Hatalmas egyéni csúcsok születtek a Wizz Air Budapest Félmaratonon

Néhány óra leforgása alatt hunyt el dr. Póka László egykori triatlonos és öttusázó, valamint szeretett felesége, dr. Póka Lászlóné. A házaspár november 23-án halt meg, a tragikus hírről a Magyar Triatlon Szövetség is beszámolt – írta a Blikk.

Az elhunytak lánya, Gabriella közösségi oldalán számolt be a tragédia részleteiről. Mint írta,

„November 23-án megrendítő tragédia ért bennünket. Pár óra különbséggel elvesztettük a szüleimet. A köztük lévő szeretet annyira erős volt, hogy együtt folytatják útjukat” – fogalmazott bejegyzésében, amelyben a temetésre is meghívta az ismerősöket. „Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne velünk csendes búcsút venni tőlük december 12-én 14.30-kor a Farkasréti Temetőben.” A posztban leírtak azokat is megdöbbentették, akik nem ismerték a családot.

Kindl Gábor, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke régi barátként, személyes sorokkal búcsúzott dr. Póka Lászlótól. „Megnyugvást jelent, hogy szeretett feleségeddel együtt, egy napon távoztatok, akit súlyos betegsége során évekig ápoltál a rád jellemző lelkiismeretességgel” – írta megemlékezésében.

Kindl Gábor közös sportsikerüket is felidézte. „Életem egyik legkedvesebb emléke, hogy együtt lettünk triatlon országos bajnokok 1989-ben, Kecskeméten. A szó legnemesebb értelmében voltál SPORTEMBER!” – emelte ki.

A szövetség elnöke szerint dr. Póka László nemcsak a sportban, de hivatásában is példát mutatott. „A magam nevében és a Magyar Triatlon Szövetség elnökeként is téged állítalak példaképként a mai és jövőbeni triatlonosok számára, de igazából valamennyi ember számára.”

Ahogy már beszámoltunk róla, ötvenhét év ismeretség és ötvenöt év házasság után, csupán néhány óra különbséggel hunyt el dr. Póka László és felesége, Erzsébet. Az egykori öttusázó, triatlonos és fül-orr-gégész orvos végigkísérte súlyos beteg feleségét, majd november 23-án ő is elhunyt; a hírek szerint nem sokkal felesége halála után agyvérzést kapott.

Lányuk, Dorn Gabriella a Blikknek beszélt szülei különleges kapcsolatáról és édesapja életútjáról.

Édesapám az utóbbi időszakban gyakran mondta, hogy ő amiatt tartja magát karban, hogy az édesanyánkat elkísérje az útján, hogy vigyázzon rá az utolsó pillanatig” – mondta.

Dr. Póka László születési rendellenességgel jött világra, a sport adott neki önbizalmat és elfogadottságot. Kilencévesen tanult meg úszni, majd pécsi egyetemi évei alatt kezdett versenyezni úszóként, futóként, később három- és öttusázóként.

A sport iránti elkötelezettségét mutatja az az 1987-es történet is, amikor a lebénult országban sífutólécen ment bevásárolni.

Orvosi diplomáját 1967-ben szerezte meg, és 35 évesen már főorvos volt az Ózdi Városi Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. Később dolgozott a váci és a budapesti Szent Rókus Kórházban, valamint több rendelőintézetben is. A Magyar Orvosok Sportegyesületének alelnökeként a tudását a sportban is kamatoztatta: asztmás, tartáshibás és túlsúlyos gyerekek sporttal történő gyógyításában vett részt, ahol orvosi munkája mellett úszó- és futóedzéseket is tartott.

Élete végén egy önéletrajzi könyvön dolgozott. „Belekezdett egy önéletrajzi könyv megírásába, amelynek a címe »Csodálatos életem története« lett volna. Sajnáljuk, hogy nem tudta befejezni” – árulta el lánya.

„Olyan veszteséget és mély fájdalmat érzünk, amelyet nem tudunk szavakba önteni.

– mondta Dorn Gabriella.

Összesen 509 milliárd forint tao-támogatás ömlött a magyar labdarúgásba 2011 óta, a fejlődés azonban még a Magyar Labdarúgó Szövetség szerint is elmaradt a várakozásoktól. A szövetség éves, taográf elnevezésű kiadványából kiderül, hogy ez az összeg a megpályázott 1191 milliárd forintnak alig több mint a fele, 50,4 százaléka volt, a többi kérelmet elutasították – írta a Népszava. A 300 millió forintnál alacsonyabb összegű kérelmeket az MLSZ bírálta el, míg a magasabb értékekről az állam döntött.

A 2024/25-ös szezonban 1182 sportegyesület kapott utánpótlás-nevelésre tao-támogatást. Ezzel párhuzamosan az elmúlt tizennégy évben 604 pálya épült és 3453-at újítottak fel, a legtöbb támogatást, 18,1 milliárd forintot pedig a 2024/25-ös idényben kapták a sportszervezetek.

A befektetett erőforrások ellenére az MLSZ saját jelentésében kritikusan értékeli az eredményeket.

Orbán Viktor nemrég kijelentette, hogy nincs szükség a magyar labdarúgásban az akadémiákra. A miniszterelnök kijelentése azért meglepő, mert ő az alapítója a felcsúti utánpótlás-akadémiának. A Puskás Ferencről elnevezett akadémia indulásakor a kormányfő arról beszélt, hogy az eredmény másodlagos, a cél a tehetségek nevelése.

A szövetség új, 2025-től 2030-ig tartó stratégiai programjában új elemként jelent meg a futsal infrastrukturális fejlesztése: 2026 végéig hét új futsalcsarnok építését tervezik.

A Népszava november 24-én kérdéseket küldött Orbán Viktornak, többek között arról, hogy nem érzi-e feleslegesen elköltöttnek az akadémiákra költött állami milliárdokat, de egyelőre nem kaptak válaszokat.

A Ferencváros labdarúgócsapata 1-1-es döntetlent játszott a török Fenerbahce vendégeként az Európa-liga alapszakaszának csütörtök esti mérkőzésén, így továbbra is veretlen és nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll öt fordulót követően, írja az MTI.

A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel, illetve az így megszerzett 11 ponttal negyedik helyen áll a tabellán, és a késő esti meccsek után is biztosan a nyolcaddöntőt érő legjobb nyolc között lesz.

A magyar bajnok legközelebb december 11-én a skót Glasgow Rangers együttesét fogadja az alapszakasz hatodik körében.