Sárospatakra került az Év Hotele díj

Két magyar áll a legtovább élt olimpiai bajnokok listájának élén: a 2016-ban elhunyt Tarics Sándor az első a sorban, a most 102 esztendős Keleti Ágnes pedig a második.

Az 1936-os berlini olimpián a vízilabda-válogatottal aranyérmes Tarics – aki földrengésbiztos épületek tervezésével, feltalálóként jutott el a világhírig – 102 évet és 241 napot élt.

Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója és ötszörös olimpiai bajnok tornásznő: Helsinkiben, 1952-ben egy aranyat gyűjtött be, az 1956-os melbourne-i olimpián pedig négyet.

Az aranyérmeseket összesítő listán azzal lépett a második helyre – a leghosszabban élt ötkarikás sportolókat számon tartó honlap alapján –, hogy megelőzte az 1924-es párizsi olimpián az amerikai evezős nyolcassal első James Stillman Rockefellert. A híres amerikai család tagja 2004-ben 102 évesen és 63 naposan hunyt el.

Feldner Blanka és német férje tíz éve él egy gyönyörű erdőben. Ahogy korábbi cikkünkben olvashatták, saját kezükkel alkották irigylésre méltóan mesésre otthonukat, ami egyre szebb, és ahol egyre többen élnek.

Két éve még öt tyúkjuk, egy kakasuk, négy cicájuk és két libájuk volt. Utóbbiak azóta megsokszorozódtak. Blanka – ahogy barátnője hívja, Ludas Manyi - bizony túltolta. A 11 jókora tojást megenni nem akarták, gondolta, jó lesz kikeltetni. Tudta, hogy ez nem könnyű, szakkönyveket olvasott hozzá. Forgatta a tojásokat, bespriccelte vízzel és betolta a tojó alá.

– meséli Blanka.

A nagy örömöt felváltotta egy kis aggodalom. Ahogy nőttek a kis libák, és egyre többet ettek az egyre emelkedő árak mellett, ráadásul a hangjuk is nőtt, felmerült, hogy el kell engedni őket.

Ezután megpróbálta eladni libákat. A feladott hirdetésére a helyi állatvédelem is jelentkezett. Leizzadt hirtelen, mi lehet a baj. Ők viszont csak azért akarták meglátogatni, mert ilyen szépen tartott állatokat még nem láttak.

Jelentkezgettek a tenyésztők, de a Bolond Ludas Nő – ahogy a másik barátnője hívja – nem akarta adni.

Senki nem tudott olyan luxus libaotthont mutatni, ahova elengedte volna barátait. A tenyésztők ráadásul a gúnárokat akarták.

Nehezen, de férjével együtt elfogadták, hogy a libák maradnak. Azzal lehet számolni, hogy körülbelül 20 évig. Hacsak nem csap le a madárinfluenza vagy egy róka rájuk. Blanka persze mindent megtesz, hogy ne essen bajuk. Az ólban kis kamerával figyeli, nem jutott-e be ragadozó vagy nem vesztek-e össze a gúnárok.

A tojásokat ezután sem akarják megenni, talán a szomszéd örül majd neki. Füves területük nem túl nagy, de egy bácsi beengedi az állatokat az ő legelőjére.

A libák nagy szerencséjére Blankáék erdejében van egy tó is, nagy szerencsétlenségükre viszont nyáron kiszáradt. Saját úszómedencét kaptak átmenetileg.

„Másfél méterrel alacsonyabb lett a tó szintje. Volt, hogy Gyuri kakas beleesett, félig elsüllyedt a mocsárban. Kitárt szárnnyal ült kifáradva. Üvöltöttem a páromnak, hogy jöjjön, ha én is becsúszok, akkor csak ő menthet ki minket."

Blanka szerint a klímaválság egyértelműen érezhető. Az első években nagyon esős volt ez az észak-németországi terület, de pár éve ugyanolyan meleg, száraz a nyár, mint otthon. „Nagyon száradnak ki a fenyők, már megint ki kell vágatnunk, mert nagy viharban rádőlnek az ólakra. Mi legyen a tölgyfákkal? Nem locsolhatjuk őket.”

A libák mellett tyúkokból is több van, igazi nemzetközi csapat jött össze.

