A labdarúgó NB I. egyik, ha nem a legjobban fizetett játékosává lépett elő Sahab Zahedi az ukrán tribuna.com értesülései szerint, amiről itthon a Blikk adott hírt.
A lap Viktor Vacko újságíró nyilatkozatát idézi, aki részleteket árult el a perzsa támadó magyarországi szerződéséről. A szakértő úgy fogalmazott: „Sahab a Puskás Akadémia történetében rekordot jelentő szerződést kapott, az egyik legnagyobbat a magyar labdarúgásban”.
Zahebi közel 800 ezer eurót (320 millió forint) fog keresni ebben a szezonban, ez több mint 60 ezer euró (24 millió forint) havonta.
A Zorja Luhanszktól érkezett 26 éves Sahab Zahedi az orosz–ukrán háború után igazolt hazánkba, és az elmúlt idényben 8 mérkőzésen 4 gólt szerzett a felcsúti együttesben, ami nem kimagasló eredmény egy csatártól. A német Transfermarkt által 1 millió euróra (400 millió forint) értékelt támadóra szüksége van a hazai bajnokságban bronzérmes klubnak, mert a Puskás július 21-én már nemzetközi kupameccset játszik. Az Európa-konferencialigában a portugál Vitória SC-hez látogat két hét múlva a csapat.
A labdarúgó NB I. egyik, ha nem a legjobban fizetett játékosává lépett elő Sahab Zahedi az ukrán tribuna.com értesülései szerint, amiről itthon a Blikk adott hírt.
A lap Viktor Vacko újságíró nyilatkozatát idézi, aki részleteket árult el a perzsa támadó magyarországi szerződéséről. A szakértő úgy fogalmazott: „Sahab a Puskás Akadémia történetében rekordot jelentő szerződést kapott, az egyik legnagyobbat a magyar labdarúgásban”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zuhanórepülésben a magyar tőzsde: padlóra küldték az OTP-t, történelmi mélyponton a Wizz Air
A BUX 2,5 százalékos mínuszban nyitott, a hazai blue chipek mind esnek. Az elszálló olajár különösen érzékenyen érinti a légitársaságokat, Wizz Air részvényei is zuhanni kezdtek.
Zuhanórajttal indult a hét a magyar tőzsdén, a BUX 2,5 százalékos mínuszban, 118 785 ponton nyitott, miközben Európában is eladói hullám söpör végig. A hazai blue chipek közül az OTP papírjai szenvedték el a legnagyobb esést a budapesti parketten
Rossz a hangulat, mind a négy hazai blue chip árfolyama esik. A BUX-index ugyan a 200 napos mozgóátlaga fölött áll, ami hosszútávon még emelkedő trendet jelez, de a 20 és 50 napos mozgóátlaga alá került, ami rövid- és középtávon már esésre utal.
A közepes kapitalizációjú részvények piacán vegyes a kép: a legjobban a Graphisoft Park és a Zwack teljesít, míg a leggyengébben a Rába és az Appeninn indította a napot. A legforgalmasabb papírok között az OTP és a Mol is ott van, de a Magyar Telekom is felkerült a reggeli listára.
A rossz hangulat nemzetközi, a vezető nyugat-európai indexek is két százalék feletti mínuszokkal kezdték a hetet.
A pánikot az olajár elszállása fűti: a WTI és a Brent is 15 százalék körüli drágulásnál jár, árfolyamuk már a 100 dolláros lélektani határ felett van. A háttérben kínálati oldali aggodalmak állnak, a Brent árfolyama közel 120 dollárig is felszúrt a hajnali kereskedésben az Irán körüli háborús feszültségek és a szállítási útvonalak zavarai miatt.
Az elszálló olajár különösen érzékenyen érinti a légitársaságokat, mivel az üzemanyag a működési költségeik jelentős részét teszi ki. Ennek megfelelően a Wizz Air 6,6 százalékot zuhant, ezzel történelmi mélypontra került
A Ryanair 2,8 százalékot esett, a Lufthansa 4,7, az Air France-KLM pedig 4,8 százalékot veszített reggel az értékéből.
A Wizz Air március 5-én profitfigyelmeztetést adott ki, amelyben jelezte, hogy a közel-keleti helyzet mintegy 50 millió euróval ronthatja az idei pénzügyi év nettó eredményét. A cég vezérigazgatója akkor a kapacitások Európai Unióba történő átcsoportosításáról és a kerozinköltségek fedezéséről is beszélt. A légitársaság részvényei a közelmúltban már amúgy is nyomás alatt álltak a profitkilátások romlása és a flottabővítés csúszása miatt.
Zuhanórajttal indult a hét a magyar tőzsdén, a BUX 2,5 százalékos mínuszban, 118 785 ponton nyitott, miközben Európában is eladói hullám söpör végig. A hazai blue chipek közül az OTP papírjai szenvedték el a legnagyobb esést a budapesti parketten
Rendkívüli ülésen hozott váratlan döntést hétfő délelőtt a szerb kormány: ideiglenesen megtiltotta a kőolaj és minden, motorok hajtására szolgáló üzemanyag exportját. Kommunikációjuk szerint a lépés a belföldi piac védelmét szolgálja a globális piaci zavarok közepette, miután ma világgazdasági pánik tört ki a közel-keleti háború hatására elszálló olajár miatt.
„A tilalom a dízel, a benzin és a nyersolaj exportjára vonatkozik minden szállítási mód esetén március 19-ig, ezt követően hozunk további döntéseket”
– közölte a Mondo hírportál szerint Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter, aki hozzátette, a cél az esetleges hiányok és az árrobbanás megelőzése.
A kabinet január 25-én újabb 60 napra meghosszabbította a kőolajszármazékok árplafonját. Két nappal ezelőtt Aleksandar Vučić államfő igyekezett megnyugtatni a lakosságot, részletes készletadatokat is közölve.
„A polgárok nyugodtak lehetnek, nem lesz hiány kőolajból és kőolajszármazékokból”
– jelentette ki.
Az ellenzék szerint azonban a helyzetet kormányzati mulasztások súlyosbították. Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke drámai helyzetet vázolt:
„A Naftna industrija Srbije (NiS) ma értesítette fogyasztóit, hogy holnaptól nem szállít nekik üzemanyagot. A tartalékok a végükhöz közelednek…”.
Mások rendszerszintű felelősséget emlegetnek. „Január 11. óta tudtunk a szankciókról, és semmi sem történt a megoldás érdekében… Ez maximális felelőtlenség” – fogalmazott Miroslav Aleksić, a Narodni pokret Srbije elnöke.
Az amerikai pénzügyminisztérium csak március 20-ig adott kivételt Szerbiának az orosz olaj beszerzésére, ezután bizonytalan, hogy mi fog történni.
A nyugat-balkáni ország elsősorban a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Észak-Macedóniába szállít kőolajszármazékokat.
Rendkívüli ülésen hozott váratlan döntést hétfő délelőtt a szerb kormány: ideiglenesen megtiltotta a kőolaj és minden, motorok hajtására szolgáló üzemanyag exportját. Kommunikációjuk szerint a lépés a belföldi piac védelmét szolgálja a globális piaci zavarok közepette, miután ma világgazdasági pánik tört ki a közel-keleti háború hatására elszálló olajár miatt.
„A tilalom a dízel, a benzin és a nyersolaj exportjára vonatkozik minden szállítási mód esetén március 19-ig, ezt követően hozunk további döntéseket”
– közölte a Mondo hírportál szerint Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter, aki hozzátette, a cél az esetleges hiányok és az árrobbanás megelőzése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter: Rendkívüli mélyütést visz be Brüsszel az európai gazdaságnak, ha nem engedi vissza az orosz olajat és gázt a piacra
A külügyminiszter szerint azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókra vonatkozó uniós szankciókat. Azt mondta, ha ez nem történik meg, drámai áremelkedések jönnek Európában minden területen.
A közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Védelmi és Energiabiztonsági Tanács ülése után a tárcavezető arról beszélt, hogy Brüsszelnek haladéktalanul fel kell oldania az orosz olajra és gázra vonatkozó importtilalmat.
„Szóval a helyzet az, hogy a közel-keleti háború miatt egy csomó olaj kiesik a világpiacról. Mivel Európa, az Európai Unió korábban megtiltotta az orosz energiahordozók importját is, ezért a közel-keleti háború energiahatása Európára hatványozott nagyságú, hiszen Európából nemcsak a közel-keleti háború miatt hiányzik olaj és más energiahordozó, hanem az orosz energiahordozók kizárása miatt is kevesebb olaj és gáz van az európai piacon, mint korábban” – magyarázta a miniszter. Szerinte a megoldás egyértelmű: „a mostani helyzetben Brüsszelnek azonnal lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megelőzzék a drámai áremelkedéseket Európában minden területen, azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókkal szembeni behozatali tilalmat”.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha ez nem történik meg, azzal Brüsszel „egy rendkívüli mélyütést visz be az európai gazdaságnak, mert az energiaárak emelkednek és az energiaárak emelkedésével minden ár emelkedik”.
Szijjártó Péter szerint „olyan mértékű áremelkedések történhetnek Európában, amelyek teljes egészében tönkre vágják az európai gazdaságot és rendkívüli nehézségeket okoznak az európai embereknek”. Leszögezte: „Brüsszelnek most azonnal, ideológiától mentesen, az európai emberek és az európai gazdaság érdekében, a drámai áremelkedéseket megelőzendő azonnal lépnie kell”.
Ahogy arról beszámoltunk, a közel-keleti háború miatt súlyos gondot okoz a Hormuzi-szoros lezárása, amelyen a világ tengeri kőolajszállításának 33 százaléka és a tengeri földgázszállításának 20 százaléka halad át. A szoros forgalmának akadozása önmagában is felhajtja az olaj- és gázárakat.
Az Európai Unió az ukrajnai háború kezdete óta dolgozik az orosz energiafüggőség csökkentésén. Az orosz kőolaj tengeri behozatala már 2022 decembere óta tilos, ezt 2023 februárjában kiterjesztették a finomított olajtermékekre is. A vezetékes kőolajra – mint amilyen a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezeték déli ága – néhány tagállam mentességet kapott. Az unió emellett jogszabályt fogadott el az orosz gáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) fokozatos, 2027-ig tartó kivezetéséről is, azzal az indoklással, hogy Oroszország fegyverként használja az energiahordozókat, a függőség csökkentése pedig biztonsági és külpolitikai cél.
A közel-keleti háború és a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalának megbénulása miatt drámai áremelkedés fenyegeti Európát, ezért azonnal vissza kell engedni az orosz energiahordozókat az európai piacra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Védelmi és Energiabiztonsági Tanács ülése után a tárcavezető arról beszélt, hogy Brüsszelnek haladéktalanul fel kell oldania az orosz olajra és gázra vonatkozó importtilalmat.
„Szóval a helyzet az, hogy a közel-keleti háború miatt egy csomó olaj kiesik a világpiacról. Mivel Európa, az Európai Unió korábban megtiltotta az orosz energiahordozók importját is, ezért a közel-keleti háború energiahatása Európára hatványozott nagyságú, hiszen Európából nemcsak a közel-keleti háború miatt hiányzik olaj és más energiahordozó, hanem az orosz energiahordozók kizárása miatt is kevesebb olaj és gáz van az európai piacon, mint korábban” – magyarázta a miniszter. Szerinte a megoldás egyértelmű: „a mostani helyzetben Brüsszelnek azonnal lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megelőzzék a drámai áremelkedéseket Európában minden területen, azonnal fel kell oldani az orosz energiahordozókkal szembeni behozatali tilalmat”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump az elszálló olajárról: Ez nagyon kis ár a világ biztonságáért és a békéért
Az amerikai elnök nem aggódik amiatt, hogy világgazdasági pánik tört ki a drámai olajár-emelkedés miatt. Szerinte így is megéri az Irán elleni háború, és „csak a bolondok gondolják másképp”.
„A rövid távú olajár-emelkedés nagyon kis ár az USA és a világ biztonságáért” – írta Donald Trump saját közösségi oldalán, miután drámai mértékben megugrott az olaj világpiaci ára.
A Brent hordónkénti ára hétfő hajnalban rövid időre közel 120 dollárig lőtt ki, majd 105–108 dollár körüli szintre esett vissza. Ettől világgazdasági pánik tört ki, az ázsiai tőzsdék mélyrepülésbe kezdtek, de globálisan, Európában is eladási hullám söpör végig.
Donald Trump a Truth Socialön reagált a világpiaci változásokra.
„A rövid távú olajárak – amelyek gyorsan csökkenni fognak, amikor véget ér az iráni nukleáris fenyegetés megsemmisítése – nagyon kis ár az USA és a világ biztonságáért és békéjéért. CSAK A BOLONDOK GONDOLJÁK MÁSKÉPP!”
– írta az az amerikai elnök.
A Brent hordónkénti ára hétfőn 119,50 dollár közelében is járt, ami 2022 óta a legmagasabb szint. Az áremelkedés fő oka a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi forgalom „közel teljes, átmeneti szünete”, ami hatalmas kockázati prémiumot épített az árakba.
A Fehér Ház szerint azonban a drágulásnak nem fizikai hiány, hanem pszichológiai okai vannak. „Semmi köze nincs a hordók vagy a földgáz hiányához. Ez csak félelem és percepció”
– mondta Chris Wright energiaügyi miniszter, aki szerint a sokk legrosszabb esetben is csak hetekig tarthat.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője ehhez hozzátette, az áremelkedés „rövid távú zavar a hosszú távú nyereségért”, vagyis a szabad energiaáramlás helyreállításáért.
A demokraták ezzel szemben azonnali beavatkozást sürgetnek. „A stratégiai kőolajkészlet pontosan az ilyen pillanatokra létezik… Trumpnak most kell olajat felszabadítania, hogy stabilizálja a piacokat, csökkentse az árakat, és megállítsa az árfelhajtást, amelyet az ő felelőtlen háborúja miatt az amerikai családok már most éreznek” – áll Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetőjének vasárnapi közleményében.
Lindsey Graham republikánus szenátor ennél jóval keményebb hangot ütött meg. „Amikor ez a rezsim megbukik, új Közel-Keletünk lesz, és tonnányi pénzt fogunk keresni” – jelentette ki.
„A rövid távú olajár-emelkedés nagyon kis ár az USA és a világ biztonságáért” – írta Donald Trump saját közösségi oldalán, miután drámai mértékben megugrott az olaj világpiaci ára.
A Brent hordónkénti ára hétfő hajnalban rövid időre közel 120 dollárig lőtt ki, majd 105–108 dollár körüli szintre esett vissza. Ettől világgazdasági pánik tört ki, az ázsiai tőzsdék mélyrepülésbe kezdtek, de globálisan, Európában is eladási hullám söpör végig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
