TUDOMÁNY
A Rovatból

A fekete lyukak titkainak feltárásában is segíthet a Szombathelyen felépült új műholdvevő állomás

A világegyetem legnagyobb robbanásairól vagy például aktív galaxismagok viselkedéséről gyűjtött adatokat is tudnak majd fogadni.


Szombathelyen, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumban felállították az ország egyik legmodernebb földi műholdvevőjét. Ez az állomás olyan műholdflották jeleit tudja majd venni, amelyek több száz kis műholdból állnak.

"Azok a műholdak, amelyeknek a jeleit ezentúl fogni tudjuk, a gamma tartományban dolgozó csillagászati megfigyelő eszközök"

- magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Szabó M. Gyula, a Szombathelyi Gothard Obszervatórium igazgatója.

A gamma-sugárzás az elektromágneses sugárzás legnagyobb energiájú tartománya. "A látható fénynél nagyobb energiák felé haladva az ultraibolya, a röntgen, majd a gamma tartomány következik. Több folyamat vezet gamma sugárzáshoz. Különböző radioaktív bomlások - amelyek szupernova-robbanást, vagy más eredetű robbanást jelezheznek, - vagy például nagy energiájú kozmikus részecskék anyaggal való ütközése. Ezek fekete lyukat is jelezhetnek, vagyis aktív galaxismagoknak a viselkedését is meg tudjuk a gamma-tartományban figyelni."

A galaxisok közepén elhelyezkedő fekete lyukba folyamatosan hullik be anyag, majd a behullás korongjára merőlegesen nagy sebességű ionsugarak keletkeznek, amik a fénysebességhez közeli sebességgel haladnak kifelé.

"Ebben az óriási kozmikus részecskegyorsítóban is keletkezik gamma-sugárzás. Ennek a vizsgálata sok mindent elmond majd az aktív fekete lyukakról, blazárokról, galaxismagokról. Másrészt, a gamma-kitörések kérdésére is választ kaphatunk.”

Utóbbi egy-egy csillagnak a robbanását jelenti, vagy neutroncsillagok és/vagy fekete lyukak összeolvadását is kísérheti gamma-felvillanás.

"A világegyetem a legextrémebb folyamatoknak a fizikai laboratóriuma. Egy aktív galaxismag vagy egy gamma-kitörés egy földi laborban a másodperc töredéke alatt mindent elsöpörne, úgy, hogy kő kövön nem marad. Egy aktív galaxismag a világegyetem egyik legnagyobb energiatermelője. Szerencsére ilyet nem kell laboratóriumban létrehozni – nem is lehet – hanem biztonságos távolságról, csillagászati eszközökkel meg tudjuk figyelni, hogy hogyan zajlanak az energiatermelési folyamatok, amelyeket a Földön például a fúziós erőművek területén tudunk majd hasznosítani." - mondja Szabó M. Gyula.

A Nemzetközi Űrállomásról, vagyis az ISS-ről az év végén fog indulni a BurstCube, a gravitációs hullámok esetleges optikai megfelelőinek felderítésére is alkalmas kis műhold. Egy hasonló célú európai műholdflotta, a HERMES is kitelepítés alatt van, ez a rendszer a jövő év vége felé indulhat el. A gamma-kitörések megfigyelésésre is alkalmas műholdak segítségével meg lehet majd határozni például egy csillagrobbanás pontos irányát.

Ez a műholdflotta felettünk is elhalad majd, és a róluk érkező adatok vételére is alkalmas az új szombathelyi műholdvevő-központ.

Az állomás az úgynevezett 'S' sávban kommunikáló műholdak jeleit veszi. Az 'S' sáv lehetővé teszi, hogy kisműholdakról, például az úgynevezet CubeSat szabványnak megfelelő, mintegy 10x10x10 vagy 10x10x30 centiméteres műholdakról is nagy mennyiségű adatot tudjanak lehozni.

A rendszer lelke egy három méter átmérőjű parabola-antenna. "Ezek a vevőegységek hasonló elven működnek, mint a rádiótávcsövek, amelyek a világűrből származó rádiójeleket detektálják, csak azok az antennák akár száz méternél is nagyobbak." - mondja Szabó M. Gyula.

A kisebb műholdak jele azonban erős, vagyis a rögzítésükhöz nincs szükség brutális méretű eszközökre. A kihívást más jelenti.

"Biztos sokan látták már a Nemzetközi Űrállomás átvonulását az égen, ami egy fényesen ragyogó, csillagszerű pöttynek látszik. Amikor megjelenik a horizonton, néhány perc alatt végigmegy az égen, és eltűnik a túloldalt. A műholdkommunikációban az egyik technikailag jelentős feladat annak kezelése, hogy a műholddal való kommunikációs ablak rövid, ténylegesen néhány percől van szó. A művelet pontos tervezést igényel. Ellentétben tehát egy tévéantennával, ennek a parabolának az antennáját mozgatnunk kell."

"Azaz a műhold megjelenése utáni néhány perc során végigpásztázza az eget, és leköveti annak útját. Ezalatt továbbítódik a Föld felé a teljes aznapi mérés."

A műholdvevőt 2020 elején emelték a helyére, utána fél éves mérnöki üzemmód következett. "Amikor egy mérőállomást telepítünk, az nem úgy néz ki, hogy összeszereljük és kész, hanem figyelemmel kell kísérni, hogyan működik, kipróbálni a helyszínről, kipróbálni messziről, irányítási feladatokat kell csinálni, próbaméréseket készíteni, próbaüzeneteket venni. Amikor egy műhold jelét vesszük, azt nagyon precízen kell levezetni, de amikor épp nem veszünk vele semmit, akkor szét lehet szedni, más üzemmódot kipróbálni stb."

A folyamatos fejlesztés Szabó M. Gyula szerint a jövőben is folytatódni fog, hiszen a műholdas csillagászati megfigyelés egy rohamosan fejlődő terület.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET: