Hiába szeretné az angol házi döntőt Londonba vinni a Chelsea és a Manchester City is, könnyen elképzelhető, hogy az UEFA végül ismét Portugáliát választja Törökország helyett, írja a Daily Mail.
Miután a brit kormány a múlt héten a koronavírus-járvány miatt vörös listára tette Törökországot, az Európai Labdarúgó-szövetség 2020 után ismét elvette Isztambultól a Bajnokok Ligája döntőjét.
Ugyanakkor egyelőre a Wembley sem tűnik jó megoldásnak, miután a brit kormány egyelőre nem hajlandó eltekinteni az országba érkező legfeljebb ezer stábtag karanténba helyezésétől sem.
A megoldás a tavalyihoz hasonlóan ismét Portugália lehet, ahol a különféle engedélyek beszerzése lényegesen egyszerűbb, ráadásul az ország zöld zónába tartozik, vagyis karantén-kötelezettség nélkül ki és beutazhatnak a brit állampolgárok. Hazatérés után a szurkolóknak mindössze egy koronavírusteszt elvégzését kell vállalniuk.
A tavalyi négyes döntőt Lisszabonban rendezték, de idén a május 29-i finálé helyszíne Porto lehetne a lap értesülései szerint. Értesüléseik szerint már csak abban az esetben változhat a helyszín, ha a brit kormány hajlandó eltekinteni a meccs miatt az országba érkező UEFA-alkalmazottak karanténjától.
Az idei döntő eredeti helyszínét, az isztambuli Atatürk Stadiont több mint 8 milliárd forintból újították fel a döntő miatt. Az UEFA tervei szerint jövőre mindenképpen az eredetileg kiszemelt Szentpétervár rendezhetné a kupadöntőt, Isztambult pedig a 2023-as fináléval kárpótolnák. 2024-ben a londoni Wembley, egy évvel később pedig München rendezheti az európai klubfoci legfontosabb mérkőzését.
Hiába szeretné az angol házi döntőt Londonba vinni a Chelsea és a Manchester City is, könnyen elképzelhető, hogy az UEFA végül ismét Portugáliát választja Törökország helyett, írja a Daily Mail.
Miután a brit kormány a múlt héten a koronavírus-járvány miatt vörös listára tette Törökországot, az Európai Labdarúgó-szövetség 2020 után ismét elvette Isztambultól a Bajnokok Ligája döntőjét.
Ugyanakkor egyelőre a Wembley sem tűnik jó megoldásnak, miután a brit kormány egyelőre nem hajlandó eltekinteni az országba érkező legfeljebb ezer stábtag karanténba helyezésétől sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
12 éves korában meghalt Fricsi Dóri szekszárdi kosárlabdázó
Fricsi Dóri áprilisban ünnepelte születésnapját. A klub elnöke közölte a hírt, és vasárnap estére megemlékezést hirdettek a sportcsarnoknál található emlékfánál.
A várost és a sportközösséget is mélyen megrázta a hír: elhunyt Fricsi Dóri, a TARR KSC Szekszárd fiatal kosárlabdázója, írja a Blikk.
A tehetséges kislány áprilisban ünnepelte 12. születésnapját. Halálának okát nem hozták nyilvánosságra.
A klub ügyvezető elnöke, Szabó Gergő a közösségi oldalán búcsúzott tőle:
„Tudjuk, hogy rengetegen aggódtatok, szurkoltatok, imádkoztatok Fricsi Dóri felépüléséért. Sajnálatos módon a szakszerű orvosi ellátás ellenére klubunk fiatal játékosának szervezete tegnap feladta a harcot. Tragikus ezt kimondani, de Dóri csatlakozott az égiek kosárcsapatához.
Klubunk holnap (08.10.) este 8 órakor megemlékezést tart a Szekszárd Városi Sportcsarnoknál található Drazsen Petrovics emlékfánál. Dóri egy cserfes, mindig vidám személyiség volt, a társaságának középpontja, ezért a családjának kérése az, hogy aki teheti, színes ruhában jelenjen meg, így emlékezzünk közösen gyertyagyújtás mellett egy olyan kivételes sportolónkra, aki közösségünkből rendkívüli módon fog hiányozni.”
A Kozármisleny FC tulajdonosa több mint harminc éven át volt a helyi futball motorja. Nevéhez fűződik a klub történetének legjobb eredménye, a negyedik hely a Merkantil Bank Ligában.
A Kozármisleny FC szomorú hírt osztott meg hivatalos oldalán: hosszan tartó betegség után elhunyt a klub tulajdonosa, Feleki Attila, írja a Sportal.hu. Az elmúlt évtizedekben az ő vezetésével élte fénykorát a kozármislenyi labdarúgás.
A csapat 2022-ben feljutott a másodosztályba, egy évvel később osztályozón harcolta ki a bentmaradást. A 2023–2024-es idényben az ötödik helyen végzett a Merkantil Bank Ligában, majd a legutóbbi szezonban története legjobb eredményét elérve negyedik lett. Az új idényben eddig két döntetlent és két vereséget könyvelhetett el a klub, jelenleg a tabella 14. helyén áll.
„Több mint három évtizeden át volt Kozármisleny labdarúgásának motorja és irányítója. Az ő kitartásának, munkájának és elhivatottságának köszönhetően vált a kisvárosi klub ismertté és elismertté, és élhettünk át együtt számtalan felejthetetlen sikert. Mindennap azért dolgozott, hogy ez a kisvárosi csoda folytatódjon, és most azon leszünk, hogy az általa hátrahagyott örökség tovább éljen. Hogy a csoda folytatódjon nélküle. De érte is.
A hír okozta döbbenet letaglóz bennünket, a felfoghatatlan tény összetörte szívünket! Nyugodj békében, Elnök úr!”
A Kozármisleny FC szomorú hírt osztott meg hivatalos oldalán: hosszan tartó betegség után elhunyt a klub tulajdonosa, Feleki Attila, írja a Sportal.hu. Az elmúlt évtizedekben az ő vezetésével élte fénykorát a kozármislenyi labdarúgás.
A csapat 2022-ben feljutott a másodosztályba, egy évvel később osztályozón harcolta ki a bentmaradást. A 2023–2024-es idényben az ötödik helyen végzett a Merkantil Bank Ligában, majd a legutóbbi szezonban története legjobb eredményét elérve negyedik lett. Az új idényben eddig két döntetlent és két vereséget könyvelhetett el a klub, jelenleg a tabella 14. helyén áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Óriási az érdeklődés a szeptember 9-i magyar–portugál labdarúgó világbajnoki-selejtező iránt, a jegyekért pedig sokan hajlandóak akár irreálisan magas összegeket is kifizetni.
Volt, aki két belépőt 5,999 millió forintért hirdetett meg a Jófogáson,
bár azóta a hirdetés eltűnt. Jelenleg is akadnak eladók, akik 1 millió forint körüli áron kínálnak jegyeket. Egy magát Jánosnak nevező férfi például három belépőt árul darabonként 1 millióért, de mindhármat együtt „jutányosan”, 2,5 millió forintért adná.
A jelenség egyre nagyobb felháborodást kelt a szurkolók körében.
Különösen a kiemelt ellenfelek elleni mérkőzések előtt gyakori, hogy a jegyek másodlagos piacra kerülnek, és előfordult már az is, hogy hamisított belépőket próbáltak eladni, írta a Blikk.
A Magyar Labdarúgó Szövetség a probléma mérséklésére átalakította a Szurkolói Klub rendszerét. Ennek lényege, hogy elsősorban azok jutnak belépőhöz, akik rendszeresen járnak válogatott meccsekre, így hűségpontokat gyűjtenek. Egy személy továbbra is legfeljebb négy jegyet vásárolhat, de ha továbbadja, azokat át kell íratni az új tulajdonos nevére, és ezzel elveszíti a pontokat.
A szövetség közleményben reagált a helyzetre: „A Magyar Labdarúgó Szövetség sajnálatát fejezi ki azon szurkolóknak, akik nem tudtak jegyet vásárolni a válogatott soron következő mérkőzésére, ugyanakkor egyedi kérelmek elbírálására nincs sem módunk, sem lehetőségünk, még olyan esetekben sem, amikor a kérés mögött emberileg érthető szándék, motiváció van.” Hangsúlyozták, hogy az MLSZ csak a hivatalos értékesítési csatornán vásárolt, szabályosan átírt jegyekért vállal garanciát.
A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy
akik privát úton jutnak belépőhöz, kockáztatják, hogy hamis vagy érvénytelen jegyet vesznek, amivel nem juthatnak be a stadionba.
„Az ilyen jeggyel üzletelő eladók és a belépőket megvásárlók egyaránt felelősek a jelenség létezéséért. A szövetség mélységesen elítéli azokat, akik tisztességtelen haszonszerzésre használják fel a felfokozott érdeklődést.”
Egy bennfentes arról beszélt a lapnak, hogy vannak, akik szinte minden fórumon rendszeresen hirdetnek belépőket. A szurkolók próbálkozásai és üzenetei sem változtatnak ezen, és bár el lehet indítani jogi eljárást, az évekig elhúzódhat, a végén pedig csak minimális pénzbüntetésre számíthatnak az érintettek.
Dr. Borbély Zoltán, az MLSZ korábbi jogásza szerint az üzérkedést soha nem lehet teljesen felszámolni.
Mint mondta, a 80-as években a mozik és a stadionok előtt is gyakori volt a feketepiaci jegyárusítás, amely akkor még bűncselekménynek számított. Hozzátette, hogy aki a Szurkolói Klub rendszerén keresztül vásárol jegyet, elkerülheti a kellemetlen helyzeteket.
Óriási az érdeklődés a szeptember 9-i magyar–portugál labdarúgó világbajnoki-selejtező iránt, a jegyekért pedig sokan hajlandóak akár irreálisan magas összegeket is kifizetni.
Volt, aki két belépőt 5,999 millió forintért hirdetett meg a Jófogáson,
bár azóta a hirdetés eltűnt. Jelenleg is akadnak eladók, akik 1 millió forint körüli áron kínálnak jegyeket. Egy magát Jánosnak nevező férfi például három belépőt árul darabonként 1 millióért, de mindhármat együtt „jutányosan”, 2,5 millió forintért adná.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hétfőn 83 éves korában elhunyt Káposzta Benő korábbi válogatott labdarúgó, írja az MTI.
Az Újpest FC honlapjának keddi beszámolója szerint a klub saját halottjának tekinti az egykori kiváló védőt.
Káposzta a Budapesti Gyárépítők csapatában kezdte pályafutását, majd 1959 nyarán igazolt az Újpesti Dózsához, amelyben teljes profi karrierjét töltötte. A lila-fehéreknél 272 mérkőzésen hét gólt szerzett,
részese volt hat bajnoki címnek és két Magyar Kupa-győzelemnek.
A válogatottban 1964 és 1969 között 19 találkozón kapott lehetőséget, alapembere volt az 1966-os, angliai világbajnokságon negyeddöntőig jutott nemzeti együttesnek.
