SPORT
A Rovatból

Hrutka János: Spanyolországnak az Eb-döntőben a világ legértékesebb, legjobb játékosait felvonultató keretét kell legyőznie

A szakértő szerint az idei Eb-n a showt elviszik a búcsúzó játékosok. Úgy véli, hogy a magyar válogatott németországi szereplése abszolút a realitás volt.


Órákon belül eldől, hogy Spanyolország vagy Anglia válogatottja emelheti magasba idén az labdarúgó Európa-bajnokság győztesének járó Henri Delauney-kupát. Az idei Eb főszereplője a két döntőbe jutott válogatotton felül legalább annyira a VAR, a nagy nemzetek csalódást keltő játéka, a kezezést mérő, labdába épített érzékelő és a szinte gyerekként az Eb-győzelem kapujába érő Lamine Yamal volt.

Többek között ezekről kérdeztük Hrutka Jánost, a korábbi 24-szeres válogatott labdarúgót, fociszakértőt, akivel még a berlini döntő előtt beszélgettünk.

– Kezdjük azzal, ami mindenkit a legjobban érdekel: ki nyeri a ma esti döntőt? És melyik válogatott érdemli meg jobban?

– Nem szeretek tippelgetni. Azt azonban érzem és látom, hogy a szurkolók többsége mennyivel jobban értékeli, ha egy válogatott kezdeményező, kreatív és látványos futballal próbálja elérni céljait. A francia és az angol csapat nem szerzett sok szimpatizánst a kontinenstorna alatt. Az emberek többsége ennek okán sokkal inkább Spanyolország sikerére vágyik, azonban ez nem ennyire egyszerű: mégiscsak a világ legértékesebb, legjobb játékosait felvonultató keretét kellene legyőzniük. Bármennyire is van visszafogva Gareth Southgate csapata. Ami bizakodásra adhat okot, hogy három évvel ezelőtt is egy támadófutballt játszó válogatott diadalmaskodott a Wembley-ben és akkor is Anglia volt az ellenfél.

– A világ nagyobb része az Eb alatt talán legjobb, de mindenképp legszórakoztatóbb focit játszó spanyoloknak szurkol. Mennyire jó ez a spanyol válogatott valójában, ha régebbi, meghatározó csapatokhoz próbáljuk hasonlítani őket?

– Luis de la Fuente érkezésével minimálisan átalakult a csapat játéka. Bár megtartotta a spanyol válogatottra jellemző stílusjegyeket, de a Luis Enrique által megkövetelt és alkalmazott dominanciát, mint például a katari világbajnokságon való 76 százalékos labdabirtoklást már nem tartotta annyira fontosnak. Ez a spanyol válogatott kiválóan tud alkalmazkodni az ellenfeléhez és akár mérkőzésen belül is képes váltani, ahogy láttuk azt az elődöntő második félidejében. Minden elképzeléshez megvannak a tökéletes, gyors és kreatív játékosai.

– Anglia az elődöntő első félidejét leszámítva miért nyújtott ilyen visszafogott teljesítményt? Valóban ennyire képesek csak, vagy tényleg Southgate fogta vissza szándékosan a csapatot?

– Ez a legnagyobb kérdés az angol válogatottal kapcsolatosan: a világ legértékesebb kerete valóban csak ennyire képes? Amennyiben megnyeri a tornát Anglia, bárki feszegetni fogja ezt a kérdést, vagy a siker oltárán elfogadást nyernek Southgate elképzelései és feláldozása kerül az esetleges jogos kritika? Ami tény, hogy ezek a játékosok egytől-egytől kreatív támadófutballt játszanak csapataikban, sokkal inkább előrefele játékban erősek, mint a saját tizenhatosuk elé visszarendelve. Borzalmas látni ezeket a sztárokat biztonsági futballt játszani a saját védekező harmadukban.

– Folytassuk a játékosokkal. Ki volt az Eb sztárja és csalódása, valamint a torna felfedezettje szerinted?

– Rendkívül megbizható és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott eddig Rodri, számomra ő a torna legjobb játékosa. A felfedezettek - ha lehet ilyen jelzőt használni egy már ismert, top bajnokságokban bizonyított labdarúgókra - sorát talán Lamine Yamal és Dani Olmo vezeti, mindkettőjüknek rendkívüli Eb-je az idei, de én ide sorolnám Kobbie Mainoot is.

– Rengeteg kritika érte a játszani kevésbé, csak továbbjutni akaró, jellemzően nagy focinemzetek válogatottjait. Ide lehet sorolni a döntőbe jutó angolokat, a franciákat, a portugálokat, a címvédő olaszokra pedig talán már senki nem is emlékszik. Mi az oka annak, hogy 2024-re ilyen lett a válogatott foci?

– Szerintem semmit sem változott az elmúlt évekhez képest a válogatott futball. A legjobb játékosok minimum ötven mérkőzéssel a lábukban érkeznek ezekre a tornákra, válogatott találkozók nélkül. A szövetségi kapitányok nem tudnak sok időt együtt tölteni a kereteikkel, így nagyon plusz dolgokat nem is képesek kitalálni, begyakorolni a közös idő alatt. A bátrabb szakvezetők, akiknek meg is vannak hozzá a labdarúgóik kockáztatnak, a többiek, mint Marco Rossi is, inkább a biztonságra helyezik a fő hangsúlyt. A legesélyesebb csapatok edzői pedig pluszban bíznak abban, hogy egy-egy világsztárjuk egy villanással el tudja dönteni az adott mérkőzést. A katari világbajnokságon sem volt ez másképp. Ott a kreatív német és spanyol csapat idő előtt búcsúzni kényszerült.

– Talán ez volt az a világesemény, ahol a VAR minden eddiginél nagyobb szerepet kapott. Mennyit változtatott a focin, hogy milliméterre pontosan látjuk a leseket, ahogy azt is, hogy ma már labdába épített érzékelők mérik a kezezést?

– Ezt már tendenciának látom az elmúlt időszakban: a VAR-t mindig szidni kell, foglalkozni kell vele. Egy-egy hibát sokkal jobban felnagyít a közvélemény, mint az indokolt lenne. El kellene már végre fogadni, hogy a videóbíró érkezésével nem szűntek meg a hibák, csak a számuk relevánsan lecsökkent. Észre kell venni a folyamatos fejlődést is, például a leshelyzeteknél a félautomata rendszer beválását, a gyorsabb ítéletek meghozatalát. Eltűntek a katari véget nem érő mérkőzések és a pár hiba ellenére nem látok semmi kirívót ezen a területen.

– Van ennek az Eb-nek nagy tanulsága? Tanult valami olyat a világ focija ez alatt a négy hét alatt, ami ha nem is gyökeresen, de valamennyire alakít a játékon, a taktikán?

– A legnagyobb tanulsága szerintem, hogy az olló két szára tovább szűkült, közelebb került egymáshoz, most már nem csak Magyarország tudja megnehezíteni a nagycsapatok dolgát, hanem lett jó pár olyan nemzet, aki fel tudja venni a harcot a legjobbakkal. Ha nincs megfelelő utánpótlásod, ha nem tudsz minőséget és tudást integrálni a keretbe és a keret körül dolgozókba, akkor nem reménykedhetsz a messzire jutásban.

– És mi volt az Eb legnagyobb sztorija vagy legemlékezetesebb pillanata, amire szerinted évek, évtizedek múlva is emlékezni fogunk?

– Számomra a legemlékezetesebb pillanatokat elviszik a búcsúzó játékosok. Olyan korszakos zsenik távoznak a futballból és mondtak búcsút az Európa-bajnokságnak, akikre mindenki emlékezni fog, amíg él. Cristiano Ronaldo, Toni Kroos, Thomas Müller, Olivier Giroud és sorolhatnánk, örök és felejthetetlen (Eb-)emlékeket hagyott a futballszeretők számára.

– Térjünk ki a magyar válogatottra is. Két hét már eltelt azóta, hogy eldőlt, nem sikerült a csoportból továbbjutni. Ennyi idő után talán objektívebben lehet megítélni, hogy Rossi csapatának szereplése inkább volt kudarc az előzetes várakozásokkal szemben, vagy ez volt a realitás, itt a helyünk valójában.

