sors jutott a sportlövő Takács Károlynak, aki hivatásos katonaként 1938-ban egy hadgyakorlat során felrobbant gránáttól elvesztette jobb kezét. Ő azonban nem adta fel, megtanult bal kézzel lőni, és 10 évvel a szerencsétlenség után már Londonban diadalmaskodott az ötalakos gyorstüzelő pisztoly kategóriában.

Annyira biztos volt magában, hogy előre megírta győzelmi beszédét. Ugyanilyen hidegvérrel lőtt Helsinkiben is, majd az eredményhirdetéskor ismét elővett egy papírt néhány gondosan megfogalmazott mondattal, mert utált nyilatkozni.

Helsinkiben a nyitóünnepségen London kalapácsvető bajnoka, Németh Imre – a montreali győztes gerelyhajító Németh Miklós apja – vitte a magyar zászlót. A finn fővárosban sem kellett más lobogót felvonni e dobószám mögött, mert ezúttal Csermák József kezéből repült a legmesszebbre a kalapács, a világon először 60 méter fölé. Ő is adott olimpiai bajnok tanítványt Magyarországnak: 1968-ban Mexikóvárosban Zsivótzky Gyulának tapsolhattunk, aki egyben a szám világrekordere is volt.

A magyar öttusasport felvirágzását jelentette a Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István csapat aranyérme, amelyhez Benedek egyéni ezüstje és Szondy bronza is járult. Benedek Gábor is tovább adta tudását, nem is akárhogyan: ő volt az edzője az 1964-ben egyéniben, 1968-ban csapatban olimpiai bajnok Török Ferencnek.

Ahogy az úszásban, úgy a tornában is a hölgyek tündököltek Helsinkiben.

Keleti Ágnes ma 101 évesen a világ legidősebb olimpiai bajnoka, összesen ötször állt a dobogó legfelső fokán. 1952-ben „csak” talajon lett első, emellett a tagja volt az ezüstérmes csapatnak és bronzot szerzett felemás korláton. 1956-ban Melbourne-ben viszont három egyéni (talaj, gerenda, felemás korlát) és egy csapatarany (kéziszer) lett a jutalma.

Helsinkiben Korondi Margit bizonyult a legjobbnak felemás korláton, mellette egy ezüst- és négy bronzéremmel tért haza. Négy évvel később ő is tagja volt a győztes csapatnak, de Ausztráliából sem ő, sem Keleti Ágnes nem tért haza. Korondi Margit Amerikában telepedett le, az idén márciusban halt meg 90 évesen. Keleti Ágnes a 2000-es évek elejéig Izraelben élt, majd hazatelepült. 2019-ben ő volt a díszvendége a budapesti Élet Menete holokauszt-túlélő vonatának.

Bár a magyar sportnak számos dicsőséges világverseny jutott azóta is, Helsinki sikerét azóta sem sikerült még megközelíteni sem. Sportolóinkat hazatérésükkor óriási tömeg várta a budapesti November 7. (ma Oktogon) téren. A korabeli diadalittas hangulatra jellemző, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság beadta a pályázatát az 1960-as olimpia megrendezésére. A történelem azonban ismét közbeszólt...


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SPORT
Egy 17 éves fiú olyat tett, amit még senki a műkorcsolyázás történetében
A történtek után szinte mindenki üdvrivalgásban tört ki a lelátón.

Link másolása

hirdetés

Ilia Malinin, a 17 éves amerikai műkorcsolyázó történelmet írt, hiszen ő lett az első, aki versenyen megugrotta a négyfordulatos axelt – számolt be róla az Eurosport.

A nagyjából lehetetlennek tűnő ugrás össze is jött, és így bekerülhetett a műkorcsolyázás történelmi személyei közé.

Ilia Malinin könnyedén tudja kivitelezni a legbonyolultabb ugráskombinációkat is. Az ember csak az állát keresgéli miután megnézi videóit.

Nem csoda tehát, hogy Malinin lett az első műkorcsolyázó a történelemben, aki versenyen tökéletesen kivitelezett egy négyfordulatos axelt szerda este egy nemzetközi versenyen, a U.S. International Figure Skating Classic-on, Lake Placidban.

A 17 éves amerikai műkorcsolyázó már korábban is megcsinálta ezt a rendkívül nehéz ugrást, de versenykörülmények között eddig nem próbálkozott. A versenynek otthont adó aréna majdnem teljesen üres volt, de az a kevés néző, aki ott volt, azonnal tudta, hogy valami nagy dolog történt a jégen, mert szinte mindenki üdvrivalgásban tört ki a lelátón.

Kattints a Tovább gombra és nézd meg, hogyan hogyan ugrotta meg a történelmi axelt a 17 éves műkorcsolyázó



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SPORT
Roger Federer könnyek között búcsúzott a profi tenisztől, de nem csak ő sírt az utolsó meccsén
Megható pillanatokat élt át a világklasszis, aki utoljára nagy riválisával, Rafael Nadallal lépett pályára a londoni O2 Arénában.

Link másolása

hirdetés

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a korábbi világelső és 20-szoros Grand Slam-tornagyőztes 41 éves Roger Federer szeptember közepén bejelentette, hogy a Laver Kupa tenisztorna után befejezi profi pályafutását.

A búcsúmérkőzésre pénteken került sor, ahol nagy riválisával, a spanyol Rafael Nadallal oldalán lépett pályára az európai válogatott tagjaként az amerikai Jack Sock és Francis Tiafoe ellen a londoni O2 Arénában.

VIDEÓ: A két teniszező megérkezik a pályára

hirdetés

A mérkőzést végül az amerikaiak nyerték, kiélezett küzdelemben, így Federer vereséggel búcsúzott.

VIDEÓ: A mérkőzés végén gratulálnak egymásnak a játékosok

A meccs végén a közönség percekig állva tapsolta az elérzékenyült Federert. Még egy rövidfilmet is levetítettek, amelyben a teniszcsillag 24 éves karrierjének legkiemelkedőbb pillanatait idézték fel.

A svájci sportoló a helyszíni interjúban sem tudta visszafogni érzelmeit. Megköszönte a szurkolóknak, riválisainak és családjának is a támogatást pályafutása alatt.

VIDEÓ: Federer megköszöni a támogatást

Federert a teniszvilág nagy legendái is elbúcsúztatták, Björn Borg, John McEnroe és Rod Laver is jelen voltak a búcsúmeccsen, majd vállukra vették Federert, aki mindenkit megölelt a pálya mellett, a családját is külön köszöntette, majd elbúcsúzott a közönségtől is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SPORT
„Ennek így kellett történnie, Szalai nagyon megérdemelte” – így értékeltek a németeket megverő válogatott focisták
Szoboszlai Dominik szerint a magyar válogatott megmutatta, hogy bármire képes és bármit elérhet csapatként.

Link másolása

hirdetés

Komoly sikert ért el a magyar labdarúgó-válogatott péntek este Lipcsében, ahol győzelmet aratott a németek legjobbjaival szemben.

A játékosok a csapatmunkát emelték ki elsődlegesen a győzelemmel kapcsolatban, és a gólszerző csapatkapitányt, Szalai Ádámot méltatták.

"Szenzációs ilyen csapatok ellen nyerni, mint Anglia és most Németország, főleg úgy, hogy meg is érdemeltük.

Persze előfordult, hogy beszorítottak minket, de ez inkább passzív fölény volt, mert nem tudtak helyzeteket kialakítani. Még 1-0 után is nekünk voltak tisztább lehetőségeink. Jól védekeztünk, jól zártuk le a területeket, nem tudtak velünk mit kezdeni" - értékelt Gulácsi Péter, aki különleges győzelemnek nevezte a lipcseit, mert 50. válogatottsága alkalmával éppen ott aratott sikert a nemzeti együttessel, ahol hét éve játszik.

Gulácsi, a RB Leipzig kapusa szerint a "ki nem mondott alapcélt" elérték a bennmaradással, de ezt még szebbé teszi, hogy a válogatottól búcsúzó Szalai Ádám szerezte a győztes gólt.
"Ennek így kellett történnie, Szalai nagyon megérdemelte. Remélem, az olaszok ellen még egyszer be tud találni"

- méltatta a 34 éves csatárt Szoboszlai Dominik, aki külön köszönetet mondott a Basel támadójának, amiért lecserélésekor neki adta át a csapatkapitányi karszalagot.

hirdetés

Az RB Leipzig játékosa szerint a magyar válogatott megmutatta, hogy bármire képes és bármit elérhet csapatként. Hozzátette, "nem szabad elszállni" maguktól, ugyanilyen mentalitással kell kimenni a pályára hétfőn az olaszok ellen is, mint idegenben Németország vagy éppen Anglia ellen.

Nagy Ádám filmbe illő forgatókönyvnek nevezte, hogy Szalai Ádám szerezte a három pontot érő találatot, amely ráadásul igazán szépségdíjasra sikerült.

"Az angolokban nem lehet bízni, de hát megszoktuk, hogy semmi nem hullik az ölünkbe. Végül is az is egy ajándék, hogy hazai pályán harcolhatjuk ki a csoportgyőzelmet"

- utalt arra a Pisa középpályása, hogy a szigetországiak milánói vereségével a hétfői találkozó dönt az első helyről és ezáltal a négyes döntőbe jutásról.

"Bár a döntetlen nekünk kedvezne, nem játszhatunk arra. Az lenne a non plus ultra, ha Szalai utolsó meccsén ezt ki tudnánk vívni" - fűzte hozzá.

A magyar csapat hétfőn fejezi be a Nemzetek Ligája csoportkörét. A hatodik, utolsó fordulóban az olaszokat fogadja a Puskás Arénában, ahol már döntetlennel is az első helyen végez, és bejut a sorozat jövő júniusi, négyes döntőjébe, vereség esetén pedig második lesz a Squadra Azzurra mögött.

A győzelem után Orbán Viktor a közösségi oldalán gratulált a magyar csapatnak.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SPORT
Szalai Ádám csodagóljával győzelem Lipcsében, biztos a bennmaradás
A magyar válogatott 1-0-ra nyert a németek vendégeként a Nemzetek Ligája ötödik fordulójában.

Link másolása

hirdetés

A magyar labdarúgó-válogatott Szalai Ádám sarkazásos góljával 1-0-ra nyert a németek vendégeként Lipcsében, a Nemzetek Ligája ötödik fordulójában, ezzel biztosította bennmaradását az A divízióban.

A magyarokkal azonos csoportban szereplő Európa-bajnok olasz válogatott 1-0-ra legyőzte otthon az angol csapatot a labdarúgó Nemzetek Ligája ötödik fordulójában, pénteken.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: