Trump bejelentette: Este 11-kor 10 napos tűzszünet lép életbe Izrael és Libanon között
A bejelentést a két ország képviselőinek történelmi, több mint három évtized utáni első washingtoni találkozója előzte meg. Továbbra is tisztázatlan, hogy a Hezbollah milyen formában részese a tűzszünetnek.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön tíznapos tűzszünetet jelentett be Izrael és Libanon között, miután a két ország képviselői több mint három évtized után először ültek tárgyalóasztalhoz Washingtonban.
Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán közölte a hírt, miután telefonon beszélt Joseph Aoun libanoni elnökkel és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel – írta a HVG.
A megállapodás értelmében magyar idő szerint csütörtök este 11-kor hallgatnak el a fegyverek.
Trump a bejegyzésében egyértelmű utasításokat is megfogalmazott csapatának a tartós rendezés érdekében. „Kedden a két ország 34 év után először találkozott itt, Washingtonban, nagyszerű külügyminiszterünk, Marco Rubio társaságában. Utasítottam JD Vance alelnököt és Rubio külügyminisztert, valamint Dan Caine vezérkari főnököt, hogy működjenek együtt Izraellel és Libanonnal a tartós BÉKE elérése érdekében. Megtiszteltetés volt számomra, hogy kilenc háborút oldottam meg szerte a világon, és ez lesz a tizedik, szóval gyerünk, CSINÁLJUK MEG!” – fogalmazott.
Megtiszteltetés volt számomra, hogy kilenc háborút oldottam meg szerte a világon, és ez lesz a tizedik, szóval gyerünk, CSINÁLJUK MEG!
A mostani bejelentést közvetlenül megelőzte a keddi washingtoni diplomáciai találkozó, ahol több mint három évtized után először kezdődtek közvetlen tárgyalások a két, hivatalosan 1948 óta hadban álló ország között.
A bizakodásra azonban árnyékot vetnek a közelmúlt eseményei. Egy korábbi fegyvernyugvást Izrael a rákövetkező napon egy nagyszabású, több mint 250 halálos áldozatot követelő libanoni támadással tört meg. Emellett egy korábbi, Iránnal kötött amerikai tűzszüneti megállapodás kapcsán Izrael egyértelművé tette, hogy az nem terjed ki a Hezbollah elleni hadműveletekre.
A mostani egyeztetések felügyeletével megbízott J. D. Vance alelnök budapesti látogatása után utazott Pakisztánba, hogy az iráni tárgyalásokon vezesse az amerikai küldöttséget. A konfliktus március 2-án éleződött ki újra, amikor az Irán által támogatott Hezbollah támadásokat indított Izrael ellen.
Az azóta tartó izraeli csapások libanoni adatok szerint több mint kétezer ember halálát okozták, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat.
A Fehér Ház a bejelentéssel egy „lélegzetvételnyi szünetet” és a tartós béke lehetőségét próbálja megteremteni, a kritikusok szerint azonban a megállapodásból hiányoznak a részletek. Továbbra is tisztázatlan, hogy a Hezbollah milyen formában részese a tűzszünetnek.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön tíznapos tűzszünetet jelentett be Izrael és Libanon között, miután a két ország képviselői több mint három évtized után először ültek tárgyalóasztalhoz Washingtonban.
Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán közölte a hírt, miután telefonon beszélt Joseph Aoun libanoni elnökkel és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel – írta a HVG.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Palotaforradalom tört ki az ügyészségen, miután az aranykonvoj-ügy miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az aranykonvoj-ügy miatt távozott posztjáról, ami után több főügyész is szembefordult a vezetéssel. A konfliktus hátterében a titkosszolgálatok jogellenesnek vélt beavatkozása áll, ami a legfőbb ügyész pozícióját is megrengetheti.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
A lemondás valódi oka a HVG információi szerint az, hogy
a főügyész nehezményezte a titkosszolgálatok, különösen az Alkotmányvédelmi Hivatal jogalap nélküli beavatkozását a büntetőeljárásba.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőinek tanúvallomásai megerősítik, hogy az ukrán pénzszállítókat csak azután hallgathatták ki, hogy a titkosszolgálat munkatársai már végeztek a bilincsben és csuklyában tartott tanúkkal.