– Abszolút a realitás! Ez továbbra is ugyanaz a szerethető csapat - hogy egy futballközhellyel éljek, mint volt az Eb-n játszott három mérkőzést megelőzően. Egy csapat, amelynek továbbra is felfelé vezet az útja és pozitív irányba tart fejlődéstörténete. Azonban látnunk kell a korlátjainkat is, hogy még mindig nincs megfelelő mennyiségű és megfelelő minőségű helyen játszó játékosunk. A lehetőségeink korlátozottak. Amennyiben ez nem változik, akkor elképzelhető az is, hogy bár Marco Rossi sokkal többet kihozott ebből a társaságból, mint amit eleinte elképzeltünk, de közel vagyunk már elérhető eredményeink tetőfokához. Ettől függetlenül csak gratulálni lehet ennek a csapatnak és köszönetet mondani olyan élményekért, felejthetetlen pillanatokért, amilyet például a skótok elleni 100. perces eufórikus pillanatok eredményeztek. Egyszer, először nem hozta a magyar válogatott a csodát, csak a realitást. Meg kell tanulnunk ezt is szeretni!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
27 évesen meghalt Soltész Gréta, magyar válogatott atléta
Az első egyetemi éve alatt diagnosztizálták Soltész Grétát, aki hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el. A kezelések alatt szerezte meg jeles diplomáját és dékáni dicséretét, folyamatosan dolgozott.


Huszonhét éves korában elhunyt Soltész Gréta korábbi korosztályos válogatott atléta. A gyászhírt a Magyar Atlétikai Szövetség közölte csütörtökön, volt edzője, Spák József pedig személyes hangú írásban búcsúzott tőle.

„Bocsássatok meg nekem, hogy most egy szokatlanul személyes hangvételű írással állok elő. Megvan rá az okom. De kezdjük az elején…” – írta az edző, aki 2007 környékén egy iskolaudvaron figyelt fel a rendkívül ügyes és bátor kislányra. Másnap már edzésen volt, és hamar kiderült, hogy a távolugrás és a gátfutás lesz a két fő versenyszáma.

Mindössze 12 évesen szerezte meg első országos bajnoki címét távolugrásban, és 60 méteren is dobogóra állhatott.

Abban az évben 5,53 métert ugrott, 8.08 másodpercet futott 60 méteren, és a kötelező mezei futóversenyt is megnyerte. Tehetségét a szakma is elismerte, az edző visszaemlékezése szerint a néhai Ecsedi László egy alkalommal példaként mutatta a fiatal Gréta technikáját. „Gyere kisfiam, nézd meg! Na, így kell gátazni, ahogy ez a kislány!” – mondta akkor.

Az 1998-ban született sportoló a következő években sorra nyerte a bajnoki címeket, korosztályos válogatott lett, és eljutott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra is. Felnőttként azonban már a tanulásra helyezte a hangsúlyt.

Első egyetemi éve alatt derült ki a betegsége. Hat és fél éven át küzdött, ezalatt körülbelül 120 kemoterápiás kezelést kapott, és több műtéten is átesett.

A betegsége alatt szerezte meg jeles minősítésű diplomáját dékáni dicsérettel, letett két nyelvvizsgát, és elvégzett egy kulturális rendezvényszervezői, egy szépírás-, valamint egy műszempilla-építő tanfolyamot is.

Már súlyos beteg volt, amikor részt vett a Magyar Olimpiai Bizottság Fiatal Sportszervezők Programjában, mindeközben pedig folyamatosan dolgozott rendezvényszervezőként.

Spák József felidézte tanítványa egyik utolsó, édesanyjának egy közös utazásukon mondott mondatát is:

„Látod, anya, az élet nem kegyes, nem könnyű… de látod, milyen szép!?”

Az edző szerint Gréta maximalizmusát és életszeretetét mutatja az a kérdés is, amelyet szerinte most odafentről tenne fel: „Miért, hát ezt így kell! Nem?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Cristiano Ronaldo bepöccent Szaúd-Arábiában, meglepő helyen köthet ki a 72 milliárdot kereső világsztár
A portugál klasszis nehezményezi, hogy a rivális Al-Hilal sokkal több pénzt költhetett igazolásokra. A konfliktus miatt újra felerősödtek a pletykák a 2027-ig szóló szerződésének felbontásáról.


Nem sérülés, hanem tudatos döntés állt Cristiano Ronaldo hétfői hiányzása mögött, amikor klubja, az Al-Nassr 1–0-ra legyőzte az Al-Riyadh csapatát. A portugál A Bola című lap írta meg elsőként, hogy az ötszörös aranylabdás nem volt hajlandó pályára lépni, mert elégedetlen azzal, ahogyan a szaúdi liga legfőbb finanszírozója, a Szaúd-arábiai Közberuházási Alap kezeli a klubját a riválisokhoz képest. A helyzetet kiélezi, hogy az alapot a trónörökös, Mohammed bin Szalmán vezeti.

A feszültség a téli átigazolási időszakban vált nyilvánvalóvá. Míg az Al-Nassr mindössze egy 21 éves középpályást szerződtetett, addig a nagy rivális Al-Hilal többek között leigazolta az Arsenal korábbi védőjét, Pablo Marít és a Milan egykori játékosát, Kader Meïtét is. A portugál klasszis nehezményezi, hogy a négy nagy klubot 75%-ban birtokló állami alap aránytalanul támogatja a versenytársakat. Fabrizio Romano átigazolási szakértő is megerősítette a tiltakozás tényét: „Hiánya nem függ össze semmiféle fizikai problémával, terhelésmenedzsmenttel vagy fittségmegőrzéssel.”

Danny Murphy, korábbi angol válogatott labdarúgó élesen bírálta a portugált. „Lehet, hogy Ronaldo adhatna egy kicsit a keresetéből a klubnak, hogy több játékost igazoljanak. Életemben nem hallottam ekkora ostobaságot – öncélú, önkielégítő nonszensz” – mondta a talkSPORT-nak. Ezzel szemben a szaúdi legenda, Számi Al-Dzsáber a külföldi játékosok túlzott befolyására hívta fel a figyelmet. „Néhány világhírű külföldi játékos nemcsak a rivaldafényt vette át, hanem már a klubok döntéseit is irányítani akarja” – nyilatkozta a The Guardiannek.

Ronaldo becsült éves fizetése 200 millió dollár, ami átszámítva körülbelül 72 milliárd forintot jelent, szerződése pedig 2027-ig köti a klubhoz. A brit sajtóban felmerült egy 43 millió fontos (közel 19,8 milliárd forintos) kivásárlási záradék híre is, ami utat nyithatna a nyári távozásához. A portugál a sajtóhírek szerint annál a Manchester Unitednél is kiköthet, ahonnan hatalmas balhé után távozott 2022-ben. A játékos nemrég maga is utalt a visszatérés lehetőségére:

„Nem számít, hol játszom, a Közel-Keleten vagy Európában.”

Egyelőre sem a klub, sem Ronaldo képviselete nem kommentálta hivatalosan az eseményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Egy válogatott meccs is elég az évi 1,2 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez
Olyan nyugdíj-kiegészítést fizet egykori focistáknak a Magyar Labdarúgó-szövetség, amely egy átlagnyugdíjjal számolva szinte egy 18. havi juttatásnak felel meg.


A HVG értesülései szerint az MLSZ az elmúlt években több százmillió forintot fordított erre a célra. Az évi 1,2 millió forintos plusz pénz ugyanis egy 250 ezer forintos átlagnyugdíj mellett olyan, mintha a volt labdarúgók a mindenkinek járó 13. és részleges 14. havi nyugdíj mellé további 4,8 havi juttatást kapnának.

A volt labdarúgóknak életük végéig járhat az extra pénz, ha az úgynevezett szövetségi járadékot igénylik, és megfelelnek a feltételeknek. A juttatásról ugyanis határozatlan idejű szerződést kötnek, a támogatást viszont kérelmezni kell, az nem jár automatikusan, és visszamenőleg sem ítélhető meg.

A szövetségi járadéknak nevezett támogatásra két úton lehet jogosultságot szerezni.

