ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Bográcsparti az iskolában? - Így is lehet közösséget építeni az osztálykiránduláson túl

Az iskolai közösségi programoknak nemcsak a társas kapcsolódásokra, hanem akár a tanórákon nyújtott teljesítményre is pozitív hatása lehet - véli pszichológus szakértőnk. Van egy jó hírünk: most pénzbeli támogatást lehet nyerni például osztálykirándulások megvalósítására.


A tanórán kívüli iskolai programok, projektek minden diák számára felejthetetlen élményeket nyújtanak, de jelentőségük ennél is sokkal mélyebb. Ezek az alkalmak nem csupán a tantermen kívüli ismeretszerzést segítik elő, hanem fontos szerepet játszanak a közösségi kapcsolatok erősítésében is. Egy közös túra, kulturális program során a diákok együttműködése, csapatmunkája és egymásra utaltsága által új szintre kerülhetnek a barátságok, és a gyerekek az összetartozás érzését is sokszorosan megtapasztalhatják.

Erre erősít rá megkérdezett szakértőnk, Lengyel Fanny pszichológus is: "Az osztálykirándulások és oktatáson kívüli egyéb iskolai programok javíthatják az osztályközösséget és a diákok szociális készségeit, ami kiemelten fontos a Covid óta. Ezek a közös élmények erősíthetik a diákok közötti kapcsolódást, elősegíthetik az empátia, az együttműködés és a kommunikáció fejlődését."

"Hosszú távon ezek az események javíthatják a csoportdinamikát, növelhetik a diákok közötti összetartást, ami pozitív hatással lehet a tanulmányi eredményekre és az egyéni pszichés jóllétre is"

- emeli ki a szakember.

Hogy szélesebb képet kapjunk az iskolai közösségi programokról, megkértünk néhány fiatalt, akik nemrég érettségiztek, hogy elevenítsenek fel olyan élményeket az iskolás időszakukból, ami különösen megmaradt az emlékezetükben. Egy szülőt is megkérdeztünk, mit tapasztal e téren az iskolás gyerekeivel kapcsolatban.

Filmkampány, sportnap, külföldi út

Csanád (22) volt iskolájában rengeteg ilyen programra sor került. „A végzősök kampányfilm-versenye volt a kedvencem” – kezdi el mesélni. A verseny alatt az osztályok teljes bedobással próbálták népszerűsíteni a filmjüket, aminek már az elkészítése is kreativitásra és kooperációra sarkallta őket. Emellett

a sportnapot is nagyon élvezte, hiszen „ott egy csapatként nagyon lehetett érezni a közösség erejét.”

Az iskola által szervezett Erasmus+ tanulmányi utat is nagy élményként élte meg, ehhez előre le kellett forgatni interjúkat, és az is összerázta a brigádot. A bolyai csapatversenyek is jók voltak ilyen szempontból – mondja – főleg, ha bejutottak a budapesti díjátadóra, ami akkor nem volt mindennapos.

Pályázzatok és nyerjetek félmillió forintot a terveitek megvalósításához! Egy menő új eszköz, egy különleges kirándulás vagy éppen az iskolaudvar fejlesztése? Az OTP Class Pályázat idén kettő, közösségépítés és iskolai környezet fejlesztése kategóriában várja az osztályok 2-3 perces kreatív videóját, amelyben bemutatkoznak, és bemutatják, hogy mire költenék szívesen a megpályázott összeget.

A négy díjazott osztály osztályonként 500 000 Ft támogatást kap, további két osztály pedig az OTP Fáy Alapítvány Különdíjban részesülhet. Az idei évben újdonságként minden pályázó osztály részére lehetőséget biztosítanak, hogy részt vegyenek egy pénzügyi edukációs előadáson, amit az OTP Bank munkatársai tartanak az osztályok iskoláiban.

A pályázat november 3-ig tart, részletei ezen a linken találhatók.

Egy emlékezetes tanulmányi kirándulás

A 12. osztályos osztálykirándulás során Andrisék (19) Budapestre utaztak. Az egyik napjukat a zsidó negyedben töltötték, ahol egy részletes történelmi előadást hallgattak meg a holokausztról és a magyar zsidóság történetéről. Andris azt mondja, ez mélyen megérintette őket, különösen az, amikor a Dohány utcai zsinagóga előtt álltak, és szinte a vállukon érezték a történelmi események súlyát.

„Ez az élmény csendet és gondolkodást váltott ki az egész osztályból, olyan volt, mintha mindannyian egy kicsit közelebb kerültünk volna egymáshoz,

közösen osztozva a pillanat erejében.”

A történelmi séta után szabadidőt kaptak, és néhány osztálytársával úgy döntöttek, hogy kiülnek egy tetőteraszra, ahol órákon át beszélgettek. Szó esett az érettségiről, a jövőről, de még arról is, ki hova szeretne továbbtanulni, és hogy mit várnak az egyetemtől. „Ezek a beszélgetések nemcsak felületesek voltak, hanem mélyebb témákat is érintettek, amik addig talán sosem kerültek volna elő. Ezen a napon nemcsak jobban megismertük egymást, hanem igazi baráti kötelékek alakultak ki, amelyek a kirándulás után is megmaradtak” – meséli Andris.

Éjszaka az iskolában

Ádám (20) úgy emlékszik vissza a kilencedik osztályra, mint egy vízválasztóra. „Új gimnázium, mentünk sítáborba, és teljesen véletlenül összekerültünk két sráccal, akik azóta a legjobb barátaim. Szerintem ez adta meg a barátságunk alapját.” Az iskolájukban volt még egy Janus Night nevű esemény, ami hagyománnyá vált az évek során. A program általában egy szeptemberi péntek délutánon kezdődik, ilyenkor

előadók jönnek minden féle területről, és előadásokat tartanak. A későbbi órákban játékokon, interaktív programokon vehetnek részt, illetve társasozásra is van lehetőség.

„Ilyenkor bent töltjük az egész éjszakát az iskolában, aki akar, alszik, de nem muszáj. Az összes program fakultatív, és nagyon király, mert remekül összehozza az osztályokat, közösségeket” – idézi fel nosztalgikusan Ádám.

Bográcsparti a szülőkkel és a tanárokkal

„Nálunk általános iskolában május végén mindig volt bográcsparti” – kezdi lelkesen Kristóf (20). Az iskola udvarán sütögettek, bográcsoztak a szülők a gyerekekkel, voltak sorversenyek, foci, és egyéb játékok, ahol nyereményeket is lehetett szerezni. A felső tagozatban úgynevezett

portyát is tartottak, amikor is osztályonként körbe kellett járni a környéken, és feladatokat végrehajtani.

Ez általában egy szombati napon volt, hogy a szülők is ráérjenek, hiszen ez kifejezetten erre volt kihegyezve, hogy a tanárok is találkoznak a szülőkkel, és jókat lehessen beszélgetni. „Ez tényleg egy jópofa kis közösségépítő program” – zárja Kristóf.

Az osztálykirándulások több szinten hozzák össze a közösséget

Betti 11 és 12 éves gyermekei egy megyeszékhely általános iskolájába járnak. Életkoruk miatt általában egy napos, jellemzően környékbeli vagy budapesti kirándulásokra mennek. Ő a tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulásokat preferálja, hiszen sokan nem tudnak eljutni családdal, vagy nem tudják, hogy tematikailag mi is lenne a helyes program a gyereknek – ezért is jobb az iskolai vagy tanári szervezés. „Ehhez jó lenne a különbusz, mert a tömegközlekedést nagyon nehézkes használni a késések és a külön csoport bejelentésének körülményessége miatt” – teszi hozzá. A külön busz nagyon drága, az iskola vagy a szülők nem tudják finanszírozni. Azt mondja, amíg az osztálytársak közül többen is „lepacizzák” a tehenet addig akár egy falusi, vidéki kiruccanás is elég lehet, például a környezet-és honismeret tantárgyakhoz.

Betti szerint

a kirándulások közösségformáló szerepe akkor jön elő, amikor például valaki megsérül, és segítik, támogatják, vigasztalják, vagy amikor megosztják a vitt nasit.

Ha késik a vonat, addig pedig kitalálnak egy közös játékot. „A tanároknak is hasznos ez, hiszen más oldalukról ismerik meg a gyerekeket, vidámabb, kötetlenebb lehet a hangulat, formálódnak barátságok, mert van rá idő, nemcsak 10 perc, mint a szünetekben.”

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Azt hiszed, lusta a gyerek, pedig a reggeli hiszti mögött sokkal súlyosabb dolog állhat
Sok szülő nézi tehetetlenül a reggeli sírást, és egyszerűen dacnak gondolja az egészet.


Reggeli hiszti, hasfájás, sírás az iskolakapu előtt: ha egy gyerek nem akar közösségbe menni, az ritkán egyszerű lustaság. A háttérben gyakran a sötét hónapok okozta fényhiány, a kialvatlanság, a szorongás vagy a közösségi terhek állnak, amelyek jelzik, hogy a kicsinek segítségre van szüksége.

Annak, hogy a gyerek nem szívesen megy óvodába, iskolába, sokféle oka lehet – ám biztosak lehetünk benne, hogy nem egyszerű lustaságról van szó.

Mögötte gyakran bántás, csúfolódás vagy a teljesítménykényszer miatti szorongás húzódik meg, és sokszor reggeli hasfájással, hányingerrel jár. A megoldás első lépése a beszélgetés, de ha a probléma súlyos, pszichológus bevonására, végső esetben pedig akár intézményváltásra is szükség lehet.

A fizikai állapot is kulcsfontosságú. A kialvatlanság nemcsak az iskolai teljesítményt rontja, de ingerlékennyé és szorongóbbá is teszi a gyereket, akinek több alvásra van szüksége, mint egy felnőttnek.

Az ajánlott napi alvásidő egy 6-12 éves gyerek számára 9-12 óra. Az internet és a sok inger miatt a gyerekek egyre későbbre tolnák a lefekvést,

ezért fontos a következetes villanyoltás, ahogy a reggelit sem szabad kihagyni, hiszen megfelelő „üzemanyag” nélkül nehezebben indul a nap.

A téli hónapokban a gyerekeket ritkábban viszik ki a szabadba, pedig a fényhiány okozta lehangoltságra, vagy akár a gyerekeknél is jelentkező szezonális hangulatzavarra a friss levegő és a természetes fény a legjobb gyógyszer. A szakértői ajánlások szerint ősztől tavaszig a D-vitamin pótlása is elengedhetetlen.

A téli időszakban a betegségek is megszaporodnak, ami nem meglepő, hiszen a gyerekek immunrendszere még fejlődésben van,

a zárt terekben pedig könnyebben terjednek a kórokozók. Az első közösségi években évi 8-12 fertőzés teljesen normálisnak számít, egy-egy betegség pedig akár 10-14 napig is elhúzódhat.

A megelőzéshez elengedhetetlen a változatos, vitamindús táplálkozás, mivel az év ezen szakaszában a szervezet vitaminraktárai kiürülnek. Szükség esetén bevethetők olyan étrend-kiegészítők is, amelyek homoktövis-kivonatot vagy béta-glükánt tartalmaznak a védekezőrendszer támogatására, de pótlásuk előtt mindenképpen érdemes gyermekorvossal egyeztetni.

Via Meglepetés magazin


Link másolása
KÖVESS MINKET: