Látványos fotókon a busójárás, több tízezren várták a szabad farsangolást és a télbúcsúztatást Mohácson
Vasárnap rendezték meg a mohácsi busójárás fő programjait; a maskarások dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, a koporsó vízre bocsátására, valamint az esti máglyagyújtásra várhatóan több tízezer érdeklődő volt kíváncsi a Duna-parti városban.
Farsangvasárnap már reggel kilenc órától érdemes volt kilátogatni a mohácsi belvárosba. Ekkortól tekinthettek be a busócsoportok készülődésébe a nyitott udvarban, egyúttal megindult a készülődés a szigeti révnél a busók átkelésére is.
A busók fél egykor keltek át a Sokac révbe a Dunán, majd kezdtek gyülekezni az álarcosok a Koló téren, hogy délután kettő órakor elinduljon felvonulásuk a belvárosban.
Fél ötkor bocsátották a Duna vízére a télbúcsúztató farsangi koporsót, majd öt órától a főtéri óriási máglyával égették el a telet jelképező koporsót, miközben körtáncokat jártak.
A köznyelvben sokácnak, a mohácsiak körében sokacnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel - tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal - felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