A pénzügyőrök számára az is gondot okozott, hogy a feljelentés nem tartalmazta, milyen bűncselekményből származik a pénz, ami a pénzmosás megállapításának alapfeltétele. Egy NAV főosztályvezető a meghallgatásán arról beszélt, hogy komoly kétségei voltak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban.
„Mivel a magyar jogszabályok szerint az autonóm pénzmosás nincsen büntetve, ezért kérdések voltak bennem, hogy ezzel mit fogok tudni kezdeni” – mondta.
Hozzátette, abban bízott, hogy a titkosszolgálatoknak biztosan vannak adataik. „Engem igazából az nyugtatott meg, hogy a feljelentésben szerepelt, hogy az Információs Hivatal adatai alapozzák meg a feljelentést, amelyet az AH tesz meg a legfőbb ügyésznek címezve. Számomra ezen szervek jelenléte alapján egyfajta megnyugvás volt, hogy valamilyen adatuk biztos, hogy van.”
A jogi aggályok mellett az ügyészségen belüli intézményi harc is kiéleződött.
Miután Fürcht Pál akadékoskodni kezdett, a Legfőbb Ügyészség a feje fölött átnyúlva instruálta a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét, hogy az ügyet úgy kezelje, mintha a titkosszolgálatoknak nem lett volna közük az ukránok jogellenes fogva tartásához.
Mivel ez nem formális utasítás, hanem „iránymutatás” volt, az érintett ügyész nem jelenthetett be elfogultságot, miközben a karrierjét kockáztatta volna, ha nem hajtja végre.
Fürcht lemondása után több főügyész is mögé sorakozott fel, amit a HVG-nek belső források „palotaforradalomként” jellemeztek. A felelősségi kérdések így már nem kerülhetik meg a végrehajtó szervek vezetőit.
Ha a nyomozás során sem a titkosszolgálatok, sem az ügyészség, sem a NAV felelőssége nem állapítható meg, a gyanúsítotti kör középpontjába a Terrorelhárítási Központ és annak leváltott főigazgatója, Hajdu János kerülhet.
A volt Orbán-kormány tagjaihoz – például Farkas Örs államtitkárhoz, Rogán Antal miniszterhez vagy Orbán Viktor volt kormányfőhöz – csak abban az esetben lehetne eljutni, ha Hajdu János vallomást tenne arról, hogy tőlük kapta az utasítást a rajtaütésre.
A személyi következmények a rendszer csúcsát is érinthetik.
Amennyiben a belső feszültségek Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondásához vezetnek, az utódját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel.
Egy 2024-es törvénymódosítás óta a posztra már nem kizárólag ügyészek közül lehet jelöltet állítani, így a merítés jóval tágabb lehet.
Mint ismert, március 5-én a TEK és a NAV látványos akcióban csapott le az ukrán aranykonvojra, és mintegy 27 milliárd forint értékű vagyont foglalt le. Május elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a pénzt és az aranyat az ukrán állami Oscsadbanknak.
„Palotaforradalom” tört ki az ügyészségen, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, Fürcht Pál múlt hétfőn lemondott. Ez egy olyan dominót dönthet el, amely a legfőbb ügyész székét és a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját is magával ránthatja az ukrán aranykonvoj-ügyben, ahol a szálak egészen a korábbi kormányig vezethetnek – írja a HVG.
A Legfőbb Ügyészség hivatalosan „nyomozástaktikai” vitával magyarázta a távozást, de a háttérben ennél jóval súlyosabb konfliktusok húzódnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás a fizetéscsökkentéséről szóló törvényt már aláírta, a „lex Orbánt” még nem
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény. A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítást viszont még nem írta alá a köztársasági elnök.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.
Magyar Péter miniszterelnök számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A képviselői tiszteletdíj csökkentése kihat Sulyok Tamás fizetésére is.
Az államfő illetménye a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, így júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult
az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatát is, amelynek legfontosabb eleme, hogy nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.
Ez a módosítás a kihirdetését követő napon léphet hatályba, ám az államfő egyelőre nem írta alá.
A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor az Alaptörvény-módosítását elutasította, mert álláspontjuk szerint az „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.
Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.
Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.
Az Örs vezér terénél a Fehér úti autóbusz-végállomáson, valamint a Kerepesi út befelé vezető oldalán, a metrómegálló után lehet felszállni a pótlásra. A járat a Deák Ferenc térről a 9-es autóbusz Kőbánya irányú megállóhelyéről indul vissza.
Aki a belváros felé tartana, a BKK javaslata szerint az 1-es és 3-as villamosokról a 7-es, a 7E, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E autóbuszokra is átszállhat. Az 1-es villamosról Zugló vasútállomásnál, a 3-as villamosról pedig a Bosnyák térnél érdemes ezt megtenni.
A döntés naponta körülbelül százezer utast érinthet.
A lezárás oka egy amerikai akciófilm forgatása. A Telex információi szerint a stáb a Stadionok állomás alagúti részében dolgozik Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone részvételével. A forgatást nem tudják a forgalomtól elszeparáltan intézni, ezért van szükség a metróvonal egy részének teljes leállítására.
A Metróért Egyesület szerint a beavatkozás mértéke aránytalan. Bíró Endre, az egyesület vezetője a forgalom leállítását túlzásnak tartja az M2-es vonal legforgalmasabb részén.
„egy ilyen forgatást meg lehet valósítani bármelyik metróvonalon, de, hogy két teljes napra leálljon a forgalom az M2-es vonal legforgalmasabb részén, azt túlzásnak tartjuk.”
Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone akciójelenetei miatt ezen a hétvégén két napra leáll az M2-es metró a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
A BKK közlése szerint a korlátozás szombat üzemkezdettől vasárnap üzemzárásig tart, a lezárt szakaszon pótlóbusz közlekedik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még nincs pihenő: Ruff Bálint jövő hétre is rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte
A Miniszterelnökséget vezető miniszter június 22-re és 23-ra hívná össze újra a parlamentet. A két nap alatt hét törvényt módosítanának, köztük a médiatörvényt is, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.
Jövő hét hétfőre és keddre is, tehát június 22-re és 23-ra is rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta szerdán délelőtt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés elnökénél. A Forsthoffer Ágnesnek címzett indítványban a miniszter hét olyan törvényjavaslatot említ, amelyek módosításáról szavazni kell, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.
A csomagban szerepel a médiatörvény, a felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú javaslatok, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslat és az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslat is.
A miniszter szerint a halasztás fontos célokat veszélyeztetne.
„A rendkívüli ülés megtartása a felsorolt önálló indítványok elfogadása miatt szükséges.
Az indítványokkal összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, tekintettel arra, hogy a megtárgyalásra kerülő törvénymódosítások célja, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.”
A lépés azért szükséges, mert az Országgyűlés tavaszi időszaka hivatalosan június 15-én véget ért, a házszabály szerint pedig nyáron csak rendkívüli ülés összehívásával lehet parlamenti ülést tartani. A parlament ezen a héten is két napon át ülésezett, Magyar Péter miniszterelnök mindkét napon felszólalt.
Ruff Bálint korábban már kezdeményezett rendkívüli ülést a nyári szünet előttre, szintén azzal az indokkal, hogy a halasztás veszélyeztetné a forrásokhoz való hozzáférést. A brüsszeli elvárások teljesítésének egyik kulcseleme volt a Fidesz-közeli alapítványok helyzetének rendezése is, amelyről szintén egy korábbi, hasonlóan sürgős eljárásban döntött a Ház.
Jövő hét hétfőre és keddre is, tehát június 22-re és 23-ra is rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta szerdán délelőtt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés elnökénél. A Forsthoffer Ágnesnek címzett indítványban a miniszter hét olyan törvényjavaslatot említ, amelyek módosításáról szavazni kell, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.
A csomagban szerepel a médiatörvény, a felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú javaslatok, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslat és az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslat is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