Mérlegelés nélkül, alanyi jogon jár azoknak, akik játékosként legalább egyszer pályára léptek a felnőtt férfi vagy női válogatottban egy hivatalos tétmérkőzésen, vagy szövetségi kapitányként irányították a nemzeti csapatot. Nekik legalább havi 100 ezer forintot utalnak, feltéve, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt vagy már nyugellátásban részesülnek.

A másik csoportba azok az 1961 előtt született egykori játékosok tartoznak, akik rászorultsági alapon kaphatják meg a kiegészítést. Ennek feltétele, hogy a férfiak legalább 175 NB I-es meccsen vagy egy olimpiai válogatott mérkőzésen játszottak, a nők pedig legalább 75 élvonalbeli találkozón szerepeltek. Esetükben a járadékot akkor ítélik meg, ha a saját nyugdíjuk nem éri el a nettó minimálbért, ami idén januártól 214 ezer forint. Az MLSZ ilyenkor akkora összeggel egészíti ki a nyugdíjukat, hogy az elérje ezt a szintet.

A szövetség közérdekű adatigénylésre kiadott szerződéslistája szerint 2022 óta több mint 250 ilyen szerződést kötöttek, az MLSZ pénzügyi dokumentumai alapján pedig a 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 520 millió forintot terveztek be életjáradék és szövetségi járadék céljára.

A támogatási rendszer hátterében az 1980-as és 1990-es évek rendezetlen viszonyai állnak, amikor a labdarúgók a mostani fizetésekhez képest nagyságrendekkel rosszabbul kerestek. „A labdarúgók ugyan a 80-as, 90-es években is az átlagbér felett kerestek, de a fizetésük nem volt annyira kiemelkedő, mint a mostani első osztályban” – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.

A rendszerváltás után a klubok finanszírozása bizonytalanná vált, gyakoriak voltak a kettős szerződések és a zsebbe fizetett, adózatlan juttatások, amelyek rontották a későbbi nyugdíjalapot. „A focisták papíron a 90-es években is az átlag felett kerestek, de az már más kérdés, hogy a gyakorlatban mennyi pénzt kaptak meg” – tette hozzá.

„Szerintem akkoriban nem volt olyan NB I.-es focista, aki mindig minden neki járó pénzt megkapott volna” – fogalmazott a sportközgazdász. Ezt támasztja alá az is, hogy a szabályzat szerint vannak olyan egykori élvonalbeli játékosok, akiknek a nyugdíja ma sem éri el a nettó minimálbért. Szabados Gábor arra is kitért, hogy akkoriban egy súlyosabb sérülés a karrier végét jelenthette, és a táplálkozástudomány sem volt a mai szinten.

A mai játékosoknak – amennyiben nem herdálják el a vagyonukat – már nem lesz szükségük ilyen kiegészítésre. Az első osztályban a becsült átlagfizetés havi 5 millió forint körül mozog, de a jellemzőbb inkább a 2-3 milliós bér.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Kissé megijesztettek minket, aztán jött a magyar henger: Eb-elődöntőbe jutott a női pólóválogatott
A magyar női vízilabda-válogatott a szoros első negyed után 22–6-ra legyőzte Izraelt a funchali Európa-bajnokságon. A győzelemmel a csapat bejutott az elődöntőbe, ahol Görögország vagy Olaszország lesz az ellenfél.


A tavaly vb-ezüstérmes magyarok az első szakaszban hétfőn 9-7-re múlták felül az olimpiai bajnok spanyolokat, kedden 28-3-ra a románokat, csütörtökön pedig 28-4-re a portugálokat.

A spanyolok elleni három pontjukat magukkal vitték a középdöntőbe, ahol a címvédő hollandoktól nagy küzdelemben 5-4-re kikaptak szombaton.

Fontos volt, hogy csak egy góllal maradtak alul, mert így hármas körbeverés esetén nem lehetnek harmadikak, s a továbbjutáshoz csupán be kellett gyűjteni a három pontot az izraeliekkel szemben.

A vasárnapi mérkőzés kicsit nehézkesen indult, de végül meglepetés nélkül zajlott le. A magyarok legjobbja Keszthelyi Rita volt, négy góllal.

Női Európa-bajnokság, középdöntő, F csoport, 2. forduló:

Magyarország-Izrael 22-6 (5-4, 5-1, 7-1, 5-0)

gólszerzők: Keszthelyi 4, Rybanska 3, Szilágyi 3, Tiba 3, Faragó 2, Hajdú 2, Aubéli 1, Garda 1, Vályi 1, Dömsödi 1, Sümegi 1, illetve Tirosh 2, Sasover 1, Levinshtein 1, Bogachenko 1, Yaacobi 1

Az izraeliek 2018-ban szerepeltek először az Európa-bajnokságon, négy éve már a hatodik helyen végeztek, legutóbb pedig kilencedikek lettek.

A magyarok mind az öt egymás elleni meccsüket magabiztosan nyerték meg, bő egy éve a világkupa selejtezőjében volt a legszorosabb az összecsapás, az 18-9-cel ért véget a görögországi Alexandrúpoliban. Európa-bajnokságon eddig egy találkozóra került sor, 2022-ben 18-7-es magyar siker született.

A vasárnapi mérkőzésre Varró Eszter maradt ki a 15 fős keretből.

Az első támadásnál vezetéshez jutott a magyar együttes, a csapatkapitány Keszthelyi lőtt pontosan, aztán egy ejtéssel egyenlítettek az izraeliek.

Nem sokkal később Keszthelyi labdát szerzett és eredményesen fejezte be egyéni akcióját, majd előnyben Rybanska bombázott távolról a kapuba. Két gyors góllal váratlanul egyenlítettek az izraeliek, Aubéli azonban hamar válaszolt, majd labdaszerzés után Keszthelyi már a harmadik találatát szerezte. A szünet előtt még fórból megint faragott hátrányán az ellenfél.

A második negyed izraeli góllal indult, Neszmély helyére pedig Golopencza állt a kapuba. Faragó újfent a magyarokat juttatta előnyhöz, aztán lefordulásnál Tiba végigvitte a labdát és be is lőtte. Vályi megúszása ötméterest ért, Garda pedig ezt gólra váltotta.

Ekkor már jobban működött a szoros emberfogás, és az emberelőnyöket sem tudták kihasználni az izraeliek. Vályi kapásszélről lőtt határozottan, végül Faragó jobbról érkező passza után Dömsödi húzta be közelről a labdát. A szakasz elején kapott gólra sorozatban öttel válaszolt a magyar csapat.

A nagyszünet után előnyben Keszthelyi nagyszerűen játszotta meg Rybanskát, aki magasra kiemelkedve fordult kapura és eredményesen fejezte be az akciót. A következő támadásnál azonnal ismételt, ezúttal távolról lőtt a kapu jobb oldalába, aztán Szilágyi, majd Sümegi is kihasznált egy-egy fórt. Tirosh bal oldali lövése talált váratlanul utat a magyar kapuba, Golopencza több mint 12 perc után kapta az első gólt.

Tiba azonban gyorsan válaszolt, aztán Faragó egyedül zárt le jó megoldással egy akciót a bal szélről. Videózás után brutalitás miatt kiállították Tehit, ez azt eredményezte, hogy az izraeliek négy percig eggyel kevesebben játszhattak, Hajdú pedig értékesítette az ezzel járó ötméterest.

Az utolsó szakasz elején nem sikerült jól egy támadásbefejezés, Cseh Sándor időt kért, elmagyarázta hogyan kellene az ilyen helyzeteket megoldani, majd ezt végre is hajtották a magyarok, pontos passzok után Hajdú lőtt közelről a kapuba.

Csakhamar Szilágyi is betalált a védelem rendezettlenségét kihasználva, majd Keszthelyi növelte tovább az előnyt. A végéig még Szilágyi és Tiba ötméteresből talált be. Golopencza Szonja csaknem három negyed alatt egyetlen gólt kapott, 14-ből 13 lövést védett.

A magyar válogatott a spanyolok elleni 9–7-es győzelemért kapott három ponttal kezdte a középdöntőt a funchali Európa-bajnokságon, ahol szombaton 5–4-re kikapott a címvédő Hollandiától.

Az elődöntőben a görög vagy az olasz válogatott lesz a magyarok ellenfele a döntőbe jutásért. Az elődöntőket február 3-án, szerdán rendezik.

Link másolása
KÖVESS MINKET: