SZEMPONT
A Rovatból

Rengeteg negatív példa segített abban, hogy kitörjek

A karcagi cigánytelepről a Debreceni Egyetemig vezetett az Aranypánt-díjas fiatal rákkutató, Horváth József útja. Interjú.


- Hosszú utat tett meg, messziről jött. Karcag, ahonnan származik, most milyen nehézségekkel küzd?

- A városban sajnos nincsen elég munkalehetőség, de tanulási vagy egyéb lehetőség sem sok. A rendszerváltás után nagyon megváltozott Karcag helyzete. Alapvetően mezőgazdaságból élő, arra berendezkedett település volt, de a rendszerváltás után bezártak a téeszek, megszűnt nagyon sok munkahely.

Névjegy

Horváth József a karcagi cigánytelepen nevelkedett. Otthon fontos volt az olvasás, a könyvek szeretete, így József már az óvodába úgy került, hogy tudott olvasni – magától tanulta meg, figyelte az idősebb testvéreit.

Középiskolában biológia versenyt nyert. 2009-ben végzett a Debreceni Egyetem biológia szakán, 2013-ban szerzett mesterdiplomát molekuláris genetikából.

Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet kutatásaiba, itt jelenleg másod éves PhD-hallgató, kutatási területe a szájüregi rák.

- Milyenek a városban a továbbtanulási esélyek?

- Egy nagyobb településhez viszonyítva rosszabbak. Nincsen sok középiskola, azok közül is az egyik szakmunkásképző. Ez azért behatárolja a lehetőségeket.

- Mi motiválta ebben a környezetben?

- Rengeteg negatív példa segített. Megerősített abban, hogy kitörjek, hogy meg tudjam teremteni a saját egzisztenciámat. Ez számomra létkérdés volt. A családom sokat segített, hogy elérjem a célomat.

horvathjozsef_nyito

- Akadt olyan, aki le akarta beszélni a továbbtanulásról? Aki szerint inkább szakmát kellett volna tanulnia?

- Persze, főleg a baráti körben. Cukkoltak, hogy miért csinálom, mire jó ez. Ők akkor még nem látták, amit én igen: hogy milyen következményekkel jár, ha valaki nem tanul tovább.

- Kinek köszönheti a legtöbbet?

- A családomnak, ők mindig mellettem álltak. A középiskolai biológia tanárnőmnek, aki elkezdett e terület felé terelni. Amikor már eldőlt, mivel szeretnék foglalkozni, Csermely Péter biokémikus adott nagyon sok tanácsot a túléléshez a szakmán belül, és elmondta, hogyan tudok érvényesülni a választott hivatásomban.

- A daganatok kutatásának olyan ágával foglalkozik, amelyről azt hinné a laikus, hogy nem túl érdekes terület. Egy fiatalembernek hogyan jut eszébe, hogy éppen a szájüregi rákkal kapcsolatos kutatásban vegyen részt?

- Már az egyetemi képzés során betekintést nyertem a genetikába és a genetikai eredetű betegségekbe – rájöttem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Mára bizonyított tény, hogy a rák genetikai eredetű betegség is lehet. A molekuláris genetika kézenfekvő volt PhD-témának is.

Sokéves laboratóriumi tapasztalattal rendelkeztem, nem állt távolt tőlem a téma. Viszont akadt olyan terület, mint például az analízis vagy a szoftverek használata, amelyekkel ez előtt még nem foglalkoztam. Ám a sokéves gyakorlattal a hátam mögött már könnyen el tudtam sajátítani az ezekhez szükséges ismereteket. Pár hét, vagy akár pár nap alatt egészen új technikát képes megtanulni az ember.

hj2

- Miért tartja ilyen fontosnak a szájüregi daganat kérdését?

- Európában első helyen állunk mind az új páciensek előfordulása, mind a halálozás arányában.

