Az egészségügy az a terület, ahol a legnagyobb az esély a nemzetközi együttműködésre – ez a meggyőződése dr. Peták István rákkutatónak, az Oncompass Medicine társalapítójának és kutatási igazgatójának, aki a múlt héten a szaúdi kezdeményezésű LEAP világkiállítás magyar meghívottjaként előadást tartott Rijádban, a világ vezető technológiai cégeinek képviselői előtt. A világkiállításon szerzett tapasztalatairól, találkozásairól, valamint az orvostudomány és a mesterséges intelligencia-kutatás közös jövőjéről beszélgettünk.

- Szaúd-Arábia kapcsán egyre több olyan hír lát napvilágot, hogy ez a konzervatív iszlám olajhatalom gyorsított ütemben kíván haladni a korral. Évekkel ezelőtt bejelentették, hogy a világ legnagyobb napelemparkját hozzák létre a sivatagban. Tavaly pedig első ízben megrendezték a csúcstechnológia világtalálkozóját.

- Már a neve is „óriás ugrás a jövőbe” (Giant leap in the future), és amikor a repülőtérről a világkiállítás színhelyére vittek minket, mindenütt láttuk óriás plakátokon Szalman király „parancsát”: a technológia Szaúd-Arábia jövője. Céljuk, hogy 2030-ra az ország GDP-jének 50%-a innovációs termékekből származzon.

Ennek megfelelően az elmúlt évtizedekben 27 egyetemet alapítottak, külön egyetemet kaptak a nők 120 ezer hallgatóval, elektromos autógyárat hoztak létre, a térség egyfajta tudományos-technológiai fellegvárává akarnak válni. Ennek a projektnek a része a LEAP is, amelyre 700 céget, és ugyanennyi előadót hívtak meg. A kiállítási térben 3-4 színpadon folytak az előadások. Érezhetően erős volt az amerikai jelenlét, és kiderült, hogy az Egyesült Államokban is egyre többet költenek kutatásra és fejlesztésre, miközben élesedik a verseny Kínával, annak minden gazdasági és politikai következményével együtt. Azért is örültem nagyon, hogy ott lehettem, mert

Csodálatos érzés volt, hogy rögtön az előadásom után odajöttek hozzám a két helyi vezető kórház onkológusai, informatikusai, hogy miként lehetne a mesterséges intelligencián alapuló, molekuláris diagnosztikát szolgáló kalkulátorunkat alkalmazni. Miként az is, hogy ebben a 7 milliós városban egy világkiállítás százezres közönségének mi, a 9 és fél milliós Magyarországról tudunk valami újdonságot hozni...

- A mesterséges intelligencia lehetőségei szinte napról-napra tágulnak, az orvostudományban is.

- A szaúdi pavilonban láthattuk a jövő kórházát, ahol már a betegek időpontfoglalását is mesterséges intelligencia készíti, a kórelőzmények, a várható vizsgálatok alapján el tudja dönteni, hogy melyik páciensre mennyi időt kell szánni. Képesek behatárolni általa egy sugárterápia pontos területét is. A személyre szabott orvoslás területén a genetikai vizsgálatokhoz beszerezték a megfelelő újgenerációs szekvenátorokat, meg tudják állapítani a beteg génhibáit. Innen nem tudnak továbblépni, mert a jelenleg ismert 700 daganatgénből csak 28-nál egyértelmű a gyógyszerválasztás. Ezért volt a nagy érdeklődés, hogy miként lehet felhasználni az összes molekuláris információt. Amikor egy új technológia elterjed, az ugrásszerű fejlődést hoz az élet számos területén. Gondoljunk csak a mikroszkóp felfedezésére.

Az egészségügyben érdekes módon mindig kicsit késve történnek ezek a változások, holott az olyan betegségeknél, mint a rák, ahol nincsen gyógyító megoldás, etikai kötelesség mindig a legújabb módszereket használni.  Ez a mi küldetésünk is. Nyolc éve kezdtük el a szoftverünk fejlesztését, és nagyon jó érzés, hogy addigra készültünk el vele, amikor már mind többen tudnák használni.

- A mai technológiai fejlődés mellett nemigen lehet kimondani valamire, hogy „kész”.

- Egy pillanatra sem ülhetünk a babérjainkon, mert óriási a nemzetközi verseny. Tavaly létrehoztunk Bostonban egy leányvállalatot, egy kilométeres körzetben a Harvarddal, a világ legjobb orvosi egyetemével, és a Massachusetts Institute of Technology-val, a mesterséges intelligencia-kutatás világközpontjával. El lehet képzelni ezt a robbanó elegyet. Mindig biztos akarok lenni abban, hogy amit csinálunk, az a legjobb, ez számomra, mint orvosnak,  alapvető. A mi eszközünk, a GMTC (Genomate Molecular Treatment Calculator) egy bizonyos szakterületen működik, úgynevezett „expert AI”. Ezzel megjelenik egy harmadik orvostechnikai eszközosztály. Eddig csak diagnosztikai és terápiás eszközök voltak – ez utóbbiakhoz tartoznak a gyógyszerek is. Ezzel a harmadik eszközzel az orvos a diagnosztikai eredmények alapján választ terápiát. Ahogyan a diagnosztikai eszközök fejlődnek és egyre több biológiai paramétert tudnak mérni, egyre inkább személyre szabott lehet a kezelés, mert egyre kisebb csoportba kell valakit betenni. Közben a terápiák is fejlődnek, és nő a választék.

- Ez a variációs lehetőség viszont nehezítheti is az orvosok döntését.

- Jelenleg az onkológiában 185 célzott terápiát alkalmaznak, átlagosan havonta engedélyeznek egy új gyógyszert. Amikor azonban több száz genetikai vizsgálat után kell több száz különböző gyógyszer közül választani, kérdés, hogyan tudunk biztonságosan, bizonyosság alapján dönteni. Az előadásomban felidéztem azt az esetet, amikor 50 daganatos beteg teljes molekuláris leletét elküldték két különböző szakértői csoportnak, hogy javasoljanak terápiát, és a két csoport ajánlásai mindössze 44%-ban egyeztek. A statisztikai alapú evidencia próbált rendet rakni azzal, hogy klinikai vizsgálatokkal megnézzük, melyik gyógyszer a legjobb egy adott betegségcsoportnak. Ez az a protokoll, amely biztosítaná, hogy minden beteg a világon egységesen a legjobb kezelést kapja. Ám minél inkább személyre szabott a kezelés, annál kisebb az egyedszám, tehát a statisztikai erő egyre csökken.

A másik módszer a következtetés, amikor ok-okozati összefüggéseket elemzünk. Ha bejön hozzánk egy beteg, és kiáll egy szög a fejéből, tudjuk, mi a teendő. A valóságban azonban több száz „szög” van, különböző méretben és különböző helyen. Ezért van szükség egy számítógépes következtetőre, amely mindig ugyanarra a teljesítményre képes. Innentől kezdve statisztikai bizonyítékunk van arra, hogy mennyire jó a személyre szabott orvoslás, és biztonságot ad az orvosoknak, hogy a legjobbat adják a betegeknek. Nagyon büszke voltam arra, hogy tavaly év végén az Amerikai Onkológus Társaság meghívott egy olyan konferenciára, amely a rákbetegek minőségi ellátásáról szólt. Mindent megteszünk, hogy szoftverünk minél több helyen elérhető legyen a világban.

- Talán kezd a világ ráébredni, hogy a jövő már itt van.

- Igen, és ebben segít ma a ChatGPT körül támadt izgalom is. Amit néhány éve még jövőnek hittünk, megérkezett, ezek az eszközök átformálják a világot, és azok lesznek a nyertesek, akik a leggyorsabban tudják ezeket felhasználni. Amelyik ország ezt nem veszi tudomásul, lehet ma bármilyen gazdag, lemarad.

Bostonban beszélgettem egy emlőrák-túlélő hölggyel, aki elmondta, hogy az ő start-upja olyan baktériumokat fejleszt ki, amelyek megkötik a szén-dioxidot a talajban. Rijádban találkoztam az ENSZ klímabizottságának egyik tagjával, és arról beszélgettünk, hogy már túl vagyunk a „vissza nem térés pontján”, a klíma gyorsabban változik, mint ahogyan azt az emberi tevékenység befolyásolja. Abban reménykedhetünk, hogy hamarosan megszületik egy olyan tudományos-technológiai megoldás, amely ki tudja vonni a szén-dioxidot környezetünkből, és kapunk néhány évtizedet a rák problémájának megoldására is.