ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Bográcsparti az iskolában? - Így is lehet közösséget építeni az osztálykiránduláson túl

Az iskolai közösségi programoknak nemcsak a társas kapcsolódásokra, hanem akár a tanórákon nyújtott teljesítményre is pozitív hatása lehet - véli pszichológus szakértőnk. Van egy jó hírünk: most pénzbeli támogatást lehet nyerni például osztálykirándulások megvalósítására.


A tanórán kívüli iskolai programok, projektek minden diák számára felejthetetlen élményeket nyújtanak, de jelentőségük ennél is sokkal mélyebb. Ezek az alkalmak nem csupán a tantermen kívüli ismeretszerzést segítik elő, hanem fontos szerepet játszanak a közösségi kapcsolatok erősítésében is. Egy közös túra, kulturális program során a diákok együttműködése, csapatmunkája és egymásra utaltsága által új szintre kerülhetnek a barátságok, és a gyerekek az összetartozás érzését is sokszorosan megtapasztalhatják.

Erre erősít rá megkérdezett szakértőnk, Lengyel Fanny pszichológus is: "Az osztálykirándulások és oktatáson kívüli egyéb iskolai programok javíthatják az osztályközösséget és a diákok szociális készségeit, ami kiemelten fontos a Covid óta. Ezek a közös élmények erősíthetik a diákok közötti kapcsolódást, elősegíthetik az empátia, az együttműködés és a kommunikáció fejlődését."

"Hosszú távon ezek az események javíthatják a csoportdinamikát, növelhetik a diákok közötti összetartást, ami pozitív hatással lehet a tanulmányi eredményekre és az egyéni pszichés jóllétre is"

- emeli ki a szakember.

Hogy szélesebb képet kapjunk az iskolai közösségi programokról, megkértünk néhány fiatalt, akik nemrég érettségiztek, hogy elevenítsenek fel olyan élményeket az iskolás időszakukból, ami különösen megmaradt az emlékezetükben. Egy szülőt is megkérdeztünk, mit tapasztal e téren az iskolás gyerekeivel kapcsolatban.

Filmkampány, sportnap, külföldi út

Csanád (22) volt iskolájában rengeteg ilyen programra sor került. „A végzősök kampányfilm-versenye volt a kedvencem” – kezdi el mesélni. A verseny alatt az osztályok teljes bedobással próbálták népszerűsíteni a filmjüket, aminek már az elkészítése is kreativitásra és kooperációra sarkallta őket. Emellett

a sportnapot is nagyon élvezte, hiszen „ott egy csapatként nagyon lehetett érezni a közösség erejét.”

Az iskola által szervezett Erasmus+ tanulmányi utat is nagy élményként élte meg, ehhez előre le kellett forgatni interjúkat, és az is összerázta a brigádot. A bolyai csapatversenyek is jók voltak ilyen szempontból – mondja – főleg, ha bejutottak a budapesti díjátadóra, ami akkor nem volt mindennapos.

Pályázzatok és nyerjetek félmillió forintot a terveitek megvalósításához! Egy menő új eszköz, egy különleges kirándulás vagy éppen az iskolaudvar fejlesztése? Az OTP Class Pályázat idén kettő, közösségépítés és iskolai környezet fejlesztése kategóriában várja az osztályok 2-3 perces kreatív videóját, amelyben bemutatkoznak, és bemutatják, hogy mire költenék szívesen a megpályázott összeget.

A négy díjazott osztály osztályonként 500 000 Ft támogatást kap, további két osztály pedig az OTP Fáy Alapítvány Különdíjban részesülhet. Az idei évben újdonságként minden pályázó osztály részére lehetőséget biztosítanak, hogy részt vegyenek egy pénzügyi edukációs előadáson, amit az OTP Bank munkatársai tartanak az osztályok iskoláiban.

A pályázat november 3-ig tart, részletei ezen a linken találhatók.

Egy emlékezetes tanulmányi kirándulás

A 12. osztályos osztálykirándulás során Andrisék (19) Budapestre utaztak. Az egyik napjukat a zsidó negyedben töltötték, ahol egy részletes történelmi előadást hallgattak meg a holokausztról és a magyar zsidóság történetéről. Andris azt mondja, ez mélyen megérintette őket, különösen az, amikor a Dohány utcai zsinagóga előtt álltak, és szinte a vállukon érezték a történelmi események súlyát.

„Ez az élmény csendet és gondolkodást váltott ki az egész osztályból, olyan volt, mintha mindannyian egy kicsit közelebb kerültünk volna egymáshoz,

közösen osztozva a pillanat erejében.”

A történelmi séta után szabadidőt kaptak, és néhány osztálytársával úgy döntöttek, hogy kiülnek egy tetőteraszra, ahol órákon át beszélgettek. Szó esett az érettségiről, a jövőről, de még arról is, ki hova szeretne továbbtanulni, és hogy mit várnak az egyetemtől. „Ezek a beszélgetések nemcsak felületesek voltak, hanem mélyebb témákat is érintettek, amik addig talán sosem kerültek volna elő. Ezen a napon nemcsak jobban megismertük egymást, hanem igazi baráti kötelékek alakultak ki, amelyek a kirándulás után is megmaradtak” – meséli Andris.

Éjszaka az iskolában

Ádám (20) úgy emlékszik vissza a kilencedik osztályra, mint egy vízválasztóra. „Új gimnázium, mentünk sítáborba, és teljesen véletlenül összekerültünk két sráccal, akik azóta a legjobb barátaim. Szerintem ez adta meg a barátságunk alapját.” Az iskolájukban volt még egy Janus Night nevű esemény, ami hagyománnyá vált az évek során. A program általában egy szeptemberi péntek délutánon kezdődik, ilyenkor

előadók jönnek minden féle területről, és előadásokat tartanak. A későbbi órákban játékokon, interaktív programokon vehetnek részt, illetve társasozásra is van lehetőség.

„Ilyenkor bent töltjük az egész éjszakát az iskolában, aki akar, alszik, de nem muszáj. Az összes program fakultatív, és nagyon király, mert remekül összehozza az osztályokat, közösségeket” – idézi fel nosztalgikusan Ádám.

Bográcsparti a szülőkkel és a tanárokkal

„Nálunk általános iskolában május végén mindig volt bográcsparti” – kezdi lelkesen Kristóf (20). Az iskola udvarán sütögettek, bográcsoztak a szülők a gyerekekkel, voltak sorversenyek, foci, és egyéb játékok, ahol nyereményeket is lehetett szerezni. A felső tagozatban úgynevezett

portyát is tartottak, amikor is osztályonként körbe kellett járni a környéken, és feladatokat végrehajtani.

Ez általában egy szombati napon volt, hogy a szülők is ráérjenek, hiszen ez kifejezetten erre volt kihegyezve, hogy a tanárok is találkoznak a szülőkkel, és jókat lehessen beszélgetni. „Ez tényleg egy jópofa kis közösségépítő program” – zárja Kristóf.

Az osztálykirándulások több szinten hozzák össze a közösséget

Betti 11 és 12 éves gyermekei egy megyeszékhely általános iskolájába járnak. Életkoruk miatt általában egy napos, jellemzően környékbeli vagy budapesti kirándulásokra mennek. Ő a tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulásokat preferálja, hiszen sokan nem tudnak eljutni családdal, vagy nem tudják, hogy tematikailag mi is lenne a helyes program a gyereknek – ezért is jobb az iskolai vagy tanári szervezés. „Ehhez jó lenne a különbusz, mert a tömegközlekedést nagyon nehézkes használni a késések és a külön csoport bejelentésének körülményessége miatt” – teszi hozzá. A külön busz nagyon drága, az iskola vagy a szülők nem tudják finanszírozni. Azt mondja, amíg az osztálytársak közül többen is „lepacizzák” a tehenet addig akár egy falusi, vidéki kiruccanás is elég lehet, például a környezet-és honismeret tantárgyakhoz.

Betti szerint

a kirándulások közösségformáló szerepe akkor jön elő, amikor például valaki megsérül, és segítik, támogatják, vigasztalják, vagy amikor megosztják a vitt nasit.

Ha késik a vonat, addig pedig kitalálnak egy közös játékot. „A tanároknak is hasznos ez, hiszen más oldalukról ismerik meg a gyerekeket, vidámabb, kötetlenebb lehet a hangulat, formálódnak barátságok, mert van rá idő, nemcsak 10 perc, mint a szünetekben.”

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Zsombor először szelte át a Balatont – de a kollégáival megélt csapategység miatt úgy érzi, nem utoljára
Van, aki évekig csak tervezi, hogy egyszer teljesíti a Lidl Balaton-átúszás távját, más pedig fogja magát, és valóban nekivág. Zsombor idén először evezte át a tavat – úgy, hogy külön erre a kihívásra egyetlen edzéssel sem készült.


Sokak bakancslistáján szerepel egy egyszerűnek tűnő mondat: egyszer át kellene úszni a Balatont. Az 5,2 kilométeres táv azonban a vízről nézve már jóval komolyabb vállalásnak látszik, mint a partról. A Balaton-átúszáson ráadásul nemcsak úszva lehet eljutni Révfülöpről Balatonboglárra: aki inkább evezővel vágna neki a tó átszelésének, ugyanúgy rajthoz állhat.

A 25 éves Groska Zsombor idén először indult el az átevezésen. Bár korábban már evezett a Holt-Körösön, a Balaton teljesen új kihívást jelentett számára.

Ennek ellenére nem készült hónapokig tartó edzéstervvel. Az edzőtermet viszont rendszeresen látogatta: amikor az ideje engedte, hetente két-három alkalommal sportolt.

Hogy miért nevezett be mégis? A válasza egyszerű: szeret új dolgokat kipróbálni és feszegetni a saját határait.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetes Két éve nem evezett, most mégis nekivágott a Balatonnak. Vajon célba ért Zsombor? És mi volt a legnagyobb élménye?  #megusztam #teamlidl #Balatonatuszas #Lidl ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Egy kihívás, amelynek nem egyedül vágott neki

Zsombor eredetileg Orosházáról származik, jelenleg Budapesten él, és 2. üzletvezető-helyettesként dolgozik a Lidl egyik belvárosi üzletében. Diákéveit is beleszámítva kisebb megszakításokkal már körülbelül hat éve kötődik a céghez.

Munkája jóval többet jelent annál, mint amit egy gyors felsorolás visszaadhat. Részt vesz a műszakok irányításában, az áruk kihelyezésében és az üzlet rendben tartásában, de ahogy ő fogalmaz: valójában egy összetett folyamatot kell átlátnia, amely egyben tartja az egész boltot.

A Balaton partján azonban ezúttal nem üzletvezető-helyettesként, hanem egy új kihívást maga mögött tudó lelkes versenyzőként találkoztunk vele.

Igaz, a kollégáitól itt sem szakadt el teljesen: saját üzletéből egyik munkatársa szintén átevezte a tavat, rajta kívül pedig több Lidl-dolgozó is részt vett az eseményen vagy szurkolt a parton. Egy komoly Lidl-csapat állt össze Balatonbogláron.

Zsombornak sokat jelentett, hogy tudta: vannak körülötte olyanok, akik kíváncsiak arra, sikerül-e teljesítenie a távot. A rajt előtt azt is elárulta, a támogatás némi plusz motivációt adott neki – és persze nem szeretett volna szégyent vallani a kollégái előtt.

Jövőre akár úszva is nekivágna

Zsombort a célban már éremmel a nyakában értük utol. Olyan jól teljesített, hogy a parton sem volt egyszerű lépést tartani vele, ő pedig jelezte: valószínűleg nem ez volt az utolsó alkalom, hogy részt vett az eseményen.

Idén evezve szelte át a Balatont, de már az is megfordult a fejében, hogy egyszer majd úszva próbálja teljesíteni az 5,2 kilométeres távot.

Addig pedig marad neki emlékként egy érem és egy olyan történet, amelyet később is fel lehet idézni – akár egy hosszú műszak után a kollégákkal.

A Lidl egy évtizede névadó szponzorként támogatja a Balaton-átúszást. A rendezvényen évről évre a vállalat több munkatársa is részt vesz, az úszók és evezők mellett pedig kollégáik is ott vannak a parton. Zsombor történetéből pedig az is látszik, hogy egy ilyen program nemcsak az egyéni teljesítményről szólhat: közös élménnyé válhat azokkal is, akikkel a résztvevők a hétköznapokban együtt dolgoznak.

Dolgoznál te is a Lidl csapatában?

Stabil munkahelyet, kiemelkedő fizetést és egy valóban támogató, összetartó közösséget keresel? Lépj be a Lidl csapatába, és találd meg a hozzád illő pozíciót!

Nézd meg  az aktuális állásajánlatokat, és jelentkezz: https://jobs.lidl.hu/


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Meghalt a világ egyik utolsó vastüdős betege: a 78 éves nő azért vesztette életét, mert a nyolcvanéves gépet már nem lehetett megjavítani
Martha Ann Lillard 78 évesen halt meg Oklahomában, miután a gyermekbénulás miatt használt gépe meghibásodott. A nő ötödik születésnapja óta, több mint hetven éven át szorult a készülék támogatására.


78 éves korában meghalt Martha Ann Lillard, az utolsó amerikai járványos gyermekbénulás-túlélő, aki még vastüdőre szorult. Az 1940-es évekből származó gépe sorra meghibásodott, és már nem akadt, aki megjavítsa – írta az Associated Press.

Lillard állapotát a családja szerint a hosszú lefolyású Covid szövődményei súlyosbították, de az állapota azután vált kritikussá, hogy az életét hetven éven át fenntartó készülék megbízhatatlanná vált.

A nő az elmúlt két évben már közel 24 órában a gépben volt, miután kétszer is elkapta a koronavírust.

A technikai problémák állandósultak. Húga, Cindy McVey szerint a gép egyes alkatrészei negyvenes évekbeli Chevrolet autókból származtak, és szinte lehetetlen volt őket pótolni.

„Van egy tartalékmotorunk, de nincs, aki be is szerelje, ha szükség lenne rá” – mondta a testvére.

Egy tavalyi tornádó idején az áramszünet miatt a gép leállt, és Lillard férje szájon át lélegeztette, amíg a segítség megérkezett.

Hiába próbált átállni modernebb lélegeztetőkre, azok nem tudták biztosítani a számára szükséges nyomást.

„Egyik készülék sem tudott 21 psi-re felmenni, amire a légzésemhez szükségem volt. Szóval egyszerűen nem voltak hatékonyak” – nyilatkozta korábban.

A kislányt ötödik születésnapján, 1953-ban diagnosztizálták gyermekbénulással. Egy interjúban idézte fel a betegség kezdetét:

„Felébredtem, sütött a nap, fel akartam ülni, és a nyakam borzasztóan fájt. Nem tudtam felemelni a fejem a párnáról.”

Négy nappal később elvesztette az eszméletét. A kimerültség miatt azonban másképp élte meg a gépbe kerülést, mint sok más gyerek. „A gyerekeket általában nem szerették, ha beteszik őket, tiltakoztak, de én nem.”

„Amikor beletettek, fáradt voltam. Mindig csodálatos érzés volt bemenni oda.”

Évtizedeken át viszonylag önálló életet élt, csak éjszakánként használta a gépet, ellátta magát, festett, verseket írt és bal kézre komponált zongoradarabokat. Idén februárban ment feleségül Baha Salhhoz, akivel több mint húsz éve ismerték egymást online.

Két éve halt meg Paul Alexander, a „vastüdős ember”, aki szintén több mint hetven évet élt egy ilyen készülékben. Az ő élete – jogi diplomával, ügyvédi praxissal és egy megírt memoárral – azt mutatta, hogy a gyermekbénulás utáni élet is lehet teljes, de halála előrevetítette, mennyire kiszolgáltatottak a még élő páciensek az elavuló technológiának. Alexander is azért ragaszkodott a történelmi készülékhez, mert az jobban működött számára, de már évekkel ezelőtt komoly nehézségekbe ütközött a vastüdő javítása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Juhász Péter: Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Mészáros Lőrinc villái is szerepeltek az oligarchatúránkon
Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy budapesti „oligarchatúrán”. A sétát a Cápák közöttből ismert Tóth Ildikó vezette, aki korábban a NER-luxusról szóló anyagokat gyűjtött Hadházy Ákosnak.


Juhász Péter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy részt vett egy Tóth Ildikó által szervezett „oligarchatúrán”. Azt írta: „Amikor meghallottam, hogy Tóth Ildikó oligarchatúrákat szervez, azonnal felvettem vele a kapcsolatot. Ha valaki kíváncsi egy ilyen túrára, hát én vagyok az!”

A bejegyzés szerint a túra egyelőre Budapesten zajlott. „Egyelőre csak Budapesten belül jártunk végig néhány emblematikus helyszínt, miközben Ildikó elmesélte a legfontosabb tudnivalókat.”

Juhász szerint „Orbán titkos hátsó bejárata, Tiborcz építkezései, Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc villái, valamint Rogán Cili válási ajándéka is szerepelt az útvonalunkon.”

A túrát vezető Tóth Ildikó, a Cápák között című műsorból ismert üzletasszony korábban több interjúban beszélt arról, hogy ő informálta Hadházy Ákos független képviselőt, amikor az a NER-hez köthető feleségek luxuskiadásait mutatta be. Tóth szerint a kézzelfogható rongyrázás bemutatása sokkal nagyobb hatást gyakorol a közvéleményre, mint a bonyolultabb korrupciós ügyek. Egy alkalommal úgy fogalmazott, a NER-elit rongyrázása európai mércével is példátlan költekezés.

Tóth Ildikó arról is beszámolt, hogy miután Rogán Cecília házát fotózta, autós követésbe keveredett.

A posztban említett helyszínek mindegyike kötődik a sajtóban korábban már tárgyalt ügyekhez.

Az „Orbán titkos hátsó bejárata” kifejezés a Karmelita kolostorra utal, amelynek hátsó megközelítési útvonalai ellenzéki akciók és sajtóbeszámolók visszatérő témái voltak.

A „Tiborcz építkezései” a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cégcsoportjához, a BDPST Grouphoz köthető, nagy figyelmet kapó fővárosi ingatlanfejlesztéseket jelölik.

Matolcsy Ádám és Mészáros Lőrinc neve az elmúlt években számos, nagy értékű budai és Budapest környéki luxusingatlan kapcsán merült fel oknyomozó cikkekben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Eltűnt a közmédiáról, de egy másik adó mentette meg a magyarok egyik legfontosabb „műsorát”
Hétfőtől a Klubrádió sugározza a déli harangszót a 12 órási hírek előtt. A lépésre azért volt szükség, mert a hagyomány a közmédia hírszolgáltatásának leállása miatt eltűnt a Kossuth Rádióból.


Hétfőtől a Klubrádión hallható a déli harangszó, miután a közmédia hírszolgáltatásának múlt heti szünetelése miatt a Kossuth Rádióban napok óta nem szólalt meg a hagyományos műsorelem. A harangszó a 12 órási hírek előtt kap helyet a rádió műsorában.

A rádió vezetése belső e-mailben értesítette a munkatársakat a döntésről, amellyel jelezni kívánják, hogy mostantól ők látják el a közszolgálati feladatot.

A váltásra azért volt szükség, mert a déli harangszó eltűnt a Kossuth Rádió frekvenciájáról, ahol a hírszolgáltatás leállítása óta a Bartók Rádió műsora hallható. Bár a hírek szombat óta részlegesen visszatértek, a harangszót nem állították vissza, aminek elmaradását több hallgató is hiányolta.

A közmédia a leállást átmeneti működési döntésként kommunikálta, amely után a megszokott műsorelemek helyreállítása fokozatosan történhet meg.

Múlt kedden az MTVA bejelentette a közmédia hírszolgáltatásának átmeneti szünetelését. Az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió helyén pedig a Bartók Rádió műsora kezdett szólni. A hírszolgáltatást szombaton részlegesen újraindították, de a déli harangszó továbbra sem hallható az állami rádióban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk