Beszólt Orbánéknak a dán miniszterelnök is: Az EU-ban egy tagállam áll szemben a közösség többi részével
Nem sok kétséget hagyott afelől Mette Frederiksen, hogy melyikre gondolt. Szerinte ez EU-nak korlátozások nélkül meg kellene adni mindent Ukrajának, mert mindenki érdeke, hogy ne Oroszország nyerje a háborút.
Miközben Európa nagy része még mindig úgy tesz, mintha békeidőben élne, a valóságban háború van, és Ukrajna győzelme Európa számára az egyetlen járható út – erről beszélt Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián, írja a 444.
Péntek este Frederiksen megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, és a köszönőbeszédében azt mondta: ideje lenne befejezni a vörös vonalakról szóló üres beszédet. Szombaton ezt a kérdést dobták neki elsőként, és kifejtette, hogy háborúban nem lehet nyilvánosan határokat szabni, mert ezzel csak az ellenség kezére játszanak.
Frederiksen szerint ideje lenne arról beszélni, hogyan nyerheti meg Ukrajna a háborút, nem pedig arról, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna veszítsen. Nem tartja helyesnek az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat sem. Szerinte az ukránoknak szabad kezet kellene adni, hogy mit mire használnak fel, amíg betartják a nemzetközi jogokat. Dánia például F-16-os vadászgépeket adott át Ukrajnának, korlátozások nélkül.
Amikor arról kérdezték, hogy látja a háború megítélésének változását Európában, Frederiksen elmondta: szociáldemokrataként megérti, hogy az embereket a mindennapi gondok érdeklik, mint az árak, a lakhatás vagy az iskolák helyzete. De hangsúlyozta, hogy Európának úgy kell megőriznie jóléti államait, hogy közben minden segítséget megad Ukrajnának, mert szerinte az ukrán győzelemnek nincs alternatívája.
Vannak, akik már két és fél éve azt mondják, hogy adjuk oda Oroszországnak, amit akar Ukrajnából – mondta Frederiksen. „És aztán? Mi lesz utána?” – tette fel a kérdést, és rögtön meg is válaszolta: aligha köszönné meg Moszkva, és térne vissza minden a régi kerékvágásba.
Inkább újra támadásba lendülnének, vagy Ukrajna maradék részeire, vagy akár egy NATO-tagállam irányába. „Ha Oroszország nyer, akkor mindannyian veszítünk. Nem csak Európa, az egész világ.”
Frederiksen szerint az EU ebben a kihívásokkal teli időszakban is képes volt együtt maradni, még ha viták is adódtak.
„Ha 12 lenne szemben 15-tel, az mindannyiunk számára nagyon komoly probléma lenne. De ez nem 15 12 ellen. Hanem 26 egy ellen. Vagy 1 Európa többi részével szemben” – mondta Frederiksen, egyértelmű utalással Magyarországra, annak említése nélkül.
Frederiksen felidézte a harmincas évek hibás európai politikáját, amikor a vezetők megpróbáltak egyezkedni Adolf Hitlerrel. Manapság a legnagyobb hibát azonban 2014-ben követték el, amikor nem mondták ki világosan, hogy Vlagyimir Putyin nem hatolhat be a Krímbe, nem írhat át erővel határokat.
Az európaiak inkább más módszereket választottak: az olimpiától a gázvásárlásokon át tárgyalóasztalokhoz ültek Putyinnal, és a pénzt mindenre költötték, csak katonai felszerelésre nem. Ezzel szemben Putyin pont az ellenkezőjét tette.
Frederiksen tanulságként azt vonta le, hogy Európának nem szabad többé ilyen naivnak lennie, és erősebbé kell válnia – ebben teljesen igaza van az amerikai elnökök sorának, akik már régóta sürgetik a védelmi kiadások növelését az európai NATO-tagállamoktól.
Miközben Európa nagy része még mindig úgy tesz, mintha békeidőben élne, a valóságban háború van, és Ukrajna győzelme Európa számára az egyetlen járható út – erről beszélt Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szombat délelőtt Prágában, a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián, írja a 444.
Péntek este Frederiksen megkapta a cseh és szlovák transzatlanti díjat, és a köszönőbeszédében azt mondta: ideje lenne befejezni a vörös vonalakról szóló üres beszédet. Szombaton ezt a kérdést dobták neki elsőként, és kifejtette, hogy háborúban nem lehet nyilvánosan határokat szabni, mert ezzel csak az ellenség kezére játszanak.
Frederiksen szerint ideje lenne arról beszélni, hogyan nyerheti meg Ukrajna a háborút, nem pedig arról, hogy Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna veszítsen. Nem tartja helyesnek az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat sem. Szerinte az ukránoknak szabad kezet kellene adni, hogy mit mire használnak fel, amíg betartják a nemzetközi jogokat. Dánia például F-16-os vadászgépeket adott át Ukrajnának, korlátozások nélkül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.
Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést
„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.
„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”
Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.
A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.
„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”
Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést
„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.
A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.
A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.
Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.
A portálhoz eljutott személyes történetek között
volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.
Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.
„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.
A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.
A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.
A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.
Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek
A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.
A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.
Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt, de a bántalmazott gyerekek és az orbáni hatalom üldözöttjei mellett egyszer sem állt ki
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.
„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”
Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.
Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.
„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”
Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.
Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.
Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.
Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.
Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.
A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.
Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.
Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.
Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
