Óriási sikerük van a sötétben világító növényeknek
- Őszintén: nem néztek őrültnek, amikor azzal az ötlettel álltál elő, hogy foszforeszkáló szobanövényeket akarsz?
- Inkább kétkedők voltak, nem hitték, hogy az elképzelésünket ilyen szinten, ahogyan mi szerettük volna, tényleg meg lehet valósítani. Természetesen már akkor is voltak támogatóink, akik nélkül nem jutottunk el volna idáig, ahol most tartunk.
Sikerült egy száz százalékban növényi alapú, génmanipulációtól mentes, a környezetre, az emberekre és minden más élőlényre veszélytelen anyagot kikísérleteznünk, amellyel ha kezeljük a virágokat, akkor azok a sötétben gyönyörű zöld, kék, vagy piros színben fénylenek, órákon keresztül.
Kétségtelen, hogy megingathatatlan voltam a saját víziómban, tudtam, hogy mit szeretnék elérni. Most igazolódni látszik, hogy mindaz, amit a flAVATARról elképzeltem, és gondoltam hová fejlődhet.
- Az emberek hogyan fogadták a legelső világító virágot?
- Mindenkinek tetszett! Az emberek csak addig kételkednek, amíg meg nem látják. Amikor saját szemükkel látják a virágokat, egészen más élményt nyújt nekik. A disztribútorainknak, akik a forgalmazás iránt érdeklődnek, azt szoktam mondani: ezek a virágok önmagukat adják el. Nem kell semmit mondani róluk, egy bemutatótermet kell kialakítani, ahol sötét van, és tele kell rakni virágokkal. Holland partnerünk számára is így vált érthetővé, milyen érzést nyújtanak ezek a növények.
Közlekedésgépész technikusból lett a virágok szerelmese. Az első Országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Verseny második helyezettje volt 1991-ben egy biztonsági ülésrendszerrel.
Tizenegy, az építőiparban ledolgozott év után, azon gondolkodott, hogy kiszáll a mókuskerékből. Olaszországban élő nővérét kereste meg egy olasz termelő, aki a magyar piachoz keresett partnert. Richárd szakmát váltott, és ezért azóta is hálás.
"Hiszünk abban, hogy a virágoknak fontos helye és szerepe van az emberek mindennapjaiban. Nélkülük szegényebb lenne az életünk. Örömet, nyugalmat, meglepetést, élményt nyújtanak, reményt, hitet, erőt sugallnak. Tudjuk, hogy a virágok nyelvén mindent kifejezhetünk. Azt, ahogy és amit érzünk, gondolunk a világról, a környezetünkről, magunkról, az állapotunkról, a másokhoz való viszonyunkról."
- Nektek van otthon világító szobanövényetek?
- Rengeteg! Ez a szenvedélyünk. Bár nekem amúgy is a virágok a szívügyeim. Maguk a virágok mozgatnak meg. Az innováció pedig már régóta bennem van, csak úgy látszik, hogy ez a virágokkal teljesedik most ki.
- Mire tanít meg a növényekkel való foglalatoskodás?
- A legfontosabb, amit mi szeretnénk tanítani a virágokon keresztül az embereknek, az a szeretet és a tisztelet, amit a virágokkal is ki lehet fejezni. Ők megszépítik az életünket; flAVATAR növényeinkkel is ezt képviseljük, azon túl, hogy milyen gyönyörűek. Hiszem és vallom, hogy az emberek életvitele, hangulata is megváltozhat, ha virágokkal veszik körbe magukat.
- Lehet tőről szaporítani a világító növényeket?
Egyelőre minden egyes példányt kezelünk, és meg kell vásárolni. Tőről szaporítani a szimbiótákat lehet – amit így hívnak a biológusok. Ők azon dolgoznak, hogy olyan növényt alkossanak, amelyek világító egyedekkel élnek együtt. Magunknak is van egy ehhez hasonló fejlesztésünk, csak mi más irányból közelítjük meg. Elképzelhető, hogy az már szaporítható lesz.
Kun Richárd a fodrászánál volt, és elmesélte neki, milyen növényeket alkotnak, és hogy éppen azon gondolkodnak, milyen nevet adjanak neki. A fodrászának tetszett az ötlet, és ő mondta, hogy ezek a virágok James Camerom Avatar című filmjére emlékeztetik.
Így lett először Avatar Flower, majd flAVATAR a termékcsalád neve.
- Mennyi idő alatt fejlesztetted ki a flAVATARt?
- Több hónapba telt, amíg az első stabil növényt megalkothattuk. De folyamatosan fejlesztettük, fejlesztjük az elegyeket és a növényeket. Mindig újabb és újabb fajtákat próbálunk ki, mindig újabb és újabb növényeket dobunk a piacra.
- Mit jelent az, hogy stabil?
- A növények roppant érzékenyek. Fotoszintetizáló élőlényekről beszélünk, amelyekben kis fotoszintetizáló rések találhatók - mi ezt a felületet kezeljük, amit a kezelő anyag eltömít. A stabil azt jelenti, hogy bírja a kezelést. Ha stabil, akkor a növényt nem befolyásolja a kezelés a fejlődésben.
- Ez nem génmódosítás, ugye? Nem nyúltok bele a növény génszerkezetébe?
- Mi külsőleg kezeljük a növényeket, nem génmódosítással érjük el, hogy világítsanak. Génmódosításról akkor beszélünk, ha a növények belsejébe nyúlunk bele. Van egyébként még néhány ötletünk a növénnyel kapcsolatban, bár nem biológusok vagyunk, csupán józan paraszti ésszel próbálunk olyan fejlesztéseket elérni, mint amilyeneknek az eredménye már most is látható.
- Mitől világít?
- Ha egyszerű magyarázatot akarok adni, akkor úgy kell elképzelni, hogy a speciális anyagunknak van egy folyadék része és egy por része. A por része az, ami világít, ezt visszük fel a növényre egy különleges eljárással. Az az átlátszó anyag pedig, amellyel felvisszük, táplálja a növényt és segíti abban, hogy ez a por ne zavarja.
Mindkét komponensű anyagunk ártalmatlan növényre, állatra, emberre. Persze azért senkinek sem javasoljuk, hogy megkóstolja a virágokat.
A világító képesség több vágott, vagy cserepes virágfajta esetében is elérhető. Többek között a kála, a rózsa, a pálma, a kaktusz, a szegfű, vagy a krizantém is képes a felületére felvitt anyag segítségével hosszú időn át fényt kibocsátani a sötétben.
Fenyőfélék is szerepelnek az újdonságok között. Gondoljunk bele: a sötétben magától világító karácsonyfa mennyire menő lesz a nappalinkban.
Néhány éve egyébként amerikai fejlesztők a Kickstarteren kezdtek pénzt gyűjteni egy különös projektre: ők sötétben is világító fákkal akarták kiváltani a köztéri lámpákat. Anthony Evans csapata azonban génmódosítással kívánja elérni a vágyott célt.
- Több mint tíz éve nagy fordulatot vett az életed a szakmaváltással. Most hol látod magad tíz év múlva?
- Karosszékben ülve, kényelmesen hátradőlve. (Mosolyog.) Tényleg vannak elképzeléseim a jövőt illetően. Bár aktív leszek akkor is, talán kicsit nyugalmasabb lesz az életem, akkor már háttérbe vonulva szeretnék dolgozni.
- Mi a legnehezebb a munkátokban?
- Az, hogy nincs mindenre időnk, amit szeretnénk. Örülnék, ha egy nap 48 órából állna. Túl gyorsan szalad az idő.
- És mi a legszebb?
- Természetesen az, hogy virágokkal foglalkozhatok. És hogy ezt a feleségemmel együtt tehetem.