Donald Trump: Törökország erős kezű vezetője Orbán Viktor
A volt amerikai elnök meglehetősen furcsa kijelentést tett egy kampányrendezvényen Orbán Viktor magyar miniszterelnökről. Később kiderült, hogy nyilvánvalóan nyelvbotlás történt.
Összekeverte Magyarország és Törökország vezetését Donald Trump hétfőn egy kampánybeszédben.
A volt amerikai elnök egészen pontosan azt mondta:
"Van egy ember, úgy hívják, Orbán Viktor. Hallottak már róla? Valószínűleg ő az egyik legerősebb vezető a világon. Ő Törökország vezetője."
Ezek után úgy folytatta, hogy Orbánnak „frontja” van Oroszországgal, pedig sem Törökországnak, sem Magyarországnak nincs közös határa Oroszországgal.
Később kiderült, hogy nyilvánvalóan nyelvbotlás történt, mert aztán már Magyarország „fejeként” emlegette a miniszterelnököt Trump, aki szerinte kemény kézzel irányítja az államot, és aki szerinte azt tanácsolná Joe Bidennek, hogy mondjon le, és engedje vissza Trumpot az Egyesült Államok élére.
Megszülethetett a döntés Iránban: a meggyilkolt Hámenei fia lehet az új legfőbb vezető
Az új legfőbb vezető kiválasztásáért felelős tanács a New York Times szerint már meghozta a döntést, de attól tartanak, hogy az utód is célpont lesz. A szombati csapásban az 56 éves Modzstaba felesége, anyja és fia is meghalt.
A szombaton meggyilkolt Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei lehet Irán következő legfőbb vezetője, miután a kiválasztásáért felelős klerikusi tanács kedden tanácskozott róla – írja a New York Times.
A döntés akár már szerda reggel megszülethetett, miközben izraeli csapás érte azt a qumi épületet, ahol a Szakértők Gyűlése eredetileg ülésezett volna, de az épület a támadáskor üres volt.
A 88 tagú Szakértők Gyűlése március 3-án két virtuális ülést tartott. Három, a tanácskozást ismerő iráni tisztviselő szerint az 56 éves Modzstaba Hámenei egyértelmű favoritként emelkedett ki. Ugyanakkor egyes klerikusok attól tartanak, hogy a gyors bejelentés célponttá teheti őt az Egyesült Államok és Izrael számára.
Modzstaba Hámenei befolyásos, de visszahúzódó szereplő, aki eddig apja környezetében működött. Szoros kapcsolatokat ápol az Iráni Forradalmi Gárdával, amely a tisztviselők szerint szorgalmazta is a kinevezését. Az iráni kormány közlése szerint a szombati csapásokban apjával együtt meghalt a felesége, Zahra Adel, az édesanyja, Manszureh Hodzsasteh Bagerzadeh és az egyik fia is.
Vali Nasr, a Johns Hopkins Egyetem Irán-szakértője szerint a döntés a keményvonalasok győzelmét jelezheti. „Sokáig őt szánták utódnak, de az elmúlt két évben mintha lekerült volna a napirendről.
Ha őt választják, az azt sugallja, hogy a rezsim sokkal inkább a Forradalmi Gárdához kötődő keményvonalas oldala került most hatalomra.”
Mellette két másik jelölt is esélyesnek számt: a mérsékeltnek tartott Alireza Arafi klerikus, aki tagja az átmeneti vezetői tanácsnak, valamint Szejjed Haszan Khomeini, az iszlám forradalom alapítójának unokája.
Mehdi Rahmati teheráni elemző szerint Modzstaba azért lehet jó választás, mert „behatóan ismeri a biztonsági és katonai apparátusok működtetését és összehangolását. Ezt eddig is ő irányította.” Rahmati ugyanakkor arra számít, hogy a döntésnek komoly visszhangja lesz.
„A közvélemény egy része negatívan és határozottan fog reagálni erre a döntésre, és visszaüt majd”
– jósolta. A kormány támogatói a mártírnak tekintett vezető örökségének folytatását látnák benne, míg az ellenzék a rezsimét, amely jogvédő csoportok szerint az elmúlt hónapokban legalább 7000 embert ölt meg.
Donald Trump amerikai elnök egy keddi washingtoni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok, általuk potenciális vezetőnek tartott iráni személy meghalt szombat óta. „Hamarosan már senkit sem fogunk ismerni” – mondta. Arra a kérdésre, mi lenne a legrosszabb forgatókönyv, így felelt:
„Azt hiszem, a legrosszabb az lenne, hogy megcsináljuk ezt, és valaki olyan veszi át a hatalmat, aki ugyanolyan rossz, mint az előző. Igen, ez megtörténhet. Nem akarjuk, hogy ez megtörténjen.”
Irán alkotmánya szerint a legfőbb vezető kinevezéséről, felügyeletéről és leváltásáról a Szakértők Gyűlése dönt. Az iszlám köztársaság 47 éves történetében ez a második alkalom, hogy a testület új vezetőt választ. Először 1989-ben döntöttek, akkor Ali Hámenei ajatollahot nevezték ki, aki több mint négy évtizeden át abszolút hatalommal kormányzott.
A szombaton meggyilkolt Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei lehet Irán következő legfőbb vezetője, miután a kiválasztásáért felelős klerikusi tanács kedden tanácskozott róla – írja a New York Times.
A döntés akár már szerda reggel megszülethetett, miközben izraeli csapás érte azt a qumi épületet, ahol a Szakértők Gyűlése eredetileg ülésezett volna, de az épület a támadáskor üres volt.
A 88 tagú Szakértők Gyűlése március 3-án két virtuális ülést tartott. Három, a tanácskozást ismerő iráni tisztviselő szerint az 56 éves Modzstaba Hámenei egyértelmű favoritként emelkedett ki. Ugyanakkor egyes klerikusok attól tartanak, hogy a gyors bejelentés célponttá teheti őt az Egyesült Államok és Izrael számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Kérdését feljelentésként értékelem” – Lázár János kijelentése miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult a legfőbb ügyész
A miniszter szavai nyomán az MSZP a legfőbb ügyészt kérdezte, aki feljelentésként kezelte a beadványt. A Központi Nyomozó Főügyészség bírálja el, hogy indítanak-e büntetőeljárást.
A legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította az ellenzék megkeresését Lázár János sokat vitatott kijelentései ügyében – írja a 24.hu.
Feljelentésként értékelte, és elbírálásra a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdését. A legfőbb ügyész tömören, írásban reagált a frakcióvezetőnek:
„Az írásbeli választ igénylő kérdését feljelentésként értékelem, és azt elbírálás végett a Központi Nyomozó Főügyészségnek továbbítottam.”
Az építési miniszter néhány hete egy Lázárinfón beszélt arról, hogy ő intézte el Varga Judit egykori igazságügyi miniszter kérésére, hogy Magyar Péter több millió forintos fizetést kapjon egy hozzá tartozó állami cégben.
„[Magyar Pétert] én fizettem korábban. Azoknál a vállalatoknál dolgozott, amik hozzám tartozott, a Közút, satöbbi, satöbbi. A felesége eljött hozzám, és azt mondta, az ő férjének minimum hárommillió forintot kell keresnie. Valaki így élt és így boldogult, hogy a felesége kijárt neki fizető állást. És, mivel a minisztertársam volt, és, miután kollégám volt, mit mondhattam volna mást? Mindig tanul az ember”
– fogalmazott Lázár János.
A kijelentésekre reagálva fordult Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a legfőbb ügyészhez.
„Hogyan értékeli Lázár János kijelentéseit?”
– tette fel a kérdést levelében, amelyben kifejtette, hogy indokolt a miniszter által elmondottak alapos vizsgálata, mert azok felvethetik a hivatali vagy korrupciós bűncselekmény gyanúját.
A legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította az ellenzék megkeresését Lázár János sokat vitatott kijelentései ügyében – írja a 24.hu.
Feljelentésként értékelte, és elbírálásra a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdését. A legfőbb ügyész tömören, írásban reagált a frakcióvezetőnek:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális drágulás a kutakon: a gázolaj ára csak a héten már 22 forinttal ugrott meg, és még nincs vége
Csütörtökön újabb nagykereskedelmi áremelés jön, ezzel együtt már 22 forinttal kerül többe a dízel, mint múlt héten. A benzin ára egyelőre kisebb ütemben drágul, a mostani emeléssel együtt 10 forint az áremelkedés mértéke.
Csütörtökön tovább drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 8 forinttal kúszik feljebb – írja a Holtankoljak.hu.
A gázolaj nagykereskedelmi ára február 23., vagyis múlt hét hétfő óta ezzel már hatodjára emelkedik. A múlt heti 5, 4 és 6 forintos drágulás után hétfőn 5 forint, kedden 9 forinttal került többe a dízel, most pedig egy 8 forintos emelés következik.
A gázolaj nagykereskedelmi ára így nem egészen másfél hét alatt összesen 37 forinttal lett drágább, amiből 22 forint csak erre a hétre esik.
A benzinár ezzel szemben kisebb ütemben drágul. Múlt héten összesen 10 forintot nőtt a nagykereskedelmi ár, és a csütörtöki emeléssel együtt ezen a héten is eléri a 10 forintot a drágulás mértéke.
Az áremelkedések hátterében az iráni konfliktus miatt elszabaduló nemzetközi olajár, a Brent 80 dollár fölé emelkedése, valamint a forint gyengülése áll. A piaci mozgásokat gyorsítja, hogy a MOL tavaly óta rugalmasabb, akár napi árazási gyakorlatot folytat, ami miatt a változások hamarabb begyűrűzhetnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt, elszámolási célú üzemanyagárak az év elején jó viszonyítási alapot adnak a piaci folyamatokhoz, bár ezek eltérhetnek a kutakon tapasztalható átlagáraktól.
Csütörtökön tovább drágulnak az üzemanyagok a hazai kutakon. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5 forinttal, a gázolajé bruttó 8 forinttal kúszik feljebb – írja a Holtankoljak.hu.
A gázolaj nagykereskedelmi ára február 23., vagyis múlt hét hétfő óta ezzel már hatodjára emelkedik. A múlt heti 5, 4 és 6 forintos drágulás után hétfőn 5 forint, kedden 9 forinttal került többe a dízel, most pedig egy 8 forintos emelés következik.
A gázolaj nagykereskedelmi ára így nem egészen másfél hét alatt összesen 37 forinttal lett drágább, amiből 22 forint csak erre a hétre esik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bayer Zsolt szerepében Vályi István, Szijjártóéban Molnár Áron – influenszerek indítottak kampányt a Fidesz ellen
Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke, „Félmillió fiatal a változásért” néven indított országos kampányt. A kezdeményezéshez Molnár Áron és Vályi István is csatlakozott.
Influenszerek tömegével indított kampányt Fekete-Győr András, a Momentum egykori vezetője, hogy a fiatalokat az urnákhoz vigye az április 12-i választáson. A március 2-án indult, „Félmillió fiatal a változásért” című kezdeményezésben olyan ismert tartalomgyártók vesznek részt, mint Molnár Áron, Bernáth Odett, Macsa és Vályi István – írja a Kontroll.hu.
A kampány célja, hogy a 18 és 24 év közötti, hagyományosan alacsony – 50 százalék körüli – részvételi arányú korosztályt mobilizálja. Fekete-Győr szerint ha a fiatalok részvétele elérné az országos átlagot, az „150-200 ezer új, a rendszerváltás szempontjából kritikus plusz szavazatot jelenthet”.
A szervezők szerint a két évvel ezelőtti, kegyelmi botrányt követő influenszertüntetés bizonyította, hogy a tartalomgyártókban komoly politikai potenciál rejlik. A kampány bejelentése a kormánypártok saját mozgósítási időszakában történt. A Fidesz–KDNP az elmúlt hetekben a Digitális Polgári Körök „háborúellenes” rendezvényein és országjárásán mozgósított, ahol Orbán Viktor miniszterelnök több mint 200 ezer digitális aktivistáról beszélt.
Egy, a kampányról szóló videóban több influenszer is megszólalt. Vályi István újságíró arról beszélt, hogy a kormány támadta meg az országot 16 éve, és hogy az ország semmilyen háborúban nem áll.
Jámbor András azt mondta, az ország a háborús riogatás ellenére sem felejti el a végrehajtó-maffia ügyét, a gyermekvédelem lerohasztását és a Szőlő utca ügyét sem. Mayday a kormány védelmi kommunikációját kérdőjelezte meg, Tapasztó Orsi pedig az Orbán-rendszer autoriter sajátosságait részletezte.
A kampányhoz már elkészült több videó is. Az egyik forgatásáról itt osztottak meg egy felvételt:
Fekete-Győr András a közösségi oldalán üzent a miniszterelnöknek:
„Miniszterelnök "úr", néhány hete arra kérte a választóit, hogy beszéljenek a fiatalokkal. Nos, jelentjük: mi pontosan ezt fogjuk tenni. És az a rossz hírünk van önnek, hogy nem lesz benne köszönet. Tisztában vagyunk azzal, hogy önök a Tónival miben reménykednek. Hogy a tízmilliárdokból ránk öntött háborús pánikkeltéssel végleg sikerül elvenniük a fiatalok kedvét a politikától.”
Hozzátette, a kormány azt reméli, a fiatalok április 12-én nem a szavazófülkékben mondanak véleményt, hanem a választás után „lábbal szavaznak, külföldre menekülve a kilátástalanság elől”.
„Ki kell, hogy ábrándítsuk önöket: a következő hetekben influenszerek, előadók és tartalomgyártók egész sorával fogunk mindent elkövetni annak érdekében, hogy ledöntsük az önök által emelt hazugságfalakat, és minél több magyar fiatalhoz eljuttassuk a változás üzenetét” – fogalmazott Fekete-Győr.
Vályi István a Kontrollnak azt mondta: „A fiatalok fogják eldönteni az ország jövőjét, ők azok, akik nemcsak a tányért látják maguk előtt, hanem az egész asztalt. A legutóbbi választás tapasztalataiból kiindulva a valódi tartalék az eddig passzivitásba menekülő fiatalokban van. Őket szeretnénk minél nagyobb arányban mobilizálni”.
Fekete-Győr András pedig így nyilatkozott a lapnak: „Ha április 12-én legalább félmillió fiatal úgy dönt, hogy nem marad otthon, annak a generációs erőnek a lendületébe beleremeg az egész ország! Ezért indítjuk el influenszerek egész sorával a Félmillió Fiatal a változásért kampányt.”
Influenszerek tömegével indított kampányt Fekete-Győr András, a Momentum egykori vezetője, hogy a fiatalokat az urnákhoz vigye az április 12-i választáson. A március 2-án indult, „Félmillió fiatal a változásért” című kezdeményezésben olyan ismert tartalomgyártók vesznek részt, mint Molnár Áron, Bernáth Odett, Macsa és Vályi István – írja a Kontroll.hu.
A kampány célja, hogy a 18 és 24 év közötti, hagyományosan alacsony – 50 százalék körüli – részvételi arányú korosztályt mobilizálja. Fekete-Győr szerint ha a fiatalok részvétele elérné az országos átlagot, az „150-200 ezer új, a rendszerváltás szempontjából kritikus plusz szavazatot jelenthet”.
A szervezők szerint a két évvel ezelőtti, kegyelmi botrányt követő influenszertüntetés bizonyította, hogy a tartalomgyártókban komoly politikai potenciál rejlik. A kampány bejelentése a kormánypártok saját mozgósítási időszakában történt. A Fidesz–KDNP az elmúlt hetekben a Digitális Polgári Körök „háborúellenes” rendezvényein és országjárásán mozgósított, ahol Orbán Viktor miniszterelnök több mint 200 ezer digitális aktivistáról beszélt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