"
Az 5-6. leggyakoribb betegség hazánkban. A végső nagy álmunk az, hogy ezen a tendencián javítsunk,

ezért dolgozik a kutatócsoportunk. Szeretnénk megteremteni a korai diagnózis lehetőségét, illetve a rutin diagnosztikába átültetni. Olyan géneket, jelző molekulákat próbálunk keresni, amelyekkel a betegség egy korai szakaszában azonosítható a nyálmintából. Itt a hangsúly a korai felismerésen van. Az esetek nagy részében ugyanis már olyan stádiumban tudják csak diagnosztizálni, amikor a túlélési esélyek nagyon rosszak: 5 éven belül 50 százalék…

Horváth József a szakközépiskolában a biológia tanárnője biztatására nevezett be egy versenyre, a témája a drogok agyműködésre gyakorolt hatása volt. „Az egésznek a biokémiai része fogott meg. Az, hogy egyetlen molekula befolyásolni tudja nemcsak az agyat, hanem az egész szervezetünket” - nyilatkozta az Origónak. Úgy fogalmazott, hogy mindig is jobban érdekelte az, amit szemmel, az alapvető érzékszervekkel nem tudunk észlelni.

- Mi az igazi kihívás a daganatos betegségek kutatásában?

- A legnagyobb félelmünk a kutatás során az, hogy az alaptézisre felépített kísérletek nem adják ki azokat az eredményeket, amiket az ember vár. Mindig van egy alapfeltevés, amelyből kiindul a kutató. A legtöbb esetben nem nyílegyenes utat járunk be a megoldásig vagy a bizonyításig, mert a folyamat tele van buktatókkal. Nem sikerülnek a kísérletek, vagy nem olyan eredményekkel zárulnak, amiket vártunk; előfordul, hogy valamilyen technikai hiba lép fel. Ezt szépen körbe kell járni.

hj3

- Mennyi kutatási időt kell fordítani egy-egy tézis bizonyítására?

- Témától függ, rendszerint 2-3 éves kísérletsorozat előzi meg azokat a feltevéseket, amelyeket kutatunk, amelyeket bizonyítani szeretnénk. A pályázati projektek 3-5 éves intervallumban szoktak lemenni.

Mivel Magyarországon élünk, nehéz pályázni, és nehezen lehet pályázatokat elnyerni. Szinte minden egyetem anyagi problémákkal küzd. Bár külföldön is sokat romlott a helyzet, Nyugat-Európában még mindig több kormányzati támogatást kapnak a kutatások, mint nálunk.

- Az eddigi munkássága elismeréseket is hozott.

- Már középiskolában értem el sikereket, ennek köszönhetően lettem biológus. 2006 április környékén az országos TUDOK konferencián elvittem a nagydíjat. Akkor kristályosodott ki, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az egyetemi évek alatt nem igazán volt időm arra, hogy megmérettetéseken vegyek részt, inkább azt helyeztem előtérbe, hogy több szakmai tapasztalatot szerezzek.

Már az alapképzésen választhattunk, milyen területen készítjük el a szakdolgozatunkat. A laboratóriumi munkát választottam. Naponta akár 6-8 órát töltöttem bent. Rengeteg gyakorlatot szereztem. Ez nem csak a folyamatok elméleti hátterének megértésében segített, hanem abban hogy a gyakorlatban is véghez tudjam vinni.

hj4

- Mit szólt az Aranypánt-díjhoz?

- Nagyon meglepődtem, nem vártam. Egy kedves barátom jelölt, akit a roma szakkollégiumban ismertem meg. Úgy voltam a nevezéssel, hogy nem veszíthetek vele semmit, de azt gondoltam, hogy amit eddig elértem, eltörpül ahhoz képest, amit más, nálam sokkal idősebb jelöltek elértek akár az én területemen, akár más területen.

- Úgy érezte, hogy nincs keresnivalója az idősebbek között?

- Hogyne, hiszen én voltam a legfiatalabb jelölt. Úgy éreztem, kilógok a sorból.

Az Aranypánt-díjat a Roma Sajtóközpont hozta létre, hagyományteremtő szándékkal. Szeretnék ugyanis felhívni a figyelmet a köztünk élő, cigány származású hősökre. Azokra az emberekre, akik példaként szolgálnak a környezetük és mindannyiunk számára. A díjat április 8-án, a nemzetközi roma napon adták át a Budapest Jazz Klubban.

A Roma Sajtóközpont információi szerint a verseny során az ötven jelöltből tíz ember portréja készült el. Ezekre a portrékra az internetes szavazáson közel tízezer voks érkezett. Legtöbb a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet fiatal kutatójára, Horváth Józsefre.

"Azt kell mondanom, hogy a legnagyobb harcos a világon az édesanyám. Ezt a díjat neki kellene megkapnia" - mondta a fiatal kutató az ünnepségen.

- Romaként kivételesnek mondható az önéhez hasonló életpálya. Ön szerint mi jelenti a legnagyobb problémát a roma gyerekek továbbtanulásában?

- Az új generációnak sokkal nehezebb a helyzete, mint nekünk. Egyre több negatív hatás éri őket, erősödik bennük az a kérdés, hogy miért küzdjenek, mi értelme van? Ez a családi mintára is visszavezethető.

"
A legkényesebb pont nem az oktatás, hanem a család.

Ha a család nem támogatja a gyermeket a továbbtanulásban, vagy a gyermek azt érzi, nincs értelme küzdeni, mert nincsen előtte jó példa, akkor e szerint fog élni. Márpedig a családi mintától borzasztó nehéz elszakadni, ezen sajnos egy képzett, gyakorlott pedagógus is csak nehezen tud változtatni. Olyan példát is ismerek, amikor a gyerek tanulna, de a szülei nem engedik.

- Mivel lehet kimozdítani őket a holtpontról?

- Arra biztatnám azokat, akik jó képességűek, próbáljanak meg élni a lehetőségeikkel, mert úgy tapasztaltam, hogy azok határtalanok.

"
Az, hogy mit tudunk elérni, csak azon múlik, hogy mi magunk mennyire szabunk magunknak korlátokat kizárólag a származásunk miatt

vagy azért, mert esetleg rengeteg negatív hatás, kritika érhet bennünket. Itt most nem arra kell gondolni, hogy az álmok világában éljünk, hanem arra, hogy a realitások talaján állva, a saját képességeinket ismerve azt mondjuk: „márpedig én ezt meg tudom csinálni!".

"
Az egyik legnehezebb feladat: félretenni félelmeinket és széllel szemben menni

úgy, hogy hátszelet alig kapunk. Ha azonban van egy jó közösség, vagy az ember tudatosan kezdi keresni azt a közösséget, amelyik segíti, építi, pozitív a személyiségfejlődésében (tanodai programok, mentori programok), akkor szerintem sok mindent elérhet az ember. A baj az, hogy sokan nem is tudnak ezekről a programokról, a lehetőségekről. És nem mindenki mögött áll olyan pedagógus, mint amilyen az én biológia tanárom volt. A gyerekeket ráadásul pozitív megerősítésekkel kell bombázni.

- Mivel segíthetnének a pedagógusok?

- Elsősorban azzal, ha általánosságban pozitívabb légkörben dolgoznának a gyerekekkel. De a helyzeten nagyon sokat ront az utóbbi években tapasztalható, egyre erősödő szegregáció. A szegregált oktatási minták helyett olyan pedagógusok kellenének, akik nehéz, hátrányokkal sújtott közegben is képesek segíteni. Hiába rendelkezik 40 év gyakorlattal egy tanár, ha nem tud mit kezdeni a roma gyerekekkel. Ha elkülönítik a különböző származású gyerekeket egymástól, még nehezebb lesz bárkit is kiemelni a hátrányos helyzetből.

hj1

- Hogyan látja életének következő öt-tíz évét? Mik a tervei?

- Megvédem a PhD-mat, megszerzem az alapkövetelményeket. Családot is jó lenne alapítani, már erre is kell gondolnom. És jó lenne valahol külföldön 2-3 évet tölteni, kinti gyakorlatot szerezni.

- A néhány éves külföldi munka mit adhat egy kutatónak?

- Eleve azzal, hogy sok, egymástól eltérő gyakorlattal rendelkező emberrel találkozik, abból tapasztalatokat lehet szerezni. Más a környezet, és ez inspiráló lehet. A kutatás, olyan, mint a házi sütemény: ahány ház, annyi recept. Az adott kutatási területen belül más és más tapasztalattal rendelkeznek a kutatók, és egymás tapasztalataiból lehet meríteni. Ez rengeteget segíthet a szakmai fejlődésben.

Ha tetszett az interjú, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter Orbán Viktor rajzáról: Nemzetbiztonsági alapelv, hogy a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak
Szerinte „a miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”.


Tarjányi Péter a Facebookon bírálta élesen a kormányzati kommunikációt, miután nyilvánosságra hozták Orbán Viktor miniszterelnök egy interjú közben készített kézírásos jegyzetét.

„Soha – ismétlem, soha – nem ad ki egyetlen profin működő ország sem olyan anyagot, mint amit tegnap láttunk. A miniszterelnök kézzel írt jegyzete nem »ártatlan firka« egy interjú alatt, hanem pszichológiai profil-térkép”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint ilyet egy vezető nem mutat meg, és egy kommunikációs stáb pláne nem publikál.

Tarjányi úgy véli, minden vonal, szám és irányjel információt hordoz egy vezető gondolkodási szerkezetéről, döntési logikájáról és stresszreakcióiról.

„Egy ilyen lap aranybánya minden hírszerző szolgálatnak, keleten és nyugaton egyaránt. Aki azt mondja, hogy ebben a rajzban nincs titok, nincs lelepleződés – az ostoba”

– írta bejegyzésében.

A szakértő szerint ez nem esztétikai kérdés, hanem egy nemzetbiztonsági alapelv megsértése. Úgy fogalmazott:

„a vezető elméjét nem mutatjuk meg a világnak. Mert ami egy miniszterelnök fejében van – az a haza védelmi vonala.”

Hozzátette, hogy ha ő képes olvasni a jegyzetben, akkor mások is, akár jobban is.

Mint azt mi is megírtuk: kedden Orbán Viktor több mint egyórás interjút adott az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak. A beszélgetés közben a miniszterelnök végig jegyzetelt, rajzolgatott. Az interjú után a közösségi oldalán közzétett egy kulisszavideót is, amelyen megmutatta a beszélgetés közben készített, „nonfiguratívnak” nevezett rajzait, és röviden el is magyarázta, melyik ábra milyen témát jelképezett. A felvételen az is látszik, hogy a lapot a műsorvezető lefényképezte, a részlet pedig gyorsan vitát indított a médiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz” - Bódi Mátyás a Fidesztől elforduló fiatal nemzedékről
A Fidesz demográfiai csapdában van, hiába népszerű az idősek körében, ha a szavazók száma abban a korcsoportban egyre fogy - mondja az szakértő. Meg kellene szólítaniuk a fiatalokat, de a próbálkozásaik gyakran inkább önmaguk paródiájának tűnnek.


„Lowkey hatalmasat szólt a Trump tali” - írta Orbán Viktor Washingtonból hazafelé tartva a lelkes rajongók által körbevett Szentkirályi Alexandrának, a Fidesz egy új kampányvideója szerint. Ő úgy válaszolt, „Nagyon adom! Tali a választáson!” A Fidesz láthatóan mindent megtesz, hogy megszólítsa a fiatalokat. A miniszterelnök október 23-i beszédében is üzent nekik, lázadásra hívta fel őket, igaz, nem a fennálló hatalom, hanem Brüsszel ellen. És persze hangsúlyosan nekik szól az Otthon Start, ami az egyik legnagyobb valós problémájukra reflektál: a saját otthon megteremtésének nehézségeire.

Nem véletlen a sok erőfeszítés. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalok körében megroppant a Fidesz támogatottsága. A választókorúak alsó harmadában nagyobb a Tisza előnye, mint amennyi a Fideszé az ennél idősebbek között. Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője minderről a Válasz Online-ban írt részletes elemzést, melyben azt is kimutatja, ha semmi sem változna, már önmagában a természetes fogyás miatt is több százezerrel csökkenne 2030-ra a Fidesz tábora. Fordíthat-e ezen a kormánypárt, és hol veszíthették el a fiatalok támogatását? Erről beszélgettünk vele.

— Emlékszem, hogy még a 2010-es években szinte evidens volt: aki fiatal egyetemista, az leginkább a Fideszre szavaz. Mi történt?

— A pártnak van ifjúsági szövetsége, tehát akár lehetne is fiatalos. Az biztos, hogy globálisan, európai szinten is igaz, hogy a kormányzásban eltöltött idő általában rontja a fiatalok körében mért népszerűséget. Hatalmon lenni, kormányozni, az elit része lenni nem szexi.

A fiatalok lázadni szeretnek, kifejezni a véleményüket. Egy 15 éve hatalmon lévő pártnak ez a csoport nem feltétlenül vonzó.

Nagyjából 2017–2018 óta látjuk a mérésekben, hogy a Fidesz nagyon megerősödik az idősebb generációk körében. Korábban nem volt ennyire jelentős a generációs szakadék a magyar választók között. Voltak törésvonalak, például amikor a szocialista párt volt nyolc évig kormányon, ők is az idősebb választókra támaszkodtak, és akkor a Fidesz volt relatíve erősebb a fiataloknál. A 2010 előtti világban nem volt ennyire éles a különbség. Ma a Fidesznek már több választója van a 65 év fölötti generációban, mint a 40 év alattiakban, ami jól mutatja, hogy a kormányzó párt döntően az idősebb választókra épít. Szerintem a kormányzati évek kikezdték a támogatottságukat a fiatalabbaknál, miközben megerősítették őket az idősebbeknél.

— Azért vannak próbálkozások. Orbán Viktor például október 23-án azt mondta a fiataloknak, hogy lázadjanak – mondjuk Brüsszel ellen. Meg itt vannak persze TikTok-os megjelenések is. Vajon ez eredményes lehet?

— A TikTok-kal kapcsolatos próbálkozások nekem inkább önmaguk paródiájának tűnnek. A brüsszeli lázadásra való felhívásnál is, ha jól idézem, a miniszterelnök azt mondta a fiataloknak, hogy „le kell jönnötök a gépről, és ki kell hajítani a brüsszeli infúziót”. Ez egy „Mátrixos” hasonlat, de a Mátrix is már több mint húszéves film. Nem hiszem, hogy a mai tizen- és huszonévesek többségének ez élő referenciapont. Ezek a kommunikációs panelek nehezen megfoghatók, és kevésbé reflektálnak a fiatalok napi problémáira.

— Néhány éve nagy diáktüntetések voltak, azok a középiskolások mostanra választókorúak. Az számíthat?

— Igen, bár ennek az össztársadalmi hatását korlátozottnak láttam: döntően elit gimnáziumok diákjai tüntettek. A nyári fesztiválokon idén felcsendülő Fidesz-ellenes rigmusok is ezt erősítették, hogy ezek főleg középosztálybeli fiatalok köreiben voltak jellemzők. A Fidesz népszerűsége a fiataloknál tényleg nagyon alacsony, de ezt inkább a közvélemény-kutatásokból érdemes levezetni, semmint ezekből a jelenségekből.

Elég beszédes például, hogy a kormányközeli intézetek által publikált pártpreferencia-mérésekben ritkán látunk korcsoportos bontást, nem tudom, miért.

— Helmut Kohl maga mellé vett egy fiatal, kelet-német származású, volt FDJ aktivistát, Angela Merkelt, aki sikeresen továbbvitte a pártot, nagyon hosszú időt töltött kormányzással. Tehát lehetségesek olyan stratégiák, hogy egy kormányzó párt megújuljon, nyisson a fiatalok felé. A Fidesznél ez szóba sem jött?

— Voltak a Fideszben politikusok, akik alkalmasak lehettek volna erre a szerepre, például Varga Judit vagy Novák Katalin, de a kegyelmi botrány nyomán nagyon gyorsan lekerültek a politikai színtérről. Ez komoly veszteség volt a kormánypártnak a fiatalok megszólítása szempontjából is, hiszen két női politikustól kellett megválnia, akik hitelesebben tudtak volna gesztusokat tenni a fiatalabb generációk felé. Az utánpótlás oldalon most nem nagyon látok olyan neveket, akik a következő tíz évben komoly politikai szereplőkké válhatnának, és új választókat hoznának be a nyilvánosságba. Az is különbség, például az amerikai helyzethez képest, hogy ott Trump mellett organikusan nőttek fel saját közönséget építő influenszerek és podcasterek, mint Joe Rogan és mások, akik tudtak segíteni.

Nálunk inkább mesterségesen próbáltak felépíteni szereplőket, amit a fiatalok az első pillanattól „kamunak” éreztek.

Ezért sem működik, ha valakit csak pénzzel, paripával, fegyverrel kreálnak híressé, és nem organikusan nő fel. A kegyelmi ügy pedig lezárta a lehetőséget több, a fiatalok felé eladható hiteles arc számára.

— És még itt van a demográfia, ami szintén nem kecsegtet jóval. Ön írta meg a Válasz Online-ban a minap, hogy ha semmi sem változna, négy év múlva pusztán demográfiai okokból sok százezerrel több szavazója lehet a Fidesszel szemben álló ellenzéknek. Ha a Fidesz politikai tényező akar maradni, mit lehet ez ellen tenni?

— Alapvetően nem is az okozza majd a legnagyobb gondot, hogy nagy lesz az időskori lemorzsolódás. Hanem az, hogy belép nagyjából 480 ezer új választó a mostani 13-17 éves korosztályból, és köztük, ha minden úgy marad, mint most, a nagy többség ellenzéki preferenciát mutat. Durván 260-280 ezren lehetnek új „tiszás” szavazók, miközben fideszesből csak 60-90 ezer, azaz itt már önmagában plusz 200 ezres ellenzéki többlet jön a belépő fiatalokból. Ehhez adódik az idősek természetes fogyása okozta veszteség,

így jön ki a körülbelül 300 ezres demográfiai különbség 2030-ra, ha minden változatlan marad.

A fiataloknál sokkal nagyobb a TISZA-előny, mint amekkora a Fidesz előnye az időseknél, például a Medián korcsoportos számai is ezt rajzolják ki.

— Érdemes egyáltalán a Fidesznek a következő, már nem is egészen öt hónapban a fiatalok felé gesztusokat tenni, vagy inkább a meglévő bázist kell egyben tartani?

— A Fidesz sok hangszeren játszik. G. Fodor Gábor szokta mondani, hogy úgy működnek, mint egy szimfonikus zenekar. Az elsődleges preferencia most is az idősebbek megtartása. A 13. havi nyugdíj, a háborús retorika, a biztonságérzet hangsúlyozása. De voltak próbálkozások a fiatalok felé is: a 25 év alattiak szja-mentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége, családtámogatások. Ezek hatékonyságában azért kételkedem:

sok fiatal megköszöni a pénzt, és az ellenzékre szavaz.

— A Fidesz jelenleg vezérelvű, nagyon központosított párt. Amikor elindult, még az alapszabályában is benne volt, hogy 35 év a felső korhatár a tagságnál; aztán a vezetés megöregedett, és vele a párt is. Egy olyan párt, amiről elmondható némi túlzással, hogy egyetlen személy a párt maga, ott lehet-e egyáltalán fiatalítani?

— Lehetne fiatalítani, ha a döntéshozó úgy dönt.

— Hiteles lehet-e az a döntés, ha marad Orbán Viktor a párt élén, és közben fiatalokat tolnak előre?

— Persze, simán lehet. Mivel az ő személyét senki nem kérdőjelezi meg a saját oldalán, erős ember. Aki próbálta, az nem járt jól, 2006 környékén láttunk példákat. Attól még, hogy nem demokratikusan működik a párt, taktikai elemként előtérbe helyezhetne fiatal politikusokat. Volt pár próbálkozás, de az említett okok miatt ezek a szereplők lekerültek a színpadról, és nem nagyon jöttek helyettük újak.

Akiket fiatalnak szoktak mondani, mondjuk Orbán Balázsék, ők is majdnem 40 évesek.

— Nekem ezekről a középkorú fiatalokról a ‘80-as évek KISZ-vezetői jutnak eszembe...

— Én 1988-ban születtem, de valóban, a családi történetek szólnak ilyenről. Sok hasonlóság fedezhető fel a két korszak között, nemcsak emiatt.

— Nyilván, ahogy mondta: a Fidesz „szimfonikus zenekar”, sok hangszeren játszik, tehát még egy-két nyulat elő tud húzni a kalapból. De az „álmoskönyv” szerint nyerhet-e választást úgy egy párt, hogy a fiatalabb generáció felől gyakorlatilag vákuum van?

— Választást az nyer, akinek többsége van. Szélsőséges helyzetben előállhat, hogy a Fidesz nyer, miközben brutálisan népszerűtlen a fiatalok körében. Nem lehetetlen, csak sokkal nehezebb, mint ha korcsoportonként kiegyensúlyozottabb lenne a tábora. Ez egy demográfiai csapda, és az idő nem nekik dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Vox Populi: Orbán Viktor kínos helyzetbe hozta saját közvélemény-kutatóit, ha neki igaza van, akkor a Nézőpont és a Századvég hazudott a nyilvánosságnak
A kormányfő szerint 2021-ben az ellenzék vezetett, de a saját intézetei akkor mást mondtak. Most azt találgatják, hogy valójában kinek a számaival van a baj.


A Vox Populi blogon Tóka Gábor bejegyzés szerint

Orbán Viktor ismét "lehazugozta" a kormánypárti közvélemény-kutatókat, a Nézőpont Intézetet és a Századvéget.

Tóka felidézi, hogy a miniszterelnök áprilisban Hont Andrásnak azt állította, hogy 2021 őszén az ellenzéki összefogás mind párt-, mind miniszterelnök-jelölti szinten a Fidesz előtt volt. A washingtoni repülőgépen pedig nemrég úgy nyilatkozott, hogy 2006 óta csak 2021 őszén látott olyan kutatást, amiben nem a Fidesz vezetett, és soha nem tettek elé hazug kutatást.

A bejegyzés írója szerint a kormánypárti megrendelésre dolgozó intézetek 2021 őszén rendre komoly Fidesz-előnyt mutattak ki, miközben ekkoriban az összes többi közvélemény-kutató az ellenzéki közös lista szerény előnyét vagy döntetlen-közeli állást talált. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy

Orbán Viktor a független intézetek adatait kapta meg, vagy legalábbis azokat tartotta „nem hazugnak”.

A poszt írója ezután azt írta:

„Hát én tényleg nem értem, hogy miért nem tiltakozik Mráz Ágoston és a Századvég összes igazgatója ez ellen a masszív hitelrontás ellen!

A bejegyzéshez fűzött kommentben pedig még hozzáteszi:

"Persze a csoda tudja, mennyire kell komolyan venni Orbán szavait, hiszen az áprilisi interjúban azt is belengette, hogy fél éven belül jöhet valami magyarkompenzáció az USA-ból a magyar gazdaságnak is lekevert vámpofonokért, aztán meg látjuk, még a novemberi fehérházi ebédért is csak Orbán fizetett egy sokszáz milliárdos ígérettel, pedig azóta sincs jele annak a Fehér Ház közleményeiben, hogy kapott volna valamit. Pedig legalább azt a kettős adóztatást megelőző egyezményt megköthetnék már!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk