HÍREK
A Rovatból

Megszűnhet jövőre a határellenőrzés a román határnál

A csütörtöki EU-csúcson szó volt arról, hogy Romániának és Bulgáriának jövőre biztosítani kell a csatlakozást a schengeni övezethez.


Az európai uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon üdvözölték, hogy Horvátország január elsejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik, valamint hangsúlyozták, Bulgáriának és Romániának a jövő év folyamán szintén biztosítani kell a csatlakozást a belső határellenőrzés nélküli övezethez - közölte az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtök este.

Charles Michel az egynapos EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón az európai uniós integrációval kapcsolatban közölte, a tagállami állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács megadta a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. A fontos lépést jelentő döntés határozott üzenetet küld az EU bővítés iránti elkötelezettségéről.

Elmondta továbbá, hogy a tagállami vezetők hozzájárultak az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatás folyósításához és megerősítették, hogy előmozdítják a béketeremtést. A támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

Tájékoztatása szerint

a tagállami vezetők megegyeztek az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett kilencedik szankciós csomag részleteiről, már csak a jogi szövegének pontosítása van hátra. Az újabb uniós megszorító intézkedések egyebek mellett az orosz energiaszektort érintik, valamint segítik a globális élelmiszerellátást - mondta.

Beszámolt arról is, hogy az uniós vezetők megvitatták, miként lehet versenyképesebbé tenni az EU gazdaságát az emelkedő energiaárak és az amerikai klímavédelmi intézkedések keretében bevezetni tervezett állami támogatások életbelépése esetén. Az uniós tanács azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy már 2023 januárjának végére dolgozzon ki stratégiát az európai versenyképesség védelmére és a termelékenység növelésére.

A migrációs nyomás nem szűnő növekedése miatt a vezetők megállapodtak abban, hogy február első felében a migráció témakörével foglalkozó rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben - tájékoztatott Charles Michel.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: az ukrajnai háború súlyos hatást gyakorolt az európai gazdaságokra, a negatív időszak jövőre is folytatódni fog. Felhívta a figyelmet, hogy

jövőre Európában 30 millió köbméternyi gázhiánnyal lehet számolni, amit lehet ugyan pótolni, de várhatóan magasan maradnak az energiaárak.

Véleménye szerint gyors cselekvésre van szükség, minél előbb közös beszerzési platformot kell létrehozni, fel kell gyorsítani a megújulóenergia-projektek engedélyezését, és piaci korrekciós mechanizmust kell bevezetni a gázárakra. Reményét fejezte ki, hogy erről a három intézkedésről megállapodás születik az energiaügyi miniszterek hétfői tanácskozásán.

Von der Leyen arról is beszélt, hogy az amerikai kormány jelentős befektetése a tiszta technológiai ágazatokba önmagában üdvözölendő, azonban tenni kell annak érdekében, hogy a szektorban Európa megőrizze globális vezető szerepét. "Meg kell győzni az iparág szereplőit, hogy Európában és ne az Egyesült Államokban fektessen be" - mondta. Ennek érdekében négypontos tervet javasol majd az Európai Bizottság, amely az amerikai kormánnyal való együttműködésre, az állami támogatási szabályok reformjára, a zöld átmenet felgyorsításra és a megújuló energiaforrások kiépítésének előmozdítására összpontosít.

A bizottsági elnök méltatta az EU cseh soros elnökségének tevékenységét, különösen a jogállamisági kondicionalitási mechanizmussal kapcsolatban. "A cseh elnökség alatt alkalmaztuk legelőször a mechanizmust, ez egyértelműen jelezte, hogy az EU eltökélten élni kíván előjogaival a jogállamiság védelme érdekében" - fogalmazott.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor közös európai választ sürgetett az amerikai tervezett állami támogatások ügyében, és hangsúlyozta: el kell kerülni az unió egységes piacát veszélyeztető egyéni megoldásokat.

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az uniós vezetők egyértelmű megbízást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy már 2023 első negyedévében erős válaszintézkedést dolgozzon ki az amerikai klímavédelmi csomagra. Két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína állami támogatásokat biztosít gazdasági szereplőinek, miközben Európa nem tesz semmit. "Nem az európai piacok megnyitásával kívánjuk megoldani a helyzetet" - fogalmazott a francia elnök.

Mark Rutte holland miniszterelnök reméli, hogy az EU-tagországok energiaügyi miniszterei hétfőre tervezett tanácskozásukon minden tagállamnak elfogadható megoldást találnak a tőzsdén jegyzett gázárplafon meghatározása ügyében.

Olaf Scholz német kancellár távozáskor adott nyilatkozatában, az uniós parlamenti korrupciós botránnyal összefüggésben azt mondta, reméli hogy a testület elnöke valóban végrehajtja az átláthatóság megerősítését célzó reformokat.

"Az ügy nagyon komoly, megingathatja a demokráciába és a parlamentarizmusba vetett bizalmat" - jelentette ki. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi vitáról a német kancellár azt mondta, bízik abban, hogy a párbeszéd révén javulást érhető el amerikai partnerekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„A legjobb katonáinkat küldjük a családodért” – ezzel az üzenettel zsarolták meg Udvardy Pannát a meccse előtt
A magyar teniszezőt az ukrán Anhelina Kalinyina elleni negyeddöntő előtt zsarolták meg. A külügy a török hatóságokhoz fordult, a meccset pedig nézők nélkül játszották le.


Rendőri védelem mellett, zárt kapuk mögött lépett pályára Udvardy Panna március 6-án az antalyai női challenger-tenisztornán, miután az ukrán Anhelina Kalinyina elleni negyeddöntője előtt súlyos fenyegetést kapott.

Udvardy Panna a Facebookon hozta nyilvánosságra azt az üzenetet, ami egy ismeretlen számról érkezett telefonjára. Ebben a meccs elvesztésére akarták kényszeríteni:

„Holnap el kell veszítened a meccset Anhelina ellen, vagy az édesanyád és a nagymamád után megyünk. (…) Veszíts holnap, vagy a legjobb katonáinkat küldjük a családodért. Minket semmi más nem érdekel.”

Az ügyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt, aki a közösségi oldalán közzétett videóban számolt be a kormány lépéseiről.

„Magyar embereket nem lehet fenyegetni, mi minden magyar embert megvédünk, legyenek akárhol is a világban, ezért azonnal a török hatóságokhoz fordultunk, akik rendőri védelmet biztosítanak a magyar sportolónő számára, a tornát szervezők is megerősítették a rendezvény biztonságát”

– mondta a tárcavezető.

A miniszter az esetet tágabb politikai kontextusba helyezte.

„Úgy tűnik, beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, az ukránok kimutatták a foguk fehérjét: tegnap az ukrán elnök fenyegette a magyar miniszterelnököt, ma még csak dél sincs, és az antalyai női tenisztornán egy sportolónőnket fenyegették meg”

– idézte a HVG a minisztert.

A fenyegető üzenet feladójának kiléte egyelőre ismeretlen. A háttérben nem feltétlenül politikai okok állnak: az elmúlt időszakban más teniszezők, például az olasz Lucrezia Stefanini is kapott hasonló, WhatsAppen küldött üzeneteket. A sajtóhírek szerint ezek mögött a sportfogadási maffia nyomásgyakorlása vagy a játékosok személyes adatainak kiszivárgása állhat.

A negyeddöntőt végül Udvardy Panna két szoros szettben, két és fél órás mérkőzésen elveszítette Anhelina Kalinyina ellen. Szijjártó Péter a videójában név szerint nem említette a sportolót, de a helyszín és az ellenfél alapján egyértelmű volt, hogy Udvardy Pannáról van szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Hívják össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot a Putyin által ideküldött GRU-tisztek miatt
A politikus szerint az amerikaiak is megosztottak információkat a kémekről a kormánnyal. Most azt akarja tudni, Orbánék hogyan védik meg a választás tisztaságát.


Magyar Péter nagyigmándi országjárásán arról beszélt, hogy a szerinte zajló gyűlölet- és félelemkeltés még csak most kezdődik. Azt mondta, „a tegnap történtek csak egy része annak a gyűlölet- és félelemkeltésnek, zavarkeltésnek, amire számíthatunk a következő 36 napban is. Még csak most kezdődik ez a dolog.”

A politikus szerint több helyről megerősített információ, hogy orosz katonai hírszerzők érkeztek Budapestre. „Több helyről megerősített információ az, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU emberei, legalább három ember diplomáciai fedésben megérkezett már egy-két hete Budapestre, az orosz nagykövetségen dolgoznak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a saját első kabinetfőnök-helyettesét a Roszatom egykori vezetőjét bízta meg a magyar választásokba való beavatkozással. Ugyanezek az emberek avatkoztak be a moldáv választásokba is” – állította.

Magyar Péter hozzátette, hogy tudomása szerint az Amerikai Egyesült Államok is megosztott erről hírszerzési információkat. Úgy fogalmazott:

„állítólag az Amerikai Egyesült Államok is megosztott hírszerzési információkat a baráti országokkal, tehát, gondolom a magyar kormánnyal is, ezekről a diplomáciai fedésben itt élő orosz ügynökökről.”

Ezután felszólította a miniszterelnököt a Nemzetbiztonsági Bizottság összehívására.

majd
„Innen Nagyigmándról felszólítom Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy haladéktalanul hívják össze a magyar Nemzetbiztonsági Bizottságot. Adjanak nekünk is, mint a legnagyobb ellenzéki és leendő kormánypártnak, pontos információkat, és tájékoztassák a magyar embereket is, hogy mi folyik itt” – mondta.

A TISZA Párt vezetője szerint tisztázni kell, miért vannak itt az említett személyek, és a kormány hogyan készül a helyzetre. „Miért vannak idehelyezve ezek a GRU-s orosz katonai titkosszolgálathoz tartozó emberek, milyen módon akarják befolyásolni a magyar választásokat. Hogyan készül rá Orbán Viktor, hogy hogyan akadályozza ezt meg – már, ha meg akarja akadályozni” – tette fel a kérdést.

Beszédét azzal zárta, hogy haladéktalan tájékoztatást követel a választások tisztaságának garantálásáról.

„Haladéktalanul követeljük, hogy hívják össze a magyar Nemzetbiztonsági Bizottságot, és adjanak tájékoztatást a magyar embereknek: Hogyan fogják garantálni a magyar választások tisztaságát?”

A VSquare cikke több európai nemzetbiztonsági forrásra hivatkozva azt írja, a műveletet Vlagyimir Putyin első kabinetfőnök-helyettese, a korábbi Roszatom-vezér Szergej Kirijenko felügyeli, és a csapat tagjai GRU-kapcsolatokkal bírnak. Az értesülések hírszerzési jellegűek, nyilvános, független bizonyítékokat eddig nem tettek közzé. Az elmúlt években több jelentés is beszámolt Oroszország moldovai választási befolyásolási kísérleteiről, melyek során dezinformációt, pénzmozgásokat és online műveleteket alkalmaztak. Ezekben Szergej Kirijenko neve rendszeresen felmerült mint a Kreml befolyásolási műveleteinek kulcsfigurája.

A magyar kormány eközben más narratívát hangsúlyoz. Január végén Orbán Viktor Ukrajnát vádolta beavatkozással a közelgő választásokba, március 5-én pedig a miniszterelnök biztonsági vezetőkkel egyeztetett, és emelt készültségről tájékoztatott. A GRU-ügynökökről szóló állításokat a kormány hivatalosan nem erősítette meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Már hazatért Ukrajnába a hét elfogott pénzszállító, videón a diplomáciai konvoj
Az egyik legsúlyosabb magyar-ukrán diplomáciai botrány után kék villogóval megkülönböztetett autókban távoztak az M5-ös autópályán elfogott ukrán pénzszállítók. Ügyvédjük szerint semmivel nem gyanúsították meg őket, de a lefoglalt pénzeket és az aranyat a magyar hatóságok nem adták vissza Ukrajnának.


Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en megerősítette, hogy a magyar hatóságok által előállított pénzszállítók péntek késő délutánra, kora estére visszatértek Ukrajnába.

A külügyminiszter egy videót is mellékelt, amelyen feltehetőleg az elfogott banki dolgozókat szállítják diplomáciai megkülönböztetéssel közlekedő autók.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje a 24.hu-nak azt mondta, hogy

semmivel nem gyanúsították meg őket, de a lefoglalt pénzeket és az aranyat a magyar hatóságok nem adták vissza Ukrajnának.

A budapesti ukrán nagykövetség a Facebookon közölte, hogy az ukrán bűnüldöző szervek már bűntetőeljárást indítottak túszejtés és vagyon eltulajdonítása miatt. „Ukrajna fenntartja a jogot a megfelelő válaszlépésekre és ellenintézkedésekre” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pottyondy Edina: Eszement, gátlástalan, pszichésen terhelt emberek kezében van a sorsunk
A véleményformáló szerint a magyar kormányfő az ukránozással takarja el az ország bajait. Zelenszkij pedig Orbánra keni az elmaradt uniós csatlakozást.


Pottyondy Edina a Facebookon fejtette ki véleményét a magyar–ukrán viszony elmérgesedéséről. A youtuber azzal kezdi posztját, hogy felsorolja az elmúlt napok eseményeit: szerinte a magyar kormány ukrán- és Zelenszkij-ellenes plakátkampányára és az olajblokáddal való „hergelésére” Volodimir Zelenszkij egy halálos fenyegetéssel válaszolt, majd a magyar rendőrség „túszul ejtett” hét ukrán állampolgárt és lefoglalta az általuk szállított készpénzt.

Pottyondy szerint a helyzet kísértetiesen emlékeztet a könyvére, amelyben pont egy autópályán történő magyar hatósági rajtaütéssel kezdődik egy 2030-as években játszódó magyar–ukrán háború.

„Ez biztosan nem a véletlen műve. Valószínűleg boszorkány vagyok. Bár ahhoz még egy éve sem volt elég fantáziám, hogy ilyen rövid idő alatt sikerül eljutni oda, hogy mindkét ország radikálisai halálos ellenségként tekintsenek egymásra” – írja.

A véleményformáló szerint a két vezető kölcsönösen használja egymást. Úgy véli, Orbán Viktor tökéletes bűnbak Zelenszkijnek az elmaradt uniós csatlakozás és az elégtelen nyugati támogatás miatt, miközben állítása szerint ezeket a magyar kormányfő nélkül sem kapná meg maradéktalanul.

„És Orbán számára tökéletes ellenfél Zelenszkij, mert amíg vele foglalatoskodik, addig sem kell a mérhetetlen korrupcióról, az egészségügyről vagy az oktatásról számot adnia, ahogy az ukránozás a gödi méreggyárról, az MNB kirablásáról és a Szőlő utcában megerőszakolt gyerekekről is eltereli a figyelmet” – áll a bejegyzésben. Pottyondy Edina arra kéri a „nemzetvezetőt”, hogy olvassa el a könyvét, és állítsa meg a „gyűlöletspirált”, mert attól tart, hogy disztópikus novellája valósággá válik.

„Eszement, gátlástalan, pszichésen terhelt emberek kezében van a sorsunk. Ennyi gyűlölet, ennyi keménykedés, ennyi fenyegetőzés jóra még nem vezetett, amióta világ a világ. Zelenszkijt sajnos nem tudjuk elzavarni. De a másikat igen”

– zárja gondolatait.

A magyar–ukrán feszültség legújabb fejezete az volt, amikor a magyar hatóságok pénzmosás gyanújával feltartóztattak két páncélozott járművet, és lefoglaltak mintegy 80 millió dollárnyi készpénzt. A szállítmányt az ukrán állami Oschadbank hét alkalmazottja kísérte, akik ellen eljárás indult, és kiutasításukat helyezték kilátásba. Kijev a lépést „túszejtésnek” és állami tulajdon jogellenes lefoglalásának minősítette. A Guardian információi szerint a szállítmányban aranyrudak is voltak. Az esetet követően Budapesten, az ukrán nagykövetség előtt kormányközeli szervezet tartott tüntetést, ahol Szijjártó Péter külügyminiszter is felszólalt.

Az incidenst megelőző hetekben a kormány országos plakátkampányt indított, amelyben mesterséges intelligencia által generált Zelenszkij-képek alatt „Nem fizetünk” szlogennel üzent Kijevnek. Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor „olajblokáddal” vádolta Ukrajnát a Barátság kőolajvezeték körüli fennakadások miatt. Kijev szerint a vezeték egy orosz dróntámadás miatt esett ki a működésből. A retorikai eszkalációhoz hozzájárult Volodimir Zelenszkij egy videónyilatkozata is, amelyben a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag blokkolására utalva azt mondta, reméli, „az az egy személy” nem akadályozza tovább a folyósítást, „különben megadjuk a címét a Fegyveres Erőinknek – a fiúk felhívhatják, és elmondhatják a saját nyelvükön.” A kijelentést Magyarországon fenyegetésként értelmezték, és uniós tisztségviselők, valamint magyar ellenzéki politikusok is elfogadhatatlannak nevezték.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk