Magyarországon sokféle farsangi, téltemető, télűző népszokás, hagyomány van. A legismertebbek mellett – pl. a busójárás, tikverőzés – egyre többfelé elevenítik fel a régi hagyományokat.

Napsütéses vidám reggellel indult a farsang a kis, 600 lelkes faluban szombaton. Napok óta készültek az egyre nagyobb érdeklődéssel várt eseményre.

A jelképek most is életre keltek. A felvonulás vezetője a pulyaszedő volt, a rossz gyerekeket összeszedő maskarába most is Panyola polgármestere, Muhari Zoltán bújt. Idén egy „kismedve” és egy „nagymedve” igyekezett elűzi a telet, miközben nagy morgásokkal ijesztgették a lányokat. De volt kártyavető cigányasszony, időnként „megbokrosodó” lovashuszár, halotti sirató csapat pappal, tollkereskedő, aki szorgosan „megtollasított” mindenkit. A termékenységet elősegítendő, jutott rizs a lányokra, asszonyokra, csattogtak a gólyák, és az ószeres is húzta a kocsiját, vagy patkolta az asszonyokat.

A környező helyekről is érkeztek felvonulók, egy népesebb csapat Nyíregyházáról jött és tradicionális cigányoknak öltözve zenével, nótával vonultak fel. Jöttek szamosi, szatmári településekről hagyományőrzők, lovasok is. A menet élén pedig egy lovasszekéren Holland Marcsi és zenésztársai muzsikáltak.

Nagyon népszerűek voltak, ahogy kereplővel, kolomppal, ijesztgetéssel és jókedvvel csatlakoztak a panyolai felvonuláshoz.

Az eseményen ott voltak a Sóstói Múzeumfalu szakemberei is. Segítségükkel régi, hagyományos zajkeltő eszközöket, csörgőket lehetett készíteni dióból.

A farsangolókat a felvonuláson több helyen is portaprogram várta. A helyi, házi készítésű finomságok mellett kínálták a híres panyolai pálinkát, elixírt is. De volt kóstoló az itt készült gyümölcs aszalványokból és kekszből, süteményből is. Sőt, a böjt előtt még mindenki alaposan belekóstolható a disznótorosba, töltött káposztába is. A portákon lehetett táncolni, volt minikoncert, citeramuzsika, egy dokumentumfilmből pedig megtudhattuk, milyen volt a régi szatmári farsang. Az estét disznótoros vacsorával és táncházzal zárták.

Muhari Zoltán, a falu polgármestere elmondta, hogy számukra nagyon fontos a régi hagyományok felkutatása, azok megőrzése, ápolása. Sokat tesznek azért, hogy ezek ma is élő népi kultúrák legyenek. Ebben sokat segítenek a helyiek és a környéken élők szintén. Ezért is hívtak meg a megyéből és a határon túlról is vendégeket, és azon dolgoznak, hogy a már összegyűjtött tudásukat országosan is ismertté tegyék.

A falu híres a vendégszeretetéről is. Ezt nemcsak most, de a szintén országos rangúvá vált nyári PanyolaFeszten is megtapasztalhatjuk. A három folyó találkozásánál fekvő falu a páratlan természeti adottságaival, számos látnivalójával, vízi- és kerékpáros turizmusával egyre kedveltebb turistacélpont.

Bővebb információ ITT

Még több kép a farsangról ITT