„Gyuri kakas mellett az elején csak a német csajok voltak, a kendermagosék és a lazacosok. Ma már vannak angolok és olaszok is. Na azok nagyon hangosak, reklamálnak, dumálnak egyfolytában. Imádom őket! És vannak a svéd virágtyúkok, akik majdnem kihaltak a 70-es években. A legrégebbi svéd fajta tollazata olyan, mint a virágszirom.”

Ez utóbbi tyúkokat olyan gazdától vette, aki úgy kényezteti állatait, mint Blanka. „Neki nincs kakasa, mert lakótelepi részen lakik, ezért ő kirakott egy kakasposztert a tyúkoknak.”

Szerinte Blanka tyúkjai palotában élnek. Mások is úgy látják, hogy ezeknél a tyúkoknál nagy a luxus.

Több csirkés csoportban benne van, és elragadtatva olvassa, milyen sokan őrülnek meg a szárnyasokért legalább annyira, mint ő.

„Az amerikaiak kedves kisasszonyaimnak, lányaimnak hivják a tyúkokat. Van a csoportban egy olyan nő is, akinek nincs tyúkja, csak imádja a történeteket, amiket megosztunk.”

Blanka csoda állatnak tartja a sok tojást adó tyúkokat. Szerinte ők valóban hasznos állatok. A koszt és kvártélyt nagyjából csak ők dolgozzák le.

A négy cica ellenben nem hoz sok hasznot. A vörös Maja, a fekete Dusty, a cirmos, fehér gumicsizmás Bandika és Smilla nevű tesója fehér sportcipőben is leginkább csak modellként jegyezhető a családban.

Nem kell túl korán kelni az állatok etetéséhez, fél 7-től körülbelül 9-ig mindenki megkapja a reggelijét, megvan a takarítás, szellőztetés és az első torna is.

A családi vállalkozásban dolgozó Blanka az irodai munkát home officeban végzi, aztán kétnaponta útra is kell, olyankor elszalad a postára vagy egyéb utazós feladatokat old meg.

Este az állatok bezárása és nyáron a kis kert locsolása marad. Az erdőben élni gyönyörű, de veszélyes is a háziállatoknak. A tyúkokat most a sólyomtól óvta Blanka. „A tyúktartók legnagyobb ellensége. Nem túl nagy madár, de a csőre, lába nagyon erős, megöli a csirkéket.”

A 8 ezer négyzetméteres területen mindig akad tennivaló. Hónapokig söprögették például a faleveleket. „Muszáj, különben kirohad a kevés füves területünk is. Egy részét hátratalicskázom a tyúkoknak, hogy kiszedjék a kis fűszálakat, a másik rész meg megy a komposztálóba.”

Akad még munka a paradicsom, padlizsán, fokhagyma és fűszerek termesztésével, az almaszürettel, a befőzéssel és a szárítással.

Ilyenkorra marad még Blanka kedvenc hobbija, a farmtáblák készítése. Általában lassan megy, első nap levág pár palettát. Másnap egy órát csiszol, aztán következő alkalommal lefesti az összeset.

A családi céges munka mellett ma már másodállásban vállalkozóként is dolgozik minimálisan.

Megnyitotta a bódéját, az eladó nélküli boltját. Az udvar elején kitette a táblákat, és aki szeretne, az a perselyben hagyhatja az árát. Jön pár rendelése és vásáron is volt már, de eleinte csak ingyen készített farmtáblákat, amivel a saját, illetve az állatok otthonát is díszíti.

Nemrég a Gyömrői Árvácskák Állatotthonnak adott kutyás, cicás feliratokat, hogy azzal legyen otthonosabb a gazdára váró állatok átmeneti szállása. A hely állatorvosánál is vannak már táblái.

Mindketten imádják fotózni a farméletüket és ezt meg is osztják az Instagramon és a Facebookon az atelier.ammerland címen.

Tiz év alatt csak most tudtak elmenni pihenni. Nemrég meglátogatta a barátnője és az ő segítségével sikerült háromszor is elutazni két éjszakára Hollandiába.

„Ő etette az állatokat, mindent megtanult, szuperül csinálja. Azt mondta, ki kell mozdulnom, mert olyan vagyok, mint egy kis Maugli, elszoktam az emberektől, libaként élek, szinte mindig velük beszélgetek.”

Hazautazni csak egyedül szokott, a férjének maradnia kell az állatokkal. Magyarországra sem tud három napnál hosszabb időre jönni. Abba pedig sajnos nem fér bele kedvenc hobbija, a túrázás a Gerecsében. Attól fél, erre soha többet nem lesz lehetősége.

Blankáék mégis boldogok.

Állatból csak tyúk lehet több a jövőben. Azt mondja libáról szó sem lehet és a cicák sem jöhetnek többen.

„Tőlem lehetne húsz cica is itt, de miattuk nem lehet. Nekik kell a terület, zavarják egymás köreit.”

A Bolond Libás Nő, alias Ludas Manyi élvezi, ha a libákkal kifekszik a mezőre és alulról nézi kedvenceit.

„Imádom ahogy szétszednek, átszabják a cipzárom, a hajam és a szemüvegem. Elégedett vagyok, ha minden így marad, akkor is. Még inkább a sok libával együtt is.”

az egyik legismertebb felsőoktatási rangsor, a brit Quacquarelli Symonds (QS) most publikált nemzetközi szakterületi rangsora (Rankings by Subject 2023) öt nagy tudományág 54 szakterületén méri össze a világ csaknem 1600 egyetemét.

A QS az 50. helytől nem közöl részletes helyezéseket, hanem csoportos sorrendet állít össze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem olyanok társaságában szerepel, mint a római Santa Cecilia Akadémia, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium, a Cornell Egyetem vagy a Zeneakadémia egyik partnere, a Sanghaji Konzervatórium.

A szakterületi rangsorok angol nyelven ITT látható.

Az előadó-művészet szakterületi rangsora pedig ITT.

A szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe: az intézmény hírnevét, tekintélyét a tudományos szférában – ebben a Zeneakadémia igen magas, 80,4-es pontszámot ért el a 100-ból –, illetve a munkáltatói elismertséget, a nemzetközi együttműködéseket, de mivel speciális terület az előadó-művészet, ezért e kategóriában a publikációk és hivatkozások arányát kisebb súllyal nézik.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai, Kodály Intézetében és Liszt Múzeumában zajló tudományos tevékenységei azonban egyaránt kiemelkedőnek számítanak nemzetközi téren. A Zeneakadémia kutatói rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak, a Liszt Múzeum kutatói vezető szerepet töltenek be például a nemzetközi Liszt-emlékhelyek hálózatának összefogásában és közös munkájában, a Kodály Intézet pedig többek közt a Kodály-módszer és az erre alapozott oktatási programok (Kodály Hub, Move mi Music) folyamatos fejlesztése okán örvend világhírnek. Mindemellett a Zeneakadémia művésztanárainak java nemzetközileg is elismert előadó, az itt végzett diákok közismerten kelendők, nemcsak hazai, hanem külföldi rangos szimfonikus együttesekbe is felvételt nyernek.

18 éves koráig írni és olvasni sem tudott Jason Arday, akit márciusban, 37 éves korában a Cambridge Egyetem legfiatalabb fekete bőrű professzorának fognak kinevezni - írja a BBC.

Arday London dél-nyugati részén, Claphamban született, és

Erre végül egy barátja és mentora tanította meg tízes évei végére, így Arday beiratkozhatott a Surrey Egyetemre, ahol testnevelésből és neveléstudományból szerzett diplomát.

'I couldn't read or write until I was 18, now I'm a professor' https://t.co/7mCXm7GkfF— BBC News (UK) (@BBCNews) February 23, 2023

22 évesen azonban úgy döntött, beiratkozik posztgraduális képzésre is. Napközben így Arday testnevelő tanárként dolgozott, este pedig szociológiai tanulmányokat olvasott és dolgozatok írásával töltötte.

- mondta a férfi a lapnak. Az írásait ezért kezdetben kegyetlenül visszadobták, de ő ezt is egyfajta tanulási folyamatként fogta fel. Végül két mesterdiplomát és egy PhD-t szerzett neveléstudományból.

2018-ben jelent meg első az első oktatásszociológiai publikációja. Arday emellett vezető előadói állást szerzett a Roehampton Egyetemen, majd a Durham Egyetemre került docensként. 2021-ben már a Glasgow-i Egyetem professzora lett - ezzel ő lett az Egyesült Király egyik legfiatalabb professzora.

A BBC cikkében arra is kitér, hogy a Cambridge Egyetemen jelenleg öt fekete bőrű professzor dolgozik. A Felsőoktatási Statisztikai Ügynökség adatai szerint 2021-ben az Egyesült Királyság több mint 23000 egyetemi professzora közül mindössze 155 volt fekete bőrű.